Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

1977. május 31., kedd A Nap kél 3.52 — nyugszik 19.32 órakor A Hold kél 17.51 — nyugszik 2.54 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon ANGÉLA nevű kedves olvasóinkat! Az Angéla eredetét a latin „angelicus” angyali”, vagy a görög „angelos” hírnök, üzenethozó” sza­vakból veszi. Százhúsz évvel ezelőtt született Gothard Jenő csil­lagász, akadémikus, a herényi csillagvizsgáló alapító­ja, a színes fényképezés egyik úttörője. A bécsi poli­technikumban gépészmérnöki oklevelet szerzett: köz­ben geodéziai és csillagászati tanulmányokat is foly­tatott. Hazatérve — Konkoly-Thege Miklós biztatására — herényi birtokán 1881-ben obszervatóriumot rende­zett be ahol fontos megfigyeléseket végzett. Asztro­fizikával, főként az üstökösök spektroszkópiájával, valamint az égi fotográfiával foglalkozott. Ez úton fe­dezte fel például a Lyra gyűrűs ködének központi csillagát. Mint a fényképi úton történő csillagászati megfigyelések tökéletesítő je, több csillagászati és fény­képészeti műszert talált fel. Számos külföldi tudomá­nyos testület — köztük a londoni Royal Astronomical Society is — tagjává választotta. Róla nevezték el a szombathelyi gimnázium épületében 1949-ben létesített csillagvizsgálót, amelyben az 1918-ban végleg meg­szűnt herényi obszervatórium megmaradt műszereit és könyvtárát is elhelyezték. Időjárás: Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhőzet, elszórtan záporral, zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati az ország északi felében északira, északkeletire forduló szél. Zivatar idején át­menetileg szélerősödés. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18—23 fok között. Q szarvasmarha-tenyésztés gondjai a füzesabonyi járásban (Tudósítónktól) Régi gyakorlat a Füzes­abonyi Járási Népi Ellenőr­zési Bizottságnál, hogy az el­lenőrzések tapasztalatait a vizsgálatban érintett gazda­ságok székhelyén elemzik. Így került sor a NEB ülésé­re Kálban, ahol a szarvas­marha-tenyésztés helyzetéről készült jelentést vitatták meg• Áprilisban a járás négy termelőszövetkezetében jártak a népi ellenőrök: Me- zőszemerén, Besenyőtelken, Kálban és Sarudon. A vizs­gálat célja volt. hogy fel­mérjék milyen intézkedése­ket tettek a nagyüzemekben a szarvasmarha-állomány növelésére, milyen a férőhe­lyek kihasználtsága, hogyan alakul ,a tejtermelés. Bár az elmúlt években nőtt az államány, ez a növekedés korántsem éri el a kívánt ütemet — állapította meg a jelentés. A tehenészetága­zat veszteséges, a hizlalás mutat nyereséget, de összes­ségében véve ráfizetéses a szarvasmarha-tenyésztés a gazdaságokban. Megállapí­tották azt is. hogy az állo­mány háromnegyed részét hagyományos istállókban he­lyezik el, így nincs mód korszerű technológia alkal­mazására. De a már megle­vő telepeken is gondokat okoz a berendezések gyakori üzemzavara. A tanácskozáson részt ve­vő szakemberek megvitatták azokat a javaslatokat is, amelyek biztosíthatják a gyorsabb fejlődést. Varga Gyula Nyári kulturális program Egerben A Színházi estéktől az Agriai históriákig Bár az idő még nem mu­tat igazi nyarat, a kulturális program már kezdetét veszi Egérben. A Megyei Művelő­dési Központ megrendezi a hagyományos Színházi esté­ket, amelynek keretében ma este a Madách Színház be­mutatja Németh László Szé­chenyi című drámáját, Bes­senyei Ferenccel a címsze­repben. Június 7-én a kecs­keméti Katona József Szín­ház O’Neil Furcsa pár című művét, majd június 14-én a veszprémi Petőfi Színház Re- menyik Zsigmond Vén Euró­pa Hotel című drámáját mu­tatja be Egerben. + ORVOSI ÜGYEIÉT | EGERBEN: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. GYÖNGYÖSÖN: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Széche­nyi u. 1. szám alatti rendelőben. HATVANBAN: 19 órától szer­da reggel 7 óráig a Kossuth tér 18. szám alatti rendelőben. Július 2-től 7-ig a megye- székhely utcáin, terein, lakó- ■ telepein, valamint a strandon ' vidám műsorok láthatók. A Megyei Művelődés Központ j az ország és a megye rangos • amatőr csoportjainak részvé- ■ . telével megrendezi a hagyó- ; mányossá vált nyári karne­vált. S mint ahogyan beszámol- \ tunk olvasóinknak, Budapes- • ten megkezdődtek a várszín- ' ház új bemutatójának, a Szép j magyar komédiának és a Lú- ' das Matyinak a próbái. A két • művet július 15-től egy mű- • sorban láthatja a közönség. Az egri nyár program­jában még számos ren­dezvény szerepel: többek kö­zött orgonahangvereeny, gasztronómiai bemutató, ki­állítások, folklórműsorok és egy érdekesnek ígérkező fény- és hangjáték, amely augusztus 4-én és 5-én Ag­riai históriák címen kerül bemutatásra. A TIT az idén is megrendezi hagyományos nyári egyetemeit, augusztus 1-től 10-ig a műemlékvédel­mi tagozatot, augusztus 13-tól 22-ig pedig a filmművészeti Ó tagozatot. i Gyermekeinket ünnepeltük Május utolsó vasárnapján — a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség 1949-es moszkvai határozata óta — a gyermekeket ünnepeljük vi­lágszerte. így történt ez most is: vidám gyermeknapi ün­nepségeket tartottak minde­nütt, ahol gondosan óvják, szeretik és tisztelik a jövő felnövekvő nemzedékét. Igazi gyermeknap színhe­lye volt Heves megye szék­helye, a történelmi Eger is. Egymást érték az utcán a színes babakocsik, valóságos gyermekerdő volt a város. Egész napon át gyermekek hangos zsivalya, gyöngyöző kacagása töltötte be a par­kokat, sportpályákat, tereket, s a város környéki kirándu­lóhelyeket. Délelőtt 11 órakor minden általános iskolában avatóün­nepségre sorakoztak a gyere­kek, s a fogadalomtétel után több ezer kisdobos és úttörő Emlékezetes pillanat: kézben az úttörőigazolvány (Fotó: Szántó György) szakági felelős értékelte a végzett munkát. Itt került sor a „Barátok lettünk” me­gyei jelvényszerző verseny legjobb csapatainak megju- talmazására is. Az ünnepi bemutatásában felsőtárkányi és mikófalvi palóctáncok­nak, valamint egy szlovák táncnak tapsolhattak. Siker­rel szerepelt az egy órán át tartó műsorban a Megyei Művelődési Központ „Rig­mus” égyüttese. Gyöngyösön az I. számú ál­talános iskola tanulóinak ugyancsak emlékezetes ün­nepe volt a gyermeknap. Ré­gi óhajuk teljesült azzal, hogy a közeli Huszár utcá­ban új sporttelepet kaptak ajándékba, amelyet mindjárt birtokba is vehettek. A 600 ezer forint értékű létesít­ményt — amely fele részben a helyi üzemek, főleg a Ga­garin Hőerőmű, a MEZŐGÉP gyáregysége, a vízmű, a vá­rosgondozási vállalat, vala­mint az állami gazdaság tá­mogatásával született — dr. Szabó Mihály, a városi ta­nács vb-titkára adta át Fe- renczfalvi Kálmánná iskola- igazgatónak. A rendőrség jelentése szeJ rint május 28-án a kora reg­geli órákban Atkár belterü-f létén Bolyoczki József buda­pesti lakos az általa vezetett személygépkocsival az egyik útkanyarulatban áthajtott az úttest bal oldalára és ösz- szeütközött a vele szembe jövő tehergépkocsival. A baL eset következtében a sze­mélygépkocsi vezetője és uta­sa, Varga Istvánná buda­pesti lakosok, súlyos sérülé­seket szenvedtek. Ugyan ezen a napon az esti órákban Besenyőtelek és Kömlő között, Bakk József sarudi lakos személygépko­csijával áttért az úttest bal oldalára, s egy fának ütkö­zött. Bakk József olyan sú­lyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben meghalt. Május 29-én reggel Szent­domonkos belterületén Szkla- dán Bertalanná személygép­kocsijával az egyik útkanyar- ban kisodródott és a bal ol­dali árokba borult. Emiatt a gépkocsi vezetője és férje, Szkladán Bertalan súlyos sé­rüléseket szenvedtek. Ezen a napon, a késő esti órákban Hort és Gyöngyös között Sallai József hatvani lakos személygépkocsijá­val az útárokba hajtott és a baleset következtében köny- nyű sérüléseket szenvedett. A rendőrség megállapította, hogy Sallai ittas állapotban vezetett és a vezetői enge­délyét korábban már bevon­ták. Valamennyi ügyben a rend­őrség folytatja a vizsgálatot. Országjáró diákok megyei találkozójí Pillanatkép az egri IV. sz. általános iskola úttörőavató ünnepségéről: Barta Anikó a vörös nyakkendővel. nyakába köthették fel a kék, illetve a vörös nyakkendőt az avató szülők. Szerepelt a nap műsorában sport- és aszfalt­rajzverseny is. Eger központi gyermeknapi ünnepségét a Heves megyei Hámán Kató Űttörőházban rendezték meg. Az eseményt a szakkörök évzáró gyűlése vezette be, ahol Mező Mária, gyűlés után az úttörőház ve­zetősége megvendégelte a szakkörök tagjait. Majd a színházterembe vonultak, ahol az újonnan felavatott kisdobos és úttörő vendégek" kel együtt színes kultúrmű­sort láthattak. A látványos programban színpadra lépett az üttörőház fúvószenekara, bábcsoportja. A néptáncosok Két napon át folyt a ver­seny a Heves megyei közép­fokú tanintézetek között az országjáró diákok találkozó­ján. A színhely a festői szépségű Bükk-fennsík és Felsőtárkány volt.' A szom­bati nap folyamán Bánkúton és környékén bonyolították ' le a tájékozódási futó" és a város-, illetve a környezet- ismereti versenyt, vasárnap pedig a természetjáró aka­dályversenyt- A következő eredmények születtek: tájé­kozódási futás kategóriában Emlékek fatalpon zony. hogy a hajlékony bőr­talp veszélyes, attól alakul ki a tojásdad lúdtalp. Sőt, a fapapucs gyógyít, ha már a lúdtalp bekövetkezett. Nem beszélve arról, hogy a bőr, műanyag, gumi égeti, tori, izzaszt ja a lábat. Kész betegség ez is: bőrkeménye- dés, tyúkszem, gombásodás. Fatalpnál ilyen nincs. Mindeddig hallgatok, bó­logatok. van aztán, hogy vigyorgásra nyúlik a ké­pem. Vigyorgok, mert nekem is van egy fatalpú papu­csom, germános előkelőség­gel: klumpám. Finn erede­tű, ormótlan valami ugyan­csak nehéz, fekete bőr a felseje, alól habos fehér fa — jó vastag —, s ezen még gumi. Hordom, viselem és csak a legjobbakat mondha­tom róla én is. A dolog azonban mégsem ennyire egyszerű, hogy vettem, hor­dom és jó. Tudniillik nem én vettem, hanem a felesé­gem. Ügy hallom, 400 fo­rintba került, és egészen biz­tos vagyok benne, hogy 40 forintot sem adtam volna érte, ha történetesen ott vagyok. Nem, egy vasat sem, mert. úgy tudtam, úgy emlékeztem, hogy én fatal­pú lábbeliben lépni sem tu­dok. Emlékeim a távoli múlt­ból valók, a háború idejé­ből, amikor bőrt, gumit sze­mével sem látott a suszter. Ekkor volt, hogy jött a fa­talp. Jobb híján. Kényszerű­ségből, a háború, a szegény­ség miatt. Én akkor nem tudtam megbarátkozni vele. Világosan emlékszem, hogy egyenesen gyűlöltem. Szen­vedtem tőle, éppen mert merev volt, nem hajlott a talp. Valahogy ebből követ­kezően nyomta, törte a lá­bam a felsőrész. Elindultam valahová fatalpon, egészen biztos, hogy mezítláb tér­tem meg, kezemben a fapa­puccsal. Lehetett a legron- gyabb, drótozott, vén ba­kancs, csak bőr legyen. Ezerszer inkább, mint a fa­talp. És így voltaic ezzel, ak­kor, mások is. Ezért, és ezen vigyorgok most, hogy ugyan mi tör­ténhetett azóta? Kaptam ezt a klumpát, kerülgettem egy darabig, lármáztam, hogy ki. kell cserélni valami nor­mális cipőre, aztán felpró­báltam mégis, és járok ben­ne azóta is, mint Krisztus a víz színén. Akkor, annak idején, miért nem tudtam fatalpon járni? A fatalp változott azóta? A lábam? Vagy műveltség, kulturáltság dolga csakugyan ? Kérdeztem másokat is, és gyakran kaptam azt a vá­laszt, hogy no igen, akkori­ban nem értettek úgy a fa­talp kiképzéséhez, mint ma­napság. Mert ezen múlik az 1. Kukolya József (Gár­donyi G. Gimn.). Város- és kömyezetisme. réti verseny: 1. Szilágyi Er­zsébet Gimnázium I. csapa* ta, 2. Dobó István Gimná* ( zium, 3. pedig a SzilágyhEt’* zsébet Gimnázium II. csa­pata­Természetjáró akadályver­seny: női: 1. Szilágyi Gim­názium, 2. Közgazdasági Szakközépiskola, 3. Dobó István Gimnázium. Férfi: 1. Berze Nagy János G., 2. Szi­lágyi Erzsébet Gimn., 3. Gárdonyi Géza Gimnázium­minden. Ma tudományos alapon dolgozzák ki, hogy hogyan alkalmazkodik a fa­talp legjobban a lábhoz, s úgy faragják. Gondolkodom a dolgon. Meggyőződésem, hogy az ember kényszer- helyzetben találja fel ma­gát legjobban. Épp akkor, a szükség közepén ne jöttek volna rá, hogy pusztán fa­ragás kérdése az egész, és a fatalp jobb lesz, mint bár­mi más? Nem, ez nem va­lószínű. Hiszen, emlékszem is próbálkozásokra. Volt, hogy feldarabolták a talpat,' és vászon talpbéléssel fog­ták össze, hogy hajoljon.’ Mert ez volt a legfőbb ki­fogás a fa ellen, hogy nem hajlik. És csőd. És minden kísérlettel csőd. Azzal Is, ha gipszminta után megpróbál­ták egyéníteni a megrende­lőlábához faragni a talpat.' Most meg...! Gép marja a fatalpat, szériában, mégis jó. Mit, hogy jó...? Kitűnő! Lásd, mint fenn! Egyetlen magyarázatot ta­lálok. hogy ma viselem a facipőt, s hogy annyian vi­selik. Nevezetesen: nem kö­telező. Nem a szükség kény­szerít rá bennünket, hogy viseljük. Járhatunk akármi­ben, és most már jöhet ez is. Divatozunk. És így már mindjárt más. Különben, ki tudja? TaJ Ián régen sem a fatalp nyo­mott, hanem a gondok, és ettől sajgóit még a lábunk is. Dr, Kiss János K A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napllapla — Főszerkesztő: PAPP JÁNOS — Kiadja a Heves meevel fcapkladő Vál- If.Iat Felelős kiadó: NOSZTICZIÖS FERENC — Szerkesztőség — 3301 Eger Beloiannisz utca 3. <Pf.: 23 3301) Telefon: 12-73. 20-29. 24-44.3200 Gyöngyös. Rőzsa u l. tl-6r?. 3000 Hatvan. Kossuth tér ». (Városi Tanács épülete) 10-51 Kiadóhivatal Eger. 3301 Beloiannisz u. 3. (Pf.: 23. 3301) Telefon: 12-68 — Teriesztl a Macvar Posta. Előfizet-sl dfl eey hónapra: 20.— Ft. Előfizethető hármclvik postahivatalnál és kézbesítőnél. — Index; 20062. — Révai Nyomda Egri Gyáregysége, Eger* Vincellériskola u. 3. azj Igazgató: BEDE ISTVÁN. — HO ISSN 0133—0705. < A Baleseti krónika Verjük, verjük a tamta­mot az utca kövén a fatal­painkkal. Fatalpú papucs­ban klaffog, kótog János, meg a város. Számos válto­zata van ennek a divatos tavaszi, nyári lábbelinek. Barátom, ismert fotóriporter, fél fejjel alacsonyabb a fe­leségénél. Ilyenkor azonban — ahogy a jó idők beállnak — elvész köztük a szintkü­lönbség. A fiú szerzett ma­gának egy olyan ormótlan, vastag fatalpú papucsot, hogy ha felveszi, egyszerre felnő a feleségéhez, meg­nyúlik hirtelen, mint vala­mi növésben levő kamasz. Az asszony persze nem ve­het a lábára hasonló fatal­pat. mert az jóllehet váló­perhez vezetne. A férj ter­mészetesen nem ismeri el, hogy mire megy a játék. Bizonygatja, hogy őt egyet­len szempont vezérli, neve­zetesen, hogy soha kényel­mesebb holmit nem viselt a lábán, mint ez a fatopán. A fapapucsra — mondjuk így egyszerűen, akkor is, ha csak a talp van fából! —, a fapapucsra, mondom, álta­lában mindenki esküszik, aki hordja. Fújják először is, mint fotós barátom, hogy kényelmes. A kisasszony a kávégép mögött becsületsza­vát adja, hogy fél műszakot sem bírna ki, ha nem fapa­pucsban állna. Egészséges, mondja aztán a fatalpas il­lető. Mert ez tartást ad a lábnak, nem roggyanhat be a lábfej alatt a boltozat. (Mint az egri pincék.) Bi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom