Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

Kötelezettségeink teljesítése — internacionalista tett írta: dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese A* elmúlt év a KGST- orsságok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kez­dő éve volt. A több mint 370 millió lakost, a világ népességéinek mintegy egy- tizedét tömörítő közösségünk dolgozóinak erőfeszítései ar­ra irányulták, bogy az or­szágok kommunista és mun­káspártjai által az 1980. év­re kitűzött nagyszabású tár­sadalmi-gazdasági célok el­érését megalapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt eredménytelen. A baráti államokban csakúgy, minit hazánkban — a világ- gazdaságban bekövetkezett mélyreható változások és számos, a belső fejlődést ne­hezítő körülményeik ellenére — lényegében sikeresen tel­jesítették az 1976. évi ter­veket Ennek eredménye­ként közösségünk országai­ban a nemzeti jövedelem az elmúlt év során átlagosan 5,5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. ty-o belül a növekedés Romániában 10,5, Lengyel- országban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában és az NDK-ban 4, Magyarorszá­gon pedig 3 százalék volt A nöTekedés fő forrása ' A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari ter­melés emelkedése 1976-ban együttesen megközelítette a t> százalékot Továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött Románia, Lengyelország, Bulgária, va­lamint az NDÍC ipari ter­melése. Jelentős az a tény, hogy a növekedés fő forrá­sát. mintegy négyötödét — néhány KGST-országban, közöttük hazánkban a tel­jes növekedést — a munka termelékenység emelése biz­tosította. Az ipari terme­lésen belül a növekedés fő hordozói a KGST -országok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádióelekt­ronika és a vegyipar. Ezek­nek az ágazatoknak ki­emelt fejlesztése kedvezően befolyásolta az ipar több ágazatának. valamint az egész gazdaságnak a fejlő­dését, A gazdaság másik igen fontos ágazata a mezőgaz­daság Bár az elmúlt év időjárási viszonyai — Ma­gyarországéhoz hasonlóan — nem a legkedvezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a me­zőgazdasági termelés összes­ségében mégis 3 százalék­kal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 százalékkal bővültek a KGST-országok külgazdasá­gi kapcsolatai. A KGST- országok egymás közötti forgalmának aranya és nö­vekedése országaink külgaz­dasági kapcsolatainak leg­főbb stabilizáló tényezője, de fontos szerepet töltöttbe a fejlett tőkés, valamint a fejlődő országokkal bonyo­lított külkereskedelmi for­galom is. A fejlett tőkés országok gazdasága az elmúlt évben tnég az 1974—1975. évi vál­ság következményeit, viselte. Bár egész termelésük az 1975. évd visszaesés után 1976-ban már 4,6 százalé­kos emelkedést mutatott, az ipari termelés élénkülése mégis csupán a válság előt­ti legmagasabb — 1973. évi — szint eléréséhez volt ele­gendő. A tőkés országokban továbbra iá erős az infláció, mindenekelőtt a dolgozókat sújtja. Magas a munkanél­küliek száma, elérte a fog­lalkoztatottak 4—8 százalé­kát Az élénkülés tartós­sága tekintetében jelenleg is bizonytalanság uralkodik ez országok gazdaságában. Kedvező mérleg Az elmúlt év gazdasági eredményei magukban hor­dozzák a KGST-országok egész együttműködésének, benne a Komplex Program célkitűzéseinek megvalósítá­sára, a szocialista gazdasá­gi integráció kibontakozta­tására irányuló törekvése­ik hatását is. Ezt ma már annál is inkább elmond­hatjuk, mert a KGST-or­szágok ötéves gazdaságfej­lesztési tervei külön feje­zetként tartalmazzák a sok­oldalú integrációs intézke­désekből adódó gazdasági feladatokat. Ezzel kapcso­latban nyomatékosan kell rámutatni arra. hogy az el­múlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésének azt a szakaszát képezik, amikor a munka és a figyelem kö­zéppontjában a közösen ki­dolgozott együttműködési el­gondolások, illetve a megál­lapodásokban foglaltak va­lóra váltása áll. A KGST tavaly június­ban tartott XXX. üléssza­ka részletesen áttekintette az integráció komplex prog­ramja realizálásának közel ötévi eredményeit, tapasz­talatait. Akkor erről a rá­dió és a televízió, a napi sajtó, valamint folyóirataink is beszámoltak. Az akkor megvont mérleg egyértel­műen kedvező volt. Elmond­hattuk, hogy az anyagi ter­melésben megkezdődött a közösen kialakított intézke­dések végrehajtása, elsősor­ban az alapvető energiahor­dozók és nyersa naygf a j tak közép- es hosszabb távú biztosítása érdekében. Bő­vült a feldolgozóipari sza­kosítás és kooperáció. Elő­rehaladtunk a mezőgazda­ság, valamint a szállítás kulcsfontosságú szektorai­ban, a tudományos-műszaki együttműködésben és több inas fontos területen. 1976-ban az országaink között kialakult együttmű­ködés tovább folytatódott, lényegében olyan ütemben és módon, ahogyan azt az egyes országok népgazdasá­gi tervei, a külkereskedel­mi megállapodások előírták. Ez az együttműködés ma már olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt csupán néhány részére kí­vánok emlékeztetni. Helyszíni építőmunkával is Az elmúlt évben nagy erővel bontakozott ki a Szovjetunió területén az orenburgi gázvezeték építé­se. Ismeretes, hogy e nagy­szabású. sok tekintetben egyedülálló vállalkozásban a Szovjetunión kívül öt eu­rópai KGST-ország nem csupán gazdasági eszközök­kel, hanem helyszíni épí- tőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszokon több mint 15 ezer fős nem­zetközi szakembergárda, többek között közel két és fél ezer magyar munkás is dolgozik. Az egész vállal­kozás, amely a gázvezetek kiépítésén kívül szovjet részről a gáz kitermelését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembe helyezése reálisnak látszik. A magyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3,8 mil­liárd köbméter szovjet föld­gáz fogadására és ésszerű hasznosítására felkészüljön. Ugyancsak eredményekről adhatunk számot a másik, hazánkat még közvetleneb­bül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió) — Albertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os távvezeték építésével kapcso­latban is. A távvezeték szov­jet területen fekvő egyik szakaszát már átállítottak a 750 kV-os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar területen szükséges tovább­építése pedig az előirány­zott ütemben halad. Ha minden terveink szerint ala­kul. 1979-ben már e nagy­feszültségű vezetéken ener­gia áramlik hozzánk. A villamos energiáról szól­va érdemes megemlíteni azt is, hogy a KGST-országok villamosenergia-rendszerei- nek összekapcsolása 1976- ban is jól szolgálta az or­szágok gazdaságát. A KGST- országok Egyesített Energia- rendszeréhez tartozó orszá­gos hálózatok teljesitménye az elmúlt évben tovább nőtt és a kölcsönös villám os- energia-szállítások tavaly megközelítették a 20 milli­árd kWó-t. A KGST-országok együtt­működésének igen lényeges területe a gépgyártás. Gaz­daságaink korszerűsítése je­lentős — többek között tő­kés — gépbeszerzést igé­nyel. Az alapvető gépszük- ségleteketi az egymás közötti forgalom elégíti ki. Ezt bi­zonyítják az egymás közötti gépszállítások évről évre emelkedő volumenei. Jel­lemzésül néhány 1976. évi adat: országaink gépipari termelése tavaly együttesen mintegy 10 százalékkal nőtt, az egymás közötti, export 11,5 százalékkal, ebből a gépipari kivitel közel 18 szá­zalékkal emelkedett. 1976- ban az egymás közötti gép­es berendezésszállítások ér­téke meghaladta a 16 mil­liárd rubelt, s e széles ter­mékskálával rendelkező áru­csoport jelentette az egymás Ez a délelőtti Időszak mindig üyen: csökken a ve­vők száma, az eladók is lé­legzethez jutnak. — Űj-Hatvanból járok ide vásárolni — tudtuk meg Szűcs Elektől. — Most le­késtem az autóbuszt, gyalog tettem meg az utat. De még igy is szívesen jöttem. Itt, mindent megtalálok, nagyon kedvesek, udvariasak a bolt dolgozói'. 1963 óta vagyok a vevőjük. A tv-ből, az új­ságból tudom, milyen ki­tüntetést kapott a Kossuth brigád. Én azt mondom: megérdemelték. o o o Mint arról inár tájékoztat­tuk olvasóinkat, a hatvani ABC áruház Kossuth brigád­ja elnyerte a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. A Par­lament Vadász-termében Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a kitüntetést. A fogadáskor ezt mondta Marsó Zoltánnak, a brigád vezetőjének: — Történelmi pillanat ez a belkereskedelem életében. A hatvani az egyetlen bri­gád, amely az élelmiszer kis­kereskedelmi szakágazatban ilyen magas elismerésben ré­szesült. Azt már ki nem hagyta a brigád vezetője, hogy meg ne hívja Losonczi Pált, és Gás­pár Sándort, a SZOT főtit­kárát Hatvanba. — Mindketten elfogadták a meghívást — közli a brigád vezetője —, és megígérték, hogy meglátogatnak bennün­ket az áruházban. Nagyon nagy örömmel és tisztelettel várjuk őket. O O O Dr. Selmeczi Lajosné bel­kereskedelmi miniszterhe­lyettes a kérdésünkre a kö­vetkezőket mondta: — Ennek a kitüntetésnek a jelentőségét az is mutatja, hogy az egyetlen az ágazat­ban. Jelzi, hogy a párt- és az állami szervek méltányol­ják a belkereskedelmi mun­kát. Benne van ebben a ki­tüntetésben annak a fokozot­tabb tevékenységnek az elis­(Fotó: Moldován István) mérésé is, amelyet a belke­reskedelem az utóbbi évek­ben mutatott a lakosság el­látásának biztosításában. De ez a kitüntetés kötelez is. Nemcsak a brigádot, hanem a belkereskedelem minden dolgozóját is. Idézzük dr. Krekács Györgynek, a KPVDSZ főtit­kárának a véleményét is: — Meggyőződésem, hogy a belkereskedelmi tevékeny­ségnek valamiféle újraérté­keléséhez érkeztünk el. Mo6t jutott el az ágazat a társa­dalmi megbecsülésben a megfelelő helyre. A Kossuth brigád érdemrendje ilyen módon szól az egész szakmá­nak is. A hatvaniaknak szívből gratulálok a nagy­szerű teljesítményükhöz, megérdemelt kitüntetésük­höz. O O O Marsó Zoltán röviden fel­eleveníti az eddig megtett utat. Már majdnem húsz éve annak, hogy a brigád meg­alakult. Eddig tizenötször nyerte el a szocialista cimet, leg tárgyalások folynak a KGST keretében az atom- erőművi berendezések sok­oldalú gyártásmegbsztásan és kooperáción alapuló ki­építésére is. Ez iparunk műszaki fejlesztése szem­pontjából újabb előrelépést tesz majd lehetővé. Közismert az is, hogy energia-, fűtő- és nyers­anyag-szükségletünk jelentős része a KGST-orezágokból, elsősorban a Szovjetunióból származik. 1976-ban/ a KGST-országokból szárma­zott energiabehozatalunk 81, anyag- és félkésztermék­importunk több mint 40 százaléka. A mostani ötéves tervidőszakban összes be­ruházásainknak mintegy 4 százalékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST- országokkal megvalósuló együttes integrációs intézke­désekben, az 1980 utáni nyers- anyagigények kielégítése ér­dekében. E befektetés ter­mészetesen fokozatosan meg­térül majd a megfelelő ka­pacitások üzembe helyezé­se után meginduló szállítá­sok révén. Nekünk is érde­künk tehát kötelezettsége­ink határidőre és jó minő­ségben való teljesítése. Ezért dolgozni azonban nem csu­pán jól felfogott gazdasági érdekünk, hanem a többi KGST-országgal szemben vállalt internacionalista kö­telezettségünk is. az ezüstérmet kétszer, az aranynak négyszer örülhet­tek. 1974-ben kapták meg a szakma kiváló brigádja, majd tavaly a Magyar Népköztár­saság kiváló brigádja kitün­tető címet. Az utánpótlással sincs gondjuk. A felnőttek mellett ott serénykedik az ifjúsági brigád is. Ennek volt a tag­ja két évvel ezelőtt Amb- ruzs József, úgy került át a „nagybrigádba”. Háromszor nyerte el a Vállalat kiváló dolgozója kitüntető jelvényt. — Mindig azt figyelem, mit csinálnak az idősebbek. A példaképem a főnökünk. Tőle tanultam meg a vevő­ket tisztelni, ami nélkül nincs kereskedő. A szakmát nem elég csak megtanulni, azt mondom, a hajlamnak meg kell lennie abban, aki erre a pályára lén. Szóval: a sza- a pályára lép. O O O Tizenkét éve, hogy össze­ért az útja Braun Jánosnak a Kossuth brigáddal. Sáros­patakról indult el, ott ismer­kedett meg a feleségével, aki Hatvanba került tanítani, jött ő is vele. Ügy lett kereske­dő, hogy nem akarta apja néhány holdját kínozni — még a régebbi időkben —, hanem „jobban” akart élni, A család egyik ismerőse szedte rá, hogy beálljon a pult mögé. Tetszett neki az ötlet, mert az egyik nagy­bátyja szintén ezt a szakmát művelte, tőle kapott kedvet. Még másodikos szakmun­kástanuló volt, amikor az or­szágos verseny negyedik he­lyén végzett. Megkapta hoz­zá a „segédlevelet”. Így kez­dődött Jól rajtolt. — Csak a vevő, mindig csak a vevő: ő áll a munkánk kö­zéppontjában, érte történik minden. És ez nagyon jó ér­zés, amikor a kedves vásárló elégedett. — De a kereskedő is em­ber, tehát egyéni gondjai is lehetnek, rossz hangulata is. — Amikor bejövök az üz­letbe és felveszem a fehér köppenyt, el kell felejtenem minden mást, és csak arra szabad gonodolnom, hogy ez a köpeny kötelez O O O Azok között van Bakos Éva is, aki személy szerint is megkapta a magas kitün­tetést. Hat éve dolgozik az üzletben, most pénztáros. Nagygombosi. Herczeg Károly koszontoie a munka ünnepén Nemzetközi munkásünne­pünk előestéjén a rádióban és a televízióban Herczeg Ka­roly, a SZOT főtitkárhelyet­tese mondott ünnepi köszön­tőt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ne­vében. „Legyőzhetetlen erővé vált és erőteljesen felődik a szocialista világrendszer, amelynek országaiban a ha­talom birtokosa a munkás- osztály, ahol az internaciona­lizmus vörös zászlaja és a nemzeti lobogó együtt kö­szönti az ünnepet — han­goztatta köszöntőjében Her­czeg Károly. — A közös cé­lok és érdekek, az egyenjo­gúság, az egymás kölcsönös tiszteletben tartása, a baráti segítség és gyümölcsöző együttműködés jellemzi a szocialista országok kapcso­latát. A SZOT főtitkárhelyettese köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készülő szovjet munkásosztályt, köszöntötte az imperializmus, a kizsák­mányolás ellen küzdő osz­tálytestvéreinket, a világ ősz« szes haladó erőit. Ezután szólt a szocialista népi, nemzeti egységünk nö­vekvő erejéről, pártunk XI. kongresszusán kitűzött cél­jaink jelentőségéről. — Eddig még csak a szüle­im tudják, hogy én is meg­kaptam az érdemrendet. El sem lehet mondani, meny­nyire örültek és meghatód­tak. A vőlegényem még csak a brigád kitüntetéséről tud. Május 5-én lesz az, eskü­vőnk. Ö vendéglátói dolgo­zó, teljesen átérzi a mun­kám szépségét és nehézsé­geit is, mert az övé is ro­konszakma. Ügy szoktak mondani, én már gyermek­koromban erre a pályára ké­szültem. Nálam ez így igaz, — Tudja, milyen kedvez­mények illetik meg a Munka Vörös Zászló Érdemrendje birtokában? — Nem. Erre nem is gon­doltam. De megkérdezem feltétlenül. Mentségem csak az, hogy tegnap este, a vál­lalati ünnepségen hallottam meg először, hogy én is meg­kapom személy szerint a ki­tüntetést. O O O — Tordai Béláné vagyok, tizenöt éve járok vásárolni abba az üzletbe, amelynek vezetője Marsó Zoltán. Ö a legudvariasabb, a legjobb kereskedő, akit ismerek. Néz­zék el ezt a véleményem, ha túlzásnak tetszik. Én igy érzem. Jó itt vásárolni, mert bőséges a választék, és ha valamit éppen akkor nem le­het kapni, amikor keresem, közük, délután vagy másnap jön meg az áru. Gyorsan hí­re ment, milyen magas ki­tüntetést kaptak az üzlet dolgozói. Szívből gratulálok nekik! Valamiféle summázásnak is beillik ez a megjegyzés, ami egyúttal a vásárlók gon­dolatait is felöleli. o o o A Heves megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat hatvani ABC-áruházának Kossuth brigádja elnyerte a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét, amit a szocialista brigádvezetők országos ta­nácskozása alkalmával vet­tek át a Parlamentben. A brigád tagjai közül sze­mély szerint kiérdemelték az érdemrendet: Marsó Zoltán, Braun János, Rácz Imréné, Gedei Istvánné, Bakos Éva, Csábi Józsefné, Szabó Sán- dorné és Csuvikövszky Ba­jos. A brigád többi tagja ki­váló dolgozó lett. Gratulálunk mindannyiuk- nak! G. Molnár Ferenc Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! „Azt mondom: megérdemelték" • közötti export több mint 40 százalékát. Mindez tanúsítja a nemzetközi munkameg­osztás elmélyülését országa- . ink között. Fejlődésünk elválaszthatatlan ; a KGST-tol t A magyar nép ismeri, , mindennapos munkájában . és életében szerzett közvet­len tapasztalataiból is tud­ja, hogy fejlődésünk elvá­laszthatatlan a KGST-orszá- > gokkal, elsősorban a Szov­jetunióval folytatott széles körű együttműködéstől. Nap­jainkban, amikor az ipar és a mezőgazdaság termékszer- ; kezeiének korszerűsítése az i egyik legfontosabb gazdasági ; feladatunk, ennek megvaló- ‘ sítása is alapvetően a KGST- : országokkal egyeztetett és ; részben közösen kidolgozott f programok segítségével kap ■ biztos nemzetközi hátteret. 1 Együttműködésünk teszi le­■ hetévé, hogy a kialakítandó : nagy sorozatokra építve a 1 legfejlettebb technológiákat alkalmazzuk a magyar gép­ipar kulcsfontosságú szekto­raiban: a közúti jármű­gyártásban, a számítástech­nikai iparban, a híradás- technikában, a golyóscsap- ágy-gyártásban, stb. Jelen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom