Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Párizs: baloldali párbeszéd Franciaországban most a közös programot kidolgozó baloldal (tehát a kommunista párt, a szocialisták és a radikálisok) a szavazatok 52—53 százalékát nyerték el — ha megtartanák a választásokat. Az adat magától a köztársasági elnöktől, Giscard d’Es- taingtől származik. A baloldal immár öt éve tartó állandó előretörésének alapvető tényezője az, hogy a két nagy szövetséges, a kommunisták és a szocialisták között mindig sikerült a döntő kérdésekben megállapodásra jutni, p h-a természetesen álláspontjuk lényeges kérdésekbe <ár egymástól. A Francia Kommunista Párt a legutóbbi időben olyan lépéseket tett, amelyek egyrészt alkalmasak arra, hogy megerősítsék a baloldal politikájának nemzeti jellegét, másrészt alapul szolgálnak az öt évvel ezelőtt létrehozott közös program korszerűsítéséhez. Ami a nemzeti jelleget illeti, a Francia KP központi bizottsági döntésével leszögezte: baloldali választási győzelem esetén az önálló francia atomütőerőt nem semmisítik meg, hanem jelenlegi szintjén megtartják. Az indoklásban a párt emlékeztetett, hogy a kommunisták ellenezték a francia atomfegyver létrehozását. Miután azonban a múlt évtizedekben ez megtörtént, a francia kormányok olyan elsőbbséget biztosítottak az atomütőerőnek, hogy a hagyományos fegyverzet leromlott, ami így nem képes garantálni az ország biztonságát; az ország védelmének egyedüli hatékony eszköze az atomfegyver lett. Miután a baloldal közös programja eleve úgy intézkedett, hogy Franciaország továbbra is a NATO tagja marad, a Francia KP új lépése hangsúlyosabbá teszi Franciaország különálló független politikáját az atomfegyverzet vonatkozásában. Egy másik rendkívül fontos lépés az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos. A jelek szerint ez az a probléma, ahol a baloldalon belül a legmélyebb, legkomolyabb vita várható. A Francia KP ugyanis május derekán első ízben számszerű adatokat tett közzé arról, hogy milyen gazdaságpolitikával próbálnák kiemelni Franciaországot a jelenlegi, magas infláció, munkanélküliség és viszonylag lassú gazdaságnövekedés által jellemzett helyzetből. Mitterrand, a francia szocialisták vezetője elismerte ugyan, hogy a kommunista javaslatoknak számos értékes vonásuk van — egészében azonban elhatárolta magát tőlük. Május 17-től kezdve tárgyalnak a kommunisták és szocialisták vezetői a közös program korszerűsítéséről. A korszerűsítéssel mindkét párt egyetért. Az előzményekből azonban kitűnik, hogy a baloldali párbeszéd során bizonyos feszültségekkel is számolni kell. A francia baloldal alapvető érdeke természetesen az, hogy a vitás gazdasági és politikai kérdésekben ismét létrejöjjön olyan alkotó megegyezés, amely tovább erősíti a francia baloldal vonzóerejét. ^AAAAAAArV\AAAAAA^AAA^AAAAAAAA/VNAAAA/VWV\*'WWWWAA/\A/SAAA/SAA/ Nemzetközi értekezlet Zimbabwe, Namibia népeiért Hétfőn a Mozambiki Népi Köztársaság fővárosában, Maputóban megkezdte munkáját az ENSZ Zimbabwe és Namibia népeit támogató nemzetközi konferenciája. ,A világszervezet 80 tagországa és számos szervezet — így a Zimbabwe Hazafias Front és a fügetlen Namíbiáért küzdő SWAPO — külde el képviselőit a délkelet-afrikai országba. A konferenciát Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitotta meg. Felszólította a nemzetközi közvéleményt, hogy fokozza az önrendélke- zésért és a függetlenségért küzdő két nép harcának támogatását. A világszervezet főtitkára beszédében megállapította, hogy a rhodesiai Feszültséggel terhes nyugalom Spanyolország északi tartományaiban Spanyolország erősen iparosodott baszkföldi tartomá' nyaiban folytatódik a feszültség. Jelentések szerint már ötre emelkedett a rendőrség és a tüntetők között támadt összecsapások halottainak száma. A felvétel Renteria városában ' készült. (Tclefotó — AP—MTI—KS) Feszültséggel terhes nyugalom tért vissza hétfőre Spanyolország északi, baszk tartományaiba, ahol vasárnap véget ért a teljes amnesztiát követelő harci hét. Hét tartományi szakszervezet azonban hétfőre általános sztrájkra szólította fel a térség dolgozóit, tiltakozásul a tüntetőkkel szemben tanúsított rendőri brutalitás ellen. A szakszervezetek felhívásukban követelik, hogy indítsanak vizsgálatot a rend- fenntartó erők körében, és állapítság meg, kik a felelősek a halálesetekért. A spanyol belügyminisztérium vasárnap este közleményben foglalkozott a mült heti tüntetésekkel. A tv utolsó híradójában ismertetett kommüniké a további tüntetéseket leszerelendő azzal érvelt, hogy jelenleg „mindössze” száztíz fogoly van a börtönökben, akik közül huszonkilenc baszk származású. Nyolcukat már elítélték, a többiek tárgyalásra várnak. A belügyminisztérium a közleményben kilátásba helyezi. hogy a választások normális légkörben történő megtartása érdekében a „közrendet szigorúan fenntartják”. rezsim az agresszív cselekmények sorozatát követi el a szomszédos független államok ellen. Namíbiával kapcsolatban hangsúlyozta annak a sürgető szükségességét, hogy az ENSZ felügyelete és ellerőrzése mellett rendezzenek szabad választásokat. Az egyhetesre tervezett nemzetközi konferencia második felszólalója a vendéglátó ország elnöek, Samara Machet volt. Beszédében olyan újabb intézkedéseket sürgetett, amelyek még jobban elszigetelik a dél-afrikai és a rhodesiai fajüldöző rendszert a világ országainak közösségétől. A mozambiki elnök azzal vádolt néhány nyugati országot — ne'm nevezve meg őket —. hogy megszegik az ENSZ rendelkezéseit és hagyják állampolgáraik zsoldosokká toborzását és fegyverutánpótlást biztosítanak Pretoriának. (MTI) Kongresszus Kínában? A japán sajtó pekingi forrásokra hivatkozva jelenti, hogy minden jel szerint az év második felében tartják meg a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusát és hívják össze az országos népi gyűlés ülésszakát. Mindkét rendezvény célja a Hua Kuo- feng-féle vezetés helyzetének megszilárdítása. A pártkongresszus fontos feladatának ígérkezik az alaposan megfogyatkozott központi bizottság és a politikai bizottság feltöltése. Megfigyelők szerint a „négyek bandájának” felszámolása során leváltották a KKP Központi Bizottsága tagjainak körülbelül harminc százalékát. A tervezett pártkongresszus • és parlamenti ülésszak feladata az új miniszterelnök kinevezése is. Szélesedő együttműködés Az emberi jogok — történelmi perspektívában ír. A MAI ALKOTMÁNYOK meglehetősen változatos képet mutatnak, ám mindenképpen szükséges megemlíteni, hogy a szocialista alkotmányok — közöttük hazánké is — az előzőekben említetteken túlmenő állam- polgári jogokat is biztosítanak polgáraik számára. Egyben garantálják és megteremtik e jogok érvényesítésének eszközeit és lehetőségeit is. Népköztársaságunk alkotmánya elismeri és védi a személyi tulajdont, az öröklési jogot, a munkához, a házasságkötéshez való jogot, az élet. a testi épség, az egészség védelmét, betegség, munkaképtelenség, öregség esetén pedig a támogatáshoz való jogot. Az alkotmány elismeri és védi az emberi jogokat, s azokat állampolgári jogokként deklarálja. (Egyetlen alapvető korlátot állít e jogok érvényesíthetősége elé, azt ugyanis, hogy azok csak a szocialista társadalom érdekeivel összhangban gyakorolhatók). Alkotmányunk biztosítja a törvény előtti egyenlőséget a nők és férfiak egyenlőségét, As érdeklődők számár» az emberi ionok kérdéskörének tanulmányozásához, — s történeti fejlődésüknek az epyes dokumentumokban nyomon követhető alakulásához — gazdag összeállítást jelentetett mer a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó iMS-ban: Az emberi jogok dokumentumokban címmel, Kovács István és Szabó Imre szerkesztésében. QfMimim 1977. május 17.. kedd az anyanyelv használatát, a nemzeti kisebbségek jogait (az anyanyelvi oktatást, a saját kultúra ápolását és őrzését), a lelkiismereti és vallásszabadságot, a szólás-, a sajtó- és gyülekezési szabadságot, a levéltitok és magánlakás tiszteletben tartásét, a köz- ügyekberr való részvétel jogát, s még számos egyebet. A szocialista alkotmányok e jogokkal és azok biztosítékaival megelőzik a legfej- letebb polgári alkotmányok hasonló jogosultságokat tagí" laló részeit, s nemcsak abban, hogy jóval szélesebb lehetőséget bizosítanak állampolgáraik számára. Abban is, hogy a felsorolt jogok élvezetét is biztosítják. Áz amerikai Virginiai Nyilatkozat már 200 esztendővel ezelőtt deklarálta, hogy minden ember „a természet rendje szerint” egyenlően szabad és független ám még egy évszázadnak kellett el-, telnie ahhoz, hogy ténylegesen felszámol hatóvá váljon az Egyesült Államokban a rabszolgaság, s máig sem szűnt meg ténylegesen a faji diszkrimináció. AZ EMBERI JOGOK körébe tartozó jogosultságok fejlődése országonként eltérő körülmények között és időben is nagy fáziskülönbségekkel zajlott le- Érvényesülésük materiális biztosítékai is csak fokozatosan alakultak — alakulnak —ki. Mivel korunkban két merőben különböző gazdasági, politikai és ideológiai alapokon nyugvó és funkcionáló államcsoport él egymás mellett (nem beszélve a gazdasági-társadalmi fejlettség néha riasztó különbségeiről), ez önmagában is megnehezíti. hogy az embéri jogokat egységesen deklarálhassák az államok, s egyben biztosítsák évényesülésüket is. A magántulajdon-bérmun- ka-profit szentháromság bázisán nyugvó társadalmakban a magántulajdon sérthetetlensége alapvető emberi (?) jogként van kodifikálva. A magántulajdon feltétlen tiszteletben tartása a polgári társadalmakban, s ami ezzel jár a vele való korlátlan rendelkezési jog, egyben azt is jelenti, hogy ■ ez mások jogos érdekeit sértheti. S egy kizsákmányoláson alapuíó társadalomban — ha sokszor burkoltan is — történhet-e másként? A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN ezzel szemben nem lehet magánkézben kizsákmányolásra lehetőséget adó tulajdon. Ezeknek az országoknak egyik első dolga volt a magántulajdon. — vagy Marx szavaival élve: az értéktöbblet elsajátítására lehetőséget adó tulajdon — kisajátítása a közösség javára, a kizsákmányolás felszámolása, s a munkából fakadó terméktöbbiet közösségi célokra fordítása. Egyebek mellet éppen az állam- polgári jogok anyagi biztosítására. A gazdasási-tulajdoni viszonyok megváltozása , szükségszerűen megváltoztatta a politikai-társadalmi viszonyokat is, s ezzel együtt módosulás következett be az emberi — állampolgári jogok tekintetében is. Legelőször is. a polgári társadalmakhoz képest, megváltozott e jogok prioritása: a történelmi fordulat a többség — éspedig az abszolút, többség — jogainak elsődlegességét jelentette a csoport- vagy egyéni jogokkal szemben, ióllehet nem tagadta, még kevésbé szüntette ez utóbbiakat meg. Minthogy a szocialista társadalmakban nincsenek az egyes osztályok és rétegek között antagonisztikus ellentmondások. mód és lehetőség van a közösségi és egyéni érdek (s az ezeket kifejező jog) ^összehangolására, együttes érvényesülésére. Persze, az egyéni jogok egyetlen társadalomban sem lehetnek abszolút jellegűek. Az egyéni szabadságjogoknak például — közülük bármelyikről is legyen szó — minden társadalomban vannak korlátái’ Már mielőtt e fogalmak létrejöttek volna a gyakorlat — az ősi közösségekben is — felállította ezeket a korlátokat. A szocialista társadalmakban az egyéni szabadságjogok odáig terjednek, ameddig nem sértik a közösség, az állam alapvető érdekeit. Említettük hogy alkotmányunk e jogoknak a szocialista társadalom érdekeivel összhangban történő gyakorlását írja elő. 1975. AUGUSZTUSÁBAN — Albánia kivételével — valamennyi európai és két észak-amerikai állam aláírta a helsinki megállapodásokat, amelyek fő célja az európai béke és biztonság szavatolása volt. A már közkeletű „három kosár” valóban fontos kérdések kölcsönös megértésén alapuló megoldásának — és Európa békés jövőjének — dokumentumait tartalmazza. Legalábbis furcsa azonban, hogy a nyugati világban szinte kizárólag a harmadik kosár (és ezen belül az emberi és politikai jogok) tartalmával kapcsolatbarí csapják a legnagyobb hűhót, mondván: g szocialista országokban ezek nem érvényesülhetnek. Hazánk az 1976. évi 81 és 9. számú törvényerejű rendelettel törvényerőre emelte mind a polgári és politikai, mind a gazdasági, szociális kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát, s amint fentebb bemutattuk, az ezekben foglalt jogosultságok már régóta részei alkotmányunknak. Hasonló a helyzet a többi szocialista állam esetében is. Arról kevesebb szó esik odaát, hogy sok európai országban — a meghirdetett jogok ellenére — sem biztosítják például a munkához, vagy az egyenlő bérhez, az emberi életmódhoz való jog gyakorlati érvényesülését, vagy a nők, a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát, a faji megkülönböztetés felszámolását. Arról nem is besw51~ ve, hogy több nyugati állam máig sem iktatta törvényei közé az aláírt megállapodásokból következő jogszabályokat’ AZ EMBERI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE területén tehát van még tennivaló. S maga az érvényesülés is társadalmi-történelmi folyamat. Hazánkban is — amely jószerint semmilyen demokratikus hagyományt nem öröklött, kapitalista múltjából — feladat, hogy a különböző emberi (állampolgári) jogok gyakorlását, tehát a szocialista demokratizmust a dolgozóknak a közügyekbe való még fokozottabb bevonásával továbbfejlesszük, s így elősegítsük e jogok érvényesülésének kiteljesedését. Sok még e téren is a tennivaló. Ám nap mint nap teszünk is érte. A demokráciát nem lehet egyszerűen deklarálni, hanem szívós napi munkával, állandóan építeni kell. S lehet is hiszen szocialista társadalmunk ehhez, az emberi jogok érvényesítéséhez eddig soha nem volt lehetőséget biztosít. Gy. A. Ausztria fejlett ipari-agrár ország, olajmezővel, vasércteleppel, . magnezitkészletekkel és jelentős vízierő-tarta- lékkal rendelkezik. A kapitalista magánmonopóliumok mellett jelentős súllyal rendelkezik az állami szektor, különösen a nehéziparban. Az iparban foglalkoztatott dolgozók mintegy 20 százaléka a külföldi (nyugatnémet, amerikai, svájci, brit) tőke által ellenőrzött üzemekben dolgozik. Az ország ipara mag;as technikai színvonalú, termékeinek jelentős részét exportálja. Az ipar erősen koncentrált, túlnyomóan Ausztria keleti részén összpontosul. Magyarország és Ausztria kapcsolata az 1975-ös visszaesés után az elmúlt évben ismét emelkedett. 1976-ban a magyar export 7,5 milliárd forint, az import pedig 11,0 milliárd forint volt. Kivitelükben alapanyagok, félkésztermékek (45 százalék) továbbá mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek dominálnak. Hazánk az osztrák exportban 3, az importban 1,5 százalékkal részesedett. A magyar kivitel növekedését az osztrák beviteli korlátozások csökkentették. Az adminisztratív intézkedések felszámolása új lehetőséget teremt a két állam kapcsolatában. A két ország vállalatai és intézményei között széles körű együttműködés körvonalai bontakoztak ki. Ausztriában 10 olyan cég működik, ahol a magyar külkereskedelmi vállalatok tőke- részesedéssel rendelkeznek. Egyre szélesedő kapcsolat alakul ki Ausztria keleti tartományai és a nyugat-dunántúli megyék között. A kulturális kapcsolatokon kívül gazdasági kapcsolatok megteremtésére is törekszenek. Együttműködés alakult ki például a Fertő-tó halállományának növelésében, a határfolyók szabályozásában, de tanulmányozzák a két ország határán elterülő szénmező közös hasznosításának lehetőségét is. — TERRA — i / Nyugati szomszédunk — a 83849 négyzetkilométer területű, 7,6 millió lakost számláló Ausztria Szövetségi KözJ': társaság.
