Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-29 / 125. szám
Nem többet, jobban — Nem te tudom, hogy hányszor beszéltem vele. És az atyaúristennek nem tudtam meggyőzni. Pedig amúgy rendkívül értelmes ember. Minden érdekli, könyveket vásárol, moziba jár, de ebben a dologban hajthatatlannak bizonyult. Engem meg nem hagyott nyugodni a dolog. Hiszen az üzemrészben az egyik legjobb esztergályos, szereti a munkát, neki nem kell mondani, hogy kezdjed, öreg, mert már „becsengettek”. Szívesen vállalja a túlmunkát is, komolyan veszi a • pártmegbízatását, egyszóval csak a legjobbakat lehet róla mondani. De a tanulással kapcsolatban makacsnak bizonyult. Mikor mondtam neki, hogy Pista, elvégezhetnéd te is a hetediket, nyolcadikat, akkor szinte megsértődött. — Miért, nem vagytok megelégedve a munkámmal? •— kérdezte. — Dehogynem — mondtam neki. — De azért mégis jó lenne, ha befejeznéd az általánost. Nem vagy még öreg, jól fog a fejed, igazán tanulhatnál. — Mégsem hallgatott rám. De azért nem hagytam any- nyiban. Egyszer aztán találkoztam a fiával, aki akkor hatodikos volt. Kérdeztem főle, te. Jóska, apád szokott neked a tanulásban segíteni? Á, dehogy — mondta a srác. Én meg vettem a fiúnak egy fagylaltot, s közben megbeszéltem vele, hogy időnként kérjen az apjától segítséget. — S mit gondol, mi lett? kérdezte nevetve az alapszervezeti párttitkár. Egyszer csak odajön hozzám a Pista, és azt mondja: meggondoltam magam, öreg, beiratkoznék abba az iskolába. Én meg úgy tettem, mint aki nem tud semmiről, s még mondtam is neki, hogy jól van, de mi igazán nem erőltetünk J! senkit az akarata eftenére. ' — S tudja, — összegezte véleményét a titkár —, akkor jöttem rá, hogy milyen sok múlik azon, hogy az ember megtalálja a kellő módszert. Hiszen mindenki más, az egyik emberrel keményebben kell beszélni, a másiknak a makacsságát kell megtörni, a harmadiknak a lelkiismeretére kell hatni. Jizért nehéz a mi munkánk. A pártmunkások tucatjával tudnának ehhez hasonló történeteket felsorolni. S bizonyára sokan fel is sóhajtanának közülük: mennyivel könnyebb a gazdasági vezetőknek. Hiszen a gazdasági munka hatékonyságát, annak eredményeit számokkal, szár zalékokkal lehet lemérni, másrészt egy-egy gazdasági döntés hatását viszonylag rö- videbb távon lehet érzékelni. De azt, hogy „mi van a fejekben”, semmiféle számmal, százalékkal nem lehet mérni. Persze, a fenti vélekedésben van egy kis túlzás is. Egyrészt azért, mert a gazdasági munkát ma már aligha lehet mereven szétválasztani a pártmunkától, hiszen a tervek, célkitűzések teljesüléséhez alapvetően hozzájárulnak a párthatározatok, a párttagok személyes példa- mutatása, munkája, másrészt pedig, ha nem is naturális mutatókkal, de azért lehetséges a pártmunka hatékonyságának a mérése is. Mint ahogy lehetséges a hatékonyság javítása is. Pontosabban fogalmazva »nem csupán lehetséges, de szükséges is. Manapság éppen a nagyobb követelményekből adódóan és a feladatok differenciáltsága következtében a pártmunká- , ban is előtérbe kerültek a hatékonysági követelmények. Az alapszervezeti munka színvonalának emelése például nem úgy képzelhető el, hogy indokolatlanul megnövekedjék a taggyűlések száma, hanem például úgy, hogy az alapszervezetek által hozott határozatokat következetesen végrehajtsák, ellenőrizzék, javuljon a párttagság eszmei -politikai teöcészült- sége — hogy csupán egy-két tennivalóra utaljunk. A hatékonyabb munkához azonban, igen nagy körültekintésre. alaposságra és sok esetben új módszerek alkalmazására van szükség. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pártbizottsága például új, vagy legalábbis náluk új módszerrel, a párt- csoporthíradók megjelentetésével akarja elérni, hogy még alaposabb legyen a párttagság informáltsága, felkészültsége — javuljon a munka hatékonysága. Általános, mindenhol alkalmazható módszerek persze nincsenek, mindenhol az adott körülményekhez szükséges alkalmazkodni. Az azonban tény, hogy az új módszerek sokat segíthetnek a hatékonyság javításában. Az is biztos, hogy a hatékonyság mérése sem egyszerű feladat. Hiszen a statisztika sok esetben nem sokat mond, nem megbízható. Néha pedig egyszerűen lehetetlen az alkalmazása. Mert ha mondjuk, egy aiapszervezet- ben egy év alatt három új párttagot vettek fel, ez önmagában még kevés viszonyítási alap, ha esetleg mond is valamit. Lényegesebb, hogy az új párttagokkal valóban erősödött-e az alap- szervezet. Másrészt pedig milyen számszerű mutatókkal lehet azt kifejezni, hogy javult az ideológiai munka színvonala? Hiba lenne azonban azt a következtetést levonni, hogy a hatékonyság mérése lehetetlen. A legfőbb mérce — a valóság, az, hogy mennyire sikerült a célkitűzéseket — főként tartalmában, színvonalában megvalósítani. Sezt lemérni — nem elsődlegesen számokkal, mutatókkal — igen alkalmasak a pártcso- portülések, taggyűlések, egyszóval azok a fórumok, ahol a kollektíva mond véleményt, Kaposí Levente Traktor a faiskolában A Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság új hidas traktort vásárolt. A francia gyártmányú traktort a faiskola csemetéinek talajmun" kainál használják. A gazdaság teljesen gépesítette a 120 hektáros faiskola művelését. Tavaly 900 ezer oltványt készítettek. (MTI Fotó: Fehérváry Fe“ renc felvétele — KS) Európai biztonság, leszerelés a népek barátságának erősítéséért Fokozott politikai érdeklődés a békehónapi rendezvényeken A béke* es barátsági hónap országos eseménysorozatának immár hosszú évek óta tapasztalata: fokozott érdeklődéssel foglalkozik a közvélemény mindazokkal a világ- politikai témákkal, a hazai építőmunkát, a békemozgalmat serkentő kérdésekkel, amelyek nap mint nap előtérbe kerülnek a békerendezvényeken, politikai gyű- j léseken, a népek barátságát szimbolizáló és erősítő munkahelyi eseményeken. - így értékelték — az MTI munkatársának érdeklődésére — az Országos Béketanácsnál a békehónap első félidejében lezajlott eseményeket. Mint mondták: a tapasztalatok alapján jogos a várakozás, hogy a június Síre tervezett salgótarjáni — a hónap eseményeit záró — békenagygyűlésig ugyanilyen aktivitással vesznek részt az emberek a további politikai rendezvényeken. Hazánkban jó a politikai közérzet, az általános tájékozódás és tájékozottság igényével megnőtt az emberek érdeklődése a nemzetközi élet és a hazai politikai kérdések iránt. Figyelemfelkeltő és -fokozó esemény volt a Varsóban megrendezett békeépítők világközgyűlése, amelyről a magyar delegáció Ennek a kérdésnek története van. A Thorez külfejtésének néhány évvel ezelőtt bekövetkezett „leülése” dobta fel először. Akkoriban lázasan kerestek valamiféle biztosítékot a szakma ismerői ahhoz, hogy az erőmű mindig megkapja a maga lignitmennyiségét, lettlégyen akár a legpocsekabb időjárás is. Ekkor indult meg a különböző változatok felkutatása \ és felrajzolása — minden eshetőségre számítva. • ■ • — Azóta már tudjuk, hogy a külfejtési munkában az időjárás mindig fontos tényezőként hat a teljesítményre — hangsúlyozta Győri Sánddr, a Mátraalji Szénbányák igazgatója. — De ez a tény nem jelenti, hogy nem tudunk az" időjárás ellen védekezni, hogy ki vagyunk szolgáltatva a változó időjárásnak. — Mi a megoldás kulcsa? — Csak akkor lehetünk nyugodtak, ha van elegendő felszabadított szenünk, amiről már leszedtük a fedőréteget, a földet. Az ilyen előkészített terület a legnehezebb időjárási viszonyok között is biztosítja a termelést. Nem érhet meglepetés minket. — Es az ember maga? — Olykor hihetetlen erőfeszítésre van szükségük a bányászainknak, hogy helytálljanak. Akár eső. akár fagy, akár hó nehezíti is a munkájukat. Nem mondtuk, mert csak ránk tartozott, hogy azóta az emlékezetes időpont óta is átéltünk már ahhoz hasonló helyzetet, nem is egyet, de ezt a bányászokon kívül senki nem erezte meg, az erőmű sem. Azt vallják, hogy a külfejtés minden csínját-bínját még nem tudják a kisujjuk- ból kirázni. Odáig mégmesz- sze van. Hiába volt ott elő- iskolának Ecséd, Visontán nemcsak a méretek változtak meg. Nagyon nagy a Merre lordul Visonta? különbség a régi és az új között, még ha mind a kettő külfejtés is. , • m • Annak idején, a „leüléskor” nagy hirtelenjében hétféle módozatot vettek elő Visonta jövőjére. Szerepelt ebben az a megoldás is, hogy Nagyréde térségéből szállítsák a szenet az erőműhöz, de az is, hogy térjenek ki dél felé, és Hal- majugra helyén hozzák felszínre a jó minőségű és gazdagon előforduló lignitet — így igaz. ahogy korábban Visonta lebontása került szóba, most Haimajug- ra jutott hasonló helyzetbe, mert csakugyan a legjobb szén és a legvastagabb rétegekben éppen ezek alatta községek alatt található. Visonta is megmaradt, Halmajugrát sem fenyegeti a veszély. — A külfejtés eredetileg is megállapított határai az érvényesek továbbra is. Sem erre, sem arra nem fordul eL — Meddig rendelkeznek fejlesztési tervvel7 — Jóváhagyott tervünk 1990-ig van. A külfejtés tevékenysége viszont 2000-ig tart. A távolabbi időkre még végleges döntések nem születtek. Arról is folyik már a tárgyalás. hogy a mostani bányahatárt kelet felé eltolják majd az ezredforduló után. Kápolna irányába haladna tovább a külfejtés. A már rendelkezésre álló adatok szerint ezt a megoldást kell reálisnak minősítenünk. Néhány „apróság” azonban még mindig kérdőjelként áll előttünk, illetve a kutatók előtt. • ■ • Egyszer már elkövettük azt a hibát, hogy a Visontára, futó vasútvonalat nem éppen a legmegfelelőbb helyen építették meg. Maga a mostani külfejtés „falja fel” a síneket, nem is olyan távoli jövőben. Mi legyen a vasútvonallal? Annyi mérlegelés után egyetlen dolog látszik észszerűnek: valahonnan a Kápolna—Recsk vonalról kell leágaztatok nehogy a bánya esetleges későbbi, kelet felé történő eltolása ismét beleütközzék a vaspályába. De mi legyen a 3-as autópályával? Nem tévesztendő össze a régi 3-assal, amit ugyan megeszik a külfejtés. de ezt újból megépítik majd, ha már a „gödör” túljutott rajta. Az autópálya tervezett nyomvonala viszont azt a későbbi, Kápolna felé húzódó bányát vágja ketté. A kérdés tehát eldöntendő: az autópálya kerülje-e el a bányát, vagy a bánya hagyja békén az autópályát? Melyik a gazdaságosabb? Ez a fő kérdés. De ennek eldöntésében az is fontos szerepet kap. hogy az érintett mezőgazdasági területek mennyire számottevőek a népgazdaság szempontjából? Akár így lesz, akár úgy, egy biztos: ennek az eldöntésében nem két vagy három minisztériumnak kell egyezkednie. Itt mar magasabb fórumok mondják ki majd a végső szót. Van egy kompromisszumos javaslat is, aminek „komolyságát” azonban szintén vizsgálni kell: az autópálya nyomvonala nem változna, mint valami gát emelkedne ki a „gödörből”. Hát...? • ■ • Ha fordul Visonta, a külfejtés, csak Kápolna irányába tolódhat eL Majd, 2000 tóján. Hol van még az? Nem is olyan messze. Annyira itt, a nyakunkon, hogy a kérdés megválaszolását nem lehet halogatni, ha a tervezéssel nem akarunk lemaradni. Tegyük fel, a bánya tovább folytatódik kelet felé. Mi legyen az erőművel? A Gagarint lebontsák-e vagy az új szénmezőre építsenek egy új. a Gagarinnál jóval nagyobb teljesítményű erőművet? Ha a már meglevőt bővítik, akkor egy sor költséget megtakarítanak, hiszen sok minden már adva van — utak. víztároló, különböző vezetékek és csatornák, kiszolgáló létesítmények és még annyi minden más is. De ha itt marad a Gagarin a szénmező legtávolabbi részében, a lignit szállítását hogyan oldják meg? A válaszhoz nem elég ma már csak papír és ceruza, számítógépek kellenek hozzá. De ez a néhány kérdés is elégségesnek látszik ahhoz, hogy érzékelhessük: rohanó világunkban mindig a holnaputánokra kell készülnünk, ha nem akarjuk, hogy az idő kicsússzon ellenőrzésünk alól. Két olyan terv is közrejátszik Visonta jövőjének alakulásában, mint amilyen a már megvalósítás alaít levő dunántúli feltárás, ahol a lejtősakna megépítésében a Mátraalji Szénbányák is részt vettek, egy egészen új módszerrel, kinyitották a hegy oldalát a lejtős akna számára, azt a napfényen megépítették vasbetonból, aztán ráhúzták a földet. A másik a bükkábrányi külfejtés. Ami azonban még csak most érlelődik, ami körül még javában folyik a vita. De van még egy harmadik tényező is, Paks. Az atomerőmű sem közömbös. Már ma sem, hiszen készen állnak arra a bánya üzemei, hogy különleges szerkezeteket készítsenek Paks részére. ha ezt igénylik tőlük az ottani építkezések meggyorsítására. Vasbeton szerelvények lesznek ezek, szokatlan méretekkel és meghökkentő súllyal. Mindez közrejátszik abban, hogy Visonta fordul-e egyáltalán, mert az iránya — mai ismereteink szerint — csak egy lehet: kelet felé, Kápolnát közelítve. Ha a gazdasági számítások ezt indokoltnak tartják. De addig is: dolgozni kell. Jól dolgozni, hogy az erőmű, a Gagarin megkapja mindennapi lignitjét. Meny- nyiségben is, minőségben is. Hogy a bánya és az erőmű között ma milyen a kapcsolat, jó példa erre a HM—2- es kotrógép szerelő- és az erőmű fogadóbrigádjának közös tanácskozása, amelyet május közepe táján bonyolítottak le. Jó hangulatban. A két brigád van a vonal két végén, munkájuk, feladjuk. érdekük ugyanaz: jo tüzelőt adni a kazánoknak. Ezért lehetne sok-sok civó- dás is közöttük, ha nem találták volna már meg a közös hangot — Ma már az elv nálunk — mondja Győri Sándor, a Mátraalji Szénbányák igazgatója —, hogy inkább maradjon néhány centi , lignit a meddőben, minthogy néhány tonna homok, agyag, föld” keveredjék a szénbe. Szinte millimétemyi finomsággal dolgoznak a gépek, a mi szakembereink irányításával. Igen: a jövőt csak így lehet jól előkészíteni. G. Molnár Ferenc tagjai már eddig Is sok he-r lyütt tartottak, a további rendezvényeken is tartanak beszámolót. Ami a szervezést illeti: az OBT jó együttműködésben dolgozik az események előkészítésében és lebonyolításában a Hazafias Népfront béke- és barátsági bizottságaival, a helyi pártszervezetekkel és valamennyi társadalmi és tömegszervezetteL Támogató elismerést kap a béke- és barátsági hónap minden rendezvényén az a következetes elvi politika, amelyet a Szovjetunió az összes szocialista országgal együtt folytat Európa békéjének és biztonságának megvalósításáért, a leszerelésért. Mindezt hiteles dokumentumokkal érzékelteti az országjáró körútra indított — két autóbuszban elhelyezett — fotókiállítás ,,A béke negyedik évtizede” címmel; a budapesti bemutató után először az elsőként felszabadult Battonyára „utazott” a kiállítás, amelyet nemcsak a békehónap idején, hanem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának esztendejében valameny- nyi városban és számos községben, tanyán is láthat a közönség; november 7-én az utoljára felszabadított magyar községben, Nemesmed- vesen. Kiemelkedő eseménye volt a hónapnak az írók és művészek „Haza és emberiségé címmel rendezett béketalálkozója Szentendrén, ahol azt fogalmazták meg, hogy a szocialista kultúra munkásai tevőlegesen részt vállalnák műveikkel, az emberek toy datának formálásával-fej- lesztésével a népek közötti barátság ápolásából, az európai béke és biztonság helsinki záróokmányának megvalósításából. Ugyancsak kontinensünk biztonságának, népei együttműködésének gondolata kerül majd előtérbe sok további rendezvényen is a hónap során. A „hivatalos” program szerint csak a béke- és barátsági hónap zárul a június 9-í salgótarjáni nagygyűléssel; az Országos Béketanács egész évben politikai rendezvények, barátsági események szervezésével mozgósít a 60. évforduló méltó megünneplésére, szocialista építőmunkánk további sikeres folytatására. nemzetközi törekvéseink, békepolitikánk tevő; leges támogatására. (MTI) AwiisSa g* 1977. május 29-t vasamat» J
