Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-24 / 120. szám
Korvinák kutatása A gépírás ártalmai Mátyás király könyvtára, a Corvina, az egyik legértékesebb humanista gyűjtemény volt, a magyarországi reneszánsz kultúra nagyszerű alkotása. Köteteinek egy részét — s ezek a legismertebbek — arany betűkkel írták, finom bőrbe vagy bársonyba kötötték, ellátták véretekkel és az arany gyűrűt tartó hollóval, a Hunyadiak címerével díszítették. Innen, a holló latin nevéről (corvus) kapta nevét a könyvtár. Sok könyv és tanulmány jelent meg róla. Azt gondolhatnánk, hogy minden érdekesebb kérdést már régen tisztáztak. Pedig nem. Hosszú ideig azt hitték, a nagy király csak a pompázó külsejű kódexeket gyűjtötte. Ez tévedés. Olvasta is a könyveit, fontosnak tartotta a tartalmat és ezért egyszerű papírkódexeket is vett és őrzött. Azt a korábbi állítást is megcáfolták, hogy Mátyás ellensége lett volna a könyv- nyomtatásnak. Ma már tudjuk, hogy sok műnek a kinyomtatása az ő rendeletére történt. Dedikáltak is neki sok nyomtatott művet. Ezek hiányozhattak gyűjteményéből? A Corvina katalógusa, könyveinek felsorolása nem maradt korunkra, s így az állomány nagyságát az egyes kutatók rendkívül eltérően állapították meg; volt, aki csak 500 kötetre becsülte és volt, aki ennek százszorosára, 50 000-re. Az utóbbi években főleg Csapodi Csaba és felesége, Gárdonyi Klára foglalkozott sokat a könyvtár múltjával; kutatásaikat a Magyar Tudományos Akadémia akadémiai díjjal jutalmazta. Csapodi megállapította, hogy Mátyás, elődeitől legfeljebb száz kötetet örökölhetett, és az évi gyarapodás eleinte legfeljebb öt kötet lehetett, 1473 után pedig ötven kódex, 1485 után az uralkodó gyűjteményét tudatosan a legnagyszerűbbé akarta fejleszteni, de az évi gyarapodás ekkor sem haladhatta meg a százötven kötetet. A kutató kinyomozta a gyűjtemény egykori őrzési helyét — a palota Dunára néző oldalán, a kápolna melletti teremben — és számításokat végzett, hogy itt hány kötet férhetett el. Ezekből a játékosnak tűnő, de sok fáradságot és időt igénybe vevő kutatásokból az derült ki, hogy az állomány valószínű kötetszáma 2000 lehetett, de semmi esetre sem haladta meg a 2500-at. Ezt a számot ma kevésnek érezzük, pedig nem az. A XV. századi könyvtárakban nem őriztek sok könyvet. A Corvina nagyságra és értékre nézve Európa második legnagyobb gyűjteménye volt, csak a vatikáni könyvtár rendelkezett nagyobb állománnyal. Ennek a 2000—2500 kötetnek a nagyobb része az évszázadok folyamán megsemmisült, a kisebb rész pedig szétszóródott. A legtöbbet, 45 kötetet Budapesten őriznek (Széchenyi és Egyetemi Könyvtár), a többi Európa különböző városainak könyvtáraiban, Bécsben, Drezdában, Londonban, Madridban, Rómában és az Egyesült Államokban található. A hitelesnek elismert korvinák száma nemrégen még csak 180 volt, a Csapodi házaspár kutatásai révén ez a szám 194-re nőtt és előreláthatóan még valamivel emelkedni fog. önkéntelenül merül fel az a kérdés: hogyan lehet ma korvinát találni? Mátyás könyveinek legbiztosabb ismertetőjele a címlap aljára festett címer. Különféle formáit ismerjük, a leggyakoribb változat négy mezőre oszlik, kettőben a vörös —ezüst sávos Árpád-házi címerrel, kettőben a kétfarkú cseh oroszlánnal — Mátyás a cseh királyi címet is viselte — a szívpajzsban azonban minden esetben ott fészkel a gyűrűt tartó holló. A király halála után az ellopott vagy elajándékozott kódexek új tulajdonosai a címert gyakran kivakartatták vagy átfestették, de behatóbb vizsgálattal, esetleg ultraibolya átvilágítással mindig megtalálható az eredeti festés nyoma. Sokszor az emepdálás , vezet nyomra. így hívjuk azt a munkát, amikor egy tudós humanista átvizsgálta a kész kódexet, kijavította a másoló által ejtett elírásokat, helyesbítette a másolt szövegből átvett nyelvtani és stílusbeli hibákat. Nagyon sok kódexet emendált Vitéz János érsek, a Hunyadi család régi barátja. Ezek a kötetek vagy az ő könyvtárához tartoztak, vagy a Corvina-gyűjteménybe. Néha stílusáról lehet ráismerni a budai királyi másoló- és könyvkötőműhely termékeire. A nagy külföldi kódexgyűjtemények jelentős része még feldolgozatlan, csalt rövid leltárhoz hasonló repertórium készült róluk, s ezek semmi támpontot nem nyújtanak az egykori tulajdonosokról. A madridi királyi könyvtár 30 000 kódexe közül csak 3000-ret írtak le részletesen, sőt a vatikáni könyvtár 80 000 kötete közül is, csak 15 000-ről készült részletes leírás. Ha ezeket feldolgozzák, feltehetően rábukkanunk még néhány korvinára. A Corvina könyvtárról folyó kutatások magától értetődően vezettek el két nagy magyar humanista, Vitéz János és Janus Pannonius gyűjteményének tanulmányozásához. Nemrégen azt vallottuk, hogy a XV. századi Magyar- országon csak egy nagy könyvtár volt, a királyé. Ma viszont egyre jobban látjuk, hogy a reneszánsz műveltség és könyvgyűjtés nem korlátozódott a királyi udvarra. Vértesy Miklós Gondolataimba merülve bandúkoltam a Rottenbiller utcában, amikor halkan kopogtattak a hátamon. Megfordultam. — Jó estét, fiam. Meghívom egy csésze tejeskávéra. Legyen a vendégem —mondta régi kedves ismerősöm, özvegy Freimovics Rezsőné. Néhány perc múlva egy kis eszpresszóban ültünk. A pincér asztalunkra tette a forró kávét. Freimovics néni a hatalmas fekete táskájából egy zsemlét vett elő, és beleaprította a csészébe. — Hány éves most a néni? — kérdeztem tapintatlanul. — Amióta elmúltam hetvenéves, erre a kérdésre nem válaszolok — mondta szigorúan, aztán így folytatta: — Szeretném, fiam. ha pár sorban megírná, milyen nagyAz írógéppel végzett irodai munkát úgy tartják számon, mint jellegzetesen női foglalkozást. Van igazság ebben, hiszen az évente megrendezésre kerülő gépíróversenyeken csak elvétve található egy-egy férfi a több száz jelentkező között. Pedig — s ezt kevesen tudják — a gépírás ugyancsak „férfias” munka, már ami az erőkifejtést, az igénybevételt illeti. Megállapították, hogy a napi hét-nyolc órai, folyamatos gépírás legalább annyira igénybe veszi a szervezetet, mint például a könnyebbfajta lakatosmunka. A gépírónő — szerényen számolva — napi 30—40 ezer leütést végez, s egy billentyű leütéséhez 25—30 dekagrammnyi erőkifejtésre van szükség. A szorzást elvégezve: naponta mintegy 750—1200 kiló- grammnyi nyomást fejt ki az ujjaival — még ha apró részletekben is. A Szovjetunióban — nem véletlenül — a háborús jegyrendszer idején, a gyors-, gépírónők ugyanannyi kenyeret kaptak, mint a nehéz fizikai munkát végző férfiak. „Gépíróbetegscgek” Ma már terjedelmes szak- irodalom foglalkozik a gépírástól és főként az ülőmunkából eredő egészségi ártalmakkal. A kutatások eredményeit feldolgozó tanulmányok részint az írógép kezelése által elsődlegesen kiváltott, a munka által közvetlenül igénybe vett testrészekben (kéz, kar) jelentkező károsodásokat, részint a gépírási munkában tágabb értelemben részt vevő régiókat — tarkó, vállalt, hát, belső szervek, alsó végtagok — érintő megbetegedéseket írják le. A kutatók egy része a hivatásos gépírói munka közvetlen következményének tekinti az ínhüvelyek, az ín- és izomtapadás helyének megbetegedéseit. Többen viszont tagadják az ilyen közvetlen összefüggést, és az ínhüvelygyulladást a gépelés közben elfoglalt helytelen testtartás következményének tekintik. Mások úgy vélik, hogy az ínhüvelygyulladások okát az állandó izomfeszültségben kell keresni. Ez utóbbiak szerint a gépírónők jelentős része nem képes ellensúlyozni azokat a nehézségeket, amelyek a törzs egyhangú, sztatikus körülményeiből az izomzatra hárulnak. Olyan kutatók is akadnak, akik az ínhüvelygyulladás okát kizárólag egyéni adottságokon, a periférikus véredények kedvezőtlen reakcióképességén alapulónak tartják. szerű dolog az, hogy ma.egész brigádok segítik, gyámolítják az arra rászorulókat, a magatehetetlen embereket. — Valamelyik üzem fiataljai segítenek Freimovics néninek? Mérgesen az asztalra csapta a kanalat: — Méghogy nekem segítenek? Nem szorulok én semmiféle segítségre! Egész életemben mindig a magam lábán álltam, a magam ura voltam. Nagyon bután bámulhattam magam elé, mert özvegy Freimovicsné anyásait megsimogatta a fejemet: — Mindjárt elmagyarázom, miről van szó. Mi, a kerületünknek azon öregjei, akik még jól tartjuk magunkat, elhatároztuk, hogy patronálni, segíteni fogjuk a kerületben élő fiatalokat! „Testtartási betegségek” Az ülőmunkával kapcsolatos betegségek elsősorban civilizációs problémák. Az ülés magában véve nem feltétlenül ártalmas; a döntő tényező a mozgáshiány. A gépírónők — általában az irodai munkát Végzők — esetében gyakoriak a keresztcsonttáji és váll-, tarkótáji fájdalmak, amelyeket az elégtelen izomműködés, a lazítás hiánya okoz. Az ágyéktáji merevség érzése később húzó izomfájdalmakba mehet át. A hát-, nyakszirt- és váll- izomfájdalmak, a láb és al- szár dagadása, a láb zsibbadása, a „reumás” izomfájdalmak, az általános idegesség mind bizonyíthatóan a comb alsó felületére, különösen a térdhajlat közelében gyakorolt nyomás következményei. Az ülő helyzet megváltoztatása útján az ilyen panaszok ideiglenesen megszüntető etők, tartós terhelés esetén azonban fokozott mértékben jelentkeznek. A túlterhelésből származó károsodások fájdalmas tünetcsoport kialakulására vezethetnek. Tartós természetellenes testtartás következménye lehet a hátgerinc-megbetegedés, isiász, derékzsába, nyak- szirtideg-gyulladás és különböző belső szervi betegség. Megfelelő testtartást Ma még kevés helyen vizsgálják meg, hogy a gépírónö számára megfelelő-e gépasztalának és székének alakja, magassága. Igaz, hogy legtöbb esetben a bútortervezők sincsenek figyelemmel a munka közben elfoglalni javasolt optimális helyzetre. Az ergonómiailag helyesen és átgondoltan kialakított irodabútoroknak biztosítaniuk kellene a hátrahajló testtartást, a fej, az alcombok és a láb külön alátámasztásával, villamos írógépen dolgozók esetében még az alkar alátámasztását is. A másolniva(ót a legtöbb gépírónő maga elé helyezi a gépasztal jobb vagy bal oldalára és szemrontó munkával olvassa a szöveget. Pedig csupán egyszerű, sorvezetős irat- állványra lenne szükség és kevésbé romlana a szem, nem fáradna annyira a derék. í A gépírónők e fontos egészségügyi problémája országosan mintegy 50—60 ezer személyt érinthet, nem is beszélve az adatfeldolgozási kártyákat lyukasztók — lényegében hasonló munkát végzők — egyre emelkedő számáról. Mindnyájuknak nagy szükségük lenne a munka szüneteiben rendszeres testmozgásra, izomlazításra. — Ez egészen újszerű kezdeményezés. .. — Jelenleg egy fiatal házaspárt vettem gondozásba. Szegények olyan elesettek, olyan ügyetlenkék. Hetente kétszer elmegyek az asszonyka helyett a piacra, és bevásárolok neki. — Az asszonyka talán nem tud vásárolni? — Mit értenek a mai fiatalasszonyok a bevásárláshoz? Mindig futnak, rohannak, aztán rájuk sózzák a legvacakabb áruf. A mai fiatalasszony nem tud alkudni. A patronáláshoz tartozik az is. hogy hetente kétszer főzök nekik egy kis finom húslevest, jó házi metélttel. Ha kell, ápolom őket, gyógyszert hozok. Meg ilyesmit... Özvegy Freimovics Rezsőné kikanalazta a cukrot a csésze aljáról, és'fejére tette régimódi fekete szalmakalapját: — írja meg, fiacskám, hogy ránk, öregekre mindig számíthatnak. Szívesen végzünk egy kis társadalmi munkát. Nem hagyjuk magukra a gyámoltalan, tehetetlen fiatalokat. .. Galambos Szilveszter KOSSUTH 8.20 A mai nap kulturális programjából 8.27 liNV-reklám 8.30 Hidas Frigyes: Zoí ^ óra verseny 8.51 Benedetto Marcello: Ariadne. Kétfelvonásos opera 10.05 Iskolarádió 11.28 Kodály: Mátrai képek 11.39 „Követelem a Holnapot” Harcok Ady forradalmi örökségéért 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 13.10 Törvénykönyv. A telekhasználatrói 13.57 Az élő népdal 14.07 Szentendrei gyerekek 15.10 A Collegium Aureum Kamarazenekar lemezeiből 15.44 Magyarán szólva. .. 15.59 Hallgatóink figyelmébe! 16.00 Útközben 16.05 Harsan a kürtszó 16.35 Gounod: Faust — Valpurgis éji jelenet 17.^7 Fiatalok stúdiója 17.32 Dohnányi: esz-moll zongoraötös 17.57 Mai könyvajánlatunk 18.00 A Szabó család 18.27 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti Magazin 19.15 Mindenki zeneiskolája 20.07 Visszapillantás — 1947— 1977. A tervgazdálkodás 30 éve 20.37 Muzeális felvételeinkből. Híres prímások muzsikálnak 21.10 A kommunista mozgalom világlapja 21.35 Dzsesszfelvételekből 22.20 Meditáció — a civilizáció előnyeiről és veszélyeiről 22.30 Zenekari muzsika 0.10 Koncz Tibor táncdalaiból Kovács Kati énekel PETŐFI 8.05 A Budapesti Közlekedési Vállalat fúvószenekara játszik 8.20 Tíz perc külpolitika 8.33 Verbunkosok, nóták 9.25 Orvosi tanácsok az időjárásváltozásokról 9.33 Derűre is derű. . . ío.oo Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög. Ifjúsági jegyzet 12.00 Varázskeringő 12.33 Arcképek az orosz irodalomból 12.50 Kamaramuzsika 13.35 Barkácsolóknak 13.43 Bányászdalok 14.00 Kettőtől hatig . . „ 15.20 Könyvről — könyvért 15.36 örökzöld dallamok 16.33 Csúcsforgalom — Vácott 18.00 Harminc perc rock. A Rufus együttes felvételeiből 18.33 Népzenekedvelőknek 19.03 Mario Lanza filmdalokat énekel 19.15 Egy kis figyelmet kérek! Darvasi István jegyzete 19.25 Jó estét, gyerekek! i 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 A Rádió Dalszínháza. A becsületes megtaláló 22.33 Tíz perc külpolitika 22.43 Népi muzsika 23.30 Tánczene Varsóból • MAGYAR 10.39 Műsorismertetés 10.40 Idősebbek is elkezdhetik .. . Tévétorna 10.45 Iskolatévé 15.55 Iskolatévé 17.00 Óvodások filmműsora 17.30 Az NDK-ban dolgoztunk. Riportműsor I. rész 18.10 Mindenki iskolája 19.15 Esti mese 19.20 Idősebbek is elkezdhetik .. . Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Heltai Gáspár: Magyar Dekameron. Zenés komédia két részben, 22.10 Tv-híradó 3. 22.20 Oldjuk meg! mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor: Lucky Lady Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor: Magamra vállalom Színes, szinkronizált szovjet film Este fél 6 és fél 8 órakor: Az utolsó szolgálat Színes, szinkronizált amerikai film EGRI KERT: Este 8 órakor: ’ Banditasirató GYÖNGYÖSI PUSKIN: Pókfoci GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és fél 6 órakor: „Gyilkosság” másodkézből Este fél 8 órakor: Váltságdíj HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Duroc, a katona HATVANI KOSSUTH: du. fél 6 órakor: Fekete gyémántok I—II. FÜZESABONY: Mr. McKinley szökése I—II A legbiztosabb ismertetőjel: a címlap aljára festett címer Iniciálé egy korvinából
