Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
Bodrogi Gyula, Aeárdi Gábor. Maros Gábor. Bcncze Ilona és Romhányi László rendező a startnál {Tóth Gizella felvételei) Végvári teátrísták Startol az egri várszínház — Egerben szeretik a színházat, a színészeket! — summázta tapasztalatait Maros Gábor még az elmúlt év nyarán, amikor a televízió rögzítette az egri várszínház nagy sikert aratott bemutatóját. Jólesett hallani ezt a véleményt — kedden este. amikor a Magyar Dekameront sugározta a televízió —, hiszen ezekben a napokban ismét beszédtéma az Agria- napok programja, startol a várszínház. Romhányi László, az Agria Játékszín rendezője kiküldte a „behívókat”, s a végvári színészek — a továbbszolgálók és az újoncok is — pontosan megjelentek a fővárosi Fészek Klubban az olvasópróbán. (Csupán a romániai magyar színésznő. Széles Anna hiányzott, aki később kapcsolódik be a felkészülés munkájába.) — Ki volt az olvasópróba legnépszerűbb embere? — kérdezem most az olvasót. Talán Agárdi Gábor, Bánjjy György, vagy Maros Gábor, akik már a harmadik egri nyárra készülnek? Vagy a végvári színház újoncai, az egri Gárdonyi Géza Színházban sikeresen vendégszereplő Pécsi Ildikó, Bencze Ilona, esetleg a negatív hősként elkönyvelt, tehetséges Koncz Gábor? Netán a Bodrogi— Voit Ági kettős, akik éppen a Koldusoperából „ugrottak át”? Esetleg a rendező, akit talán körülfognak az érdeklődő színészek kérdései? Nos? Szabad a gazda? Jobb is. ha elmondom, mert úgysem találja ki a kedves olvasó. Borsi Zsuzsa volt a legnépszerűbb, aki majd száz jelmeztervet készített az egri várszínház két bemutatójához. Öt ostromolták a színészek, egymás kezéből kapMagyárul játszottak Moszkvában, Leningrádban Hazaérkezett a Nemzeti Színház társulata A Nemzeti Színház társulata az elmúlt napokban érkezett haza szovjetunióbeli vendégszerepléséről. Marton Endre igazgatótól érdeklődött az MTI munkatársa fogadtatásukról. fellépéseikről: — Magyarul játszottunk Moszkvában és Leningrádban is, előadásainkat szinkrontolmács fordította. Első fellépésünkről, a Csongor és Tünde előadásáról így írt a Szovjetszkaja Kultúra: A darab szépsége és bája. az előadás atmoszférája, a művészek játéka elragadó volt. Nagy szeretettel fogadták a magyar Elektrát is, úgy vélem sikerült felfedeztetnünk benne az ősi szépséget, kultúránk és drámairodalmunk becses értékét. A Faust bemutatójának külön érdekessége: Moszkvában mi játszottuk először a Goethe-tragédi- át. — A leningrádi közönség is nagy szeretettel fogadta társulatunkat. — Viszonzásul — november 19-én — a moszkvai Művészszínház jön Budapestre, a Nemzeti Színházba, majd később Miskolcra vendégszereplésre. Szeretettel várjuk őket. Megkezdődött az ünnepi könyvhét megyei rendezvénysorozata (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően a közélet kérdései iránt őszinte hévvel érdeklődő, azokat tiszteletre méltó buzgalommal elemző Fekete Gyula íróval ismerkedhettek meg, illetve találkozhattak azok, akik kedvelik a továbbgondolkodásra késztető véleménycseréket, vitákat. Nos, akik ezt remélték, meg is kapták. .Igaz, nem túl sok problémát vetettek fel. ám az alkotó — a tőle már megszokott szenvedélyességgel — sok oldalról meg világi to t^ ezeket. Így esett szó —' egyáltalán nem sablonos megközelítésben — a nők helyzetéről, a népességgyarapodás jó néhány vonatkozásáról, a gyermekkori élmények meghatározó szerepéről, a kis közösségek O Mpnűirnn M77. május 28., szombat semmivel sem pótolható nevelő erejéről, egyéniségformáló hatásáról. A szerző taglalta a ma igen divatossá vált tudományos-fantasztikus irodalom sajátos összefüggéseit. Utalt arra, hogy a termés folyvást gyarapszik, mégis kevés az olyan írás, regény, vagy novellagyűjtemény, amely töprengésre késztető eszmei magjával fogná meg az embereket, holott a művelődni vágyók ezt várják. A hazafiasságról rendezett egri tanácskozásokat érintve a vitalehetőséget értékelte, hiszen ez hozzájárult az alapvető fogalmak egyértelmű tisztázásához. Ez persze csak a keret volt. Felvetődött emellett számos, sokakat foglalkoztató gondolat is. Épp ezért lett méltó nyitánya ez a délután annak a könyvhétnek, amelynek valamennyi író és költő vendége hasonló élményt kínál a könyvbarátok táborának városon és falun egyaránt. (pécsi) kodták a színes vázlatokat, nézni, látni akarván: milyen kosztümben jelennek meg az egri közönség előtt. Hogyan fest Lúdas Matyi ölötözéke, milyen gúnyát vernek majd a basáskodó Döbrögin, s milyen ragyogóan szép lesz a Balassi-mű. a reneszánsz szerelmi komédia hőseinek a kor stílusát, hangulatát idéző ruházata. E kis epizód is egyértelműen bizonyítja — amit már eddig is tudtunk —, hogy a színészek is „áldottak” némi hiúsággal. És nemcsak Thália papnői, hanem papjai is. ★ Az olvasópróba egyébként nem tartozik a mozgalmas színházi események közé. Hosszú asztalnál ülnek a tíz színházból verbuvált színészek — és Bodrogi tanár úr lelkes osztálya a Színművészéti Főiskoláról — olvassák szerepeiket, a rendező olykor közbeszól. Fekete Sándor —, aki mai színpadra igazította a Lúdas Matyi 1838-as változatát — pedig feszülten figyeli a dialógusokat. A hangulat kedvéért közben-k őzben zene is szól, merthogy a Szép magyar komédiában elhangzik majd néhány megzenésített Balassi-vers is, a Lúdas Matyit pedig Bródy János és Tolcsvay László beat- hangzású zenéjével tálalja a rendező. Az olvasópróba izgalmát tulajdonképpen a kezdés hangulata nyújtja. Születőben a játék, a dráma. Ez a start, a színészek most kezdik formálni, magukra ölteni az író felkínálta jellemeket, s megvalósítani a rendező elképzelését. Most indul útjára a siker... ★ A Szép magyar komédia főszerepeit Bencze Ilona, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Bánffy György, Voit Ági és Szacsvay László játssza. A Lúdas Matyi címszerepét Maros Gábor, Ilust Széles Anna, Döbrögit Bodrogi Gyula, az Ispánt Agárdi Gábor, a Bírót Kanalas László alakítja. A hangulatteremtő előjáték most sem marad el. A várszínház művészei a Dobó téren bemutatják a Borka asszony és György deák című tréfás oskolai komédiát. Az Agria Játékszín díszbemutatója: július 15-én az egri várban. (márkusz) 1. Amit itt most elmesélek, az utolsó szóig igaz. Még akkor is, ha hihetetlennek tűnik első hallásra. Pedig így történt pontosan: Dezső úr ükapám segítségével kifogott Asmódin, az ördögön! Valami vita volt akkor a Pokolban, azért állt rá. As- módi, hogy feljön a földre, s üzletet ajánl Újpest városában Dezső úrnak, a milliomosnak. Ugyan akkor még Újpest csak egy koszos község volt; s Dezső úr sem volt sem Dezső, sem milliomos, hanem Draxler és valami piszkos kis krejzlerája volt a Megyeri úton. Ott éppen, ahol most az új ABC van. Na, ebből is látszik, hogy igaz, amit elmesélek. Feljött hát ez az Asmódi a földre, beállított Draxler úrhoz, amikor az éppen tejet hamisított ükapám segítségével hátul a raktárban, a pet- róleumoshordó tövében. Persze nem azt mondta, hogy ő az ördög, nem: angol szavakat kevert a beszédébe, meg gamásnis félcipőt és szarvasbőr mellényt hordott. Szivarozott is. Akkora vastag Havannát rágott, hogy amikor eldobta a végét, ükapámnak négynapi bagószükségletét fedezte freie. — Maga az van Draxler miszter, testvérének kolbászgyár Nyujorkból? Én hozom tőle ajánlás — rángatott elő egy olyan ormótlan krokodilbőr levéltárcát, hogy ükanyám akár bevásárlókosárnak is használhatta volna. Draxler úr persze olvadt, mint ükapám hatkrajcáros órabérben hamisított Álba színszappanja a napon: de nem mindenkit tudott félrevezetni az ördög. Próbált ember volt már akkor az ükapám, részt vett a boszniai okkupációban is; és pár éve akkor egyszerre volt a Damjanich utcai nyilvánosház éjszakai borfiúja és a Fő téri plébániatemplom ministráns- sekrestyése. Akár az üdvösségig is elláthatta volna ezt a két fontos hivatalt, ha azután a három éjjelen át tartó lókupec-rumli utáni vasárnapon nem történik vele az a fatális emlékezetkihagyás, s kezében a borral nem kezd bokázni az oltár lépcsőjén, hogy „szobára, uraim, szobára, a lányok nem élnek meg muzsikaszóból!” — De hát ez egy másik történet. Mondom, próbált ember volt ükapám, nem véletlenül fogadta magához készlethamisítói státusba Draxler úr amíg ez a magát miszter A. S. Mody néven bemutató idegen bizonyos üzleti lehetőségeket emlegetett, meg azt firtatta, hogyan is áll az egyetlen iparvágányt övező földek tulajdonjoga — ükapám szaglászott És aztán mutogathatta ez az Asmódi miszter az Hatvannak jó híre volt... Klubdélután? Tanácskozás? Munkaértekezlet? Az ember nem tudja pontosan helyére tenni a dolgot Egy azonban bizonyos: kölcsönösen hasznos összejövetel résztvevői voltak minap Hatvan párt- és tanácsi vezetői, valamint a lakó- és utcabizottságok elnökei, tagjai. A Hazafias Népfront kezdeményezte a találkozót, sőt az országos központ is elküldte képviselőjét Strassenreiter József személyében. — Széles körű felmérés része a hatvani eszmecsere. S tulajdonképpen arra kíváncsi a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, hogy egy- egy település társadalmi életében milyen szerepet játszanak a lakó- és utcabizottságok. Figyelünk továbbá e bizottságok kapcsolatára, kutatjuk az u tat-módot, _ ahogyan a tanácsokkal, népfrontbizottságokkal, egyéb tömegszervekkel együtt dolgoznak valamely város, község fejlesztése érdekében — mondotta beszélgetésünk alkalmával a Hazafias Népfront központi munkatársa. — Sok hasonló találkozó zajlott már le az országban, s mindenütt őszinte szavakat, nyílt véleményt várunk a meghívottaktól. Természetesen javaslatot, ötletet is, ami a szervezetek és bizottságok munkájának teljesebb összhangjához vezet. Ha úgy vesszük, a szocialista demokrácia kiszélesítésének gondolatkörébe tartozik vállalkozásunk, s összegezve majd a tapasztalatokat, biztosan előremutató következtetésre jutunk. Az eddigi felmérés eredményeinek főbb jellemzőiről kérdeztük a HFN központi küldöttét. — Vegyesek a benyomásaink, de túlsúlyban vannak azok a települések, fővárosi kerületek, ahol pozitív a lakó- és utcabizottságok szerepe, a közösségi célokkal való azonosulása. Különösen kiemelkedik Dunaújváros! Lakói, akik szinte együtt nőttek a várossal, rengeteget áldoznaa település jövője érdekében. Itt ezek a bizottságok mintegy a szocialista tudatformálás eszközévé váltak a jó tömegkapcsolatok, a szervekkel való szoros együttműködés révén. Elhangzott dr. Lukács Lajos vb-titkár tájékoztatója három év munkájáról. Kifejtették véleményüket, elmondták tapasztalataikat a jelen volt bizottsági tagok, elnökök is háromszáz társuló nevében. Vajon mit tükröznek Hatvanból ezek az adatok, érvek, vitamondatok? Strassenreiter József tömören nyilvánít véleményt — A városnak jó híré volt, s a délután folyamán ez csak erősödött bennem. Így Lukács elvtárssal vallom, hogy azt a sok fejlesztési célt várospolitikai feladatot nem tudták volna megvalósítani Hatvanban, ha a vezetés hanyagolja a közösségi szellemben rejlő energiát, a lakó- és utcabizottságok sokrétű tevékenységét, segítő szándékát. Most már csak annyi van hátra, hogy leszűrve három esztendő konzekvenciáját, tovább erősítsék a tanács, <s népfront, a lakó- és utcabizottságok tömegkapcsolatát, s összehangoltan tervezzenek, szervezzenek az elkövetkező célok sikere végett. Ez esetben még dinamikusabb lesz a város fejlődése, de vele együtt javul az itt élők közérzete. hangulata... (m. gy.) állítólagos új szabadalom alapján vízhatlanított cipőjét, amivel félmilliót keresett Csikágoban. Ükapám is a Csikágóban született, a Dembinszky utca és a Hutter köz sarkán. A ház helye még most is megvan, csak egy másik ház áll a telken: na, ebből is látszik, hogy igaz a történet, amit elbeszélek. Nem szólt akkor ükapám semmit, csak kacsintott Draxler úrnak: ki keresett ezer év óta a Csikágóban egy félmilliót? Meg intett, hogy menjenek hátra egy kicsit És csak odabent mondta. — Kénköszag az, nem cipőmáz! — Amire Draxler úrban öszszetekeredett a lélek: májn gott und mutter, most mi lesz? De az ükapám tudta a megoldást. — Semmi baj. Mondja azt, hogy a fele Károlyi-földre már megalkudott, ma este fizeti éppen a foglalót. — Mondhatni mondhatom — tűnődött Draxler úr —, de hát kifizetni nem tudom. Még a vizet is alig tudom ma kifizetni, amit a tejbe öntöttünk. — Mert adott magára Draxler úr, nem Duna-vízzel hamisított, Palotáról hozatta lajttal az artézi vizet. De hát, persze ő sem a Frimm-intézetből, a bolondházból szabadult: marokra fogta a fülét és némi töprengés után megkérdezte: — Aztán mit akar maga ezért a tippért? — Ükapám nem volt szégyenlős, megmondta. — Van magának négy hold szőlője Budafokon, igaz? Tegyen meg engem vincellérnek. — Hát ért maga a borhoz? — Mint a tejhez — kacsintott ükapám. S ezzel meg is volt az egyezség. Jól számított ükapám, mert Asmódi miszter, amint meghallotta, mit mond Draxler úr, már megint a vastag bugyellárist mutogatta. Hogy nem a felét, az egészet le kell íoglalózni. Mert neki biztos tudomása van bizonyos gyáralapítási szándékokról. És ropogós dollárpénzeket számolt le Draxler út elé a pultra. így alakult meg a Draxler and Draxler and Co. Mert azután, hogy a Mody miszter pénzének feléből lefoglalta Draxler úr a környék minden feltérképezett sívó homokját, jelentkezett a kolbászgyáros öccs is rögtön. Táviratot küldött Nyujorkból, édesbátyám, hát hogys- mintvagytok, itten küldök tízezer dollárról egy hi telle valet, disznóhizlalda alapításai céljából, öcséd. Vagy valami ilyet írt. Draxler úr meg bevonszolta magával ükapámat a raktárba, hogy megbeszél- ják a helyzetet. No, persze ükapám sem aa öt-ötvenessel várta az eszét. Ezért mindaddig csak lógatta a kezeit, meg olyan bamba képet vágott, mint aki most hall először arról, hogy a tejfölbe lisztet lehet keverni, amíg Draxler úr azt nem mondta. — Hát, ugye, lassan- lassan egy üzleti pénztárost kell majd szerződtetnem ... nem tud maga egy jó felfogású nőt ajánlani nekem? Csak ötszáz korona kauciót kérek, mert megbízok abban, akit maga ajánl. Ükapám a szívéihez fcapolt! ott őrizte a mellényébe varr- va azt az öt darab arany húszkoronást, amihez még tízet akart szaporítani az idők folyamán, hogy ily módon kivándoroljon Amerikába, családostól Egy fél órai keserves rimánkodása után Draxler úr elfogadta ezt a tetemesen kisebb összeget is. így aztán Draxler úr egy hét múlva a m. kir. belügyminiszter engedélyével Dezsővé változott. És egy hónap múlva megalakult a Hungária gyárépítő vállalat: elnöki székében egy podegrás szegénygróffal, ügyvezető igazgatóként Dezső úrraL (Folytatjuk.) ^ r ‘
