Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
A 32. születésnapot ünnepeltük '(Folytatás az I. oldalról) ban erős volt. Saját erőnk azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy elnyomóinktól megszabaduljunk. A Vörös Hadsereg ' segítette végleg győzelemre vinni szabadsagunk ügyét, ezért soha el nem múló hálát érzünk a felszabadító Szovjetunió iránt — mondta bevezetőjében a díszünnepség szónoka, majd így folytatta: — A történelmi jelentőségű évforduló jó alkalom arra, hogy áttekintsük hazánk és benne megyénk, illetve községünk 1945. óta megtett útját. E történelmileg rövid idő alatt győzedelmesen tört előre hazánkban a szocializmus: megteremtettük a szocialista építőmunka első szakaszában a megfelelő anyagi-műszaki bázist, befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, leraktuk a szocializmus alapjait. Jelenleg a szocializmus építésének új szakaszán, a fejlett szocializmus építésén munkálkodunk. Dolgozó népünk — miután sorsának irányítását kezébe vette — a jelenét és a jövőjét szabadon formálva, megalkotta legnagyobb művét: a szocialista Magyarországot. Azt az országot, amely minden dolgozónak, a szocializmus minden őszinte hívének igazi otthona, amelynek vannak igaz barátai, hű szövetségesei. A gazdasági és a társadalmi felemelkedés magával hozta dolgozóink életszínvonalának emelkedését, az életkörülményei javulását. Bár a • lakáshelyzet még sok helyütt gondot okoz, lakásépítésben Európa első országai között vagyunk: az elmúlt tizenöt év alatt egymillió lakást építettünk fel, a negyedik ötéves tervben csak Heves megyében több mint 13 ezer lakást adtunk át. Tóth Mihály a továbbiakban a közös községi tanácsú Poroszló és Űjlőrincfalva három évtizedes fejlődéséről beszélt. Egyebek között hangsúlyozta: a lakosság életmódja gyökeresen megváltozott, 385 korszerű családi ház épült, s a dolgozók szórakozását és pihenését 857 televízió, 863 rádió és 154 személygépkocsi szolgálja. A régi mellé új négy tantermes iskola, 150 gyermek ellátására képes napközi otthon, 400 ember művelődését szolgáló kultúrház, számos klubhelyiség, és egy csaknem tizenötezer kötetes könyvtár épült. Két általános és egy fogorvosi rendelő biztosítja a lakosság egészségügyi ellátását, az öregek napközi otthonában 25 idős embert gondoznak, húsz apróság kapott helyet a bölcsödében, 140 az óvodában. Az ötödik ötéves tervben a két község újabb létesítményekkel gyarapodik: felépül egy négy tantermes iskola, mellette tornaterem, kétmillió forint jut a vízvezetékhálózat bővítésére, s újabb jelentős összeget költ a közös községi tanács az úthálózat javítására — emelte ki beszédében a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, aki a továbbiakban hangsúlyozta: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a mi majd a szovjet Himnusz hangjai... Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepségre összegyűlteket, köztük Vaskó Mihályt, a Hatvanban április 4.-énk egy tőről való fakadását demonstrálja * a csepeli munkások proletár internacionalizmustól mélyen áthatott kezdeményezése. Az ünnep tiszteletére indított munkaversenyükhöz nemcsak itthon csatlakoztak tömegesen, hanem a határainkon túl is. Ez a munkaverseny tettekben fejezi ki a magyar dolgozók véleményét: mindvégig helytállunk a proletár internacionalizmus, a béke, a békés alkotó munka mellett. Tóth Mihály nagy tapssal fogadott beszéde után Andrej Barulko, a díszünnepség szovjet vendége kért szót. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a magyar nép sikerét, eredményei örömmel töltik el a szovjet embereket, akik mindig is készek voltak segíteni a testvéri Magyar országnak.^ A szovjet és a magyar nép nemcsak az ünnepnapok perceiben, hanem a dolgos hétköznapok együttműködésében is erősíti, mélyíti a barátságát — mondta befejezésül Andrej Barulko. A megyei díszünnepség ezek után Veres István zárszavával, majd az Interna- cionálé hangjaival ért véget. ★ Az est további részében a résztvevők megtekintették azt az / ünnepi műsort, amelyben az egri fúvósötös, a helyi pávakör, valamint a füzesabonyi áfész Tinódi Kamarakórusa lépett a színpadra. Az ünnepi műsort nagy tetszéssel fogadta a díszünnepség közönsége. A hatvani dolgozók a pártbizottság székházának nagytermében rendezett központi ünnepségen emlékeztek meg felszabadulásunk 32. évfordulójáról. Felcsendült a magyar és szovjet Himnusz, majd Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az elnökséget, az ünnepi találkozó résztvevőit. Ezután Verebes János, a KISZ-bizottság titkára idézte felszabadulásunk történelmi eseményeit, szocialista fejlődésünk útját, s azt a fontos szerepet, amelyet hazánk betölt a Szovjetunió oldalán a szocializmus világméretű kibontakoztatása, erősítése terén A központi ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Eközben az épület előtt felsorakoztak Hatvan város szervezeteinek, intézményeinek dolgozói, hogy a résztvevőkkel együtt leróják kegyeletüket a felszabadító harcokban elesett szovjet harcosok emléke előtt. A koszorúzás: szertartással egyidőben a KISZ- esek, az úttörők és az egyesületi sportolók részvételével ünnepi váltófutást bonyolítottak le. M Ünnepségek a megyében Forró hangulatú nagygyűlésen vettek részű; április 4- én délelőtt Heves nagyközség és a hevesi járás fiataljai, akik a párt-, állam és tanácsi szervek képviselőivel közösen köszöntötték hazánk felszabadulásának 32. évfordulóját, b egyben a forradalmi ifjúsági napok záróünnepét A színpompás ünnepségen, mint tudósítónk, Cseh Béla arról beszámolt, Misi Vilmos, a járási pártbizottság titkára, Nagy Károly, a járási hivatal elnöke és Budai Sándor, a járási KISZ- bizottság titkára tartott megemlékezést. Az ünnepi megemlékezést a hevesi gimnázium együttesének és a gyöngyösi Vid- rócski' együttes színvonalas kultúrműsora zárta. Délután úttörők és KISZ-esek rajzversenyére került sor, majd a hevesi KISZ-alapszervezet látta vendégül a járás KISZ- alapszervezeteit. Recsken április 2-án délután húsz helyi szervezet képviselői koszorú ztak meg az emlékművet, az április 4-i ünnepségen pedig Gáspár Emil, a községi pártbizottság megyei pártbizottság első titkárát és Kónya Lajost, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkárát. Díszsortűz köszöntötte ezt követően szabad hazánk 32. születésnapját, majd megyénk és a gyöngyösi járás párt- és ifjúsági vezetői helyezték el az emlékmű talapzatánál a hála, a kegyelet koszorúit. Koszorúzás Gyöngyösön Felszabadulási váltó bálatűz, ifjúsági találkozó Kékestetön A szi5 szorosan vett értelmében is csúcspontjához érkezett április 4-én a fel- szabadulásunk 32. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. Megyénk — mindenekelőtt pedig a gyöngyösi járás ifjúsága a már megszokott lelkesedéssel készült a nagy eseményre. Gyöngyösön ennek jegyében bonyolították le a szovjet hősök emlékművétől elinduló, s oda visszatérő, munkás- és diákfiatalokból összesereg- lett, 30 csapat hálastafétáját. Hazánk legmagasabb pontján a tavassá verőfényt és az itt még néhány nagyobb hófolt képében jelenlevő telet is kiélvezhették az ünnepségre, s egyben a forradalmi ifjúsági napok befejezésére csapatostól érkező fiatalok. Ily módon sokan napozással, sokan hógólyógyúrással töltötték ki az időt, mígnem elérkezett a délután 3 óra, és a katonazene pattogó hangjainak kíséretében fellobbant az emlékműnél a hála lángja. Ifjúgárdisták őrizték a felcsapó lángokat — az árbocokon piros-fehér-zöld és vörös zászló lengett, és az ünnepélyes percekben felcsendültek először a magyar, Felszabadulásunk évfordulója alkalmából koszorúzás! ünnepséget tartottak Gyöngyösön, a szovjet hősök emlékművénél is. A pártszervek nevében Kónya Lajos, a városi, Pethes István, a járási pártbizottság 1 első titkára és Kádár Béla, a városi pártbizottság titkára helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A tanácsszervek nevében Berényi József, a városi tanács és Szekszius Mihály, a járási hivatal elnöke koszorúzott. Az emlékművet a város társadalmi szerveinek, üzemeinek és intézményeinek küldöttei is megkoszorúzták ezen az ünnepségen. , Ünnepi békenagygyűlést rendeztek április 4-én Ver- peléten a tiszti klubban. A résztvevőket és az elnökség tagjait, köztük Habéra Lászlót, az egri járási párt- bizottság első titkárát, Sas Kálmán országgyűlési képviselőt, valamint az ünnepségen Valerin Dubinyin vezetésével részt vevő szovjet küldöttség tagjait és a néphadsereg képviselőit Polgár József, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet Kovács Bertalan, az Egri Járási Hivatal elnöke mondott. Részletesen szólt arról a nagy fejlődésről, melyet 32 éve szabad hazánkban, s ezen belül szűkebb hazánkban, Heves megyében és az egri járásban elértünk. Az ünnepi beszéd elhangzása után. V. Dubinyin köszöntötte a békenagygyűlés résztvevőit, akik végezetül közösen megtekintették andomaktályai, mikófalvi, felsőtárkányi és mátraderecs- kei együttesek .kultúrműsorát. tagja tartott megeml ékesést; Ezt követően a bányász fű* vószenekar, az úttörők és a KISZ-szervezet tagjai adtak színes, szórakoztató műsort. Füzesabonyban vasamig délelőtt a járási-nagyközségi művelődési központ színház- termében kerül sor ünnepi megemlékezésre. Blahó Ist- vánnalc, a füzesabonyi járási párt-vb -tagjának, a nagyközségi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Lukács Sándor, a járási hivatal elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet Ezt követően megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, ahol elhelyezték a hála, a megemlékezés virágait is. ★ Felsőtárltányban, a KISZ- vezetőképző táborban erdei tornapályát avattak felszabadulásunk ünnepén. A tornapályát, melyet az akcióprogramban meghirdetett „Edzett ifjúságért” jelszó jegyében, az Egri Dohánygyár, valamint a szilvásvárad! és a felsőtárkányi erdészet, s a megyei KISZ-bizottság aktív közreműködésével hoztak létre, Nagy György, a megyei úttörőelnökség elnöke adta át. Részt vett az átadási ünnepségen Pusztai László, -a megyei tanács téstnevelésí és sporthivatalának vezetője is. ★ Színpompás keretek között ünnepelte meg felszabadulásunk 32. évfordulóját Szederkénypuszta lakossága. A nagy eseményre a helyi és a szomszédos — Nógrád megyei — ceredi pávakör kórusai már régóta készültek, és most nagyszerű műsorral szórakoztatták az ünnepség résztvevőit. Velük együtt nagy sikert arattak „Fonós” jelenetükkel az istenmezei általános iskola tanulói, akik ezzel a produkcióval a járási kulturális seregszemlén aranyérmet nyertek. A fel- szabadulási ünnepünkön méld tó megemlékezés, 6 a népi hagyományok ápolása megyénk egyik legtávolabbi, legészakibb részén osztatlan örömet szerzett a megemlékezés, a műsor valamennyi résztvevője számára. Tudósítás: r‘ B. Kun Tibor, Szilvás István Fotó: Perl Márton, Szántó György Az ünnepi műsor egyik résztvevője: a poroszlói pávakör A marxizmusról ; — népszerűén Szociológia A szociológia kifejezés társadalomtant, társadalom- tudományt jelent Ugyanakkor a társadalomtudomány fogalmát ennél részletesebben, szélesebben értelmezzük, és minden társadalmi jelenségekkel foglalkozó tudományt, a közgazdaság- tudománytól a filozófián-keresztül a pszichológiáig társadalomtudománynak nevezzük. A szociológia kifejezés értelmét ebből következően csak történetileg érthetjük meg. A szociológia, mint tudomány a polgári társadalomban, a múlt század közepén jött létre. Kialakulásában két tényezőnek volt meghatározó szerepe. Egyrészt felvetődött az az igény, hogy a társadalmi jelenségeket ne abból a megközelítésből vizsgálják, hogy milyennek kellene lenniük, hanem, hogy milyenek ténylegesen a valóságban. Másrészt a polgárság társadalomszemléletét és a polgári társadalom létjogosultságának igazolását — jórészt a politikai gazdaságtan marxi kritikája alapján — többé már nem lehetett a gazdasági jelenségekre, a közgazdaságtanra alapozni. A szociológia kialakulásában tehát a tényleges társadalmi viszonyokat feltáró általános polgári társadalomszemlélet igényével jött létre. A további fejlődésben azonban mihamarabb kiderült.. hogy a polgárság nem képes egy átfogó, általános társadalomelméletet létrehozni. Ezzel egyidejűleg pedig rohamos fejlődésnek indultak a konkrét társadalmi jelenségek vizsgálatai, és az ezt szolgáló kutatási módszerek és technikák. A szociológiának a marxizmuson belüli tudományként való elismerését az ötvenes évek második felétől számíthatjuk, amikor elméletünk szakított a történelmi materializmus vulgáris, dogmatikus szemléletével és a társadalmi jelenségeknek a filozófiai általánosságánál konkrétabb megismerési igényével lépett fel. A marxista szociológiát ebből következően sajátos, szaktudományos módszerekkel dolgozó társadalom- tudományként értelmezhetjük. A filozófiától e szaktudományos módszerek alkalmazása, a többi társadalom- tudománytól pedig elsősorban tárgya alapján különíthetjük el: a szociológia tárgya maga a társadalmiság, amelyet a marxista 6zocioló- tel, történelmileg és szaktudományos eszközökkel vizsgál. A marxista szociológia tehát egyúttal nyújtja a fennálló társadalmi viszonyok immanens (belső) kritikáját és segíti elő — a maga eszközeivel — e viszonyok megváltoztatását. 1977. április 6„ szerda * Az egri járás csuvas vendégei a verpeléti fénycsőüzem monkásnőlvel Békenagygyűlés Ycrpeléten Ifjúsági vezetőink és az Ifjú Gárda tagjai tisztelegnek a kékestetői Felszabadulási emlékmű előtt
