Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

I 1 t [ Vallani kezd titkairól Dobó István bástyája Egész évben friss zöldség 'Az OSZSZSZK délnyugati részén levő Brjanszki terület Kultúra nevű szovhozának üveg­háziban egész évben terem a friss zöldség. Üzemi lapjainkból 1977/4. Fehér Gyula; Szakosított állattartó telepek 1976. évi eredményei Heves megyei Élelmiszer­gazdaság, 1977. április 15. A tömör közleményben a megyében levő szakosított ál­lattartó telepek 1976. évi eredményeiről olvashatunk. Az elmúlt évben Heves me­gyében tíz szakosított tehené­szeti telep üzemelt, ebből nyolc termelőszövetkezeti, kettő pedig állami gazdasági tulajdonban volt. A telepe­ken 11,7 millió liter tejet ter­meltek, ez a mennyiség 1,8 millió literrel haladta meg az 1975-ös év 9,9 milliós szintjét. Az egy tehénre eső tejtermelés átlaga pedig 286 literrel növekedett. A tehén­telepeken kívül 11 szakosított sertéstelep is volt. Az 1976. évi eredmények itt is jobbak voltak az előző évinél. Példá­ul 1975- évhez viszonyítva, az elmúlt évben 59 vagonnal több húst termeltek. F. B.: * A kitüntetett művezető Bervai Figyelő, 1977. 4. sz. A cikk írója Mihály Já­nosnak, az egri Finomszerel- vénygyár 35-ös üzeme műve­zetőjének a portréját rajzol­ta meg, abból az alkalomból, hogy hazánk felszabadulásá­nak 32. évfordulója alkalmá­ból a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Mihály János 1953-ban került a gyár 35-ös üzemébe segédmunkásnak. Miután a lakatosszakmában képesítést szerzett, előbb csoportvezető, majd diszpécser lett. 1964 óta művezetőként dolgozik. Nem­csak a termelőmunkában áll helyt, hanem a társadalmi munkából is derekasan ki­veszi a részét. Éveken ke­resztül volt a KlSZ-szerve- zet vezetőségi tagja, majd két cikluson keresztül a párt- alapszervezet vezetőségében dolgozott. Jelenleg már ne­gyedik éve, hogy üzeme párt- alapszervezetének a titkára. Ilyen minőségben, rendkívül sokat dolgozik az üzemi de­mokrácia kiszélesítésén. Katona István: Táborban a megyei diáksajtó munkatársai Hevesi Ifjúság, 1977. 4. sz. Katona István a Hevesi If­júság hasábjain a KISZ He­ves megyei Bizottsága által, immáron harmadszor meg­rendezett diákrádió- és -új­ság-szerkesztői tanfolyamról számolt be. A tanfolyamon, amely a felsőtárkányi Há- mán Kató vezetőképző tá­borban volt, a megye közép­fokú tanintézeteinek 33 di­ákújságírója sajátította el a szakmai ismereteket. A tábor lakói ízelítőt kaptak az új­ságírás és az irodalom kap­csolatáról, a tudományos-fan­tasztikus irodalomról is. A diákrádiók munkatársai tech­nikai előadásokon is részt vettek, amelyeket gyakorlati foglalkozások követtek. A rendezvény jelentőségét nö­veli, hogy az országban ed­dig csak Heves megyében szerveztek ilyet. A KISZ köz­ponti bizottsága a tábor ta­pasztalatait és javaslatait fel­használva, terjeszti szeptem­beriben az intéző bizottság elé a díáksajtóra vonatkozó határozattervezetet. Nagy Lajos: Az áfészek a háztáji zöldségtermesztésért Szövetkezeti Élet, 197-7. 4. sz. A lap áprilisi számában Nagy Lajos annak a munká­nak az eredményeit írta le, amelyet a megyében tevé­kenykedő fogyasztási és érté­kesítési szövetkezetek a ház­táji zöldségtermelés fellendí­tésének érdekében végeztek. 1972-ben kezdődött el a zöldségtermelő szakcsoportok szervezése, főként a primőr­termelés fejlesztésének céljá­ból. Az ÁFÉSZ-ek keretében az elmúlt évben már 19 „fó­liás” szakcsoport tevékenyke­dett, több mint 1100 taggal. Különösen szép eredménye­ket értek el a boldogi, a makiári, a kápolnai, a boco- nádi és a hevesi szakcsopor­tok. Már van sok kiváló szakember is, akiknek to­vábbképzéséről gondoskod­nak. Szervezettebbé vált a pa- léntaellátás is. Az egri, a verpeléti, a füzesabonyi és a hevesi ÁFÉSZ-ek komplett palántanevelőt létesítettek. A szövetkezetek által forgalom­ba hozott vetőmagvak, mű­trágyák, növényvédő szerek, felszerelések, kisgépek értéke öt év alatt 20—22 millió fo­rintról 55—60 millió forint­ra emelkedett. Püspöki Győző: Tízéves a szövetkezeti színpad GYÖNGYSZÖV, 1977. áp­rilis 15. A szerző a Gyöngyösi Ál­talános Értékesítő és Fogyasz­tási Szövetkezet irodalmi színpadának eddigi tevékeny­ségét ismerteti a jubileum kapcsán. Az eltelt tíz esz­tendő sikerekben gazdag volt. 24 műsort mutattak be, csak­nem 200 esetben. Különösen sikeres volt a Lúdas Matyi, a Medvetánc, a Békében él­ni, a Vörös tavasz című elő­adás. 1969-ben a tanácsköz­társasági művészeti szemle városi döntőjén, az irodalmi színpadok között ők szere­peltek a legjobban. Az el­múlt év nyarán a debreceni országos versenyen ezüst mi­nősítést szereztek. Szerepel­tek már a televízióban is. Szép múltja még szebb ered­ményekre kötelezi a színpad lelkes gárdáját. Safranka Sándorné: „Aranyosok” Heves megyei Építők Lapja, 1977. 4. szám A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat pártbi­zottságának lapjában Safran­ka Sándorné a „Május 1.” — köznapi nevükön említve, a Káposztás szocialista ácsbri­gád mindennapi életéről, munkájáról számolt be. A munkabrigád még 1968- ban megalakult, s jó munká­jukkal már az 1970. év végé­re kiérdemelték a szocialista címet. Azóta már több mint hat év telt el. A brigád egy­re jobban összekovácsoló- dott, egyre jobban dolgozott. Sokan kaptak kedvet közülük a tanulásra is. A kollektíva számos tagjának ma már több szakmája is van. Ti­zenkét fő közülük a szakma ifjú mestere. Kiváló munká­jukért több kitüntetést kap­tak. Az elmúlt évben már másodszor nyerték el az aranykoszorús szocialista bri­gád címet. Nem véletlen te­hát, hogy úgy nevezik őket, hogy az „aranyosok”. Szanyi Katalin: Együttműködés a fiatalokért Mátravidéki Fémművek, 1977. 4. sz. A gyár üzemi KlSZ-bizott- ságának titkára, a szakszer­vezeti bizottsággal a fiatalok érdekében kötött együttmű­ködési megállapodást ismer­teti. Mivel a gyárban jelen­tős a harminc éven aluli if­jak száma, ezért mindkét szervezetnél fontos a fiata­lokkal való foglalkozás, a munkássá nevelés. A KISZ- és a szakszervezeti bizottság­nak szorgalmaznia kell a fi­atalok szakmai továbbképzé­sét, ösztönöznie kell őket az általános iskola nyolc osztá­lyának az elvégzésére, a szakmunkás-bizonyítvány szerzésére. Mindkét bizott­ságnak segítenie kell a fia­talok sportolását. Közös fel­adat a szocialista brigádmoz­galom továbbfejlesztése. En­nek érdekében minden év elején közös versenykihívást adnak ki az „Alkotó ifjúság” pályázatra. Ugyanakkor fon­tos feladatuknak tartják a fiatalok érdekvédelmét, szo­ciális helyzetének javítását. Ennek érdekében figyelem­mel kísérik a fiatalok bér­helyzetét, lakásproblémáit, s ahol tudrfak, segítenek. (Sz. K.) Kedden fekete öltönyben mentem be a munkahelyem­re dolgozni. — Iván Ivanovics, mit látok? — köszöntött a ruha­tárosnő, Nyura néni. — De kicsípte magát! Mi történt, hogy ünneplőben van? — Semmi különös — vála­szoltam egykedvűen. — Jó napot, Iván Ivano­vics — szólított meg Fruktin tervezőmérnök. — Hogyhogy ma ilyen elegáns? Valami történt? — Ugyan már. Semmi nem történt. LASSAN EGY ESZTEN­DEJE, hogy omladék tor­nyosul Dobó István bástyája helyén, az egri vár nyugati falánál. A magányos esti vándornak elég alkalma nyílt szemlélődni, megvetvén hátát a szemközti házsor kapuinál, kivált, ha az őszi, meg a ta­vaszi felhők közt bujkáló hold fényeket, meg árnya­kat kergetett a romok közt; tűnődhetett, vajon a leomlott milliárd porszem között van- e, amelyik még megcsikor- dult Dobó csizmája alatt, van-e, amelyik ivott a nagy ostromok küzdőinek véréből, verejtékéből, van-e egy is a milliárdból, amelyik felszállt az eiső, a világnagy magyar költő, Balassa Bálint lépte nyomán, aki itt settenkedett, talán éppen ilyen bujkáló holdfényben, itt lopakodott, hogy megpengesse lantját a dacos szájú Losonczy Anna ágyasházának ablaka alatt? A romok felől csend vála­szol, valamiképpen a harang­öntök régi utcájából is. Leg­feljebb pár szem pereg alá a sziklahasadékok közül. De ezek hangját meghallja min­den magányos esti vándor, aki megáli azon a helyen, meghallja mindenki, akinek a múlt árnyaival együtt do­bogó szíve van. Különös vi­dék ez. Nappal súlyos for­galom zaja forgja körül egy­re durvább, mind elviselhe­tetlenebb dübörgéssel és ren­géssel, de este a csend a te­nyerére veszi és a magasba emeli a tájat a csillagok sze­líd fényei felé. Eger megfejt­hetetlen hangulatának egyik összetevője ez. Hetek óta dolgozik egy csendesen zümmögő marko­lógép a bástya romjainál. Hordják a törmeléket. De ta­vasz kezdetén már megjelen­tek az omlás tetején, egyre lejjebb bocsátva létráikat az ásatások munkásai és szak­mai kímélettel simogatva po- rolgatták le az előkerült ré­gebbi építésű falmaradvá­nyokat. EZ A HELY IGEN jelen­tős része a várnak. Az erő­dítmény itt fordul északke­let—délnyugati irányból dél felé, hogy rövid távolság után keleti irányba folytas­sa útját, híven követve a daráaskőszikla peremét, amelyre épült. Ezen a fordu­lóponton egy középkori épí­tésű, kör alakú bástyatorony állt azzal a céllal, hogy mind­két irányban védje a fala­kat. Ennek a toronynak vé­dő és támadó gyengéjét ész­lelte Dobó, amikor 1548-ban a vár élére került, s ez a körülmény indította arra, hogy nagyobb méretű füles­bástyát emeljen itt, mely tá- gabb kiterjedésével, kiszö­B. RICSKOV: A szobám ajtajáig, ahol dolgoztam, tizennégy ember szólított meg. A tizenötödik, Nyikonov könyvelő csak ken­guruugrásokkal ért utói, ami­kor a kilincsre tettem a ke­zem. — Iván Ivánovics, mi van, hogy igy kiöltözött? — kér­dezte. Kis szünet után halkan odasúgtam: — Szemjon Nyikolájevics, a miniszterhelyettes hívott meg vacsorára. Hogy mi történt ezután a könyvelővel, nem tudom ... Leültem az íróasztalhoz és munkához láttam. — Iván Ivánovics — hal­latszott a hátam mögött az osztályvezető hangja —, hogyhogy ma ilyen csinos, elegáns? — Szemjon Nyikolájevics hívott meg vacsorára ... — Szóval, ezért... hm ... ki hinné... — mosolygott erőltetetten a főnök. — Hát akkor gratulálok... Délután három órakor hi­vatott a aváriaazaató. — Mi van, bátyuskám, Iván Ivánovics? Hmm stép dolog, gellésével könnyen belátha- tóvá teszi a várfalat mind­két irányban. Az 1976 őszén történt rob­bantás után a kör alakú bástyatorony fala viszonyla­gos épségben került elő. En­nek az az oka, hogy a Dobó­bástya kiszögellő északi fa­lát minden kötés nélkül, egyszerűen hozzáillesztették. Aki az omlással szembeáll, fönt, bal oldalon megpillant­hatja ezt a falat, s ha to­vábblép dél felé, megláthatja a bástya mögött épült régi várfalat, amelyet ugyancsak ráhelyeztek a sziklafal pere­mére. Ki volt az építésze a Do­bó-bástyának? A válaszra az eddigi kutatások alapján sem­mi adatunk nincs. A vár előző kapitánya, Varkoch Tamás, olasz építész; Ales­sandro de Vedano tervei sze­rint kezdte meg a vár kor­szerűsítését, így nem lehetet­len, hogy az óolasz rendszerű fülesbástya tervei is tőle va­lók. A bástya építésének ide­je három, három és fél év­re tehető. Dobó bizonyára már 1549 elején megkezdte az építkezést, s legkésőbb 1552 közepére már készen álltak a földdel megtöltött falak. ÉS ITT ÜJABB meglepe­tés következik. Aki a rob­bantás után rácsodálkozott a törmelék mennyiségére, mél­tán kérdezte, mennyi föld kellett a bástya feltöltéséhez? Igaz, a Felvidék jobbágyné­pei, még Gömör megyei asz- szonyok is, vagy háromszá­zan dolgoztak megfeszített erővel a töltéseken, sánco­kon. (Most. hogy a markoló­gép munkája nyomán egyre lejjebb pereg a föld, kitűnt, hogy a vár fordulóhelyén egy hatalmas sziklatömb áll, s ezt Dobó igen szerencsésen beépítette a bástyába, annak falait a sziklacsoport köré emelvén. Ez a sziklacsoport Dobó idejéig szabadon állt, s ha nehezen mászható volt is, nem jelentett kellő oltal­mat és biztonságot, még a kis bástyatorony közvetlen szomszédságával együtt sem. Előkerült tehát a Dobó-bás­tya tartalmának fő alkotó eleme, a sziklatömeg ame­lyet a nagy erejű robbantás sem tudott szétzúzni. A törmelékkő és -föld las­san eltűnik az omlás helyé­ről, s ekkor lesz látható a sziklabömb függőleges mére­te, ekkor derül ki, ami sejt­hető, hogy a bástyát minden mai értelemben vett alapozás nélkül, egyszerűen ráhelyez­ték a földre. Erre az alap­kutatások adnak majd vá­laszt. Ezután kezdődik meg a tervezés munkája a bástya helyreállításához. Dr. Kapor Elemér amit maga csinál. Másoktól kell megtudnom, hogy hová készülnek? De hát ahogy mondani szokás: jobb későn, mint soha. Az igazgató felkelt az író­asztaltól és atyáskodva át­ölelt. — Fel a fejjel, kolléga! Én már kétszer találkoztam a miniszterhelyettes elvtárssal. Kellemes ember, de nem sze­reti, ha mellébeszélnek. Csi­náltattam magának egy kimu­tatást a vállalat termelési mu­tatószámaiból, és ha érdeklő­dik a munkánk iránt, majd említse meg neki ezeket az adatokat. Szerény kis kimu­tatás, de a lényeg benne van... Még sok mindent mondott az igazgató, de én már sem­mit nem hallottam, mert pon­tosan tudtam: ha holnap reg­gelig nem kapom meg a tisz­títóból azt az öltönyt, ami­ben dolgozni szoktam, jobb ha önként kikérem a munka­könyvemet ... Kiss György Mihály fordítása A fekete öltöny musorokH 8.27 8.57 10.05 10.20 10.35 11.42 12.35 13.10 14.00 14.50 15.10 15.44 16.05 16.45 17.07 17.32 18.00 19.15 20.05 20.35 21.05 22.20 23.28 RAIID KOSSUTH A Római Klub 6. jelen­tedéről Zenekari muzsika Gyermekrádiu Orosz társalgás Puccini: Lidéréek. Kétfeivonásos opera ßdes Anna 16. Melódiákoktól Törvénykönyv Rádiójáték gyerekeknek Éneklő Ifjúság Händel-muvek Magyarán szólva ... Harsan a kürtszó! Tánczene KGST-hiradö Magyar szerzők A Szabó család A zongoraművészet első aranykora Enyhülés és ideológiai harc Operarészletek Kilátó Magyar zeneművek Népdalok 8.05 8.33 9.15 9.25 9.33 12.00 12.33 12.50 13.33 18.00 18.33 18.45 19.14 19.30 20.33 21.19 22.43 PETŐFI Fúvószene Népdalcsokor Riport Orvosi tanácsok Derűre is derű Népi zene Előadás Csehovról Hangszerszólók Kórusok — Kettőtől hatig . .. zenés délután Novák: Cseh szvit Beszélni nehéz Sanzonok Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? Csak fiataloknak! Nóták Suppé: A szép Galathea. Daljáték Szórakoztató zene Szolnoki rádió 17.05 Népszerű dzsesszfeldol­gozások 17.15 Panaszok nyomában 17.25 Sanzonok 17.35 Intermezzo 18.00 Alföldi krónika — Ked veit melódiák — Szemle a szerdán megjelenő al földi napilapokból — Hír összefoglaló — Műsorelő zetes TEJ MAGYAR 16.48 Hírek 16.55 Egészségünkért! 17.00 ökölvívó EB 17.40 Játék a betűkkel 18.10 Mindenki iskolája 19.15 Esti mese 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Franciaország madár­távlatból 7. 20.15 A Trinidad Valencera. Angol dók.-film 21.30 Csak ülök és mesélek 22.40 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.00 Puccini: Gianni Schicchi Vígopera 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Bálnavadászat. Rövidfilm 21.35 ökölvívó EB POZSONYI 9.25 Amerikai tragédia 3. (Ism.) 10.40 Spanyol ritmusok (Ism.) 18.30 Vidám pillanatok 19.00 Híradó 19.30 Zenés szórakoztató műsor 20.25 A kelepce. Szovjet film 22.00 Musica viva EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor: Teketória Színes magyar film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Indiánkaland Ontarióban Színes, szinkronizált ro­mán-francia film Este fél 8 órakor: Küldetés Színes magyar film Balczó Andrásról EGRI KERT: Este 8 órakor: Felkelők álruhában GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az éjszaka a betyároké GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor: Végzetes aranyrögök du. fél 6 és fél 8 órakor: Fehér Agyar visszatér HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Jeremy HATVANI KOSSUTH: Olcsó regény FÜZESABONY: Kerge dolgok

Next

/
Oldalképek
Tartalom