Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-06 / 105. szám
Mitől lehet jóízű az élet? Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával Miért nőm veszik? A Duna-parti népfront- székházban beszélgetünk S. Hegedűs László országgyűlési képviselővel, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa iitkárával olyan kérdésekről, amelyek örökzöldeknek is nevezhetők, mégis napjainkhoz kötötten elevenek. Témáink: Milyen az emberek közérzete a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodó Magyar- országon? Milyen a közvélemény és a közhangulat? Hogyan számol ezzel a politikai. az állami vezetés? És így tovább. — Milyen hát az emberek közérzete? Jó-e vagy árnyékolt? — Inkább azt mondanám, árnyalt. Ezt nem azzal a közhellyel magyaráznám, bogy minden ember különbözik egymástól, tehát eb- dőI eredően különféleképpen viselkedik, különféleképpen ítéli meg önmaga helyzetét ás a társadalom állapotát. Amennyiben megelégednénk őzzel a sablonhivatkozással, biológiailag talán igazat mondanánk, de politikailag pontatlanok lennénk. A kü- önbségekre tennénk a hangsúlyt. Inkább azt mondanám, hogy Magyarországon íz életmód egységesebbé vámsának folyamata jellemzi a társadalom fejlődését, még- nozzá egy magasabb szintű őletmódé, és ez a felismert, tözös érdekű célok fokozatos megvalósításának eredménye. Magasabb szinten ntegrálódik a közgondolko- iás is. egységesebb saját he - vünk. emberi létünk értelmének megítélése a társadalomban. — Ez valami uniformizá- lódást sejtet, amely idegen i jó közérzetű élettől. — Nem így van. Nem szabad , elfelejteni, hogy a szocialista építés politikai, gazdasági, kulturális vezetése nem tagadja, sőt számon tartja és érvényesíti a különböző érdekeket, miközien ügyel az elsődleges közösségi érdek csorbíthatat- lanságára. Vannak és ke- étkeznek ellentétek. Viszont i közös érdekű célok kitűzése, azok elérése az ellentétek feloldását és újabbel- lentmondások keletkezését hozza magával. Ez állandó folyamat, az élő, a fejlődő szocializmus vérkeringése tehát nem meszesedhet el. Nincs szükség az emberek jólfésült uniformizál ts ágára. Az ellenkező az igaz. — Ezek szerint a közvélemény észrevételező, bíráló magatartása természetes magatartás? — A közvélemény szerepe egyre nagyobb. Az alkotó elégedetlenség — nemegyszer hangsúlyoztuk —a szocialista társadalom normális emberi állapota. Magunk is serkentjük minden eszközzel, a szocialista demokratizmus erejének szüntelen növelésével a színesebb, elevenebb, vitatko- zóbb közéletiséget. Ennek eredményeként mind többen foglalkoznak országunkban a közügyekkel. És ma már az emberek érdeklődőbbek, tájékozottabbak. Megalapozot- tabbak az észrevételeik, javaslataik. öt-tíz évvel ezelőtt gyakori volt az olyan követelés, amely önmagában indokolt volt. csak éppen a megvalósítását tíz-tizenkét év távlatában lehetett elképzelni. Ma a javallatok többsége reálisabb, figyelembe veszi a népgazdaság, a társadalom valóságos lehetőségeit. Sőt. gyakori, hogy az emberek éppen a szerényebb, takarékosabb megoldásokat szorgalmazzák. maguk is keresik ennek a lehetőségeit. — A vezetésnek tehát könnyebb dolga van. — Nem hiszem. Semmiképpen sem kényelmesebb. A korábbiaknál bonyolultabb feladatokat kell meghatározni és megoldani gazdaságilag kiélezettebb nemzetközi viszonyok közepette és olyan népgazdasági helyzetben, amikor csak az intenzív fejlesztés lehetséges, és a rugalmas alkalmazkodásiak kell jellemeznie a vezetést. Nem lehet például úgy többet termelni, hogy felveszek még kétszáz munkást a gyárba, mert nincs felesleges munkaerő. Tehát jobban kell szervezni a munkát, pontosabban és racionálisabban tervezni. Nem lehet akármit termelni, túljutottunk az általános szegénység fokán, amikor minden jó volt. csak legyen valami. Minőségi árukra van szükségünk, itthon és a külföldi piacon. És így tovább. A munka tehát nem köny- nyebb és különösen nem kényelmesebb. ■— Azt mondjuk, Magyar- országon jó a közhangulat és ugyanakkor erősebb a közérdekű észrevételezés, bírálat. Nincs ebben ellentmondás? — Szerintem nincs, mert éppen attól jó és demokratikus a közhangulat, hogy az emberek határozottan, következetesen, sokszor türelmetlenül bírálnak annak érdekében, hogy előbbre jussunk. 'Az alapállás a meghatározó: fejlesszük következetesebben, eredményesebben társadalmi viszonyainkat. a szocialista építést. Nem mást akarnak, hanem a szocializmust. Bíznak a szocializmusban, bíznak abban. hogy a mi viszonyaink között értelme van az életnek. Ezért szólnak, javasolnak, segítenek vagy akár zúgolódnak mind többen közügyekben. — Tehát általában így van. De érvényes-e ez a kisebb közösségekre is? — Az élet kisebb csoportokban folyik: munkahelyeken. falvakban, városrészekben. ahol az emberek személyesen ismerik és befolyásolják egymást. A népfrontnak tudatosan működnek bizottságai a kisebb közösségekben, városkörzetekben, apró falvakban is. Ezek a közösségek az emberi kapcsolatok fejlődését segítik, nagyon elevenek. Több évtizedes hagyománya, tapasztalata van az ilyenfajta együttműködésnek. A régi munkáskörökre. 48-as és olvasó egyletekre gondolok. Korszerű felújítására van Megkezdődött a Csepel Autógyár és a svéd VOLVO- cég közös gyártmánya, a Lapplander típusú terepjáró gépkocsi sorozatgyártása. A járművek fődarabjait és néhány részegységét a VOLkezdeményezés Vas megye apró falvaiban, ahol a kiürült hivatali helyiségekben klubkönyvtárákat rendeztek be. Békés megye egyes városaiban az öregek napközi otthonait nappal az idősek használják, este az egész felnőtt lakosság birtokolja, előadások hangzanak el, tervismertetők, fórumok, találkozók a vezetőkkel, szombatesténként pedig a fiataloké a hely. Ezekben a kisebb közösségekben legtöbbször a lakóhelyről, a faluról, a városról esik szó, illetve arról, milyen ott az élet. Meg kell érteni, hogy sojc helyen türelmetlenek, elégedetlenek a fejlődéssel. A kormány lakóheíyfejlesz- tési koncepciója és az általános politikai célkitűzés is arra törekszik, hogy fokozatosan megszűnjenek a területi aránytalanságok. Természetesen nem a települések szerepkörében és a magasabb szintű ellátásban, mert ezeknek mindig a város lesz a központja. Hanem a gyorsan szélesedő és bővülő alapellátásban. Vannak olyan helyek, ahol erre nagy figyelmet fordítanak. másutt fennmaradnak, sőt növekszenek az aránytalanságok. De az. hogy erről számos fórumon szabadom lehet szólni, önmagában is jó közhangulatot, sőt közéleti buzgalmat, tettvágyat kelt. — Nem túl rózsaszínű ez a kép? — Egyformán megtéveszt a rózsaszínű és a fekete szemüveg, mert mást mutat. mint a valóság. Senki nem mondja, én sem állítom, hogy Magyarországon minden ember mindennel egyetért, mindennel elégedett. Az a jó, hogy olyan közállapot van, olyan közhangulat uralkodik, amelyben alkotó vita folyik egymás között, ha úgy tetszik, a vezetés és az állampolgárok között. Eleven a kölcsönös véleménycsere, amelyben minden észrevétel fontos, tanulságos, mert így lehet elkerülni a nagyobb tévedéseket. Ettől lehet és ettől jóízű az élet. VO szállítja, ezeket a szi- getszentmiklósi gyár új üzemcsarnokában szerelik össze. A nagy teljesítményű és különleges adottságú terepjárók a szerelőszalagról a A kérdés nagyon kihegyezetten szólt: — Milyenek mostanában a vevők? Mit válaszolhat erre egy kereskedő? Például a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gyöngyösi áruházának a vezetője, Kovács József. _ Nagyon kedvesek, aranyosak, mégis elégedetlenek vagyunk velük. Hogy miért. Mert nem vásárolnak annyit, mint amennyit szeretnénk, és amennyire a kínálat alapján lehetőségük is volna. M it ér hát az a vevő, aki nem vesz? Semmit. Ugyan miért nem vesz? Csak a vevővel van baj? És ha venne ugyan, de nem kap? Kíséreljük meg kiegyenesíteni ezeket a kérdőjeleket. o o o — Kérek egy könnyű, lezservonalú, jó fazonú, nyári, dzsekis öltönyt, kék színben.-*- Sajnos, ilyen nincs. Tudóba. mire tetszik gondolni. Néhány évvel ezelőtt leértékeltük, annyira nem kellett. Aztán egy hét alatt elkapkodták az egészet. A konfekcióosztályon előbb Széchy Lászióné mutatja meg, melyek azok az átmeneti kabátok, amiket már nagyon szívesen eladna. Aránylag friss áruk ezek, egy-két darab van közöttük tavaly őszi beszerzésű. Csupán a méretük olyan, hogy nehéz rájuk vevőt találni. — Azt sem mondhatjuk, hogy csak az igényesebb vevők járnak hozzánk, akik nem nagyon nézik mibe kerül a ruha, csak kedvük szerint való legyen. A szerényebb anyagiakkal rendelkezők is jócskán vásárolnak nálunk. Mindkét igénynek megfelelően tudunk kínálni konfekcióruhát, -kabátot. — Az olcsóbbak egyben kevésbé divatosak is? — Nem feltétlenül. Példa rá a női ballonkabát. Az olcsóbb is lehet nagyon módén vonalú, formájú. Azt már Mészáros Lajos- nétól, az osztály vezetőjétől hallottuk, hogy szocialista szerződés köti őket a szolnoki nagykerhez. Ez is magyarázza, miért szóltak telefonon a szolnokiak, hogy jött bőrből készült árujuk, mehetnek értük. A nagyon keresett kenguru-dzsekiért bejárták a fél országot, mégis Egerből tudtak hozni végül is. Az árukészletük az osztályon általában - hárommillió gyár próbapályájára kerülnek. A Csepel Autógyár ebben az évben 850 terepjárót készít. „ . (MTI fotó — Csikós Gábor felv.j körül mozog, a forgási sebesség 60—61 nap. A tavaszi kiárusításkor összesen 600 ezer forint értékű árut kínáltak. Ennek a nyolcvan százalékát el is adták. Ami még ezután is megmaradt, azt újból leértékelték. Ha úgy sem talál vevőre, megy a bizományiba, mert a kereskedelemben nincs olyan áru, ami valahogy el ne kelne. így mondják ezt a szakmabeliek. Csakhát az idő. Az sem mindegy, meddig porosodik a polcokon vagy a raktárbano o o — Férfiszandált kérek. Zárt orrút, sarka is legyen, és ne ilyen széles fazonú, mint amilyenek ezek a sarufélék. — Sajnos olyan nincs. Ha esetleg vikendcipőt... — Szürke színű férfi félcipő? — Csak ezt a vastag, műanyagtalpas fazont tudom ajánlani. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan kerül az áru a boltba? Tulajdonképpen az osztályok vezetői vásárolják meg azt a különböző nagykereknél. Először Egerbe mennek, ha ott nem kapnak kedvükre valót, oda utaznak, ahová akarnak. Esetenként az áruház vezetője is közbeszólhat, de ez nagyon ritkán fordul elő. — Tehát az osztályvezető ízlése szabja meg, mit kínálnak a vevőnek? — A nagyker készlete a meghatározó. Csak abból válogathatunk, amit a nagyker ajánl. — Nem szoktak súgni a nagykernek? — Dehogjmem! Mindig elmondjuk, mit keresnek a vevők. De ebből még nem következik, hogy pontosan olyan cikket kínál majd a nagyker. Valahogy úgy alakult ki a gyakorlat, hogy a nagy ipari, gyártó vállalatok az igazi partnerek, például a méteres áruban. A szövetet az ő kívánságuk szerint gyártják, mert arra rá tudják állítani a szalagot. A kisebb megrendelés nem gazdaságos. De az is döntő, mennyire érdeklődnek a termékek iránt külföldön. Ennél a pontnál már Papp László, a méteráruosztály vezetője is közbeszólt. — Nagyon jó a kapcsolatunk a budapesti textilnagy- kerrel. Az importáruink 90 százalékát onnan kapjuk. Havonta negyven vég NDK- gyártmányú függönyt hozok onnan, míg Egerből legfeljebb tíz véget egy évben. Most aztán eljutottunk a régóta vitatott ponthoz: hogyan alkalmazkodik az alapanyaggyártó ipar a divathoz? Azt sem tudjuk eldönteni, kik és mikor kérdezik meg a vevőket a kívánságaikról, amikor így fogalmaznak: Ez nem kell, mert erre nem lesz igény. Ki tudja ilyen pontosan megmondani, hogy mire lesz igény a kiskereskedelemben egy fél év múlva? o o o — Habselyem férfi atlétatrikót kérek. — Tessék, hatos méretben tudom adni. Négyes, sajnos, nincs. — Milyen gyártmány ez? — Magyar. — Miért van az, hogy ahány hely, annyiféle a számozás és a forma is? Egészen más a méretszabvány a kínai, a lengyel, az NDK vagy más ország gyártmányánál. A vevő tehát megveszi a fehérneműt a szokott méret szerint, otthon aztán vagy fel sem tudja húzni, vagy lötyög rajta. —■ Az elütő szabványok miatt. Ha nem a mi méretszabványaink szerint gyártják. ha csak „úgy” vesszük az árut, akkor fordulhat elő ilyen különbség. Apropó: méret... Hogyan állnak az új méretekkel? — Vannak olyan vevők, akik soha nem tudnak a Vné- retüknek megfelelő ruhát vásárolni maguknak — válaszolta Mészáros Lajosné erre. — így vagyok én a férjemmel. Az új méreteknél a ruhaipari vállalatok eleve úgy számoltak, hogy a lakosság mintegy húsz százalékánál nem vehetik figyelembe a sajátos arányokat. Annyira kevesen vannak ezek a „szokatlan” alkatúak. Aztán kiderült, hogy az előzetes számítás nem fedi a valóságot. Emiatt is sokan kimennek a boltból vásárlás nélkül. Pedig ott az áru! Akárcsak a divatosztályon is. — Nincs annyi vevőnk, amennyit szeretnénk — panaszolja Wälder Alfrédné. — Itt vannak ezek a divatos T-szabású pulóverek. Bőséges a választék, és tessék, itt van, láthatja, hányán állnak a pult előtt! Talán az is oka ennek a lanyhább érdeklődésnek, hogy a húsvét az idén korábban volt, mint tavaly. Férfizoknit kértünk. A bemutató mappában öt-hat féle szomorkodott. Patkós Istvánná azonban pillanatok alatt elővarázsolt a pult alól, de egyáltalán nem a „pult- alól” újabb hét-nyolc félét. Ha csak a mappát nézi valaki ... o o o — Furcsán alakult az év eleje — tudtuk meg Kovács József, áruházvezetőtől. — Ha a tavalyi eredményekkel hasonlítjuk össze, akkor valamivel többet értünk el most. De ha a tervvel vetjük egybe, akkor négy százalék a lemaradás. — A magyarázat? — Nagyon sokféle. Az időjárás is közrejátszik, az biztos. — És a vásárlói szokások? — Vegyünk két példát. Az egyik: elég sok olyan eladónk van. akihez Pestről is jönnek a vevőit. De Egerből is, a mi feletteseink közül is járnak néhányan rendszeresen Gyöngyösre, hozzánk is. A másik:1 ennek az ellenkezője éppen. Miért alakul ki a közvéleményben olyan felfogás, hogy csak Mezőkövesdre vagy Füzesabonyba, vagy Salgótarjánba, vagy Jászberénybe érdemes menni, mert csak ott lehet jól vásárolni? Számítsuk le azt a gyakorlatot, hogy az új üzlet néhány napig tömve van. A kérdés egyenlőre nyitott De, ha arra gondolunk, hogy a legjobb hírverő mindig az elégedett vásárló, akkor a magyarázattal sem vagyunk adósok. O O O i, Szép is, jó is. mégsem viszik. Az egyiknek ez kell, amikor az van, a másiknál pedig éppen fordítva érvényes a tétel. Fel lehet-e tárni minden rejtett mozgató rugót? Telítettségről még aligha beszélhetünk. De bizonyos ízlésváltozásról — feltétlenül. A „legyen” helyett egyre inkább általánosabb a „milyen”? legyen. Telik rá. A divat rohamos változását követni is van forintunk, sokaknak van. Hogy mire jó a pazarlás, a pocsékolás, a gyors váltások terjedése, ez a morfocv- dírozás aligha népszerű. Pedig ilyen része is van annak, hogy ezt viszik, art pedig nem. Hiszen a tizedik pár cipő mellé a tizenegyediket már csak akkor veszi meg bárki, ha az nagyon a kedvére való. A kereskedelemben pedig a, vevő — mindenekfelett való. G. Molnár Ferenc rNWtiW fi* 1977. május b'„ péntek Soltész István Lapplander terepjárók próbája
