Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

Felépült a Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet hagyma- nemésítő központja Makón. A háromemeletes épületben jól felszerelt laboratóriumok, vetőmagtároló, -tisztító és -szárító helyiségek, kutató­szobák nyújtanak kedvező lehetőséget a fűszernövény továbbnemesítésre, új fajták előállítására. Képünkön: mikroszkóppal ellenőrzik a növény ellenállóképességét. (MTI Foto — Tóth Béla fel­vétele — KS) Korai alkatrészgondok Előbb lesz aratás ,,Fontos7 A gabonák fejlett­sége azt mutatja, hogy igen korai aratás várható. Szüksé­ges, hogy a felkészülés júni­us 15-re százszázalékos le­gyen." A fenti mondatok a kömlői Május 1. Termelőszövetkezet feljegyzésében olvashatók. A feljegyzést Agócs József, a közös gazdaság növényter­mesztési ágazatának vezetője készítette. Ö mondja, hogy ilyen korai kalászolásra még csak egyetlen egyszer volt példa, amióta a szakmában van. Pedig harmincöt eszten­deje dolgozik megszakítás nélkül a mezőgazdasági ter­melés első vonalában. Az év­re már nem emlékszik, hogy mikor hányta kalászát ilyen korán az őszi búza, de annyi bizonyos, hogy akkor már június 20-án javában folyt az aratás. Az idén úgy tűnik, még korábban nekiindulhat­nak a tábláknak a gépek. Ko­rai aratás ígérkezik. Korai, de milyen? Gazdag vagy szegény? Bár az esélye­ket még nagyon idő előtti lenne latolgatni, annyit azon­ban már most lehet látni — mondja Agócs József —, hogy a rendkívül kedvezőt­len tavasz 6ok kárt okozott a gabonatáblákon. A több mint ezer hektáros őszi bú­za vetésterületéből 50 hek­tárnyi terület termését el­vitte a belvíz. A termőterü­let nagyságához viszonyítva nem nagy ez az arány. Az igazi gondot az okozza, és ezt még a legrégibb szakem­bereknek is nehéz megmon­dani, hogy a furcsa tavasz­nak milyen későbbi kihatá­saival számolhatunk. Ma még megjósolhatatlan, hogy milyenek lesznek a kalászok, a szemek. Szemre na­gyon szépet mutatnak a zöl­dellő táblák, a tavalyi 32,8 mázsás hektárankénti átlag­nál mindenképpen jobb ígér­kezik. A szomszéd község, Tisza- nána fiatal elnöke, Korózs István — jómaga is főmező­gazdász volt az egyetem el­végzése után évekig — még jósolni sem mer. Két évvel ezelőtt történt, hogy közvet­lenül az aratás előtt termés- becslést végeztek. A hozzá­értők egybehangzó vélemé­nye szerint — az objektív mérések szerint is — har­minchat mázsás hektáran­kénti termés ígérkezett. Az­tán egy héten keresztül nem ment le a hőmérő higany­szála harminc fok alá. A hő­ség egy hét alatt négy má­zsát faragott le a termésát­lagból. Hogy mi lesz az idén a me­gye egyik legnagyobb r-'oo- natermelő gazdaságába.i - ahol a búza területe kétezi. hektár — nehéz lenne meg mondani. Az elmúlt észtén dobén 36.6 mázsás volt r. hektárankénti átlagtermés. Erre az évre harminchetet terveztek. A naookban vé­geztek a helyszíni szemlék alapján az előzetes becsléssel. Ami ténykérdés, és amin már nem lehet változtatni, az a belvíz pusztító hatása. Százhetven hektáron „fojtot­ta” meg a víz a vetést. A Ti­szához közel eső területen a felmérések azt mutatják, hogy 26 mázsás átlagtermés­sel lehet számolni. Ez a rész adja a termelőszövetkezetben a búzatermő terület felét. Az itteni termés tehát jelentősen befolyásolja a termésátlag egészét. Persze az aratásig hátralevő időszak a döntő. Még mindig lényegesen be­folyásolhatja az időjárás a termés alakulását — mondja Godó Lajos főagronómus, — sőt azt lehet mondani, hogy még ezután dől el minden. Ami viszont nem függ az időjárástól és mégis jelentő­sen befolyásolja az aratást, az a gépek állapota, felké­szültségi foka. És itt nincs minden rendben — ez a vé­leménye az elnöknek is, a fő- agronómusnak is. Jelen pilla­natban négyoldalas gépelt listát tölt meg a hiányzó, beszerezhetetlen alkatrészek sora. Igaz ugyan, hogy az SZK—5-ös és 6-os kombájnt újonnan rendkívül kedvező részletfizetésre azonnal lehet kapni, de alkatrészt a már meglevőkhöz nem. Nem jobb a helyzet az NDK kombájn­nal sem, amihez beszerezhe­tetlenek a- főalkatrészek. Vannak olyan alkatrészek, amelyek után fél éve jár­kál, utazgat az anyagbeszer­ző. Hiába! Az idén nagyon korai ara­tás ígérkezik. Hogy milyen termést hoznak a kalászok, az — a gondos lombtrágyá­záson, a precíz munkán kí­vül — a természettől is függ. A betakarított búza meny- nyisége azonban legalább annyira függ a jól megszer­vezett aratástól, a hibátlan, jól beállított és okosan ki­használt gépektől. Ebbe nincs beleszólása a természetnek. Ügy tűnik azonban, itt sincs minden a legnagyobb rend­jén, pedig az idén nagyon fontos, különlegesen fontos, hogy ne csak korai, hanem jó aratásunk is legyen. A mezőgazdasági termelés­nek ugyanis kulcsszerepe van a népgazdasági tervek meg­valósulásában. Az időjárás eddig nemigen kedvezett a merész terveknek. A csapa­dék mellett, a korai fagyok is jelentős károkat okoztak. A gabonatermés tehát meg­különböztetett fontosságú té­nyezője lesz az idén a mező- gazdasági termelésnek. Így is kell készülni rá még alkat­részellátás szempontjából is. Június 15-ére ugyanis rajtra készen kell állni. Valószínű nemcsak Kömlőn. Korai ara­tás ígérkezik. Sz.A. Számíthatunk a sikerre Megyénk vállalatai a nemzetközi vásáron A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár május 18-án nyitja meg kapuit. A beru­házási javak szakosított be­mutatóján — ez mutatja me­gyénk iparának lendületes fejlődését is — vállalataink az eddigieknél több figye­lemre méltó termékkel je- jelentkeznek. Ezeknek az új gyártmányoknak szinte mind­egyike a gyors műszaki fej­lesztés, a termékösszetétel korszerűsítésének eredménye; számíthatnak a sikerre nem­csak a hazai, de a külföldi szakemberek körében is. Az egri Finomszerelvény- gyár hagyományos termékeit, a MECMAN- és Leibfried- együttműködésben gyártott pneumatikus automatikaele- meket mozgó, működő tabló­kon is láthatja a közönség. A gyár a szokásosnál nagyobb területen állít ki az idén, s biztosan igen sok érdeklődőt vonz az év nagy újdonsága a „Pneuman” elnevezésű ipari robot. Működés közben lát­hatják egy munkadarab meg­munkálását. Az egyszerre több félautomata gép kiszol­gálására alkalmas robot iránt máris nagy az érdeklődés, s a gyár tervei szerint a lip­csei vásáron is bemutatják. Bizonyára sok szakember figyelmét kelti majd fel a Heves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat kiállítópavi- lonja is. Közösen jelentkezik a Borsodi Vegyi Kombinát­tal, új termékük is közös fej­lesztés eredménye. A héten kezdték el a műanyag abla­kok gyártását a vállalat eg­ri üzembében, s a gyártás fo­lyamatait bemutatják a nem­zetközi vásáron is: a helyszí­nen készítenek műanyag ab­lakokat. Az országban egye­dülálló kezdeményezés előre­láthatóan nagy változásokat hoz majd az építőipar mun­kájában, különösen a lakás­építésben lehet nagy szerepe az új terméknek. Ott lesz a vásáron megyénk egyik legnagyobb gépipari üzeme, az Egyesült Izzó gyön­gyösi Félvezető- és Gépgyára is. Nagy teljesítményű am­pullagyártó berendezésüket, üveggyártó gépüket mutatják be; az ampullagyártó gép vá­sári díjas termék. Szerepel­nek ezenkívül több újdon­sággal is; optikai szennye­zettségvizsgáló gépet állíta­nak ki. ezenkívül nagy telje­sítményű vákuumszivattyú­kat, s az öblösüvegeket gyár­tó gépsorhoz csatlakozó cso­magolóberendezést. A V1LATI egri gyára szer­számgépeket vezérlő beren­dezéseit viszi el a kiállítás­ra. De ott láthatják az érdek­lődők a már nagy sikert ara­tott teKeautomacikát is, il­letve a számítógépekhez csat­lakozó adatelőkészítő beren­dezéseket. Több olyan gyárt­mány is látható lesz pavilon­jukban. amelynek kifejlesz­tése nemrég fejeződött be, s nagyobb sorozatban a jövő­ben gyártják majd. A Csepel Autó egri gyárá­nak termékeivel több kiállí­tóhelyen is találkozhatnak a látogatók. A gyáriak munká­ja van az autóbuszok padló­váz-szerkezetében, innen szállítják a sebességváltót. Kiállítják a nyugatnémet li- cenc alapján gyártott új se­bességváltó-típust és a Szov­jetunióba exportra kerülő automata sebességváltó be­rendezést is. Egyelőre ennek alkatrészeiből szállítanak ki nagyobb mennyiséget. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat, a KAEV, amelynek két gyára* is dolgozik me­gyénkben. korábban szintén a beruházási javak vásárán jelentkezett újdonságaival. Május 16-án, 17-én, Egerben Tanácskozás a gyógyvizekről A Magyar Balneológiái Egyesület és Mátra—Eger —Nyugat-bükki Intéző Bi­zottság gyógyfürdő és üdü­lési szakbizottsága május 16-án, és 17-én, — Egerben a Technika Házában — ta­nácskozást rendez a gyógy­vizekről. Az ország több ré­széről érkező szakorvosok, valamint a Heves megyei résztvevők elsősorban a bükkszéki Salvus-víz tudo­mányos elemzésével foglal­koznak majd. Természetesen szó esik az ezzel kapcsolatos Elősegítette a termelést A háztáji előadássorozat tapasztalatai A NAGYÜZEMI gazdálko­dás folyamatos fejlesztése mellett a kistermelők tevé­kenységének támogatása is agrárpolitikánk szerves ré­sze. A háztáji és kisgazda­ságokból származó termé­kekre még hosszú időn át számít államunk. A kisgazdaságokban rejlő le­hetőségek hasznosítása elkép­zelhetetlen széles körű együttműködés és összefogás nélkül. Az állami gazdasá­gok, a termelő- és fogyasztási szövetkezetek, a termelést és felvásárlást irányító, vala­mint szervező emberek együttes cselekvése segíthet a továbblépésben. Vetőmag, tenyész- és haszonállat, to­vábbá különböző anyagok és eszközök biztosításával, az értékesítési biztonság meg­teremtésével. hozzáértő szak- tanácsadással együttesen se­gíthetik, hogy még több és iobb minőségű árut termel­jenek a kisgazdaságok. Ezeket szem előtt tartva, a Miniszteitanács tavaly hatá­rozatot hozott a háztáji gaz­daságok fejlesztésére. A ha­tározat kimondja: „A mező- gazdasági nagyüzemek elsőd­leges fejlesztése, tevékenysé­gükben a szocialista voná­sok erősítése mellett a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelését, mint társadalmi­lag hasznos tevékenységet — támogatni kell.. A háztáji gazdaságok szak­mai továbbfejlesztését segí­tette elő a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívása is, amelynek nyo­mán országosan előadásso­rozatokat rendeztek városa­inkban, falvóinkban a kis­gazdaságok támogatására. Heves megyében a közel­múltban fejeződött be az előadássorozat, melyet a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a TIT Heves me­gyei Szervezete rendezett. A szervező munkába a járási hivatalok, a városi és a köz­ségi tanácsok is bekapcso­lódtak. HEVES MEGYE 114 tele­pülésén — a három város­ban és a községekben — tar­tottak előadásokat. Összesen 304-re került sor, melyeket több mint 12 ezren hallgattak meg. Az előadások tapaszta­latairól Székely Ferenctöl, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak oktatási és tájékoztatási szakfelügyelőjétől kértünk tájékoztatást. Elmondta, hogy a filmve­títésekkel egybekötött elő­adások, melyek a kisgazda­ságok valamennyi területére kiterjedtek, felölelték a szarvasmarha-, a sertés-, a baromfi- és a kisállattenyész­tés, továbbá a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőterme­lés aktuális kérdéseit. Az előadásokat, amelyeket a Heves megyei Állattenyész­tési Felügyelőségtől, a nö­vényvédő állomástól, az ál­latforgalmi és húsipari, a ga­bonaforgalmi és malomipari vállalattól, a MESZÖV-től és a ZÖLDÉRT-töl a téma­köröket legjobban ismerő szakemberek tartottak, fel­hívták a figyelmet a háztáji gazdaságok feladataira, az árutermelés és a forgalma­zás támogatására, valamint az aktuális adópolitikai kér­désekre is. A sorozat összességében el­érte célját, hiszen felkeltette a kistermelők érdeklődését az aktuális szakmai és ter­meléspolitikai kérdések iránt. Többféle javaslat is elhang­zott, egyebek között, hogy alakítsanak ki a megyében több helyen úgynevezett minta háztáji gazdaságokat, ahol az állattenyésztés, a szőlő-, a zöldség- és a gyü­mölcstermelés módszereit a gyakorlatban is bemutatják. Ennek megvalósításához a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya se­gítséget nyújt. Az előadások legfőbb érté­ke a meggyőző erő volt. En­nek hatására a kistermelők növelték idei szerződésköté­seiket az árukat felvásárló termelő- és fogyasztási szö­vetkezetekkel. A legtöbb elő­adást az egri járás falvaiban tartották, szám szerint 101- et, a gyöngyösiben 82, a he­vesi járásban 41-et, a füzes­abonyiban pedig 32-t. Elis­merésre méltó a hatvani vá­rosi tanács és a helyi fo­gyasztási szövetkezet közös kezdeményezése, melynek eredményeként a környező községekben 24 háztáji elő­adásra került sor. A MEGYEI TANÁCS me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a kedvező ta­pasztalatok alapján a TIT Heves megyei Szervezetével együttműködve, az idén no­vembertől kezdődően ismét megrendezi a háztáji elő­adássorozatot. Az igényeket figyelembe véve dolgozzák majd ki ennek programját is. (mentusz) A GYŐZELEM napjának felemelő ünnepével kezdő- dőlt a hetünk. Az ismeret­len katona emlékművének megkoszorúzása kifejezte nem múló hálánkat a bő­sök iránt, akik életüket ál­dozták szabadságunkért. A szabadság kivívásának 32. évfordulóján Hatvanban szovjet katonaművészek ki­állítását nyitották meg, és szintén ezen a napon ér­tesültünk arról, hogy újabb szocialista brigádok csatlakoztak a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját kö­szöntő munkaverscny-fel- ajánlásokhoz. Kedden — az ünnepi hangulatnak megfelelően — ritka szép kerámia- és virágkiállítás nyílt Eger­ben a Megyei Művelődési Központban, szerdán pedig, szintén az évforduló je­gyében Gyöngyösön meg­nyitották a béke- és ba­rátsági hónap eseményso­rozatát. Az Izzó gyöngyösi gyárában megrendezett nagygyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel köszöntötték az évfordulót és tettek hi­tet a béke ügye mellett. SZINTÉN a hét meg­jegyzésre érdemes esemé­nyei közé tartozik, hogy csütörtökön a KISZ megyei bizottsága megtárgyalta, mennyire hatékony az ina- ri tanulók KlSZ-munkáia- Bizonyára hasznos megje­gyezni: továbbra is ki­emelt feladatunk a szak­munkásokkal való foglal­kozás, mindenekelőtt azért, mert az üzemi munkásság jelentős részét a szakmun­kásképző iskolában képzik. Ezen a napon tartott ülést az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, me­lyen az Elektrotechhnikai Szövetkezet munkájáról hangzott el igen pozitív tájékoztató. Közben — az ország fel­nőtt lakosságának jelentős részével — lelkesen és bizakodva készültünk a péntekre, amely ezúttal a babonások legnagyobb örö­mére a 13"ával is páro­sult. Ezen a napon sorsol­ták ugyanis a lottót Po­roszlón. Mint rövidesen ki­derült: a tippek ezúttal is jónak bizonyultak, csak a sorshúzók nem álltak fel­adatuk magaslatán, ezért mindössze egyetlen öttalá- latos akadt. Ezt persze mindnyájan nagy érdeklő­déssel vártuk, de később már csak egy ember örült neki. Rongyos hárommillió­nak — és állítólag még ta­gadja is... MIUTÁN pedig ebből a péntekből is kiábrándul­tunk, arccal gyorsan a ballagás felé fordultunk. Ismerve az ilyenkor szoká­sos állapotokat, a végzős diákok hozzátartozói jó előre igyekeztek beszerez­ni a virágcsokrokat — többnyire sikerrel. Az érettségiző és az új diplo­mások számára tehát vé­get ért — ünnepélyesen — egy nagyon szép korszak, s mi mást is kívánhatnánk nekik, hogy hasonló legyen a folytatás. Az önbizalom, a reménykedés természete­sen adott, a többi már raj­tuk — és a leendő iskolá­kon, munkahelyeken mú­lik. (ku—ti) ' . / Miflüim Q 1977. május 15., vasárnap Hagymaközpont a:««.M.nii.inm.trj...nnnwni.iim.ii.iiuiimaMM.«« egyéb témákról is. Dr. Corni- des István a nyomelemek vizsgálatának korszerű mód­szereiről nyújt tájékoztatót. Hegyessy László a gyógyvizek szállíthatóságáról tájékoz­tatja az érdeklődőket. Dr. Gyetvai Gyula, dr. Kosa Er­zsébet, dr. Szilágyi Antal és dr. Szabolcsi László arról be­szélnek, hogy az ivókúrák miként hatnak a pajzsmirigy jódforgalmára. Dr. Zétényi Endre, a megyeszékhely ég­hajlatának sajátos vonásairól tart előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom