Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-31 / 126. szám
Magánépítés — társadalmi gondok i. Talán sokan csak legyintenek. ha a vidéki, ezen belül a saját erős lakásépítésről hallanak: mi az, már az is gond, hiszen mást sem olvasni: a községekben a tervezettnél több családi ház épül. Meg ott állnak tízezerszámra az üres lakások a falvakban ... Ez mind igaz, ám az is, hogy mindenütt gond az otthonteremtés. Ezt az érzékeli igazán, aki bárhol az . országban önálló hajlékra * akar szert tenni. Akár személyes fáradsággal, időveszteséggel, utánjárással, akár az az állam teherviselésének fokozódásával párosul. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a parasztság személyes megtakarításait már nem a termelésbe fektette, hanem életkörülményeit javította, amelynek sorában az első helyre került a lakás, a ház. A folyamat kezdete egybeesett a 15 éves lakás- építési tervvel, tehát az állami és magánérdek találkozott. E folyamatot más jelenség is kísérte. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy az országban belső népvándorlás zajlott, zajlik, tehát egyre többen és többen hagyják el a községeket, és igyekeznek városba költözni. Ennek következtében bizonyos helyeken a községek elnéptelenedtek, e helyeken viszonylagos lakásbőség keletkezett. Mindez nem áll a kisebb vidéki városokra, ahol a korábbi lakáshiányt fokozza á betelepülők igénye, szükséglete. Ezekben a kis- és közepes nagyságú városokban már a lakásgond egy részét — célcsoportos lakásépítés keretében — az állam, a tanács átveszi. Pont ezeken a helyeken hallható azonban, hogy 8—10 évet is kell várni a lakáskiutalásra. ugyanis abszolút számban esetleg kevesebb a lakásigénylő, mint mondjuk az öt kiemelt városban, de az állami lakásépítés mennyisége is ennek megfelelően lényegesen kisebb. Mindezek láttán a falvakban, 'a kisvárosokban a lakáshoz jutás szinte kizárólagos formája a magánerőből történő lakásépítés. Ez utóbbi annyit tesz, hogy a lakásra váró saját telkén felépíti családi házát, esetleg néhányan összefognak és egy erre kijelölt területen lánc-, sor-, átriumházakat építenek, amelyet mostanában úgynevezett korszerű családi házas beépítésnek neveznek. Kisebb városokban, nagyközségekben — ahol a közművek megengedik már mód van az emeletes, tehát a társasházak felépítésére is. A nem üdülőterületen fekvő falvakban, kisvárosokban többnyire nem gond a telekszerzés, esetleg köny- nyebb teljesíteni a telepszerű, több szintes építkezésre vonatkozó nem budapesti feltételt: a 60 lakás egy tagban történő felépítését. Nem a terület, hanem a közművesítés feltételei hiányoznak. Márpedig, ha ma építkezik valaki, akár több szintes vagy korszerű családi házas formában, akkor elengedhetetlen a közművesítés. Vidéken elsősorban a községekben és a kisvárosokban közművesített területet viszont éppoly nehéz találni, mint az urbanizáltabb környékeken. Jószerivel ugyanis, csak az áramellátásról mondhatjuk. hogy megközelíti a 100 százalékot, a lakásoknak vízzel, csatornával való ellátottsága országosan 50 százalék körül mozog. És ebben az adatban megtalálható Budapest is, nagyvárosaink is, és a fejlődő vagy visszafejlődő települések is. Külön említést érdemel az a tény, hogy faluhelyen családi ház a hozzátartozó kert nem csupán a kulturált életmódnak megfelelő otthont jelenti, vagy jelentheti. hanem gazdálkodási lehetőséget is teremt. Szükség van a pincére, a padlásra, a kertben az ólnak való helyre, meg jó termőföldre a ház körüli veteményekhez. A kínált és előírt lakásépítési megoldásoknál ezt is figyelembe kell venni, minden olyan jogi, pénzügyi szabályozás, amely ez ellen hatna, megbukna a családok egyéni érdekein. Az elkövetkezendő években előreláthatólag nem csökken a lakásépítés üteme, ezen belül nagyjából azonos a helyzet a magánerővel épülő családi házaknál is. A következő 15 éves lakásépítési terv 1,3—1,5 millió lakás felépítésével számol, ebből minden harmadik lakás falun épül. Az idei tervben komoly szerepet kap a sajáterős lakásépítés, hiszen 57 ezer ilyen típusú lakás felépítésével számol. A tavalyi végső adatok azt mutatták, hogy körülbelül 64 ezer lakás épült fel magánerős formában. Ez lényegesen több. mint amennyit terveztek és meghaladja az előzetesen várt mennyiséget is. Lehet, hogy hasonló- lesz a helyzet az idén is? De ne jósoljunk! Sokkal fontosabb ennél azt vizsgálni: terület, tervek, építőanyag, kivitelezőkapacitás lesz-e elegendő? Cikksorozatunk további folytatásaiban erről számolunk be. B. M. Szélesebb körű propaganda — hosszabb idő Új mérettáblázat alkalmazásának tapasztalatai Valamivel több mint egy éve vezették be a felsőruházati cikkek új mérettáblázatát. A tapasztalatokról a minisztérium ruházati kereskedelmi főosztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. A régi mérettáblázat csak a testmagasságot vette figyelembe, az új, alkalmazkodva a tényleges testalkatokhoz. a csípő-, a derék- és a mellbőséget is, így azo- r nos magasság mellett többféle bőséget kínál. Ennek megfelelően az új mérettáblázaton a korábbi 127-tel szemben 182 méretet határoz meg. Az ipari és a kereskedelmi tapasztalatlanság következtében az alapjaiban megfelelő méretrendszer a várakozásoknak csak részben tudott megfelelni. Az alapvető probléma volt a vásárlók kellő tájékoztatásának hiánya is, s az, hogy a kereskedelmi dolgozók nehezen sajátították el az új méretekkel kapcsolatos tudnivalókat. A kedvezőtlen tapasztalatok alapján a két minisztérium megvizsgálta mind- a gyártás, mind az értékesítés körülményeit, s intézkedett a hiányosságok kijavítására. Megállapították például, hogy a kamaszméreteknél a derékbőségek módosítására van szükség. A férfi és a női méretválasztékot bővítették. Az erre vonatkozó szabványmódosítás április 1-től életbe lépett, azóta már rendelhetik a kereskedelmi vállalatok ezeket a kiegészítő méreteket is. A jobb, szélesebb választék érdekében a meglevő hálózatot — elsősorban a Centrum Áruházakat és a ruházati szakkereskedelmet — a követelményeknek megfelelően jobban szakosítják a felsőkonfekció árusítására. Az ipar és a kereskedelem közösen gondoskodik a vásárlók jobb tájékoztatásáról. az új mérettáblázat szélesebb • körű propagandájáról. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a módosított új méretrendszer a problémák ellenére jó — erre utal az is, hogy sokan találtak maguknak megfelelő ruhát, öltönyt azok közül. akik korábban nem tudtak konfekcióból öltözködni —, tökéletesítéséhez, zavartalan alkalmazásához azonban hosszabb időre van szükség. Természetesen továbbra is lesznek, akiket a táblázattól eltérő testalkatuk miatt nem tud öltöztetni a konfekciószakma, de ha egyenesbe kerül az új mérettáblázat, akkor a korábbi 40—45 százalék helyett a lakosság 80—85 százaléka találhat majd magára való konfekciót. (MTI) Zöldségesbolt falun Reggel kilenc óra. A zöldségesboltban hosszú sor várakozik, Egyelőre hiába. Aru- átvétel van a besenyőtelki 56. számú áfész-üzletben. Az áruátvétel azonban nem megy simán. A boltvezető, Szabó Lászlóné harmadszor méri le a paradicsomot, amely kereken két kiló harminc dekával kevesebb, mint amennyinek lennie kellene. Ha Szabóné csak úgy látásra átvette volna az egyébként szemre meglévő árut, akkor a mai napra rendelt ráfizetés a paradicsomon 184 forint lett volna. A gépkocsivezető és a túravezető nem is vitatkozik Szabóné- val. A mérleg nyelve hiteles. A paradicsom kevesebb 2 kiló harminc dekával. Hol tűnt el ez a két kiló harminc deka — egyelőre méregdrága primőr áru — a sorbán- állók számára rejtély. Amikor a sor fogyni kezd, a bolt vezetőjével beszélgetünk. Panaszkodik. Azt mondja, még egyszer nem menne el zöldségesüzletbe vezetőnek, ha újra kezdené. — Miért? — Itt mindenhez hozzá kell edződni. Ahhoz is, hogy éjjel fél tizenkettőkor hoznak árut és akkor kell átvenni, ahhoz is, mint két éve fordult elő, hogy egész nap itt állt a bolt üresen, aztán éjszaka meghozzák a gyümölcsöt, zöldséget, ' másnap reggel megint hoznak gyümölcsöt, én meg ott állok megfürödve, mert rám romlik az áru. — Az idén jobb a helyzet? — Jobb. A szállítások rendszeresebbek. Most kétnaponként jön a túra, de szezonban mindennap lesz szállítás. Persze, azért nem kell azt gondolni, hogy most minden fenékig tejfel. Van úgy, hogy a teherautóval nem hajlandók elvinni a göngyöleget. Néha annyi a láda a kis boltban, hogy ha két ember be akar jönni, akkor egymás sarkát tapossák. Na aztán itt van a krumpli, ezt érdemes megnézni. Az üzlet másik sarkába vezet, kibont egy zsákot. A zsák szájából csodálatosan szép, egészséges, nagyszemű krumpligumók barnás háta villan elő, aztán ahogy Szabóné kiönti a földre a zsák tartalmát, ügy gurulnak szét a diónál alig valamivel nagyobbacska szemek. — Látja, így adják át. Ezt kell nekem eladni öt forintért. Én súlyra veszem át az árut, nincs időm arra, hogy minden zsákot kibontsak-ki- forgassak az átvételnél. Amikor mérni akarom, akkor jövök rá, hogy becsaptak. — Mi most a legkeresettebb cikk a boltban? — A gyümölcs lenne, de hát egyelőre nincs. Az alma már nem jön, gondolom, nincs is belőle, szamócát meg nem merek rendelni, mert még drága, félek, hogy itt, falun nem veszik, nem adnak annyit érte az emberek, akkor meg rajtam marad az áru, megromlik és kész a ráfizetés. — Hiánycikk van? — Az elmúlt hetekben se régi, se új sárgarépa nem volt. Sokan keresik, vinnék is. Besenyőtelken két zöldségesbolt is van. A ZÖLDÉRT üzletében, ahol Hanus Sán- dorné a vezető, annyiból jobb a helyzet, hogy citromot lehet kapni. Más gyüJ mölcs nincs. Alma már ide sem jut. — Nézze, kérem, valamit tudomásul kell venni, és valami igazság van is benne — mondja az üzletvezető. Először jönnek az üdülőtelepek utána az iparvidékek, városok és aztán a falu. Azt mondják, termeljék meg. Persze, ma már falun is inkább vásárolnak az emberek. Most például, hogy nincs gyümölcs — epret nem merek rendelni, mert túl drága és nem fogyna — viszik a befőtteket. Ez az apróság is azt jelenti, hogy nagy változás ment végbe. Ahol kisgyerek van, oda rendszeresen viszik a citromot, befőttet. Jó dolog ez, mert azt mutatja: az emberek hallgatnak az orvosi tanácsokra, nemhiába mennek a tévében, a rádióban az egészségesebb táplálkozásról az ismertető műsorok. Persze ehhez az is kellene, hogy állandóan rendelkezésre álljon a megfelelő választék. Most vagyunk a legrosszabb helyzetben, mert óáru már nincs, idei meg még nincs. Az üzletben ta- karmánytáp-eladással is foglalkozunk, illetve most csak foglalkoznánk, mert még -a raktár is üres. Jelenleg semmi nincs a takarmánytápok közül. Sz. AJ Segítség Bács-Kiskunból A Bács-Kiskun megyében levő dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövetkezet — a megye legnagyobb zöldségtermelő gazdasága — értesült a Heves megye fölött elvonuló, súlyos károkat okozó zivatarról, jégverésről. A termelőszövetkezet dolgozó tagsága és vezetősége úgy döntött, hogy térítésmentesen 1300 négyzetméternyi felületen levő, kiváló minőségű fűszerpaprika-palántát ajánl fel azoknak a Heves megyei közös gazdaságoknak, amelyekben a jég nagy pusztít tást végzett a palánták között. A termelőszövetkezet vezetősége a mai naptól várja azoknak a gazdaságoknak a jelentkezését, amelyek igényt tartanak a palántákra. A kongresszusi vállalások nyomában Sikeres félév előtt a dohánygyáriak (Tudósítónktól): Bár egy hónap még hátra van az első félév végéig, az eddigi eredmények alapján pótvállalásainak sikeres teljesítéséről adhat számot az Egri Dohánygyár kollektívája. Az előrejelzés szerint egész évi tervtúlteljesítési vállalásukat már az első félév végére teljesítik. Filteres cigarettából 3 milliárd 320 milliót gyártanak a félévben, a tavalyi hasonló, időszakhoz képest 120 millióval többet. A termelés emelkedése a létszám csökkenése mellett, tehát teljes egészében a termelékenység növekedéséből valósul meg. A szocialista brigádok minden téren maradéktalanul teljesítik vállalásaikat. A többlettermelés mellett nőtt a dohánymegtakarítás mértéke, s a vállalásokban leírtaknál is kedvezőbben alakulnak a minőségi mutatók. A munka gyors üteme mellett tovább nő a brigádok köre is a dohánygyárban : négy új brigád gyarapítja a kollektívákban dolgozók táborát. Iványi Illés Volán-brigádok Tetélkedője A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vetélkedőt szervezett a szakmában dolgozó brigádok részére a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszerveze. te. A „60 év a szocializmus útján” című vetélkedősorozatba a Volán 4-es Vállalat 134 brigádja kapcsolódott be, s az üzemegységek vetélkedői után a győztesek szombaton mérkőztek egymással, hogy megszerezzék a jogot a területi döntőbe jutásra. A gazdaság, a politika és a művészetek témaköréből válogatott kérdésekre legjobban a Volán, a Kandó Kálmán és a Malinovszkij brigád válaszolt, ez a három brigád képviseli a megyét a júniusban sorra kerülő miskolci területi döntőn. Az ágazat országos döntője előreláthatóan szeptemberben lesz, ahol már minden résztvevő értékes jutalmakat kap sikeres szerepléséért. A győztes kollektíva a Szovjetunióba utazhat a jubileumi ünnepségek idején. Nyugdíjasok foglalkoztatása a mezőgazdasági nagyüzemekben A Tiszai Kőolajipari Vállalat beruházásában új kőolajfinomítót építenek Lenimmfosban. A beruházás során atmoszferikus és vakuiimdesztillációs üzem épül, amely értenie 3 mill'd tonna kőolajat dolgoz fel. Képünkön: a PB-gáz tárolására szolgáló ezer köbméteres tartályok. (MTI fotó — Branstetter Sándor felv.) A Minisztertanács határozata értelmében a mező- gazdasági nagyüzemeknél (állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet), a kézimunka-igényes növények betakarításának biztosítása érdekében 1977. július 15. és november 15. közötti időben a nyugdíjasok (öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági n útdíjasok) nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók fizikai munkában a zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány és cukorrépa beta? karításánál. E tevékenységük során eí-í töltött munkaidő tehát nem számít be a 840. illetve az 1260 órás foglalkoztatási keretbe. Az is közömbös, hogy a foglalkoztatási keretét már esetleg a nyugdíjas ki«i merítette. Mmisisd 1977. május 31., kedd Új kőolajfinomító épül Leninvárosban