Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

yWSAíV'\ * ^^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAArfVSAAA^WSA/V* Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: > Heten egy csónakban j A világgazdaság háborgó tengerén egy csónakban « ülnek a tőkés világ vezetői — figyelmeztetett a Ion- I doni hetes gazdasági csúcs nyitányán a New York i Times vezércikke. Egészen természetes hát, hogy a > hit végén a Downing Street-i csúcstalálkozón senki < sem akarta fölborítani a csónakot. A folyton mosoly- í gó államférfiak egyetértettek abban is, hogy valahá- < ra ki kellene jelölni a mindenkinek elfogadható > irányt, megegyezni az evezés ütemében is. < „Csupa szép szándék, ennyi csak?” — érdeklő- > dö egy rosszmájú hírlapíró Cyrus Vance vasárnap | esti sajtóértekezletén. Az, amerikai külügyminiszter > hevesen ellenkezett: — a Downing Street-i nyilatko- | zat korántsem csak kegyes szavak gyűjteménye. Ez \ volt a legjobb, mert a legalaposabb a három, nyugati < gazdasági csúcsértekezlet közül — bizonykodott > Vance. ? Kegyés szándékban nincs is hiány. A hét állam- s és kormányfő vasárnap este hétpontos fogadalmat 2 ismertetett a világsajtóval, együtt s egyenként is s megdolgozni akarván a tévékamerák előtt a nyugati I közvéleményt: ha csodát nem is, lassú javulást > mégiscsak várhat- a csúcs eredményeként. Megígér- i ték azt is, hogy ha e javulás jelei az év végéig nem s mutatkoznának, újfent összejönnek ők heten (és a ? franciák rosszallása miatt mostohagyerekként kezelt | közös piaci elnök), felülvizsgálandó a nemzeti kötele- | zettségvállalások teljesítését. Mert a Puerto Ricóban s megjelölt nemzeti gazdasági céloknak a megvalósítá- > sával szeretnék a tőkés világ vezetői helyreállítani a nemzetközi gazdaság egyensúlyát, csökkenteni a 15 ? milliós munkanélküli sereget, főleg a fiatalok között, $ akiknek kiábrándulása a kapitalizmus kínálta lehe- ? tőségekből láthatóan aggasztja a Heteket. 5 A csúcs lényegében nem módosított a Puerto < Ricóban megjelölt célokon, nem végzett egyebet, mint | megerősítette a Hetek mindegyikének saját gazda- s ságpolitikáját, ezúttal is kölcsönös ígéretet téve a í többi érdekének figyelembevételére, a kereskedelmi s piacvédelem (a protekcionizmus) bűnétől való tartóz- ? kodásra. A hétfői Finacial Times szerint aligha lehe- 5 tett várni, hogy a Hetek tehetősebbjei (az USA, az > NSZK, Japán) a kegyes szavakon túl kegyelemke- < nyeret is nyújtsanak vergődő társaiknak. > De mert mindegyik csúcsrésztvevőnek jó belpo- 5 litikai oka van „kiáltani”, hiszen többségük törékeny, < kisebbségi pozícióból kormányoz, önmagukba kíván- > tak lelket önteni, amikor a nyugati publikumot báto- | rították a „majdnem maradéktalan” egyetértést hir- > detve. (Az atomenergia ügyében kirobbant vitában < ugyanis csak annyiban tudtak megegyezni, hogy jó S volna megegyezni, evégett létrehoztak egy — bízott- i ságot.. .) > Nyilvánvaló, hogy a csúcs valóságos hatását csak < hetek, sőt hónapok, múlva lehet lemérni — a sta- > tisztikákon, a tőzsdéken és a munkaközvetítő irodák l előtti sorokon. s ',rV^AAAA/^AAAAAA^'\AAA/^/VV^AA/^A✓W^AA/^A/V\A/\A/\A/V^A/^A/^AA<^AA<V^A<*W\*A✓^/^/ Carter—Asszad tárgyalások Gentben Carter amerikai és Asszad szíriai elnök hétfőn Genfben megkezdte tárgyalásait a kö­zel-keleti helyzetről. Mielőtt tárgyalóasztalhoz ültek volna, nyilatkoztak a szállodában összesereglett újságíróknak. Bizakodva szóltak a vitás kérdésekben történő előrehaladás lehető­ségéről, s mindketten kitér­tek a palesztin problémára. Carter szükségesnek minősí­tette. hogy határozat szüles­sék a palesztinai kérdésről és a „palesztin haza” megte­remtéséről, de álláspontját nem fejtette ki részleteseb­ben. Az amerikai elnök beje­lentette, hogy miután talál­kozott a térség országainak vezetőivel, ismét elküldi a Közel-Keletre külügymi­niszterét, Cyrus Vance-t. Car­ter az utóbbi két hónapban tárgyalt Rabin izraeli mi­niszterelnökkel, Szadat egyiptomi elnökkel, és Húsz- szein Jordániái királlyal. Nagyarányú partizánmozgalom Zairében Zaire Shaba tartományá­ban folytatódnak az összecsa­pások a marokkói expedíciós hadtest által támogatott kor­mánycsapatok és a felkelők között — a zairei—marokkói csapatoknak még nehéztüzér­ség bevetésével sem sikerült visszafoglalniuk Kapanga városát. A Kongói Nemzeti Felszabadítási Front vezette felkelők Kapangán kívül is több várost tartanak ellenőr­zésük alatt. A hírügynökségek jelenté­se szerint a zairei hatóságok nagyarányú partizán mozga­lommal találják szemben magukat. A beszámolók sze­rint a kormányerők hadije­lentéseikben hamis informá­ciókat terjesztenek, amikor azt állítják, hogy elfoglalták a változatlanul a felkelők kezén levő Kavayongo tele­pülést. Londoni csúcs részletekben A négy nyugati nagyhata­lom, az Egyesült Államok, Nagy-Brittania, Franciaor­szág és az NSZK vezetőinek négyes megbeszélésével foly­tatódott hétfőn Londonban a „csúcsdiplomáciai maraton”. Carter, Callaghan, Giscard d’Estaing és Schmidt a nem­zetközi politika fontosabb kérdéseiről, a kelet-nyugati kapcsolatokról, az úgyneve­zett német kérdésről és Nyu- gat-Berlin helyzetéről tár­gyalt. A hétfő délelőtti megbe­szélés után Carter délután Genfbe repült. Giscard d’Es­taing viszont visszatért Pá­rizsba. Menten a bíróság előtt Hétfőn Amsterdamban megkezdődött Pieter Menten háborús bűnös tárgyalása. A jelenleg Hbllandiában élő milliomos a második világ­háború idején Lengyelor­szág és Ukrajna megszállt területein tömegével végez­tette ki a békés lakosságot. Pieter Mentent 1948-ban egyszer már háromévi sza­badságvesztésre ítélték a hitlerista biztonsági szolgá­lattal való együttműködésért. Büntetését azonban a vizsgá­lati fogságban eltöltött nyolc hónappal letöltöttnek nyilvá­nították, és a bűnöst befo­lyásos barátai segítségével rehabilitálták. Peking: tények és találgatások Nemrég volt fél esztendeje, hogy Kínában a jelenlegi vezetés kiszorította a hatalomból az úgynevezett „négyek bandáját”, amelynek leglátványosabb személyisége kétségkívül Mao öve­gye, Csiang-csing volt. Azóta a világ legnagyobb lélekszámú országának belpolitikai fejleményei csak többszörös szűrön keresztül jutnak a nyilvánosság elé. Miután a rendelkezésre ál­ló kínai információk igen nagy része ellenőrizhetet­len, a különböző kombiná­ciókra tág tér nyílik. Ebből következik, hogy a kínai bel­politika fejleményeiről nap­világra kerülő híreket kel­lő óvatossággal kell fogad­ni. Némileg más a helyzet a külpolitika bizonyos fő vo­nalaival kapcsolatban. A Mao Ce-tung halála óta eltelt időszak, majd a „négyek bandájának” kiszorítása óta lepergett fél esztendő meg­mutatta, hogy a kínai veze­tés mindeddig nem módosí­totta az immár több mint másfél évtizede kibontako­zott és megmerevedett szov­jetellenes politikai vonalat. SZOVJETELLENES HISZTÉRIA A szovjet sajtó ezt számos cikkben bizonyította. Leg­utóbb az Izvesztyija március végén „Szovjetellenes hiszté­ria Pekingben” című elem­zésében foglalkozott a kínai külpolitikával, s a cím ön­magában jellemzi azt a kur­zust, amely továbbra is ural­kodónak tűnik Pekingben. 1#T7. május 10., kedd Természetesen kínai részről nemcsak nyilatkozatokról van szó. A felszín alatt folytató­dik az amerikai kapcsolatok kiépítése és szimbolikusnak is tekinthető, hogy Carter el­nök fia is tagja volt a leg­utóbb Pekingbe látogatott „jószolgálati küldöttségnek”, jelezvén, hogy Carter sze­mélyesen is érdekeltségét nyilvánította a kínai—ame­rikai kapcsolatok tovább­építése iránt. Szerves része ennek a képnek az a rendkívüli és voltaképpen a protokollsza- bályoknak meg sem felelő fogadtatás, amelyben That­cher asszony, az ellenzékben levő angol konzervatívok ve­zetője részesült Pekingben. A fogadtatás olyan jelleget öltött, mintha a konzerva­tívok lennének kormányon és aktív angol miniszterelnök látogatott volna Pekingbe. A látogatás alkalmat adott a pekingi vezetésnek arra, hogy ismételten szolidaritását nyil­vánítsa Nyugat-Európa leg- reakciósabb és legélesebben szovjetellenes köreivel és támogassa a szovjetellenesen értelmezett „nyugat-európai egység” gondolatát. Végül: a hajdani Belga- Kongó, a mai Zaire terüle­tén kirobbant fegyveres kon­fliktussal kapcsolatban Pe­king egyértelműen az inter­venciójukat kiszélesítő tőkés hatalmak oldalán áll, sőt,' maga is fegyverek és hadi­anyagok szállítására készül. BELSŐ BIZONYTALANSÁG De: nem változtat azon, hogy e kínai magatartás „bambuszfüggönye” mögött továbbra is megfigyelhetők a belső bizonytalanság jelei. Általánosan elfogadott volt fél esztendővel ezelőtt az a vélemény, hogy Csiang-csing és a „négyek” politikai vere­sége az úgynevezett „mérsé­keltek” győzelmét jelenti a „radikálisok” felett. Belpoli­tikai vonatkozásban valóban előtérbe került a belső kon­szolidációnak, a gazdasági helyzet megszilárdításának, az államapparátus stabilizá­lásának az a vonala, amelyet annak idején Csou En-laj miniszterelnök képviselt. Ez­zel párhuzamosan természet­szerűen háttérbe kellett szo­rulnia a kifejezetten anar­chista vonásokat mutató, a gazdaságot szétziláló, az ál­lamapparátus, párt és a had­sereg viszonyát megbontó szélsőséges vonalat érvényesí­tő kurzusnak, amelynek a „négyek” voltak a hordozói. Ezen a rendkívül általános és ma is elfogadott érték­ítéleten belül már csak kom­binációk állnak rendelkezés­re. hogy a győzelem meny­nyire szilárd, hogy az egyes tartományokban pontosan milyenek az erőviszonyok, s hogy melyek a határai a Mao Ce-tungot a kínai politikai piramis csúcsán követő Hua Kuo-feng hatalmának. TENG—LENG A legutóbbi három hétben azonban a figyelem közép-, pontjába került egy olyan személyi-hatalmi probléma, amelynek végső megoldása közvetve választ adhat az említett kérdésekre. Ez pe­dig a volt első miniszterel­nök-helyettes, Teng Hsziao- ping rehabilitálása. Emléke­zetes, hogy Teng az ún. „kul­turális forrdadalom” idején tűnt el a politikai porondról. Ezt követően Csou En-laj a belső harc következő fordu­lójában visszahozta a hata­lomba és helyettesévé tette. Csou En-laj halála után, 1976 elején Teng Hsziao- ping ismét kiszorult minden hatalmi pozícióból és heves politikai kampány indult el­lene. Miután a „négyek bandájának” bukását általá­ban úgy értékelik ma is, mint a Csou En-lajtól örökölt „mérsékelt-pragmatikus” vo­nal győzelmét — logikus volt, hogy napirendre kerül Csou En-laj bizalmasának és ki­szemelt utódjának, Tengnek a rehabilitálása is. Pekingből már március közepén olyaA jelentések ér­keztek, hogy a politikai bi­zottság döntést hozott, amely szerint Teng Hsziao-pinget vissza kell helyezni minisz­terelnök-helyettesi tisztségé­be, valamint azokba a ma­gas párt- és katonai funk­ciókba (a központi bizottság alelnöke, a vezérkar főnöke), amelyeket elmozdítása előtt betöltött. Azóta több mint egy hónap telt el és burkolt utalásokon kívül kínai rész­ről nem hangzott el semmi­lyen, hivatalosnak tekinthe­tő nyilatkozat Teng Hsziao- píng sorsáról. Mindenesetre Teng esetle­ges megjelenése módot nyújt­hat olyan nyilatkozatokra és politikai lépésekre, amelyek alapján a jelenleginél meg­bízhatóbban lehet majd meg­ítélni Kína politikai erővi­szonyait. — ie — Külpolitika a karikatúrákban MODERN TELL VILMOSOK .. .nemcsak az almát célozzák FENEVADAK A XX. SZÁZADBÓL (Carlueho karikatúrája) A LOCKHEED-BENZINKÜTNÁL „Rövidített utakra fél tank is elég, uraim!" (A moszkvai Krokodilból) MESE ’ I .. .Jimmy lovagról meg a tüzes sárkányról (Az International Herald Tribune-ből) 4 ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom