Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

Szerződéskötések és az árak Hogy több legyen a zöldség és a gyümölcs... Sokan szeretik a jól elké­szített burgonyapürét, az íz­letes sárga- és görögdiny- nyét, vagy az őszibarackot. Mennyire jó ízű" a húsleves, ha van benne elegendő zöld­ség és mennyire dühös a há­ziasszony, ha nem lehet kap­ni elég fejes káposztát, zöld­paprikát, vagy paradicsomot. Tavaly sok gond volt a bur­gonya-, zöldség- és gyü­mölcsellátással. mert nem termett elég. és ha volt is, nagyon drágán adták. A ked­vezőtlen tapasztalatokat mérlegelve még a múlt év őszén döntött a Miniszter- tanács, amikor ösztönző ha­tározatot hozott a zöldségter­melés fokozására. Partneri együttműködés Gazdaságaink fel is készül­tek erre és az idén lényege­sen nagyobb' területen ter­meltek burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt, mint tavaly. De vajon mit tesz a kereske­delem, felvásárolja-e majd zavartalanul a várhatóan nagyobb termésmennyiséget? — tettük fel a kérdést Ge­ese Jánosnak, az április 1-én megalakult Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettesének: — A Minisztertanács idei, február végi határozata alapján szervezeti korszerű­sítéssel létrejött szövetkezeti vállalatunk, minden eddigi­eknél nagyobb gondot for­dít a partner termelő és fo­gyasztási szövetkezetekkel, a burgonya-, zöldség-, gyü- mölcsfeivásárlás és -értéke­sítés megvalósítására. Alap­vetően ez a fő célunk, ennek érdekében a termelésben és az értékesítésben közös együttműködésre törekszünk. Hogy példát is említsek, nemrég megállapodtunk a domoszlói áfész-szel a ház­táji sárgabarack-termelés megszervezésére. Ebben, szaktanácsokkal segít majd a Kertészeti Kutató Intézet is. — Mi a vállalat üzletpoli­tikai célkitűzése? — A ZÖLDÉRT az V. öt­éves tervvel összhangban az idei tervcélokat úgy határoz­ta meg, hogy az előirányzott burgonya-, zöldség- és a gyümőlcsforgalom növeke­dése érje el a középtávú terv időarányos célkitűzéséi Ezért vállalatunk fokozza a zöldség- és gyümölcsfélék idei felvásárlását a termelő- és a fogyasztási szövetkeze­tektől. 1 1200 vagonnal több árn — Hogyan biztosítják ezt? — Megvalósítására a ZÖLDÉRT több évre szóló termékértékesítési szerződést kötött a partner szövetkeze­tekkel, hogy elsősorban He­ves megye lakóit folyamato­san ellássuk friss burgonya; val, zöldséggel és gyümölcs- csel. Vállalatunk ezenkívül segít Budapest és az iparvi­dékek ellátásában, sőt igyek­szik eleget termi exportköte­lezettségeinek is. Ennek ér­dekében a tavalyi 3640 va­gonnal szemben az idén 4873 vagon árura kötöttünk szer­ződést a partnergazdaságok­kal. 422 vagon burgonyát, 3320 vagon zöldségfélét, 1092 vagon gyümölcsöt, 43 vagon primőrt és egyéb cikket vá­sároltunk. összességében ez a szám lényeges előbbrelé- pésre utal, azonban mégis akadnak nehézségeink. Nö­vekedett ugyanis a sok kézi munkát igénylő uborka, zöld­paprika és paradicsom iránti igény, emiatt ezekből a ter­mékekből további szerződés- kötésekre lenne szükségünk. Nagyobb választék — Melyek azok a gazda­ságok, akik erre töreksze­nek? — Szeretném megemlíteni a tarnamérai Egyesült, a he­vesi Rákóczi, az erdőtelki— tenki. a leál-kápolnai, az on- dornaktályai és a gyöngyösi termelőszövetkezetet. me­lyek évek óta vállalatunk legjobb partnerei a zöldség- termelésben. Hogy az idén több árura kötöttünk szer­ződést, mint tavaly, elősegí­tette a Minisztertanács öszr tönző határozata is, azzal, hogy 1977-ben országosan ga­rantált felvásárlási árakat vezettek be. Így a zöldségfé­léket átlagosan 15, a gyü­mölcsöket pedig 10 százalék­kal magasabb áron vásárol­juk partnereinktől, mint az elmúlt években. Korszerűsí­tett vállalatunk nagyobb igényeket támaszt önmagá­val, de a partnerekkel szem­ben is. Ezért kérjük, hogy a szerződéses fegyelem betar­tásával segítsék elő munkán­kat. A szerződéses fegyelem vállalatunkra is éppúgy vo­natkozik. Arra törekszünk, hogy valamennyi árut felvá­sároljunk a termelő- és a fo­gyasztási szövetkezetektől, így a szerződött áruk min­denkor előnyben részesülnek az úgynevezett szabad áruk­kal szemben, ami kizárja az árdrágítás lehetőségeit — Mit tesznek azért, hogy több legyen a primőr? — Vállalatunk nemrég a kál-kópölnai, az erdőtelki— tenki, a hevesi Rákóczi és a tarnamérai Egyesült Terme­lőszövetkezettel szerződést kötött 42 hektár szabadföldi paradicsom, 15 hektár uborka és 25 hektár zöldpaprika termelésére. Megállapodtunk ezekkel a gazdaságokkal, hogy ha fagykár érné a már kiültetett palántákat, akkor zöldpaprikából hektáranként 6 500, paradicsomból ötezer és uborkából pedig négyezer forinttal járulunk hozzá a termelési költségekhez. Ez­zel elősegítjük, hogy a fólia alatt hajtatott és a szabad­földön termelt primőrök megjelenése között ne legyen hosszú idő. Alacsonyabb fogyasztói árak — Melyek a vállalat idei, első negyedévi tapasztalatai? — Az elmúlt három hó­napban a ZÖLDÉRT a piaco­kon és az üzletekben folya­matos burgonya-, zöldség­es gyümölcsellátást biztosí­tott A múlt évivel szemben nem volt fennakadás a bur­gonya, a vöröshagyma, vala­mint a primőrök beszerzésé­vel sem, és több árut adtunk el annak ellenére, hogy ta­valy kevesebb termett. A pri­mőrök közül zöldpaprikából, zöldhagymából, retekből, uborkából, paradicsomból és újkaralábéból csaknem húsz százalékkal több került a piacokra, mint 1976. első negyedében. Az áruk egy ré­szét a Heves megyei gazda­ságokból, a többit pedig más megyékben levő társvállala­toktól szereztük be. — Hogyan alakulnak az árak? — Vállalatunk idei üzlet- politikai célkitűzése, hogy az első félévben a fogyasztói árak azonosak legyenek a tavalyi­akkal. Az első negyedév ta­pasztalatai ezt is igazolják, miután a fogyasztói árszínvo­nal burgonyából, zöldségből és gyümölcsből 96,2 százalék volt, ami alacsonyabb a ta­valyinál. Ebben az évben átlagosan 4—6 százalékos fo­gyasztói áremeléssel szá­molunk, ami várhatóan lé­nyegesen alacsonyabb lesz, mint a tavalyi árszínvonal volt Az elmondottakból is kitűnik, hogy vállalatunk 1977-es feladatai lényegesen megnövekedtek. Célkitűzé­seink azonban szorosan kap­csolódnak a Minisztertanács által meghirdetett zöldség­termelési és -értékesítési programhoz. Megvalósításá­hoz garanciát nyújtanak a partnereinkkel kötött szerző­dések és nem utolsósorban a termelőüzemek, valamint vállalatunk kollektíváinak eredményes munkája. Mentasz Károly A Mátraalji Szénbányák Thorez Külfejtéses dődött meg a szén bányászata. Az eltelt évek tak. a Gagarin Hőerőmű ellátására. A bánya élüzem lett. Eredményei közül legjelentősebb, ségeket az előirt szint alatt tudták tartani. Két hét múlva nyit a tavaszi BNV A budapesti nemzetközi vásárközpontban május 18- án megnyíló tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár kül­földi kiállítód eddig csaknem 700 tonna árut szállítottak be a kőbányai vásárcent­rumba. A Szovjetunió, Len­gyelország. Csehszlovákia és az NDK kiállítói már meg­kezdték bemutatóterületük berendezését. A vásárcentrum területe is tovább szépül. A fejlesz­tés újabb elemeként az A- csarnok északi oldalánál 800 négyzetméteres szabadtéri mintaterületet alakítanak ki, a szivattyúk bemutatására pedig 15—21 méteres vízme­dencét is létesítenek. A nagy­közönség és a kiállitók tájé­koztatásának fejlesztése ér­dekében folytatják az egy­séges információrendszer ki­alakítását, amely szerint a vásárközpont útjainak, el­ágazásainak mentén a nem­zetközileg elfogadott jelek alapján megfestett táblákkal mutatják meg a különböző pavilonokhoz, éttermekhez, telefonokhoz és egyéb he­lyekhez vezető legrövidebb utat. A nagyközönség kiszol­gálását újabb vendéglátóipa­ri létesítmények segítik. A beruházási javakat be­mutató tavaszi BNV-n a ha­zai vállalatokkal együtt ösz- szesen 29 ország és Nyugat- Berlin több mint 1700 kiál­lítója vonultatja fel legkor­szerűbb termékeit a szakosí­tásának megfelelő árucsopor­tokban. Ezúttal is kilenc szakmai csoportositásban mutatják be a beruházási javák széles nemzetközi kí­nálatát. Az üzleti tárgyalá­sok. kooperációs megbeszélé­sek, szakmai információcse­rék zavartalan lebonyolítása érdekében öt alkalommal tartanak szakmai napot, s ezek közül a május 20-ilesz a szakvásár KGST-napja. A május 26-i, tehát kilenc na­pon át nyitva tartó szakvá­sárt csak egy hétvége ' sza­kítja meg, s így lehetővé te­szi, hogy a szakemberek több érdemi munkát végez­zenek. A szakmai napon dél­előtt 10 órától délután 2 órá­ig csak a szakemberek te­kinthetik meg a vásárt szak­mai jegyekkel. A nagykö­zönség szombaton és vasár­nap egész napon át. más napokon pedig délután 2 órától lehet a vásár vendé­ge. Az egyszeri belépésre ér­vényes szakmai jegy ára változatlanul 60 forint, s a nagyközönség is változatlan áron, 15 forintért kapja a belépőjegyet, amit a város­ban a metró- és a BKV pénztárainál is megvásárol­hat. A tavaszi BNV vidéki látogatói ezúttal is igénybe vehetik a MÁV 33 százalé­kos menettérti utazási ked­vezményét. Tavasz a vendéglátásban! Szabad az étlapot...7 Természetesen szabad.-— Tessék. — Kérem. — Parancsoljon. Tehát szabad. Akkor pil­lantsunk bele néhányba, nézzük, mi van, mit érdemes, mibe kerül...? Mert itt a tavasz, márpedig, amikor nálunk kitavaszodik, egyre több vendégre kell számíta­nunk. Kérdés, számitunk-e? Hogy számítunk? Jól számí­tunk? ... Nézzük tehát az étlapot! Eger. Belvárosi Étterem II. o. Kétféle menü egyik 17, a másik 20 forint. Vart gyerek­menü is, ezúttal ez szárnyas ragulevesből, két túrós pa­lacsintából és egy almából áll. Négyféle leves kapható, tizenegyféle készétel, azon­kívül főzelékek-köretek, sa­láták. tészták, gyümölcs, zó­naételek, hideg-meleg előéte­lek, halak, szárnyasok és frissensültek. Legolcsóbb étel a 2,10-es galuska, vagy párolt rizs, legdrágább a 31,80-as bélszínfiié pirított gombával. Hasonló a helyzet a Széche­nyiben és a még vadonatúj­nak számító Expressz Étte­remben is, sem a kínálatban, sem az árakban nincs sok különbség. Zsúfoltság ellen — technika Ami az árakat illeti, tehát valahogy csak vagyunk. Árak mindig is voltak — en­nek a vendégek a meg­mondhatói, és ők igencsak arra kiváncsiak inkább, hogy mi újat kapnak, miben és mennyiért kapnak jobb, ké­nyelmesebb kiszolgálást, el­helyezést. A jogos kérdésre Habis Lászlóval, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának munkatársával és Besztercei Györggyel, a Pa­noráma marketing osztályá­nak vezetőjével keressük kö­zösen a választ. Habis László: — Néhány üzlet felújítása kellő időben megkezdődött. Így pl. az Egri Áfész szép- asszony-völgyi kertvendég­lője és a Felső-magyarorszá­gi Vendéglátó Vállalat önki- szolgáló étterme a strandon szebb és praktikusabb for­mában várja a vendégeket. A strandétterem zsúfoltsága főidényben már állandó, jo­gos panasz tárgya volt, ezért arra törekszünk, hogy itt a lehetséges módon növel­jük az áteresztőképességet. Mivel pedig a hely, az alap­terület adott, az időnkénti túlzsúfoltságot korszerűbb technika bevezetésével igyek­szünk enyhíteni. Kellő időben megkezdő­dött a vendéglátós nélkülöz­hetetlen eszközellátottság, a fogyóeszközök beszerzése, és megnyugtatónak tűnik a munkaerőhelyzet is: a sze­zonjellegű üzletek személy­zete mindinkább „együtt” lesz, Ennek pedig többen is hasznát látják: elsősorban — reméljük — a vendégek, ha­sonlóképpen pedig a dolgo­zók és maga a vállalat, me­gyénk egész kereskedelme. Segít a primőr (?) Természetesen minden irá­nyú erőfeszítés csak akkor lehet eredményes, akkor szolgálhat a vendégek meg­elégedésére, ha jó áruellátás­sal párosul. Az ételekről mór a bevezetőben említés tör­tént. Ehhez hadd tegyem hozzá, hogy a téli burgonya­korlátozás már jó ideje meg­szűnt, elegendő készletekkel rendelkezünk az újig. Zöld­ségből és gyümölcsből arány­lag szűk a választék, de a primőrök belépésével egyre jobb a helyzet, így remélhe­tőleg ezen a téren sem leßz komolyabb probléma. Ami pedig a húsellátást illeti — mint vásárlóközönségünk ta­pasztalhatja — ez kiegyen­súlyozott, csupán a belsőség­ellátás problémás. Végezetül a sör- és üdítő­ital-helyzetről annyit, hogy a kereskedelem és a iiendég- látás sörkészlete valószínű­leg most sem áll ki majd minden próbát, az ellátásban csupán gyenge javulás vár­ható, ez is importból. Az üdí­tő italok kedvelőinek viszont nem lesz okuk panaszra: ezen a téren nagy felfutás volt a korábbi években, és ez most is így lesz. Lesz korsó, világos Besztercei György: — Talán folytathatjuk is a témát a sörrel. Sajnos, na­gyon igaz, hogy az utóbbi években az ellátás egyálta­lán nem tudott lépést tarta­ni az igényekkel. Szerintem nem utolsósorban azért, mert a csapolt sört — Indokolat­lanul — gyakorlatilag való­sággal - kiirtottuk vendéglá­tásunkból. Pedig a korsó, a pohár sörökre ma is megvan az igény, nagyon sokan csak így tudnak igazán jót inni. Mi szeretnénk megteremteni a csapolt sörök reneszánszát, és bízunk benne, hogy ez si­kerül is. Ami a szezonüzleteinket il­leti, ismeretes, hogy ezekből nekünk meglehetősen sok van. Mi a korábbinál na­gyobb rugalmassággal üze­meltetjük mo6t ezeket. Jó példa erre Sástó, ahol hiva­talosan csak május 1-én len­ne nyitás, de a büfé április­ban már rendesen működött, és szintén e hó közepén meg­nyílt a Fenyő is Mátrafüre- den — csaknem két hónap­pal hamarabb, mint az el­múlt évben. Újdonságnak számít, hogy büfét nyitunk a Lajosvárosban. Kevesebb kocsma — több burgonyaszirom Bizonyára nem sok szív- fájdalmat okoz, hogy „kocs- mátlanító” programunk to­vábbi során ismét megvá­lunk néhány italbolttól. A Csebokszári-büféből III. osz­tályú eszpresszó lesz, az Eged italbolt pedig falatozó­vá alakul át. Ami a kínála­tot illeti: rá kell jönnünk, hogy nálunk a grillcsirke például egyáltalán nem „mó­di”, de a burgonyaszirom annál inkább kedvelt — a volt Kacsa „jogutódjában”, a Hajnal gyorsbüfében igen nagy mennyiségben fogy je­lenleg is —, Hatvanban a Mátra italbolt alakul át fa­latozóvá, Gyöngyösön meg­kezdtük a hidegkonyhai ter­mékek árusítását a Hóvirág kávézóban, és április 1-től kivontuk a szeszes italokat az Üttörővasút büféjéből. A kulturáltabb vendéglátás ér­dekében pedig Gyöngyös há­rom nagy éttermében ebéd­idő alatt betiltottuk a do­hányzást. á tavaszi zeiüjí- 1977. fiíájüs 4., szerda tásokra összességében egy­millió forintot forditottunk­Olaj — de nem válság..: Végezetül egy kérdés étte­remvezetőkhöz — a diétázók érdekében: ■ — Ha a szokásos zsír he­lyett olajjal kérem elkészí­teni a megrendelt ételt, van- e rá lehetőség? Vigh Tibor, Belvárosi Ét­terem : — Természetesen. Horváth Gáborné, Széche­nyi Étterem: — Semmi akadálya. Ola­junk van, serpenyőnk van, kívánságra bundázott, húst is tudunk olajban sütni. Juhász József, Expressz Étterem: ‘ — Étolajból 300—400 kilo­grammot tárolunk rendszere­sen. Van két olaj gyorssü­tőnk is, és ezek állandóan üzemben vannak. A válaszokból úgy tűnik, vendéglátásunkat nem érinti érzékenyen az „olajválság”. De csak a válaszokból. Töb­ben ’ panaszolják ugyanis, hogy a felszolgálóktól hiába kérnek pl. olajban sütött rántottét, a válasz az, hogy: — Nincs. Ezek után már csak az a kérdés, hogy a vezetők vá­laszai rózsaszinűbbek-e a valós helyzetnél, vagy a pin­cérek egyike-másika nem elé§ tájékozott... Akadálya azonban ez sem lehet an­nak, hogy az új szezonban végre valóban előbbre lépjen vendéglátásunk. Az elhang­zott nyilatkozatokból úgy tűnik, reménykedhetünk, és — nem alaptalanul. B. Kun Tibor MmmWi G% Bányaüzemében 1969. november 7-én kéz* órán 35 millió tonna fűtőanyagot szállítot- vi eddig elért eredményei alapján 1977-ben hogy az egy kalóriára eső termelési költ­ik épünkön: a Thorez Külfejtéses Bányaüzem. (MTI fotó — Erezi K. Gyula)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom