Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Orvosság vagy bájital? NEM TUDOM, hogy a 'Fülöp-szigeteken U szeren* csétlen számnak tartják-e a 13-ast, mint nálunk általá­ban, annyi biztos, hogy a március 17-éről április 17-ére halasztott népszavazáson a 7109 sziget országának tizen­három déli tartománya vesz részt. A tizenhármak refe­rendumának célja az önkormányzat megalapozása, illet­ve a központi kormány ellen négy esztendeje dúló mu­zulmán gerillaháború megszüntetése. A déli tartományok mintegy 6,7 millió lakosából két­millió a muzulmán, az iszlám vallás hívője. Négy és fél évszázaddal ezelőtt a spanyol hajósok, Magellán és társai viszonylag fejlett muzulmán kultúrát találtak a szige­teken, a gyarmatosítók nevezték el az ott élő muzulmá­nokat móroknak, és legfontosabb küldetésüknek az erő­szakos katolizációt tartották. A Fülöp-szigeteki Köztár­saság mai vezetői nem tartják helyesnek, ha bárki is a spanyol gyarmatosítással hozza összefüggésbe az immár másfél évtizede igen erős fegyveres összetűzésekig is fa­jult keresztény—muzulmán ellentéteket. Mi több, vallják, hogy a muszlim nép, kultúra és hagyományok az egységes filippiko nép közös kincse. Az viszont ténv és való hogy a népszavazás előtt álló déli tartományokban a keresz­tény telepesek (kiket a központi kormányzat i6 sok ked­vezménnyel támogat) a föld nélküli mórokhoz képest milliomosoknak tekinthetők. A DÉLI TARTOMÁNYOK muzulmán lakosságának szeparatista törekvései — tagadhatatlan — elsősorban az életszínvonalkülönbségből származó feszültséggel magya­rázhatók. Tudomásul vett fegyveres-politikai szervezetük, a mór nemzeti felszabadítási front minden támogatást megkap az iszlám világtól, elsősorban Líbiától. A mos­tani referendum is annak a magas szintű tárgyalássoro­zatnak az eredménye, melyet Manila First Lady-je, Imelda Marcos és Kadhafi libial államfő folytatott egy­mással. A kormányzat és a „mórok” között közvetítő Kad­hafinak sikerült a szélsőséges követeléseket mérsékelnie! a déli tartományok teljes elszakadása helyett önkormány­zat és a muzulmán gerillaháborü megszüntetése. Ennek fejében a muzulmán front vezetőjének, Nur Miszuarinak Marcos államfő fölajánlotta a leendő ideiglenes (ön)kor- mányzat elnöki tisztségét. A VÉGSŐ ÉS LEGCÉLRAVEZETŐBB megoldás per­sze az lenne, ha a központi kormányzat az eddiginél sok­kal többet tenne a „szigettengerország” lakossága élet- körülményeinek javításáért. Még tízmilliók élnek az ab­szolút nyomor mezsgyéjén, olyanok, akiknek az egy napra számított átlagjövedelme pár peso csupán. Ugyanakkor csupán a ozépségkirálynőválasztás komédiája és az Ali— Fraser ökölvívó-mérkőzés — nem is olyan régen — több mint százmillió dollárt emelt ki az államkasszából. •kAAAAAAAAAAA/WSAAAAAA/WWWVWWVSAAí'WWVWWWWVNAAAAA^A.^^ 1 RÓMA Gaetano Stammati olasz kincstárügyi miniszter nyi­latkozatban utalt rá, a kor­mány foglalkozik azzal a gondolattal, hogy pénzrefor­mot valósít meg. Üj pénzegy­séget vezetnének be Olaszor­szágban — a „nehéz Urát”, ameiy ezer mai lírával lenne egyenlő. Más szóval: az árak, könyvelések, kimutatások három nullával csökkentett számokat mutatnának. HANOI Vientianeban kedden saj­tóértekezleten számoltak be az országot ért újabb thai­földi provokáció részleteiről. A laoszi tájékoztatási mi­nisztérium sajtóosztályának vezetője a sajtóértekezleten bemutatta azokat az ameri­kai gyártmányú fegyvereket, amelyeket a Vientiane köze­lében levő és március végén laoszi reakciósok által elfog­lalt Szieng Szu sziget felsza­badítása során találtak. MOSZKVA Szerdán délután a Kreml­ben befejeződtek a szovjet— afgán tárgyalások. Mohamed Daud Afgán Köztársasági el­nök kedden érkezett hivata­los látogatásra a Szovjet­unióba és két alkalommal tárgyalt a szovjet vezetőkkel. Behatóan megvitatták a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködésé­nek kérdéseit, meghatároz­ták a további lehetőségek ki­használásának. A megvitatott külpolitikai kérdések között központi helyet foglalt el az enyhülési folyamat elmélyí­tésének. az ázsiai kontinens­re való kiterjesztésének té­maköre Történelmi A mai forradalmi gyakor­lat, a chilei tragikus esemé­nyek, a demokratikus forra­dalom nehézségei Portugáli­ában, a válságos politikai helyzet Franciaországban, Olaszországban és a kapita* lista világ más országaiban, szemléltetően tanúsítják, hogy sok tókés országban a mun­kásosztály és szövetségesei előtt megnyílik az a lehetőség, hogy mély demokratikus át­alakításokat hajtson végre még a kapitalizmus keretei között. Ezek az átalakítások hidat alkothatnak a szocialis­ta forradalomhoz, a hata­lomnak a munkásosztály ál­tal történő kivívásához. Egé­szen természetes, hogy ezen az úton maga a forradalom és megközelítése között aha­tár nem abszolút, nem fejez­hető ki pontosan időben, az átmeneti szakaszok sávjában „elmosódhat”. Ámde bármi­lyen fokozatos legyen is a fejlődés, mindig létezik Ilyen határ. Ezt a határt a forra­dalmi ugrás, a folyamatosság megszakadása, a teljes hata­lomnak a munkásosztály és szövetségesei kezébe való át- kerülése, a társadalmi viszo­nyokban bekövetkezett for­dulat jelzi. AZ OSZTÁLYHARC ' ELKERÜLHETETLEN A jelenlegi viszonyok kö­zött olyan élessé vált az el­lentmondás, egyfelől a tár­sadalmi termelőerők fejlesz­tésének szükségletei, a szoci­ális és kulturális haladás szükségletei, másfelől pedig az állammonopolista viszo­nyok rendszere között, hogy a változások elkerülhetetle­nek. De, hogy milyenek ezek a változások, és hogyan men­nek végbe, azt az osztályharc dönti el. Napjainkban a ka­pitalizmus létére az új hely­zethez, a reformokhoz való alkalmazkodás jellemző. Ám­de ezeknek a reformoknak a tartalmát és funkcióit a nagy­tőke érdekében a társadal­mi élet különböző területeire kiterjedő állammonopoUsta szabályozás medrébe szorít­ják. A kapitalizmus Ideoló­gusai és stratégái a rendszer korszerűsítését, a forradalmi átalakítások megelőzését cél­zó reformprogramokkal lép­nek fel. Ennek a stratégiá­nak az értelmét rendkívül szabatosan meghatározta Le­nin, amikor azt írta, hogy a mai, „élenjáró”, képzett bur­zsoázia képlete: reformizmus a szocialista forradalom el­len. A polgári reformizmus­hoz csatlakozik a szociálde­mokrata reformizmus. Igaz, a mai viszonyok között egy sor tőkés országban a szoci­áldemokraták olyan gazdasá­gi és szociális követeléseket hangoztatnak, sőt részben meg is valósítanak, amelyek a dolgozók létérdekeit érin­tik. Ennek ellenére az álta­luk javasolt reformprogram nem kezdi ki a kapitalizmus pilléreit és végső soron a gazdaság és a társadalmi vi­szonyok állammonopolista szabályozásának továbbfej­lesztésére irányul. A polgári és szociáldemok­rata reformkoncepcióval el­lentétben. a kommunista pár. tok olyan reformstratégia mellett vannak, amely abból a feladatból indul ki. hogy a megérett gazdasági és szo­ciális problémákat a dolgo­zók érdekében még a kapi­talizmus viszonyai között, konstruktív módon meg keli oldani, ugyanekkor nem té­veszti szem elől a szocialista távlatokat A kommunisták a társadalom forradalmi át­alakításáért vívott harccal szoros kapcsolatban vizsgál­ják a reformokat Engels a szociális reformokat a ma­gántulajdon megszüntetésére irányuló, előkészítő intézke­déseknek tekintette. Lenin azt h feladatot tűzte a forra­dalmi munkások elé, hogy a reformokat az adott rend­szer talaján változtassák a proletariátus teljes emanci­pációja felé tartó, haladó munkásmozgalom támasz­pontjaivá. Azonban: bármilyen sajá­tos is legyen ez az út, bár­milyen kedvező pozíciókat is érjen el rajta a munkásosz­tály a kapitalista rendszer keretei között, előbb-utóbb teljes nagyságában elkerül­hetetlenül felvetődnek a szo­cialista forradalom gyökeres kérdései: a hatalom és a tár­sadalmi viszonyok kérdése. A FORRADALOM GAZDASÁGI PROGRAMJA Bármely szocialista forra­dalom elkerülhetetlenül szembe találja magát a gaz­daság átalakításának bonyo­lult feladataival. Bármilyen fokozatos és szakaszos legyen is a gazdaság felszabadítása a nagytőke ellenőrzése alól, és a szocialista termelési mód alapjának lerakása, ez a fo­A szovjet nagykövet Carternél Az amerikai elnök, nemzetbiztonsági főtanácsadója, Zbigniew Brzezínski társaságában fogadta Dobrinyint, a Szovjetunió moszkvai nagykövetét. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Eltemették a nyugatnémet füállamiigyészt Miközben szerdán délben Karlsruheban katonai dísz- pompával eltemették a csü­törtökön terrorista merény­let áldozatává lett Siegfried Btiback nyugatnémet főál- Lam ügyészt, a gyilkos akció elkövetését most egy „Ulri­ke Meinhof kommandó” ne­vű csoport vállalta magára. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség düsseldorfi szer­kesztőségébe eljuttatott ötol­dalas dokumentumkópia ta­núsága szerint az egyik nyu­gatnémet börtönben nemrég tisztázatlan körülmények kö­zött meghalt terroristanő hí­vei „halálra ítélték” a főál- lamügyészt, aki a csoport állítása szerint közvetlenül- felelős három társuk halá­láért A kiáltvány hiteléül az ismeretlen feladók mellékel­ték annak a bérleti szerző­désnek a másolatát is, amellyel a Bubackot meg­gyilkoló személyek egy, az akció során használt motor- kerékpár birtokába jutottak. Közvetlenlü a merénylet után egy ismeretlen telefo­náló már felhívta a DPA-t, és bejelentette, hogy a kom­mandó magára vállalja az akciót. Ilyen elnevezésű cso­porttal korábban nem ta­lálkoztak a nyugatnémet ha­tóságok. tanulságok lyamat mindig harccal, el­lentmondásokkal, nehézsé­gekkel jár. „Senki előtt sem titok — állapította meg V. I. Lenin —, hogy átmenetileg minden forradalmi mozgal­mat óhatatlanul mindig zűr­zavar, bomlás, rendetlenség kísér.. Kétségtelen, hogy a szocialista forradalmat nem lehet a népnek egy csapásra tiszta, sima, hibátlan for­mában odanyújtanl.” A kommunisták erőfeszítései a gazdaság átállításának a tár­sadalom szempontjából leg­kevésbé fájdalmas olyan for­máinak és módszereinek fel­kutatására irányulnak, ame­lyek nemcsak a munkásosz­tály érdekeit veszik figyelem­be, hanem a kispolgárság számos rétegének, a városi és falusi középrétegeknek az ér­dekeit is. Ámde, mint ezt a chilei és Portugáliád fejlemé­nyek szembetűnően bizonyí­tották, a burzsoázia gazdasá­gi szabotázzsal, a „tőkék me­nekítésével”. a termelésnek, a lakosság élelmiszer-ellátá­sának dezorganizálásával vá­laszol a forradalmi folyamat elmélyülésére. Ilyen feltéte­lek között, a munkásosztály­nak a forradalmi fejlődés bé­kés útján is fel kell hasz­nálnia a hatalmi tényezőket a forradalom gazdasági prog­ramjának megvalósftására, ellentmondást nem tűrő In­tézkedéseket kell alkalmaz­nia a szabotőrökke! szemben, a lakosság túlnyomó többsé­gének érdekében ellenőriznie kell a társadalmi termelés és elosztás rendszerének mű­ködését Fű KÉRDÉS: A HATALOM Valamennyi forradalom történelmi tapasztalata arról tanúskodik, hogy az ellenfor­radalommal való szembeszál­lás politikai téren még éle­sebb formákban bontakozik ki. A reakció a forradalom békés fejlődése közepette is érvényesíti teljes befolyását és kapcsolatait, a reális ha­talom minden eszközét an­nak érdekében, hogy lefé­kezze az előrehaladást, hogy megteremtse az idejétmúlt rendszer restaurálásának fel­tételeit. Éppen ezért, minden forradalom csupán akkor ér valamit, ha meg tudja vé­deni önmagát, hangsúlyozta Lenin. Ez azt jelenti, hogy a forradalom bármely — bé­kés vagy nem békés — út­ján a hatalom kérdése a fő kérdés. Ennek megoldása je­lenti azt a határvonalat amely a kapitalista társada­lomban a forradalomhoz va­ló közeledést elválasztja ma­gától a forradalomtól, amely a . szakítást jelenti ezzel a társadalommal. A szociális forradalom az osztályharc csúcspontja. Ezért a forradalmi politika, szá­mos különböző formában megnyilvánulva, végső soron mindig arra Irányul, hogy a munkásosztályt és szövetsé­geseinek tömegét felkészítse az osztályharc legélesebb for­máira is. J. Kraszin, APN—KS Válságban Pinochet A chilei fasiszta diktatúra mély válságban van, erősö­dik a Pinochet-junta nem­zetközi és belső elszigetelt­sége. A fasiszta rezsim nem­rég hozott új elnyomó in­tézkedései gyengeségről ta­núskodnak — állapította meg a Diario Popular című lisszaboni napilapnak adott interjújában Vuis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. Hangsúlyozta, hogy mind jobban erősödik az összes chilei demokratikus erők egysége és kölcsönös megér­tése. liCIRIMIBM' sport jelentésünk Magyarország— Lengyelország 2—1 (1—0) Barátságos labdarúgó-mér* közés, Népstadion, 20 ezer néző, vezette: Einbeck (NDK). Góllövő: Nyilasi (2), illetve Nawalka. A bélapátfalvi „Bükkalja” Mg Tsz, Bélapátfalva, Lenin út 23. megvételre felajánl 1 db ROBUR típusú tehergépkocsit üzemképes állapotban könyv szerinti értékben. Érdeklődni és megtekinteni Mikófalván, a tsz-majorban lehet. A KPM EGRI KÖZÜTI IGAZGATÓSÁGA segéd munkásokat vesz lel időbér+prémium bérezéssel út-hídfenntartási munkák végzésére az alábbi egységeihez: gyöngyösi üzemmérnökségre 20 fő, egri üzemmérnökségre 15 fő. Jelentkezni lehet: Gyöngyös, Karácsondi u. 1. sz., Eger, Lenin út 196. sz. alatt az üzemmérnökség­vezetőknél. 4 KIÁL1ÍTÁS 1 HELYEN, 1 IDŐBEN Hungaraplast Agromasexpe Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Nemzetközi Műanyagipari Kiállítás Gép- és Műszerkiállitás Limexpo Nemzetközi Textil-, Ruházati-, Bőr Cipő- és Tisztítóipari Gépkiállítás Autoservice Nemzetközi Gépjárműfenntartó és Javítóipari Kiállítás IPARÁGAK VILÁGPIACI KÍNÁLATA A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN Budapest X., Dobi István út 10. 33%-os vasúti utazási kedvezmény! Rendezi: mmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom