Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
Csütörtökön este premier a Gárdonyi Géza Színházban He kábé, r Elektra Pihenő kedélyek — vadászó emberek vadgazdálkodás Euripidészt méltán tartják az ókori drámairodalom legnagyobb alkotójának. Érthető is, hiszen minden művének középpontjában az emberi szenvedélyek összecsapása áll. Kitűnő lélekbúvár, aki az érzelmek útvesztőiben bravúros ügyességgel igazodik el. A hagyomány szerint gyümölcskofa fia volt, aki előbb ökölvívónak, majd filozófiatanárnak készült, s végül kikötött annál, amihez legjobban értett: az írásnál. Nagy elődei nyomdokán haladt, ám mégis egyénien Bzólalt meg és sajátos témákat dolgozott fel. Hangot adott kora indulatainak, hitet tett — és az egyik legrangosabb erénye — az igazi emberség mellett. Ha mítoszokat is dolgozott fel, akkor is élettel töltötte ki a sokak által ismert történeteket. Ezt az alkotói alapállást jelzi két kitünően sikerült műve, a He kábé és az Elektra is. Az előbbi darab arról a trójai királynőről szól, aki sok gyermeke után elveszti legkisebb fiát, Polüdórószt is, akit a trákiai király öl meg. Hekabé elkeseredésében kíméletlenül bosszút áll az uralkodón, és megvakít- tatja azt. Indulata ím őt is gyilkossá teszi. Az Elektra cselekménye — a mitológia szerint — időrendben követi az előbb említett drámáét Agamemnón győztesen tér vissza a hosszú háborúból, ám felesége, Klü- taimnésztra és ágyasa, Aigisztosz, orvul végeznek vele. Lánya, Elektra azonban elégtételt vesz atyja gyilkosain. Ebben , az esetben ismét a bosszú motívuma bukkan fel. s a jellemek avatott ismerője a felelősség kérdését. is elemzi. A Hekabé főbb szerepeit G Niimsw 19*7, május 4., szerda Kovács Mária Jászai-díjas, érdemes művész, Demeter Hedvig Jászai-díjas (Hfeka- bé). Fehér Ildikó (Polüxené), Verebes István (Odüsszeusz), Somló Ferenc Jászai-díjas (Talthübiosz) és Simon György Jászai-díjas (Agamemnón); az Elektráét Martin Márta (Elektra), Blaskó Péter (Oresztész), M. Szilágyi Lajos, Somló István (Pü- ladész) alakítják. A Hekabét Szűcs János, az Elektrát Illés István rendezte. Premier csütörtökön este 7 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban. 19. De... ezeket '& feladatokat nem a Tanácsköztársaságtól, hanem egy imperialista hatalomtól kapta. Az alakulat parancsnoka tehát nem sokkal a megalakulás után Nagy József lett. Karikás Frigyes említett könyvében Stern Mózessel kapcsolatban a következőket mondja: ,.A diktatúra kikiáltása után egy Stem nevezetű személy- lyel együtt (aki később román rendőrspicli lett)...” Stern azonban nem később, hanem kezdettől fogva provokátorként működött. Az. hogy Nagy József mikor vette át Stemtől az alakulat parancsnokságát, sem a Vádindítvány, sem az ítélet szövegéből nem tűnik ki. A tény az. hogy Szatmári József, Szatmári Béla és Törő Ferenc vallomása szerint ők nem sokkal a megalakulás után, de Püspökladányban léptek be az alakulatba. amelynek a parancsnoka ekkor még Stem Mózes volt. De a következő állomásukon. Karcagon már Nagy József a parancsnok. Stem Mózes innét egyszerűen eltűnt, hogy rövidesen a különböző terrorcsapatoknál tűnjön fej, Mint Akadémiánk közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia hagyományosan évenként tartja közgyule&ct. Az idei közgyűlés jellege azonban bizonyos fokig eltér a megszokottól. Az elnökség határozata értelmében ugyanis ezentúl csak a háromévenként esedekes tisztújító közgyűléseken tekintik at a szerteágazó intézményrendszer munkájának teljességét. Az évenként megtartott közgyűlések így fokozottabban niunkajellcgu- vc válhatnak, vagyis az egyes témákra koncentrálhatnak, rövidebb ideig tartanak, kisebb protokollal, gyakorlatias vitákkal. Vezető tudományos testületünk most már két nagy témát kíván áttekinteni. A közgyűlés — immár kellő távlatból — meg fogja vizsgálni az 1970-ben bevezetett akadémiai reform eredményeit, a hazai tudományosságra gyakorolt hatását. 38 akadémiai kutatóintézetről és 90 akadémiai kutatóhelyi programról van szó. Természetesen a szempontok adottak: a népgazdaság fejlődésének, a fejlett szocialista társadalomnak az igényei. A konkrétumok nyelvére lefordítva: az eredményesség, a hatékonyság kérdései, a kutatás és a gyakorlat állandóan napirenden levő kapcsolatának helyzete, terveink és a realitások viszonya. ^ Vannak nem lebecsülendő eredményeink. Csak egyetlen példát: az utóbbi öt évben az Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében kinemesített új magyar gabonafajták Immár a vetésterület egyötödén hoznak termést. Ez nemcsak a kutatási eredményeink útját dicséri, nemcsak a sokat emlegetett „falak” omlása, hanem az indokolt tudományos és népgazdasági kockázatvállalás meglétét is. ami a „biztos” középszerűség mesz.- szebbre mutató alternatívája. A munkajelleg, az operativitás jellemzi az ülések programját is. Energiagondjaink aktuális megoldása a témája a matematikai és fizikai tudományok osztálya és a műszaki tudományok osztálya együttes ülésének, ahol megtárgyalják az atomenergia hazai hasznosításának tudományos-műszaki kérdéseit, A kérdés összetettségét bizonyítja, hogy az cnergiahelyzet, a nukleáris energia perspektívái, a szakemberképzés és a sugár- és környezetvédelem problémái egyaránt szóba kerülnek az üléseken. azt Neuíiecz József életútjának ismertetésénél említettem, a gyöngyösi ellenforradalom leverésére küldött Thausz Vilmos alakulatában Stern Mózes volt az ítéletvégrehajtó. Csakhogy nem ez volt az első ilyen minőségbeli szereplése, amiről persze Karikás Frigyes nem tudhatott. Nem árt. ha egyet-mást elmondunk erről a provokátorról, akiről még ma is azt hiszik, hogy csak közönséges rendőrspicli volt. Váry könyvéből tudjuk, hogy már 1919. április 19-én Derecskén, mint. az osztrák terrorcsapat parancsnoka, ó lőtt le egy Meisner nevű önkéntest. És csak április 22- én alakította meg azt ater- rorcsapatót. amelynek később Nagy József lett a parancsnoka. Május 3-án Stem mär Abortyban tűnik fel, mint Szamuely alakulatának Ítéletvégrehajtója, s mint Ilyen működik még 4-én délelőtt is Abonvban, de délután már Szolnokon - dolgozik. Május 7-en pedig, mint Thausz Vilmos alakulatának az ítéletvégrehajtója tűnik fel Gyöngyösön. Eddig a lista és a név: Stem Mózes. Az a tevékenység, ami ehhez a névhez kötött, jól átgondolt provokátor! tevékenységre vall. amit az ellenforradalmi hatóságok látatlanul el is fogadtak. .Kitűnik ez Váry könyvéből is, amelyben „a gyilkosságot AZ ŐSEMBERT az elemi szükségletek kielégítésé késztette vadászatra. Ez adta a kezébe a követ, a dorongot, a kőbaltát, később a nyilat, puskát, és így szerezte meg a létfenntartásához szükséges vadhúst. A vadászat a magyarság életében is igen jelentős szerephez jutott, hiszen honfoglaló őseink kitűnő vadászok hírében állottak és ők tökéletesítették, terjesztették tovább a vadászat eszközeit, módjait. Hazánk nagyszerű természeti adottságai nemcsak a vadsűrűséget biztosították, de egyes vadfajokban különösen értékes egyedi jellegzetességeket is kialakítottak. így az Európa-szerte ismert gímszarvas a magyar erdőkben hordja a legszebb, legértékesebb fejdíszt. A nemrég telepített nagyvadunk, a muflon, szintén jól érzi magát hazánk tájain é6 nagyszerű trófeákat nevel. A vad közismerten jelentős érték szocialista viszonyaink között. A nemzeti vagyon szerves részeg-társadalmi tulajdon, amelyre vigyáznunk kell és amellyel okosan, észszerűen kell gazdálkodnunk. A vadászat, illetve a vadgazdálkodás ma már igen jelentős népgazdasági termelési ág, amely szórakoztató mozgassál, kedvteléssel is együtt jár. Gyakorlása jótékonyan hat a kedélyre, megpihenteti, szinte felújítja az idegeket, növeli a szervezet munkabírását, ellenállóképességét, fejleszti a helyes és értelmes emberi tulajdonságokat. AZ ORSZÁGBAN mintegy huszonötezer. Heves megyében csaknem másfél ezer vadász él. A megye 38 vadásztársasága „alkotmányosan”, választott küldöttek útján vesz részt a megyei. küldöttközgyűlés, illetve a megyei intéző bizottság munkájában. Vadásztársaságaink többségükben eredményesen gazdálkodnak, megfelelő szervezeti életet folytatnak és tagjaik kulturáltan szóravégrehajtotta” rovatban Stern Mózest a következőképpen mutatja be: „Stern Mózes 30 éves, izr. kőműves.” De ki volt hát valójában ez az ember? Vadász László elvtárs elmondotta, hogy amikor a Vörös Hadsereg letette a fegyvert, ők is román fogságba kerültek. Persze a Nagy József csapatából alakított század itt is összetartott Egy napon egy őrnagyi rangot viselő román katonatisztre lettek figyelmesek, aki a sokezres táborban járkált és láthatóan valakit, vagy valakiket keresgélt Amikor a közelükbe ért, az egyikük megjegyezte: Nézzétek már. ez a tiszt meg tisztára a Mózes. Többen is szemügyre vették és végleges volt a vélemény: ez Stern Mózes. Az egyik óvatosan oda is kiáltott: Mózes! És a tiszt feléjük fordult. Amikor felismerte őket. mosolyogva közeledett. Szinte hitetlenkedve nézték a. debreceni kommunista terror- csapat megszervezőiét. Az őrnagy élvezte a helyzetet és elmondotta, hogy a Stem Mózes nevet csak p cél érdekében viselte. Valójában a román királyi hadsereg kitűnően képzett kémelhárító tisztié volt. „Annyi betyárbecsület azért volt benne, hogy segített raitunk és majdnem az éhhaláltól menkoznak. Mind a társaságok ellenőrző és fegyelmi bizottságai. mind a MA VOSZ Heves megyei Intéző Bizottságának ugyanilyen szervei szigorúan fellépnek az itt- ott előforduló szabálytalanságokkal, visszaélésekkel szemben. A megyében az elmúlt évben egyetlen vadászbaleset sem volt. Ez azt jelzi, hogy növekszik a vadászat kulturáltsága, nagyobb a rend, a fegyelem. A belügyi szervek rendszeres ellenőrző munkájának a balesetek megelőzésében kiemelkedő szerepe van, ugyanígy sokat segített a megyei NEB vizsgálata is, amelyet a népi ellenőrök a MAVOSZ Heves megyei Intéző Bizottságának kérésére folytattak és fejeztek be a közelmúltban. A megye mintegy másfél ezer vadásza közül hatszázötven a munkás és termelőszövetkezeti paraszt, de a szellemi munkát végzők is szívesen vadásznak. Az utóbbi két-három esztendőben jelentősen szaporodott a harminc éven aluli fiatalok aránya. Gond, hogy a társaságok magas létszáma, a rendelkezésre álló vadászterület behatárolt lehetősége nem nyújtanak módot arra, hogy a mintegy kétszáz kérelmező belépési óhaját gyorsan kielégítsük. Társaságainknak ugyanakkor módot adtunk árra, hogy az idős, beteg vadászok megbecsülése és vadásztatása mellett lehetővé tehessék, hogy helyükre több aktív fiatal kerülhessen. A MEGOLDÁST abban látjuk, hogy minden módon és eszközzel védeni és szaporítani kell hasznos vadjainkat, mert a természetes szaporulat ma már kevés ahhoz, hogy adott területen mind több vadászt vadásztassunk. Hyen célból hozta létre a megyei intéző bizottság országos segítséggel néhány évvel ezelőtt a megyei fácánValószinű. hogy Karcagon csatlakozott az alakulathoz Cz. Nagy Etel 20 éves felírónő. karcagi születésű és ottani lakos, aki a későbbiekben mint felderítő tevékenykedett az alakulatnál. „Erre nézve Tóth Lajos vádlottnak a debreceni rendőrkapitányság előtt f. évi március 20-án tett ama vallomása nyújt tájékoztató adatot, amely szerint Nagy Józsefnek és társainak az volt a teendője, hogy ha valahol valami fehér mozgolódás volt, oda kimentek, így voltak kint Abonyban is.” (Az ítélet indokolásából.) Nos. ilyen mozgolódásról kapott Nagy József jelzést Karcagról is, ahová külön- vonatával nyomban befutott. Az informálók Ilyen ellen- forradalmi mozgolódónak tüntették fel a Hungária Gőzmalom igazgatóját is. a 26 éves Friedländer Miksa izr. vallású fiatalembert. Bár a Debrecenből való elindulás óta Nagy József és társai a kisebb mozgolódó- kat néhány fricska és rá- ijesztés után szélnek eresztették és a jelek szerint itt sem történt volna helyrehozhatatlan baj, ha az említett ' Friedländer Miksa oktalan módon nem hívja ki maga ellen a végzetet. Nagy József az alakulatának az élelmezéséhez 10 zsák lisztet rekvirált a malomból és az elszállításához két lovat is igénybe akart venni. (Folytatjuk) tenyésztő telepet, a közelmúltban pedig a Fácántenyésztő Társulást, ahol tizenkét vadásztársaság, az erdő- gazdaság és a Füzesabonyi Állami Gazdaság közös ösz- szefogással látják el önmagukat és a megye vadásztársaságait fácáncsibével. A gyöngyösi fácántenyésztő telepünkön évente több mint 100 ezer fácántojást keltetünk korszerű, nagyüzemi módon, emellett igen jelentősek a társaságok saját félvadtenyésztő telepei is. A fejlődés, a jövő útja csupán az lehet, hogyha a termelőszövetkezetek földjein vadgazdálkodó és vadászó vadász- társaságok szoros szövetségre lépnek a szocialista nagyüzemekkel és egymást segítve nevelik, védik és vadásszák hasznos vadjainkat. A magyar népgazdaságnak jelentős bevétele származik a vadászatból, illetve a vad- gazdálkodásból. Értékesítő vállalatunk, a MAVAD élő- és lőttvad-szállítmányait a nyugati, — elsősorban a francia és olasz piacok — szívesen várják. A vállalat 1976/ 77-ben 208,8 millió forint értékű árut adott el, amelyből mintegy 10 millió Heves megyéből származik. Ugyanebben az időszakban 152 ezer élő nyulat és 64 ezer élő fácánt értékesített a MAVAD az 1,3 millió kg nagyvad mellett. Jelentős a bérva- dásztat'ás és számottevő nép- gazdasági bevétel származott abból is, hogy csupán a vadásztársaságok területén az elmúlt évben pl. 353 érmes szarvasbikát lőttek — nagy pénzért — nyugati vadászok. Megyénkben az elmúlt vadászati idényben a kedvezőtlen időjárás ellenére is csaknem kilencezer élő nyulat és 11 ezer élő fácánt adtak át a társaságok a MA- VAD-nak. Az élő vad, de a lőtt vad ára is meglehetősen magas a tőkés piacon, így a lehetőségeket jól ki kellett és ki is lehetett használni. Kevesen tudják, hogy ma egy külföldre szállított élő nyűiért any- nyit kapunk, mint 30 kiló vajért, 25 kiló sertéshúsért, vagy éppen 40 kiló vágott csirkéért. Tizenegy élő nyálért pedig annyi valuta jár a népgazdaságnak, mint 5 mázasa élő szarvasmarháért. FONTOS feladatunknak tekintjük a jövőben, hogy vadásztársaságaink bevételeik nagy részét a vadgazdálkodás céljaira fordítsák. Miután a vadászat egyéni haszonszerzés forrása nem- lehet, a MAVOSZ Heves megyei Intéző Bizottsága különös határozottsággal és keményen lépett és lép fel a jövőben is mindazokkal szemben, akik ezt a fontos alapelvet sértik. Segítünk és támogatunk viszont minden olyan törekvést, amely a vadászáét, a vadtenyésztést, a kulturált kikapcsolódást és a vadászat sportjellegét segíti elő. Meg kell találnunk a gazdálkodásban, a vadértékesítésben is a helyes arányokat és arra törekszünk, hogy társaságainkban a nemes emberi magatartás érvényesüljön, és a vadászat a népgazdaságnak hasznot, az egyéneknek pedig kellemes, kulturált kikapcsolódást jelentsen. Szalag István, a MAVOSZ Heves megyei Intéző Bizottságának elnöke DANCZA JANOS: Két mártír tett meg” — mondta Vadász elvtárs.
