Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

Mitől lehet jóízű az élet? Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával Miért nőm veszik? A Duna-parti népfront- székházban beszélgetünk S. Hegedűs László országgyű­lési képviselővel, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa iitkárával olyan kérdé­sekről, amelyek örökzöldek­nek is nevezhetők, mégis napjainkhoz kötötten eleve­nek. Témáink: Milyen az em­berek közérzete a fejlett szocialista társadalom épí­tésén munkálkodó Magyar- országon? Milyen a közvé­lemény és a közhangulat? Hogyan számol ezzel a po­litikai. az állami vezetés? És így tovább. — Milyen hát az emberek közérzete? Jó-e vagy árnyé­kolt? — Inkább azt mondanám, árnyalt. Ezt nem azzal a közhellyel magyaráznám, bogy minden ember külön­bözik egymástól, tehát eb- dőI eredően különféleképpen viselkedik, különféleképpen ítéli meg önmaga helyzetét ás a társadalom állapotát. Amennyiben megelégednénk őzzel a sablonhivatkozással, biológiailag talán igazat mondanánk, de politikailag pontatlanok lennénk. A kü- önbségekre tennénk a hang­súlyt. Inkább azt monda­nám, hogy Magyarországon íz életmód egységesebbé vá­msának folyamata jellemzi a társadalom fejlődését, még- nozzá egy magasabb szintű őletmódé, és ez a felismert, tözös érdekű célok fokoza­tos megvalósításának ered­ménye. Magasabb szinten ntegrálódik a közgondolko- iás is. egységesebb saját he - vünk. emberi létünk értel­mének megítélése a társada­lomban. — Ez valami uniformizá- lódást sejtet, amely idegen i jó közérzetű élettől. — Nem így van. Nem szabad , elfelejteni, hogy a szocialista építés politikai, gazdasági, kulturális vezeté­se nem tagadja, sőt számon tartja és érvényesíti a kü­lönböző érdekeket, miköz­ien ügyel az elsődleges kö­zösségi érdek csorbíthatat- lanságára. Vannak és ke- étkeznek ellentétek. Viszont i közös érdekű célok kitű­zése, azok elérése az ellen­tétek feloldását és újabbel- lentmondások keletkezését hozza magával. Ez állandó folyamat, az élő, a fejlődő szocializmus vérkeringése te­hát nem meszesedhet el. Nincs szükség az emberek jólfésült uniformizál ts ágára. Az ellenkező az igaz. — Ezek szerint a közvé­lemény észrevételező, bíráló magatartása természetes ma­gatartás? — A közvélemény szere­pe egyre nagyobb. Az alko­tó elégedetlenség — nem­egyszer hangsúlyoztuk —a szocialista társadalom nor­mális emberi állapota. Ma­gunk is serkentjük minden eszközzel, a szocialista de­mokratizmus erejének szün­telen növelésével a színe­sebb, elevenebb, vitatko- zóbb közéletiséget. Ennek eredményeként mind többen foglalkoznak országunkban a közügyekkel. És ma már az emberek érdeklődőbbek, tá­jékozottabbak. Megalapozot- tabbak az észrevételeik, ja­vaslataik. öt-tíz évvel ez­előtt gyakori volt az olyan követelés, amely önmagában indokolt volt. csak éppen a megvalósítását tíz-tizenkét év távlatában lehetett el­képzelni. Ma a javallatok többsége reálisabb, figye­lembe veszi a népgazdaság, a társadalom valóságos le­hetőségeit. Sőt. gyakori, hogy az emberek éppen a szeré­nyebb, takarékosabb meg­oldásokat szorgalmazzák. maguk is keresik ennek a lehetőségeit. — A vezetésnek tehát könnyebb dolga van. — Nem hiszem. Semmi­képpen sem kényelmesebb. A korábbiaknál bonyolul­tabb feladatokat kell meg­határozni és megoldani gaz­daságilag kiélezettebb nem­zetközi viszonyok közepette és olyan népgazdasági hely­zetben, amikor csak az in­tenzív fejlesztés lehetséges, és a rugalmas alkalmazko­dásiak kell jellemeznie a vezetést. Nem lehet például úgy többet termelni, hogy felveszek még kétszáz mun­kást a gyárba, mert nincs felesleges munkaerő. Tehát jobban kell szervezni a mun­kát, pontosabban és racioná­lisabban tervezni. Nem le­het akármit termelni, túl­jutottunk az általános sze­génység fokán, amikor min­den jó volt. csak legyen va­lami. Minőségi árukra van szükségünk, itthon és a kül­földi piacon. És így tovább. A munka tehát nem köny- nyebb és különösen nem kényelmesebb. ■— Azt mondjuk, Magyar- országon jó a közhangulat és ugyanakkor erősebb a közérdekű észrevételezés, bí­rálat. Nincs ebben ellent­mondás? — Szerintem nincs, mert éppen attól jó és demokra­tikus a közhangulat, hogy az emberek határozottan, következetesen, sokszor tü­relmetlenül bírálnak annak érdekében, hogy előbbre jussunk. 'Az alapállás a meg­határozó: fejlesszük követ­kezetesebben, eredményeseb­ben társadalmi viszonyain­kat. a szocialista építést. Nem mást akarnak, hanem a szocializmust. Bíznak a szocializmusban, bíznak ab­ban. hogy a mi viszonya­ink között értelme van az életnek. Ezért szólnak, ja­vasolnak, segítenek vagy akár zúgolódnak mind töb­ben közügyekben. — Tehát általában így van. De érvényes-e ez a ki­sebb közösségekre is? — Az élet kisebb csopor­tokban folyik: munkahelye­ken. falvakban, városrészek­ben. ahol az emberek sze­mélyesen ismerik és befo­lyásolják egymást. A nép­frontnak tudatosan működ­nek bizottságai a kisebb kö­zösségekben, városkörzetek­ben, apró falvakban is. Ezek a közösségek az emberi kap­csolatok fejlődését segítik, nagyon elevenek. Több év­tizedes hagyománya, tapasz­talata van az ilyenfajta együttműködésnek. A régi munkáskörökre. 48-as és ol­vasó egyletekre gondolok. Korszerű felújítására van Megkezdődött a Csepel Autógyár és a svéd VOLVO- cég közös gyártmánya, a Lapplander típusú terepjáró gépkocsi sorozatgyártása. A járművek fődarabjait és néhány részegységét a VOL­kezdeményezés Vas megye apró falvaiban, ahol a ki­ürült hivatali helyiségekben klubkönyvtárákat rendeztek be. Békés megye egyes vá­rosaiban az öregek napközi otthonait nappal az idősek használják, este az egész felnőtt lakosság birtokolja, előadások hangzanak el, tervismertetők, fórumok, ta­lálkozók a vezetőkkel, szom­batesténként pedig a fiata­loké a hely. Ezekben a ki­sebb közösségekben leg­többször a lakóhelyről, a faluról, a városról esik szó, illetve arról, milyen ott az élet. Meg kell érteni, hogy sojc helyen türelmetlenek, elégedetlenek a fejlődéssel. A kormány lakóheíyfejlesz- tési koncepciója és az álta­lános politikai célkitűzés is arra törekszik, hogy foko­zatosan megszűnjenek a te­rületi aránytalanságok. Ter­mészetesen nem a települé­sek szerepkörében és a ma­gasabb szintű ellátásban, mert ezeknek mindig a vá­ros lesz a központja. Ha­nem a gyorsan szélesedő és bővülő alapellátásban. Van­nak olyan helyek, ahol er­re nagy figyelmet fordíta­nak. másutt fennmaradnak, sőt növekszenek az arány­talanságok. De az. hogy er­ről számos fórumon szaba­dom lehet szólni, önmagában is jó közhangulatot, sőt köz­életi buzgalmat, tettvágyat kelt. — Nem túl rózsaszínű ez a kép? — Egyformán megtéveszt a rózsaszínű és a fekete szemüveg, mert mást mu­tat. mint a valóság. Senki nem mondja, én sem állí­tom, hogy Magyarországon minden ember mindennel egyetért, mindennel elége­dett. Az a jó, hogy olyan közállapot van, olyan köz­hangulat uralkodik, amely­ben alkotó vita folyik egy­más között, ha úgy tetszik, a vezetés és az állampolgá­rok között. Eleven a köl­csönös véleménycsere, amely­ben minden észrevétel fon­tos, tanulságos, mert így le­het elkerülni a nagyobb té­vedéseket. Ettől lehet és et­től jóízű az élet. VO szállítja, ezeket a szi- getszentmiklósi gyár új üzemcsarnokában szerelik össze. A nagy teljesítményű és különleges adottságú terep­járók a szerelőszalagról a A kérdés nagyon kihegye­zetten szólt: — Milyenek mostanában a vevők? Mit válaszolhat erre egy kereskedő? Például a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat gyöngyösi áruházának a vezetője, Ko­vács József. _ Nagyon kedvesek, ara­nyosak, mégis elégedetlenek vagyunk velük. Hogy miért. Mert nem vásárolnak annyit, mint amennyit szeretnénk, és amennyire a kínálat alap­ján lehetőségük is volna. M it ér hát az a vevő, aki nem vesz? Semmit. Ugyan miért nem vesz? Csak a ve­vővel van baj? És ha venne ugyan, de nem kap? Kíséreljük meg kiegyenesí­teni ezeket a kérdőjeleket. o o o — Kérek egy könnyű, le­zservonalú, jó fazonú, nyári, dzsekis öltönyt, kék színben.-*- Sajnos, ilyen nincs. Tu­dóba. mire tetszik gondolni. Néhány évvel ezelőtt leérté­keltük, annyira nem kellett. Aztán egy hét alatt elkap­kodták az egészet. A konfekcióosztályon előbb Széchy Lászióné mutatja meg, melyek azok az átme­neti kabátok, amiket már nagyon szívesen eladna. Aránylag friss áruk ezek, egy-két darab van közöttük tavaly őszi beszerzésű. Csu­pán a méretük olyan, hogy nehéz rájuk vevőt találni. — Azt sem mondhatjuk, hogy csak az igényesebb ve­vők járnak hozzánk, akik nem nagyon nézik mibe ke­rül a ruha, csak kedvük sze­rint való legyen. A szeré­nyebb anyagiakkal rendelke­zők is jócskán vásárolnak nálunk. Mindkét igénynek megfelelően tudunk kínálni konfekcióruhát, -kabátot. — Az olcsóbbak egyben kevésbé divatosak is? — Nem feltétlenül. Példa rá a női ballonkabát. Az ol­csóbb is lehet nagyon mó­dén vonalú, formájú. Azt már Mészáros Lajos- nétól, az osztály vezetőjétől hallottuk, hogy szocialista szerződés köti őket a szolno­ki nagykerhez. Ez is magya­rázza, miért szóltak telefo­non a szolnokiak, hogy jött bőrből készült árujuk, me­hetnek értük. A nagyon keresett kengu­ru-dzsekiért bejárták a fél országot, mégis Egerből tud­tak hozni végül is. Az árukészletük az osztá­lyon általában - hárommillió gyár próbapályájára kerül­nek. A Csepel Autógyár ebben az évben 850 terepjárót ké­szít. „ . (MTI fotó — Csikós Gábor felv.j körül mozog, a forgási se­besség 60—61 nap. A tavaszi kiárusításkor összesen 600 ezer forint értékű árut kí­náltak. Ennek a nyolcvan százalékát el is adták. Ami még ezután is megmaradt, azt újból leértékelték. Ha úgy sem talál vevőre, megy a bizományiba, mert a ke­reskedelemben nincs olyan áru, ami valahogy el ne kel­ne. így mondják ezt a szak­mabeliek. Csakhát az idő. Az sem mindegy, meddig po­rosodik a polcokon vagy a raktárban­o o o — Férfiszandált kérek. Zárt orrút, sarka is legyen, és ne ilyen széles fazonú, mint amilyenek ezek a sa­rufélék. — Sajnos olyan nincs. Ha esetleg vikendcipőt... — Szürke színű férfi fél­cipő? — Csak ezt a vastag, mű­anyagtalpas fazont tudom ajánlani. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan kerül az áru a bolt­ba? Tulajdonképpen az osz­tályok vezetői vásárolják meg azt a különböző nagy­kereknél. Először Egerbe mennek, ha ott nem kapnak kedvükre valót, oda utaznak, ahová akarnak. Esetenként az áruház vezetője is köz­beszólhat, de ez nagyon rit­kán fordul elő. — Tehát az osztályvezető ízlése szabja meg, mit kínál­nak a vevőnek? — A nagyker készlete a meghatározó. Csak abból vá­logathatunk, amit a nagyker ajánl. — Nem szoktak súgni a nagykernek? — Dehogjmem! Mindig el­mondjuk, mit keresnek a ve­vők. De ebből még nem kö­vetkezik, hogy pontosan olyan cikket kínál majd a nagyker. Valahogy úgy ala­kult ki a gyakorlat, hogy a nagy ipari, gyártó vállalatok az igazi partnerek, például a méteres áruban. A szöve­tet az ő kívánságuk szerint gyártják, mert arra rá tud­ják állítani a szalagot. A kisebb megrendelés nem gazdaságos. De az is döntő, mennyire érdeklődnek a ter­mékek iránt külföldön. Ennél a pontnál már Papp László, a méteráruosztály vezetője is közbeszólt. — Nagyon jó a kapcsola­tunk a budapesti textilnagy- kerrel. Az importáruink 90 százalékát onnan kapjuk. Havonta negyven vég NDK- gyártmányú függönyt hozok onnan, míg Egerből legfel­jebb tíz véget egy évben. Most aztán eljutottunk a régóta vitatott ponthoz: ho­gyan alkalmazkodik az alap­anyaggyártó ipar a divathoz? Azt sem tudjuk eldönteni, kik és mikor kérdezik meg a vevőket a kívánságaikról, amikor így fogalmaznak: Ez nem kell, mert erre nem lesz igény. Ki tudja ilyen ponto­san megmondani, hogy mi­re lesz igény a kiskereskede­lemben egy fél év múlva? o o o — Habselyem férfi atléta­trikót kérek. — Tessék, hatos méretben tudom adni. Négyes, sajnos, nincs. — Milyen gyártmány ez? — Magyar. — Miért van az, hogy ahány hely, annyiféle a szá­mozás és a forma is? Egé­szen más a méretszabvány a kínai, a lengyel, az NDK vagy más ország gyártmá­nyánál. A vevő tehát meg­veszi a fehérneműt a szokott méret szerint, otthon aztán vagy fel sem tudja húzni, vagy lötyög rajta. —■ Az elütő szabványok miatt. Ha nem a mi méret­szabványaink szerint gyárt­ják. ha csak „úgy” vesszük az árut, akkor fordulhat elő ilyen különbség. Apropó: méret... Hogyan állnak az új méretekkel? — Vannak olyan vevők, akik soha nem tudnak a Vné- retüknek megfelelő ruhát vá­sárolni maguknak — vála­szolta Mészáros Lajosné er­re. — így vagyok én a fér­jemmel. Az új méreteknél a ruhaipari vállalatok eleve úgy számoltak, hogy a la­kosság mintegy húsz száza­lékánál nem vehetik figye­lembe a sajátos arányokat. Annyira kevesen vannak ezek a „szokatlan” alkatúak. Aztán kiderült, hogy az elő­zetes számítás nem fedi a valóságot. Emiatt is sokan kimennek a boltból vásárlás nélkül. Pe­dig ott az áru! Akárcsak a divatosztályon is. — Nincs annyi vevőnk, amennyit szeretnénk — pa­naszolja Wälder Alfrédné. — Itt vannak ezek a divatos T-szabású pulóverek. Bősé­ges a választék, és tessék, itt van, láthatja, hányán állnak a pult előtt! Talán az is oka ennek a lanyhább érdeklő­désnek, hogy a húsvét az idén korábban volt, mint ta­valy. Férfizoknit kértünk. A be­mutató mappában öt-hat fé­le szomorkodott. Patkós Ist­vánná azonban pillanatok alatt elővarázsolt a pult alól, de egyáltalán nem a „pult- alól” újabb hét-nyolc félét. Ha csak a mappát nézi va­laki ... o o o — Furcsán alakult az év eleje — tudtuk meg Kovács József, áruházvezetőtől. — Ha a tavalyi eredményekkel hasonlítjuk össze, akkor va­lamivel többet értünk el most. De ha a tervvel vet­jük egybe, akkor négy szá­zalék a lemaradás. — A magyarázat? — Nagyon sokféle. Az idő­járás is közrejátszik, az biz­tos. — És a vásárlói szokások? — Vegyünk két példát. Az egyik: elég sok olyan ela­dónk van. akihez Pestről is jönnek a vevőit. De Egerből is, a mi feletteseink közül is járnak néhányan rendszere­sen Gyöngyösre, hozzánk is. A másik:1 ennek az ellenke­zője éppen. Miért alakul ki a közvéleményben olyan fel­fogás, hogy csak Mezőkö­vesdre vagy Füzesabonyba, vagy Salgótarjánba, vagy Jászberénybe érdemes men­ni, mert csak ott lehet jól vásárolni? Számítsuk le azt a gyakorlatot, hogy az új üz­let néhány napig tömve van. A kérdés egyenlőre nyitott De, ha arra gondolunk, hogy a legjobb hírverő mindig az elégedett vásárló, akkor a magyarázattal sem vagyunk adósok. O O O i, Szép is, jó is. mégsem vi­szik. Az egyiknek ez kell, amikor az van, a másiknál pedig éppen fordítva érvé­nyes a tétel. Fel lehet-e tárni minden rejtett mozgató ru­gót? Telítettségről még aligha beszélhetünk. De bizonyos ízlésváltozásról — feltétlenül. A „legyen” helyett egyre in­kább általánosabb a „mi­lyen”? legyen. Telik rá. A divat rohamos változását kö­vetni is van forintunk, so­kaknak van. Hogy mire jó a pazarlás, a pocsékolás, a gyors váltá­sok terjedése, ez a morfocv- dírozás aligha népszerű. Pe­dig ilyen része is van annak, hogy ezt viszik, art pedig nem. Hiszen a tizedik pár ci­pő mellé a tizenegyediket már csak akkor veszi meg bárki, ha az nagyon a ked­vére való. A kereskedelemben pedig a, vevő — mindenekfelett való. G. Molnár Ferenc rNWtiW fi* 1977. május b'„ péntek Soltész István Lapplander terepjárók próbája

Next

/
Oldalképek
Tartalom