Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
Buddha „megtisztulása 99 A világ egyik legnagyobb Buddha-szobra Japánban található, Nara városában. A buddhizmus mintegy másfél ezer évvel ezelőtt jutott át az ázsiai kontinensről a sziget- országba, ahol a természetkultuszból és őstiszteletből álló sintoizmus mellett azóta is a legelterjedtebb vallás. A buddhizmus Japánban sok tekintetben eltér a többi országétól, mivel már az első misszionáriusok is több engedményt tettek a sintoiz- musból áttértek számára. A buddhizmus eredetileg a bölcsek számára szolgáló tanítás kívánt lenni, követőinek nem mennyiségére, hanem minőségére helyezte a súlyt. Amikor mindinkább vallási mozgalommá lett, a földi lemondás jegyében lelki megváltást ígérvén a hívőknek, igyekezett megnyerni a nagy tömegeket. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy engedményeket tett ízlésüknek és 'igényeikhek is. Ennek jegyében került sor a mind nagyobb és mind pom- pásabb templomok építésére. A vallási kultusz a régebbi időkben csupán ereklyék tiszteletére korlátozódott, később terjedt el az a vallási szokás, hogy Buddhát képeken, szobrokon ábrázolják, így születtek azután az egyre nagyobb Buddha-szobrok, s amint áz lenni szokott, rövidesen a gigantizmus vadhajtásai is megjelentek. Természetesen semmi sem lehetett elég drága e szobrok anyagául, aminek eredményeként a kisebb szobrokat ,. színaranyból, a nagyobbakat arany borítással készítették, és igen bőkezűen bántak a díszítő drágakövek felhasználásával. Végül is valóban lenyűgözővé váltak a vallásnak e külsőséges jegyei, s monumentalitásukat máig is mindenki megcsodálja. A szobrok rendszeres „karbantartást”.. tisztítást kapnak, ezt meghatározott szertartás keretében végzik az arra érdemes személyek (a képen is éppen ezt teszik). Ij jégkorszak? Még 20 ezer év A Föld északi félgömbjét az utolsó egymillió évben uralmába hajtó nyolc jégkorszak közötti meleg klí- májú időszakokat, legalábbis részben, a Jupiternek, a bolygók „királyának” köszönhetjük — állítják legújabban angol és amerikai geológusok. — Ha nem lenne Jupiter, az északi félgömb feltehetően jobbára a jégkorszak állapotában lenne — jelentette ki dr. James Hays, a Lamont—Doherty géólógiai obszervatórium munkatársa. A Jupiter gravitációs vonzása fokozatosan elliptikussá, majd visszaváltoztatja a Földnek a Nap körüli csaknem körpályáját. Amikor a pálya elliptikus (mint korunkban), a Föld az év bizonyos időszakában közelebb kerül a Naphoz és több hőt kap tőle. A Naprendszer óriásbolygója, a Jupiter a Föld forgástengelyének hajlásszögét is befolyásolja. Minél kisebb ez a hajlásszög, annál kevesebb napfény jut az északi pólusra, így nagy mennyiségű jég gyülemlik fel a sarkvidéken. Jóllehet a Föld és a Naprendszer mind a többi nyolc' bolygója között gravitációs kölcsönhatás van, a Jupiter vonzásának van a legnagyobb hatása. A bolygók pályájában rendszeres időközönként jelentkeznek újra é? újra változások, amint a kilenc égitest a Nap körül kering és változtatja egymáshoz viszonyított helyzetét. — Biztosak vagyunk benne, hogy a jégkorszakokat a keringési pálya geometriájának megváltozásai váltják ki — jelentette ki dr. Hays. Más elméletek a jégkorszakokat összefüggésbe hozzák a vulkánkitörések során a földi légkörbe jutó porral, amely megváltoztatja bolygónk hömérlegét, továbbá a Nap fényességében tapasztalható változásokat. — A pályaváltozási összefüggés most már olyannyira kézenfekvő, hogy a többi magyarázatot el kell vetni, vagy meg kell változtatni — állítja dr. Hays. Az a feltevés, hogy a Föld keringési pályájának változásai beható klímaváltozásokhoz, kiterjedt eljegesedéshez. vagy meleg időszakokhoz vezethetnek, nem új. Milutyin Milankovic, jugoszláv tudós vívta ki először a tudományos világ érdeklődését elméletével az 1930-as években. (Elméletét a magyar Bacsák György fejlesztette tovább.) A Föld keringési pályájának változásai meglehetős pontossággal- kiszámíthatók, ha ismerik a többi bolygó tömegét, pályáját és helyzetét, és a jégkorszakok szorosan összefüggnek ezekkel - a pályaváltozásokkal. Dr. Hays és munkatársai az óceáni üledékrétegekben tanulmányozták a Föld klímájának históriáját. Az évről évre az óceán mélyén lerakódó üledék állati és növényi marádványokat tartalmaz, ezek pedig tükrözik az adott időben uralkodó viszonyokat. Ezek a maradványok felhasználhatók az óceáni hőmérséklet és az óceáni jégtérfogat rekonstruálásához. Különböző elemek, például az oxigén izotópjainak arányát megmérve, határozzák meg az üledékrétegek korát. A geológusok több fúrómagot emeltek ki az Indiaióceán mélyéről és a 25 méter vastagságú üledékréteg- por elemzéséből megkapták az utolsó 450 ezer év klímahistóriájának keresztmetszetét. Ez az elemzés teljesen egyértelműen bizonyította a jégkorszakok jelentkezése és a Föld keringési pályájának változásai közötti összefüggést. Az északi félgömbön jelenleg meleg periódus van. Az utolsó gleccserek 14 ezer évvel ezelőtt kezdtek olvadni. Az utolsó 700 ezer évben egyébként nyolc nagyobb és több kisebb eljegesedési szakasz volt. A tudományos eredményekből az a következtetés is levonható, hogy a következő 20 ezer évben kiterjedt eljegesedés felé haladunk az északi félgömbön. (Megjelent a Delta áprilisi számában) Ebugatta Cifra tér Kis egri helyzetkép. Reggel hat órától már harsog a tér. Mindenféle hang hallható, ami a kutya torkán kifér: lihegés, nyöszörgés, . nyüszítés. morgás,, csaholás. ugatás. Ügy keverednek a levegőben, mint a tér gyepén, a színek és fajták, a hófehér komondortól a szénfekete puliig, zsemlesárga, szürke, tarka, véletlen utcasarki találkozások vegyülékei; nem is beszélve a különböző szintekről, földönfutó daxlik, egyszintes keverék házőrzők, többszintes nyomkereső farkasok, nyom nélkül, hiszen nem bűnüldöző hivatásuknak élnek, hanem mutogatásra valók. Kutvaoltás van, kutyavilág. öt nap óta a város öt különböző terére száll ki a veszettségelhárító brigád dr. Szalmás Lajos állatorvossal és asszisztensével, Máté Boldizsárral az élen, irodai személyzet, lajstromozók, továbbá kutyafogók, pecérek. Ezúttal nem látható a megszokott pecérkocsi, amelynek rácsos ablakán nyelvüket lógatva. bánatosan tekintenek ki az adófizetetlen, pusztulásra szánt ebek, mintha látnák szomorú sorsukat, kutyabőr lesz belőlük s még hozzá nemesi címer nélkül. Hja, ez a történelem. • A tömeg óriási, emberekben és kutyákban egyaránt. A munka gyors, és szakszerű. a kutya gazdája megragadja az állat két fülét (ha sikerül), az asszisztens megragadja á nyak bőrét, úgyis mondják, grabancát, a doktor az Összemarkolt bőrbe döfi az injekciós tűt s pillanat alatt benyomja a tejfehér folyadékot. Az ügyfél legtöbbször rá se hederít, de némelyik fájlalja a beavat-, kozást. talán túlságosan ficánkolt, mélyebbre szaladt a tű, meghengeredik a földön, de egy-két vonítás és elmúlik a fájdalom, s ha nem fogják erősen, kitépi a pórázt a gazda kezéből és uccu, kutyafuttában haza iramodik. s a kapuban várja meg, míg bebocsátódik. Külön feljegyzésre méltó, hogyan érkeznek a kutyák a helyszínre. Legtöbbje gyalog, madzag végén, vagy pórázon, esetleg szabadon követi gazdáját, egy-két k\pebb jószág ölben reszket a szokatlan környezet miatt, valami van a levegőben, veszélyt érez, s bizonyos az is, hogy számtalan jelzés érkezik kutyanyelven a sűrű tömegből. A szatyor is elfogadott jármű, a cipzár behúzva a kutya fejéig, ott kec- mereg, onnan pislog. Némelyik kerékpár mellett kötőféken lohol, az előkelőbbek autón futnak be. kétféle minőségben, egyrészt mint négylábú kedvencek, másrészt mint jelképek. Szimbólumok. Státusszimbólumok. Elvégre. Minden esztendőben mintegy négyszáz kutyát oltanak be ebben a körzetben, az elárvult, régi tejüzem kapuja előtt, ahol hajdan a hírneves Mária utcai szála állt, ünnepi földművesmulatságok nagyterme, katonai sorozások színhelye. Jelenleg összeomlás előtt, csak a kémény meredezik még épen, rendületlenül és kormosán. Az idő halad, az állatorvosnak másutt van dolga, a későn érkezőket Máté Boldi zsár fogadja az injekcióstű vei. — Hány kutya van Egerben? — Kétezer-száz körül. Ennyit oltottunk be most, öt nap alatt. — Mennyivel kevesebb, mióta felemelték az ebadót? — Ügy háromszázzal. (írják az újságok, hogy Pest körüli erdőkben is sok elhagyott, autón kivitt s otthagyott kutya kóborol.) — Nagyon fontos az oltás Az elmúlt télen is az egri határból tizenhét veszettség re gyanús rókát szállítottunk Pestre. Valószínűleg a kutyák sebezték halálra ezeket az állatokat. így némelyik kutya veszett állattal érint kezik. A tér lassan elnéptelenedik és elkutyátlanodik. Jövő ilyenkor ismét felharsan a koncert. Dr. Kapor Elemér Dokumentumfilmek a tv-ben Várhatóan az ősszel mutatja be a televízió Kanadai randevú című, kétszer 60 perces színes dokumentumfilmjét a Kanadában élő magyarokról. A film Rad- ványi Dezső szerkesztő, Buczkó György operatőr és Kígyós Sándor rendező munkája. Négyrészes dokumentum- film készül a rákos megbetegedéseidről. Professzorok egész sora íróként, szakértőként és -szereplőként Is részt vesz a forgatásban- Olyanok is. megjelennek majd a képernyőn, akik a rákbetegségből gyógyultak fel. Újszerű vállalkozásnak ígérkezik a Sípos Tamás és Halász Mihály ötlete alapján készülő film, amely négy esztendeig követi nyomon két fiatal ökölvívó sorsát. (MTI) Új Corvina-kiadványok Reprezentatív művészeti kiadványokkal készül a Corvina Kiadó az idei ünnepi könyvhétre. Uitz Béla munkásságának az 1910-es évek második felére eső szakaszáról ad képet — a Magyar grafikusok sorozatában Bajkay Éva esszéjével megjelenő — három 6zínes es kilenc fekete-fehér reprodukciót tartalmazó mappa. A Szovjetunió népeinek művészeti emlékeit tartalmazó sorozat legújabb kötetében Azerbajdzsán ' művészete elevenedik megGink Károly felvételei és Tu- ránszky Ilona régész tanulmánya nyomán. A művészet és elmélet sorozat is új kötettel jelentkezik: Művészek, barátaim címmel Mihályfi Ernő válogatott képzőművészeti írásait kapja kézhez áz olvasó. Komoly érdeklődésre tarthat számot a Művészet ’76 című kötet. A jövőben rendszeresen megjelenő évkönyv alapja a Művészet című folyóirat, de a hazai sajtó más fórumain megjelent értékes és jellemző kérdésekkel foglalkozó írások is helyet kapnak a szép kiállítású. 199 színes és 245 fekete-fehér képpel illusztrált kötetben, A. Potemkowszki: Memória Néha egészen jelentéktelen esemény arra kényszeríti az embert, hogy behatóan foglalkozzon vele. ' ' így történt ez most is, amikor az autóbuszon Zenon- csik felfigyelt egy nőre, aki ismerősnek tűnt neki. — Emlékeztessen, kérem, honnan ismerjük egymást? — kérdezte a hölgy. — Ugyebár, ott volt ön a múlt héten Szelcsinszkoj névnapján? — Tudomásom szerint nem, — válaszolta Zenon- csik. — Ám ettől eltekintve roppant ismerősnek tűnik. A hölgy néhány percig erősen gondolkozott, majd így szólt: — Nekem is úgy rémlik, hogy ismerjük egymást, csak azt nem tudom: honnan? — Talán ha leszállnánk és közelebbről kigoboznánk — ajánlotta Zenoncsik. A hölgy elfogadta az ajánlatot. A következő megállónál leszálltak. Mindez három évvel ezelőtt történt. Tegnap a „Kókusz” kávézóban a hölgy újra rátért a témára. — Érzésem szerint mégiscsak Z segesztovban ismerkedhettünk meg, nem gondolja? — Életemben soha nem jártam Zsegesztovban — válaszolta Zenoncsik. — Pedig Zsegesztovban minden olyan gyönyörű —, szólt közbe egy fiatal asztaltársnőjük. — Meglehet — bólintott Zenoncsik. — De hát végül is honnan ismerjük egymást? — cíö- könyösködött a hölgy. — Én már sokszor gondolkoztam ezen — mondta Zenoncsik, — de eddig még nem sikerült rájönnöm. Talán mi nem is ismerjük egymást? A hölgy elsápadt. — Természetesen csak vicceltem — mentegetőzött Zenoncsik ijedten. — Igenis, nekünk ismernünk kellett valahonnan egymást. — Mi az, maguknak egyéb gondjuk sincs, hogy folyton ezen rágódnak? — kérdezte csodálkozva Beszpálcsik. — Hát ennyire fontos ezt tudni? — Szerintem nagyon is! — szögezte le a hölgy határozottan. — Elvégre a gyerek már akkora, hogy egyre-másra kérdezősködik és nekem eléggé kínos azt válaszolni, hogy nem tudom, honnan ismertem annak idején az apját. Baraté Rozália fordítása KOSSUTH 8-30 A Benedikt-motor 9.00 Romantikus muzsika 10.05 Iskolarádió 10.35 Zenekari muzsika 11.41 Édes Anna 12.35 Melódiakoktél 13.10 Törvénykönyv 13.56 Dalok 14.08 Ezeregy délután 14.50 Éneklő ifjúság 15.10 Zenés muzsika 15.44 Magyarán szólva. . . 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Népi zene 17.07 A világ vásárai 17.32 Áriák 18.00 A Szabó család 19.15 A zongoraművészet első aranykora Gazdasági minifórum Népi muzsika Koportos (Rádiójáték) Operettdalok Meditáció 20.05 20.35 21.16 22.20 22.43 22.53 Haydn-művek PETŐFI 8.05 8.33 9.15 9.25 9.33 12.00 12.33 12.50 13.33 14.00 18.00 18.33 19.15 19.30 20.33 20.58 22.43 23.20 8.50 9.05 10.05 10.35 12.05 16.50 17.20 17.45 17.50 18,10 19.15 19.20 19.30 20.00 20.40 21.30 22.00 22.50 Mezők, falvak éneke Dó-re-mi Sátortető vagy nyeregtető? Orvosok a mikrofonnál Derűre is „derű Dixieland-felvételek Előadás Lev Tolsztojról Kórusok Beszélni nehéz Kettőtől hatig... Barátság slágerexpressz Népdalcsokor Könyvismertetés Csak fiataloknak! Bál után (Hangjáték) Rossini: A házassági szerződés (Opera) Nóták Könnyűzene Tea MAGYAR Tévétorna Környezetismeret Történelem Továbbképzés orosztanároknak Filmesztétika Kuckó Játék a betűkkel Egészségünkért Dsida Jenő születésének 70. évfordulója Mindenki iskolája Esti mese Tévétorna Tv-híradó Jogi esetek A bűvész Tisztelendök Mózes (Opera) Tv-híradó 3. POZSONYI 19.00 Híradó 19.30 Zenés műsor 20.15 Ketten az úton (Szovjet film) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Ezt nem tanultuk Színes, szinkronizált szovjet film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: • A taxi utasai Színes, szinkronizált szovjet film EGRI KERT Este 8 órakor: Gyilkosságok péntek este! GYÖNGYÖSI PUSKIN/ A magas szőke férfi visszatér GYÖNGYÖSI SZABADSÁG De hová tűnt a 7. század? HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 4 órakor: Csizmás kandúr Este fél 6 és fél 8 órakor: Ékezet HATVANI KOSSUTH Conrack FÜZESABONY Az utolsó VÖIü’ (MTI Külföldi Képszolgálat)
