Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

VILÁG PROLET ARIAL EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 123. szám ARA: 80 FILLER 1977. május 27., péntek Befejeződött Moszkvában a külügyminiszteri bizottság ülése Csütörtökön Moszkvában befejeződött a varsói szer­ződés szervezete külügymi­niszteri bizottságának első ülése. A bizottság kétnapos tanácskozásán az európai biztonsági konferencia zá­róokmányának megvalósítá­sával, a belgrádi találkozó előkészítésével összefüggő kérdéseket vizsgálták meg. A szovjet külügyminiszté- ’ rium Alekszej Tolsztoj ut­cai vendégházában tartot­ták meg a külügyminiszte- ,ri bizottság ülésének záró­megbeszélését, s ezen jóvá­hagyták az ülés eredménye­it összefoglaló közlemény szövegét. Az ülés befejezését köve­tően, a késő délutáni órák­ban találkoztak a testvéri szocialista országok külügy­miniszterei, köztük Púja Fri­gyes, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere, Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi .Bizottságának fő­titkárával. Leonyid, Brezs- nyev és Andrej Gromiko a Kremlben, az SZKP KB főtitkárának dolgozószobájá­ban üdvözölte a vendége­ket. A találkozón szovjet részről jelen volt Könsztan- tyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. A közlemény hangsúlyoz­za, hogy a külügyminiszteri bizottság ülésén vélemény- és információcserére került sor az európai kontinens bé­kéjével, biztonságával és az európai együttműködéssel összefüggő néhány időszerű kérdésről. A résztvevők megelégedéssel állapították meg hogy a varsói szerző­dés tagállamainak ,,A nem­zetközi enyhülés új ered­ményeiért, az európai biz­tonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fej­lesztéséért” című, a politi­kai tanácskozó testület által elfogadott nyilatkozata szé­les körű, pozitív visszhan­got váltott ki. A nemzetkö­zi helyzet alakulására haté­kony és pozitív befolyást gyakorol az aláíró szocialis­ta országoknak e közös do­kumentumában kifejezett, a nemzetközi enyhülés folya­mata elmélyítésére, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet 1975. au­gusztus 1-én Helsinkiben, legfelsőbb szinten aláírt és egységes egészet képező zá­róokmányában foglalt vala­mennyi elv és megállapodás maradéktalan végrehajtásá­ra irányuló következetes ál­láspontja. Az európai értekezlet be­fejezése óta eltelt időszak­ban aktivizálódtak az e ta­nácskozáson részt vett álla­mok közötti politikai, gazda­sági és egyéb kapcsolatok, kontaktusok. Előrehaladás történt az európai tanácsko­zás záróokmánya végrehaj­tásának folyamatában. Ezt az előrehaladást minden módon erősíteni és szélesíteni kell. Az ülés résztvevői méltat­ták azt a nagy érdeklődést, amellyel a politikai tanács­kozó testület nyilatkozatá­ban tett javaslatokat fo­gadták, így a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a leszerelésre, az Európa egy­mással szemben álló katonai csoportosulásokra osztottsá­gának'’megszüntetésére' vo­natkozó javaslatokat, illetve ezzel összefüggésben azt a javaslatot, hogy az európai értekezleten részt vett álla­mok kössenek szerződést ar­ról, hogy elsőként nem al­kalmaznak atomfegyvert egymás ellen, továbbá nem tesznek olyan lépéseket, amelyek a meglevő katonai­politikai csoportosulások és szövetségek kibővítéséhez vagy újabbak létrehozásá­hoz vezethetnek. Megállapították, hogy ma már érdemben kezdenek fog­lalkozni azzal a Szovjetunió által előterjesztett és az adott ülésen képviselt összes többi állam által támogatott javas­lattal, hogy tartsanak euró­pai államközi értekezleteket, a környezetvédelem, a közle­kedés és az energetika terü­letén való együttműködés témájában. E tekintetben hasznos volt ennek a kérdés­nek a megvitatása az ENSZ európai gazdasági bizottságá­nak legutóbbi ülésszakán. Az ülés résztvevői leszö­gezték, hogy a június 15-én Belgrádban megnyíló előkér szító találkozón a záróok­mánnyal összhangban az idén őszre tervezett érdemi találkozó időpontjáról, idő­tartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről kell döntéseket hozni. A legfőbb fi­gyelmet a miniszterek az ér­demi találkozó feladataira fordították. Kifejezték azt a meggyőző­désüket. hogy a belgrádi ta­lálkozónak a jövőbe kell mu­tatnia, s legyen meghatáro­zója ennek a tanácskozásnak az európai békéről, biztonság­ról és együttműködésről való gondoskodás. Az ülés résztvevőinek vé­leménye szerint a belgrádi találkozó sikeréhez az szük­séges, hogy az azon részt vevő valamennyi államot áthassa a törekvés: hozzájárulni Eu­rópában az államközi kap­csolatok egészségesebbé téte­léhez, e kapcsolatoknak a széles körű és egyenjogú együttműködés útján történő fejlesztéséhez, mégpedig az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a záróok­mányban foglalt valamennyi elv szigorú betartása alapján Ezzel összefüggésben különös jelentősége van annak, hogy kedvező politikai légkör jöj­jön létre mind a találkozón, mind a földrész államközi kapcsolatainak összességé­ben. Az ülésen megelégedéssel állapították meg, hogy a belgrádi találkozó feladatai­(Folytatás a 2. oldalon) I Az osztrák köztársasági elnök csütörtöki programja Dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi elnöke és kísérete, csü­törtökön délután a Magyar Optikai Művekbe látogatott el. A vendégekkel együtt részt vett az üzemlátogatáson Lo­soncai Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dr. Rudolf Kirchschläger és felesége, valamint kísérete, csütörtökön a Duna-kanyar nevezetességeivel ismerke­dett. A vendégeket elkí­sérte az útra Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és felesége is. Szentendrén Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnö­ke fogadta a vendégeket, akik megtekintették Kovács Margit keramikusművész ál­landó kiállítását. Innen Esz­tergomba látogattak, ahol a Bazilikát és a Keresztény Múzeumot keresték fel. A székesegyház bejáratánál dr. Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek fogadta a ven­dégeket. I)r. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi elnöke magyarországi látogatása során csütörtökön a Duna-kanyarral ismerkedett. Képünkön az osztrák vendég Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek társaságában. (MTI fotó — Tóth István felv. — Népújság telefotó — KS) Esztergomból visszatértek Budapestre: Visegrádról a Hunyadi motoroshajón tették meg az utat. (MTI) NAPIRENDEN: A PARTPROPAGANDA HELYZETE — A SZAKSZERVEZETEK ÉR­DEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE — TÁJÉKOZTATÓ A KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL — SZERVEZETI KÉRDÉSEK Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Az MSZMP Heves megyei Bizottsága tegnap, május 26- ón Egerben kibővített ülést tartott. A testület tagjait és a meghívott vendégeket — Gál Lászlót, a SZOT főtitkárhe­lyettesét és Kovács Istvánnét, a Központi Bizottság munka­társát, a szakszervezetek szakmai megyebizottságainak titkárait, a nagyüzemi párt- bizottságok titkárait és a me­gye társadalmi, kulturális in­tézményeinek több vezetőjét — Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte. és tett javaslatot az ülés napirendjére. A megyei pártbizottság Barta Alajosnak, a megyei pártbizottság titkárának elő­terjesztésében a Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatának alapján meg­tárgyalta a pártpropaganda helyzetét és egyhangú hatá­rozatot fogadott el a további feladatokra. Második napirendként a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységének megyei helyzetéről és a további fel­adatokról tárgyalt Dorkó Jó­zsefnek, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagjának, a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa vezető titkárá­nak előterjesztése alapján a megyei pártbizottság. A je­lentést az ülés megvitatta és egyhangú határozatot hozott a jövőbeni tennivalókra. Ezt követően Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit a Központi Bizottság 1977. április 13-i üléséről, majd zárt ülésen Virág Károly terjesztette elő a végrehajtó bizottság javas­latát szervezeti kérdésekben. A megyei pártbizottság 'egyhangúan a pártbizottság tagjai sorába választotta: Ács Józsefet, a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövet­kezet művezetőjét; Csecs Sándort, a Csepel Autógyár Egri Gyára gyártmányfej­lesztési csoportvezetőjét és Győry Sándort, a Mátraalji Szénbányák Vállalat igazga­tóját. A megyei pártbizottság sa­ját kérésére, érdemei elis­merésével, felmentette párt­bizottsági és végrehajtó bi­zottsági tagságából Papp Bé­lát, a Mátraalji Szénbányák Vállalat pártbizottságának titkárát, aki a jövőben az or­szág más területén tölt be fe­lelős gazdasági tisztséget. A megyei pártbizottság Pá­linkás Ferencet, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitánysá­gának vezetőjét egyhangúan a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagjává választotta. A megyei pártbizottsági ülés zárszavában Virág Ká­roly. a testület nevében gra­tulált Nagy Károlynak, a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat Recski Üzeme vájárá­nak, szocialista brigádvezető- nek, a megyei pártbizottság tagjának, aki a közelmúltban a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetésben részesült. A könyv ünnepén A MA KEZDŐDŐ, s egű hétig tartó kulturális ese­ménysorozatra régóta készül­tek a kiadók, az alkotók és természetesen az olvasók is. Erre az alkalomra több mint száz, figyelemre méltó mű jc. lenik meg. Ebből a gazdag kínálatból mindenki kedvére válogathat. Elégedettek le­hetnek nemcsak azok, akik a hazai, vagy a világirodalom rajongói, hanem azok is, akik­nek az ismeretterjesztő, a szakmai jellegű kiadványok tüzetes tanulmányozása je­lent nem mindennapi él­ményt. Az írók, költők számára is emlékezetes napok következ­nek, hiszen azokkal találkoz­hatnak, akik érdeklődnek el­beszéléseik, verseik, regé­nyeik, drámáik iránt. Fel­mérhetik, hogy az általuk teremtett és formába öntött gondolat miként hatott az emberekre. Azt is megtud­hatjuk: mit várnak tőlük — a községekben és a városok­ban egyaránt — a kétkezi munkások és az értelmiségi­ek, az ifjak és az idősebbek. Azok előtt mutatkozhatnak be, azokkal beszélgethetnek, vitázhatnak, akikért mindig is tevékenykedtek. LehAőség ez a töprengésre, az önvizs­gálatra és rábukkanhatnak olyan témákra is, amelyek később is foglalkoztatják majd őket. Vallhatnak esz­méikről, hitükről, hallgatósá­gukat elkalauzolhatják alko­tóműhelyükbe. Közelebb ke­rülhetnek a fiatalokhoz, a középiskolás diákokhoz, hi­szen jó néhányon vesznek részt rendhagyó irodalomórá­kon. Arról kaphatnak képet — lehet-e épnél fontosabb, izgalmasabb kérdés? —, hogy szellemük szülöttei miként jutnak el lélektől lélekig. Ez hát igazi ünnep less a könyv barátai számára is. Megismerkedhetnek kedvelt szerzőikkel, elmondhatják vé­leményüket, szólhatnak az egyes írásokkal kapcsolatos kételyeikről is. Megvehetik az újdonságokat — méghozzá többségüket szolid áron —, elidőzhetnek a pavilonoknál és nem marad el a már ha­gyományossá vált dedikálás sem. Állnak a könyvsátrak, hí­vogatják azokat, akik isme­reteiket óhajtják gyarapítani, akik hisznek a szép és az igaz szó mágikus erejében, abban, hogy általa értelmi­leg, érzelmileg gazdagabb, emberibb emberré formáló­dunk. KÖSZÖNTJÜK a megyénk­be látogató alkotókat, s azo­kat is .akik érdeklődésükkel valóban emlékezetessé tehe­tik ezeket a napokat: az ol­vasókat. (pécii) Gáspár Sándor felszólalása a csehszlovák szakszervezeti kongresszuson Csütörtökön reggel folytat­ta munkáját a csehszlovák szakszervezetek IX. kong­resszusa, amely szerdán nyílt meg Prágában, a Fucík-park kongresszusi palotájában. A délelőtti ülésen a kül­dötteken kívül több szocia­lista ország küldöttségveze­tője is felszólalt, közöttük Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára, aki a háromtagú magyar de­legációt vezeti. Gáspár Sán­dor egyebek közt a követke­zőket mondotta: A magyar munkások szá­mára jóleső érzés látni és hallani, hogy a testvéri Cseh­szlovákia munkásosztálya, dolgozó népe miként gazda­gította, tette szebbé életét az elmúlt években. Ezt követően Gáspár Sán­dor utalt arra, hogy a közel­múltban-került, sor-a Szov-' jetunió és a többi szocialista ország szakszervezetének kongresszusára. Ezeken a ta­nácskozásokon kitűnt: azono­sak céljaink és gondjaink, közös az eszme, amely cse­lekvésünket vezérli. Roppant nagy összetartó erő a mi kö­zös világnézetünk. Erősebb minden vérségi kapcsolatnál. Ez a proletár internaciona­lizmus lényege, ebben van legyőzhetetlensége. Bezárta kapuit a BNV Csütörtökön, a BNV utol­só napján, egész nap a nagyközönség látogathatta a kőbányái vásárvárost. A mostani BNV a „leg”-ek vá­sára volt. Most állított ki a legtöbb cég, hazánkkal együtt 29 ország és Nyugat- Berlin több mint 1800 vál­lalata, a legnagyobb kiállítá­si területen. A legtöbb érdek­lődő is most kereste fel a BNV-t, összesen több mint 650 ezer látogatója volt a vásárnak. Bíró József külkereskedel­mi miniszter, a BNV záró napján nyilatkozott az MTI munkatársának az idei tava­szi budapesti nemzetközi vá­sár tapasztalatairól. — Mindenekelőtt azt emel­ném iá — mondotta —, hogy az idén — jelentőségének megfelelően — hangsúlyozot­tan nagyobb teret kapott a szocialista országok gazdasági integrációja, közös eredmé­nyeink bemutatása. A KGST komplex programja alapján, a szakosítások, a kooperációk révén iparunk árulistája új produktumokkal gazdagodott, ami azt is kifejezi, hogy ipa­runk előrehaladása meggyor­sult. Néhány évvel ezelőtt a BNV-n még csak terveink kö­zött szólhattunk az önálló magyar kibernetikai iparról, s ma csaknem tucatnyi vál­lalatunk — köztük olyan rangos cégek, mint a Video­ton, az Orion, a Telefongyár — magas színvonalon állítja elő az egységes számítástech­nikai rendszerhez kapcsolódó komputereket, a minden pia­con helytálló kiegészítőegysé­geket. — Kohó- és gépiparunk, nehéziparunk a nagyszabású lépésváltás időszakát éli. A negyedik alkalommal szakosítva megrendezett vá­sár fontos és sikeres fóruma lett mindazoknak, akik tájé­kozódni, majd később vásá­rolni, illetve eladni akarnak. — Minket természetesen mostanában mind gyakrab­ban foglalkoztat a kérdés: vajon a magyar vállalatok termékei számíthatnak-e a nemzetközi üzleti körök ér­deklődésére. Magas mércé­vel mértünk itt a vásáron is, hiszen most sem feledtük, hogy népgazdaságunk alap­vető törekvése a konvertibi­lis devizában elszámolt ex­port számottevő fokozása Külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya megköveteli, hogy minél több árunk találjon hosszú távon a tőkés piaco­kon is vevőre. Együttműködési szándé­kunk a gazdasági élet terü­letén is társadalmunk lénye­géből fakad, s ezért örültünk, amikor újra és újra meg­győződhettünk: a körünk­ben megjelent, 28 orszá­got reprezentáló kereskedők, ipari és pénzügyi szakembe­rek az egymással rokonszev- vezök módján találták m. a közös hangot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom