Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

~rxí (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A Német Demokratikus Köztársaság fővárosától, Ber­lintől délnyugatra, erdők bo­rította domboldalak és csil­logó tavak között fekszik a sajátos történelmű Potsdam. 1200 táján nyert vórosjogot. Később, I. Frigyes alatt, ki­rályi garnizonváros lett, majd II. (Nagy) Frigyes itt építette fel — az akkori uralkodói „divat” szerint — a maga „Versailles”-át, a Vá­rosi palotát, a Sanssouci-kas- télyt és az Üj palotát, körü­löttük hatalmas francia, majd angol stílusú parkot lé­tesítve. A második világhá­ború alatt sokat szenvedett a bombázásoktól a város és a kastélyegyüttes is, ma azonban a rongálásoknak minden nyoma eltűnt, a park és kastélyai olyan látványt nyújtanak, mintha sohasem dúltak volna harcok itt. Az obeliszkkel díszített fő­bejárat a Fősétányra vezet, amely több kilométer hosz- szan húzódik. Ez a legrégeb­bi parkrész, amely a francia barokk stílusát, a mértani szabályszerűséget mutatja be. A hosszú sétányt magas nö-‘ vényekkel szegélyezett vi­rágágyak tarkítják, meg­megszakítva annak folyto­nosságát. A cserjék sötét­zöld lombja közül fehéren villan elő egy-egy életnagy­ságú márványszobor. A ké­pet virágágyak és szökőkutak teszik olyan harmonikus egésszé, amelyet képzeletünk könnyen benépesít az elmúlt idők játékos, kényeskedő, az udvari örömöknek szívesen hódoló emberekkel. A park­ban az első épület a Képtár, amely művészien nyírott fák és bokrok, a francia kertmű­vészet hollandi változata sze­rint kialakított együttesében áll. Kissé távolabb, a 15 mé­ter magasra feltörő Nagy Szökőkút tere következik, szerető. világából amelyet az életet ókori mitológia vett témájú, francia meste­rek által csiszolt szobrok vesznek körül. Továbbmen- ve, teraszos függőkerteken és hatszor 22 lépcsőfokon, az egykori szőlőhegy domborza­tát követve jutunk a Sans­souci-kastélyhoz. A rokokó homlokzatú nyári palotá­ban „gond nélkül” kívánt pi­henni a király. A kastély- és parkegyütteshez tartozik még a szicíliai és az északi kert, illetve a botanikuskert. A potsdami park Európa egyik legszebben megmaradt törté­nelmi parkja, amelyet éven­te a látogatók sokasága te­kint meg. Képünkön: a látogatókat újabban minibusz viszi kö­rül a hatalmas parkban. Az új idegenforgalmi nevezetes­ség, a parkbusz, 46 utast szállít. A tudomány hírei ÉLETMENTÉS MESTERSÉGES HOLDDAL Az információátvitel cél­jaira szolgáló mesterséges holdakkal kapcsolatban fel­merült a gondolat, hogy fel lehetne használni azokat a ve­szélybe jutott hajók, repülő­gépek mentésében: riasztójele­ket továbbíthatnának a men­tőállomásokra. A közelmúltig csak nagyon kevés történt az elgondolás gyakorlati meg­valósítása érdekében. Nemré­giben azonban, az angol pos­ta bejelentette, hogy már nincs akadálya egy URH in­formációs rendszer kialakí­tásának. Ez a rendszer két, az egyenlítő mentén egymástól mintegy 40 fok­nyira álló, az égen látszólag mozdulatlan szinkronholdat tartalmazna. A földön egy főállomásra és néhány alál- lomásra van szükség, utób­biak megfelelő kereső- és men főközpontokkal lennének összekapcsolva. A segélynyújtás a követke­zőképpen történnék: a földi állomás meghatározott idő­közönként bizonyos impulzu­sokat sugározna, amelyeket a hold visszasugározna az el­lenőrzött területre — ez le­het például az Atlanti-óceán északi vagy déli része. A ve­szélyben levő hajó, vagy re­pülőgép mentőrádió-berende­zése felvenné ezt a jelzést, és pontosan meghatározott idő elteltével, maga is kibo- csátana ugyanilyen jeleket. Ezt követné az azonossági adatok közlése. Mindkét hold felvenné ezt a jelzést és to­vábbítaná a földi állomásra, ahol a kiküldött és a vissza­érkező jelek közötti időkü­lönbségből számítógép álla­pítaná meg a segélykérő he­lyet _ 1,5—15 kilométernyi pontossággal. ABLAKTISZTÍTÁS — MÁGNESSEL A magas épületek külső ablakainak a tisztítása nehéz feladat, és néha légtornászi ügyességet kíván. Egy ameri­kai cég találmánya segít most a problémán. Két speciális tisztítókendőt — az egyiket az ablaküveg belső oldalán, a másikat a külsőn, a ben­nük elhelyezett, erős állandó mágnes az üveg felületéhez szorít. A belső kendő mozga­tása a külsőt is magával vi­szi. A módszer rendkívül egyszerű, de arról még nincs hír, hogyan vált be a gya­korlatban. ALTATÁS — ÜJ MÓDSZERREL Amerikai kutatók a száj- és garatműtétekhez új alta­tás! módszert dolgoztaik ki. Száj- és garatműtétek köz­ben nehéz a beteget hosszab­ban altatni, mert a szüksé­ges anyagokat ki kellene lé­legeznie, ez viszont lehetet­len, ha a sebész a szájában és a garatjában dolgozik. Egy véletlen felfedezés azt mu­tatta, hogy az éter és az egyéb inhalációs szerek szili­kongumin át könnyen átha­tolnak. Műtét közben a ka­ron vagy a lábszáron, ép ütő­eret és egy vivőeret szilikon­gumi tömlővel kötnek össze, és az altatószert a tömlőt körülvevő kamrába vezetik. A szer a tömlő falán át jut a vérkeringésbe. Életet véd az ózonpajzs EGYIK NAPILAPUNK a napikban szellemes rajzot közölt. A csinos mama a pi­pereasztalkája előtt ült, spré- dobozkát tartott a kezében, belőle lakkot fecskendezett hullámos hajára. Mellette állt alig iskolás lánya, a kis okos. és ezt kérdezte: „Anyu, hát nem tudod, hogy a freon elbontja az ózonpajzsot?” „Anyu” csak a piperecik­kek feliratáról tudhatja, hogy azokat a tubusokat a sugárzó hőtől védve kell tárolni. Arra is vigyázzunk, hogy a permet a szemünkbe ne kerüljön. Még kiürülve se dobjuk tűzbe, de fel se nyis­suk. Miért ez az elővigyázatos­ság? Bár nem ismeretes pontos receptje, arra következtet­hetünk, hogy e piperecikk gyúlékony anyagokat tartal­mazhat. (Lakkok.) Ezek mindegyike az úgynevezett íreon-gázzal van elegyítve. A freon a vegyész nyelvén: difluordiklórmetán, képlete: CFjCB. Bár a lexikon azt írja, nem robbanékony, nem mérgező, de bizonyosan egyes töltetei már másként visel­kednek. Az USA-ban 1947. óta mint oldószert használ­ják rovarirtó szerek, haj­lakkok, bőrüdítő és borotva­krémek készítésénél. Néhány éve ezek alkalmazása nálunk is elterjedt. Sűrített alakban, esetenként 3—6 atmoszféra nyomással tárolják, s hoz­zák forgalomba. A szelep kinyitásával kis nyomás alá kerül, gáz alakot vesz fel, az oldott anyagot porlasztva dobja szét sugár alakban. Amerikában, mint arról a rádióadás is tanúskodott, magasba szálló ballonok töl­tésére is használják. MIND AZ IDŐJÁRÁS előrejelzése, mind a repülő­járatok indítása szükségessé teszi a sztratoszféra fizikai állapotának az ismeretét. A légkör tagozódásánál ismere­tes az alsó sztratoszféra, amely 12—30 kilométer ma­gasságig terjed. Ezt a tarto­mányt vizsgálják tüzetesen mind a meteorológusok, mind a repülők. A korszerű mesterséges holdakkal való kutatás igen költséges és így nem is álta­lános. Sokkal olcsóbb és al­kalmasabb műszer az úgyne­vezett rádiószonda. Ezen ku­tatóeszközt, csekély súlyú adóállomást, léggömb emeli a magasba. Benne könnyű gázt, nálunk hidrogént alkal­maznak e célra. Az Országos Meteorológiai Intézet is fel­használja ezen kutatási mó­dot. A pestlőrinci obszerva­tóriumból mindennap 2—3 ízben engednek fel rádió­szondákat. De világszerte minden 24 órában több száz emelkedik a magasba. E mozgásuk közben három hul­lámhosszon közvetítik a ve­vőállomásokkal a légköri nyomást, hőmérsékletet és a légnedvességet. Ezen adato­kat is felhasználva készítik el a prognózist. Nos, e léggömbök 15—20 kilométer magasságba is fel­juthatnak. Itt az igen erős nyugati légáramlás messze elsodorhatja azokat. Az éj­szaka első negyedében, ki­emelkedve a Föld árnyéká­ból, még a napsugarak hatá­sa alá kerülhetnek. Ekkor a Föld felszínéről is láthatók, amint színváltozások közben úsznak a légben. Sokszor okot adnak arra, hogy „re­pülő csészealjaknak” tekint­sék őket. Ám a magasban e léggömbök már igen kiter­jednek a ritka levegőben, a burok anyaga annyira elvék- nyul, hogy felszakad, a gáz elillan, s a műszer, ejtőer­nyőjébe kapaszkodva, eresz­kedik lefelé, s olykor meg is találják azokat. MINT ARRÖL KOMOLY rádióviták is elhangzottak, e ballonok töltésére az USA egyes államaiban a freon­gázt alkalmazzák, mely igen alkalmas a ballonok térfoga­tának a növelésére, így a műszer nagyobb magasságot is elérhet. De mivel okoznak ezek kárt? A 22 kilométeres légköri magasságtól kezdve (a sztra­toszférában alul mérhető — 60 fokhoz képest) ismét emelkedni kezd a hőmérsék­let. Ugyanis a Napból jövő ultraibolya sugarak eddig eljuthatnak, s találkoznak az oxigénmolekulákkal. Itt az említett sugarak önmaguk­nak állítanak csapdát. A kétatomos oxigénmolekulá­kat háromatomos molekulák­ká: ózonná alakítják. Nos, ez az „ózonövezet” elnyeli a rövidhullámú ultraibolya sugarakat, közben a légkör 0 C-fokra is felmelegedhet. És itt lesz a veszély. A kislány szájába adott igaz­ság szerint az itt szétáramló freongáz reakcióba léphet az ózonnal, vagyis az ózon paj­zsot széttéphetl. Mi lehet ennek a követ­kezménye? A nagy mennyi­ségben földre érő ultraibolya sugarak ártalmasak. Fájdal­mas bőrbetegséget, bőrrákot okozhatnak, mint erre ugyancsak az USA egyes ál­lamaiban akadt példa. Az érintett államokban intézke­déseket hoztak a freongáz használatának betiltására. Emberek, vigyázzunk lak­helyünk, a Föld épségére! (Dr. Zétényi Endre) SZ. BORI SZÓVÁ: A fogadás Hát szórakozottnak persze szórakozott vagyok, nem is tagadom ... Ami igaz, az igaz, el szoktam hagyni min­denféle apróságot, zsebken­dőt, papucsot, aktatáskát, pulóvert... Volt úgy, hogy a szállodában hagytam, vagy vonaton, repülőn, vagy va­lami más közlekedési eszkö­zön. De hogy örökké a szemem­re vessék. Hogy mindig ez­zel öljenek? És méghozzá alattomban, finoman, amúgy igazi női módon? Mint most is például, ahogy csomagolja a bőrön­dömet: — Pavlik, kedvesem, — és a hangja csupa jóindulat, — hat atlétatrikót tettem be. Elég lesz, drágám, még ha a felét el is hagyod. És itt van két pár papucs. Az egyiket elveszítheted odafelé, a má­sikban majd hazajössz ... Megérthetik, hogy alig tu­dom türtőztetni magam. De ö csak mondja a ma­gáét: — És itt van, drágám, a pongyolám. Elég ócska, de jó meleg. Visszafelé majd jó lesz a felöltőd helyett... Már a plafonon vagyok, mert a feleségem ezzel egy régi esetre célzott. Egyszer kiszálláson voltam és a vo­naton hagytam a kabátomat. Sajnos, éppen télen történt és amíg a taxira vártunk, a fiúk körberaklak aktatáskák­kal, hogy meg ne vegyen az isten hidege. No de először is ez már ki tudja milyen régen történt! Másodszor meg most nem kiszállásra megyek, hanem vendégsébe a nagymamához, azaz az anyósomhoz, és hogy egyúttal magammal hozzam a gyereket, akit a nagymama elvitt a téli szünetre. Kü­lönben sem laknak messze, csak néhány óra odáig az út. Ilyen rövid idő alatt mit le­het elveszteni? Elszánom magam a döntő lépésre: — Akarod, hogy fogad­junk? Írj fel mindent, az utolsó zokniig! És ha bár­milyen apróságot is elvesz­tenék akár a magam, akár a gyerek holmijából, akkor szerzek neked jegyet a Nagy­színházba. A föld alól is ke­rítek ... De ha semmi se fog hiányozni, akkor te veszel nekünk egy jó fényképező­gépet. Egész úton se nem ettem, se nem ittam, bundacipőben ültem. Féltem papucsot húz­ni, nehogy valami baj le­gyen. És csak a holmijaimat számoltam: egy bőrönd, egy felöltő, a gyerek hátizsákja meg a zekéje, ez összesen négy darab. Csak egyszer szálltunk ki a vonatból a gyerekkel. Fagylaltot vettünk a peronon, De aztán futás vissza... és nem ám hogy az étkezőkocsi­ba. hanem a saját fülkémbe. Mikor a vonat már Moszk­vához közeledett, négykéz­láb körbekúsztam a fülkét. Benéztem az ülések mögé, nem esett-e le valami, zseb­kendő, zokni, mit tudom én. De nem, sehol semmi. Csak úgy vágtattam haza­felé. Hogy fog csodálkozni az asszony! Már az ajtóból odakiáltottam neki győztes mosollyal: — Vedd csak elő a jegy­zéket, most mindjárt ellen­őrizzük! A feleségem kitágult szem­mel bámult rám, a tekinteté­ben rémület. Mozog a szája, de hang nem jön ki a torká­ból. „Nohát, — gondolom ma­gamban, — hogy odavan, mert elvesztette a fogadást és meg kell vennie azt a va­cak gépet.’’ Végre megjött az asszony hangja: — Hol a fiam? Mint a vihar rohantunk vissza az állomásra. Az utol­só pillanatban még sikerült felugranunk a vonatra. Hát szórakozottnak persze szórakozott vagyok, nem is tagadom. De végül is nem én jöttem rá, hogy hol kell ke­resni a fiamat? Meg is találtuk. Ott állt szegény gyerek a peronon, a fagylaltosbódé mellett, ahová én állítottam azzal, hogy el ne mozduljon onnan. Fordította: Z. Hering Margit RADIO KOSSUTH 8. 27 Régi híres énekesek műsorából 8.55 Utazás az agy körül 9.25 Prokofjcv műveiből lü.05 Iskolarádió 10.35 Zenekari muzsika 11.40 „Közvetlen a Holnapok’ 12.35 Melódiakoktél 14.00 Hangképek a mohácsi népdal éneklési versenyről 14.20 Ezeregy délután 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Osztrák zeneszerzők^ műveiből 15.44 Magyarán szólva 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Népi zene 17.06 Mindenki zeneiskolája 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Üj népzenei felvételeinkből 19.35 Szimfonikus zene Kb. 21.30 Teddy Windholz zenekara játszik 21.40 Előszóban 22.20 Népi zene 22.50 Meditáció 23.00 Slágerről slágerre PETŐFI 8.05 8.33 9.15 9.25 9.33 10.01 11.55 12,00 12.33 12.50 13.25 13.33 14.00 18.00 18.33 19.16 19.30 20.33 21.03 21.25 A boldogságfelelős Slágermúzeum Kórusmuzsika Orvosok a mikrofon előtt Derűre is derű.. . A zene hullámhosszán Látószög Nóták Arcképek az orosz irodalomból Dvorzsák: Dumky-trió Bélyeggyűjtőknek Szatirikus dalok Kettőtől hatig. . . Zenés portrék Prágából Zenés játékokból Monszun ’77 Csak fiataloknak! Mindenki könyvtára Nóták Smetana: Az eladott menyasszony (Vígopera) Szolnoki rádió 17.00 Műsorismertetés — Hírek —Africe Simone slágereiből 17.10 Ezer család kertgazdasága 17.30 Szemle üzemi lapokból ■— Bodza Klári énekel 17.40 Uttörőhíradó 18.30 Alföldi krónika — Hír­összefoglaló — Műsorelő­zetes TQ 8.00 8.05 10.05 13.05 16.25 16.55 17.25 17.45 18.10 19.20 19.30 20.00 21.00 21.20 22.40 MAGYAR Tévétorna (Ism.) Iskolatévé Iskola tévé Iskolatévé Iskolatévé (Ism.) A nyelv világa Sakk-matt Pillanatképek Romániáról Mindenki iskolája Tévétorna Tv-hiradó A szegények kenyerén Tv-híradó 2. összefoglaló a Görögország— Szovjetunió labdarúgó VB selejtező- mérkőzésről Szalonikiből Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Visszapillantva 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Házassági hétforduló (NSZK tévéfilm) POZSONYI 19.00 Híradó ' 19.30 Csárdások 21.30 Híradó, sporteredmények 22.00 Hangverseny mozt EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4 órakor: Dundiorr és társai Színes, szinkronizált svéd rajzos játékfilm Du. fél 6 és este 8 órakor: Neveletlenek Színes, szinkronizált angol film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor: Követem a kijelölt irányt Szovjet háborúsfilm EGRI KERT Este 8 órakor: Egy kaland utóélete GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 és háromnegyef 6 órakor: Ludas Matyi Este 8 órakor: Szigorú kamaszkor GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. 3 órakor: Lúdas Matyi Este fél 6 és fél 8 órakor: Diagnózis HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 4 és este 6 és negyed 9 órakor: Zorro HATVANI KOSSUTH A vadon kiáltása FÜZESABONY Különben dühbe jövünk I A Sanssouci parkja

Next

/
Oldalképek
Tartalom