Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

A Minisztertanács és a SZÓI elnökségének határozata Az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről. A határozat rámutat, hogy az üzemi demokrácia széles körű érvényesülése tár­sadalmi-gazdasági előrehaladásunknak fontos feltétele. Fo­kozottan kifejezésre juttatja az állami vállalatok dolgozói­nak részvételét a vállalat irányításában. Ugyanakkor a dol­gozók körében is kellőképpen tudatosítani kell, hogy az üzemi demokrácia nemcsak jogokat jelent, hanem egyben feladatokat, kötelezettséget és aktív közreműködést is a döntések és határozatok megvalósításában. A határozat egyebek között kimondja, hogy a vállalatok gazdasági ve­zetésének a feladatok megoldásában támaszkodnia kell a dolgozók közösségére, mindenekelőtt az üzemi demokrácia fórumainak segítségével kell bevonni a dolgozókat a vál­lalati ügyekbe. E fórumokat az odaterjesztett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog, meghatározott esetek­ben pedig az állásfoglalás, illetve a döntés, továbbá az el­lenőrzés joga illeti meg. Az üzemi demokrácia fórumainak olyan rendszerét kell működtetni, amely a vállalati szer­vezet különböző szintjeire épül, és figyelemmel van a dol­gozok egyes csoportjainak sajátosságaira is. A határozat intézkedik e fórumok alapformáiról is. A dolgozók közvetlen és teljes körű részvételét a kis egysé­gek termelési tanácskozásai, a brigádértekezletek szak- szervezeti csoportértekezletek, osztályértekezletek stb. te­szik lehetővé. A vállalati szervezet felső szintjén képvise­leti úton, a vállalati szakszervezeti tanács, illetve az szb- és a szakszervezeti bizalmiak (bizalmi küldöttek, főbizal­miak) együttes testületi ülésén és a szocialista brigádveze­tők tanácskozásain fejthetik ki észrevételeiket, javaslatai­kat a dolgozók. Kis üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehetővé teszi a közvetlen érdemi részvételt, a képviseleti fórumok helyett a dolgozók gyűlését, munkásgyűlést he­lyes összehívni. A nők, fiatalok, művezetők, újítók és a dolgozók egyéb csoportjai sajátos kérdéseinek megtárgya­lására — szükség szerint — rétegtanácskozásokat kell szer­vezni. Esetenként, különösem, amikor alapvetően a dolgo­zók tájékoztatásáról van szó, az említettektől eltérő kere­tek között, például a vállalat összes, ;vagy több műhelye dolgozóit magába foglaló gyűlésen kerüljön erre sor. Az üzemi demokrácia fórumain a vállalati vezetés hatásköré­be tartozó, a gazdálkodást és a kollektíva érdekeit érintő minden lényegles kérdést az adott termelési egység szintjé­nek megfelelően meg kell vitatni. Ügyelni kell arra, hogy párhuzamos tanácskozásokat ne tartsanak és a tanácsko­zások lehetőleg mindenütt munkaidőn kívül történjenek. A SZOT elnöksége hétfői ülésén elfogadta az MT— SZOT határozatból adódó irányelveket az üzemi demok­rácia fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokra. Ebben rámutat, hogy az üzemi demokrácia továbbfejlesz­tésének és működési feltételeinek biztosítása a társadalmi és a gazdasági szervezetek közös feladata. Vállalatoknál, gyárakban, üzemekben célszerű munkamegosztást kell ki­alakítani a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a KISZ- szervezet között Az üzemi demokrácia fórumainak feladatait, jogköreit vállalaton belül úgy kell kialakítani, hogy a fórumok egy­séges, összehangolt rendszert alkossanak. A különböző fó­rumok feladatait egymástól el kell határolni, ennek meg­felelően kell meghatározni jogköreiket Ugyanakkor biztosí­tani kell, hogy a képviseleti fórumok munkája épüljön a dolgozók közvetlen tanácskozásaira. A termelés, a gazdálkodás anyagi, szervezési, műszaki kérdéseivel elsősorban a brigádértekezlet, a termelési ta­nácskozás és a brigádvezetői tanácskozás foglalkozzék, az adott termelési egység szintjének megfelelően. A dolgozók munkáját és életkörülményeit alapvetően érintő kérdésekben a bizalmiak testületé a vállalati szak­szervezeti tanáccsal, illetve a szakszervezeti bizottsággal együttes ülésen tárgyaljon. Foglaljon állást az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, a részesedési alap felosztásáról, hozzon döntést a kollektív szerződés megkötéséről és annak végrehajtásáról szóló évenkénti beszámoló elfogadásáról, illetve a szükséges módosításokról; a vállalati szociális tervről, a szociális, kulturális, sport- és segélyezési alap, az üdülési alap fel­osztásáról, véleményezze a középtávú és éves vállalati ter­veket, és ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők (igaz­gatók és helyetteseik) éves tevékenységét. Azoknál a vállalatoknál, gyárakban, üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehetővé teszi a közvetlen érdemi részvételt ott az összdolgozók gyűlése, munkásgyűlés gya­korolja az együttes ülés jogkörét. A szakszervezeti tanács, az szb foglalkozik továbbra is mindazokkal a gazdálkodási, anyagi, a dolgozók elet- es munkakörülményeivel kapcsolatos kerdesekkel, amelyek nem tartoznak az együttes ülés hatáskörébe. A szakszer­vezeti tanács jog- és hatásköre tehát — az együttes ules hatáskörébe utalt kérdéseket kivéve — változatlan. A szocialista brigádvezetők tanácskozásának döntési jogkörébe tartozik a vállalati, illetve gyáregységi munka- versenyvállalások elfogadása, a szocialista brigád cím ado­mányozása (ahol erre a brigádok száma lehetőséget ad), s véleményezi a kiváló vállalat cím megpályázását, a válla­lati munkaverseny-szabályzatók, a munkaverseny középtávú és éves irányelveit, a munka- és üzemszervezés fejleszté­sére, a munkaidőalap hatékony felhasználására az anyag- és energiatakarékosságra kidolgozott vállalati, illetve gyár­egységi intézkedési terveket. A szocialista brigádvezetői tanácskozásit legalább évente össze kell hívni. Az irányelvek intézkednek a termelési tanácskozás, a munkabrigád-órtekezlet, a szocialista brigádértekezlet dön­tési, véleményezési, javaslattevő jogköréről is. Az irányel­vek részletesen foglalkoznak a bizalmiak testületé és a szakszervezeti tanács együttes ülésének megszervezésével, működtetésével kapcsolatos kérdésekkel, s kimondják azt is. hogy az együttes ülések rendszerét fokozatosan kell létrehozni az ipar, az építőipar, a közlekedés, a kereske­delem és a mezőgazdaság állami szektora valamennyi vál­lalatánál 1978 végéig. 1977-ben ágazatonként lehetőleg a vállalatok felénél kell alkalmazni, mégpedig az ágazati- iparági szakszervezeték és a minisztériumok kijelölése »lapján. VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLTETEK! ,/Hpnüjwm ____________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA _________ X XVUL évfolyam, 96. szám ÁEA: 80 FILLÉR 1977. április 26., kedd Gromiko Indiában Baszappa Danappa Dzsat- ti, India ügyvezető köztár­sasági elnöke hétfőn fogad­ta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert, aki az in­diai kormány meghívására érkezett hivatalos látogatás­ra Űj-Delhibe. Hétfőn megkezdődték Gro­miko és Vadzspaji indiai külügyminiszter tárgyalá­sai. A két külügyminiszter áttekintette a szovjet—in­diai kapcsolatok egyes elvi kérdéseit, a különböző te­rületeken való továbbfej­lesztésük kilátásait, és meg­vitattak néhány, kölcsönös érdeklődésre számot tar­tó. időszerű nemzetközi kér­dést is. A tárgyalásokat épí­tő jellegű, baráti légkör jel­lemzi. (MTI) Kádár János és Losonczi Pál fogadta Horst Sindermannt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn, a Központi Bizottság székházában fo­gadta Horst Sindermannt, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagját, az NDK Népi Kama­rájának elnökét, a Népi Ka­mara hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke Pham Van Dong Párizsban Hétfőn délben Raymond Barre francia miniszterel­nök meghívására négynapos hivatalos látogatásra Párizs­ba érkezett Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke. A vietnami küldöttséget Párizs Orly repülőterén Ray­mond Barre fogadta. A vietnami vendég pári­zsi tartózkodása során a ter­vek szerint háromszor ta­lálkozik meghívójával és há­rom megbeszélést folytat majd Giscard d’Estaing köz- társasági elnökkel. Pham Van Dong csütörtökön saj­tóértekezletet tart, pénteken pedig a hivatalos program1 befejeztével magánember­ként tölt egy napot fran­cia földön. A VSZK minisz­terelnöke, akit több gazda­sági vezető személyiség is elkísért Párizsba, találkozik a francia üzleti élet képvi­selőivel. Pham Van Dong szemé­lyében először érkezik hi­vatalos párizsi látogatásra az egykori indokínai fran­cia gyarmat vezető állami személyisége. Pham Van Dong 31 esz­tendeje járt a francia fővá­rosban: a demokratikus Vi­etnam küldöttsége tagjaként részt vett a fontainebleau-i kon^ferencián. Párizs azon­ban akkor elutasította a vi­etnami nép akaratának el­ismerését: megkezdődött a vietnapi nép nyolcéves küz­delme a franciák ellen (ez az 1954-es genfi egyezmény­nyel ért véget), majd foly­tatódott a saigoni rezsim és az amerikaiak ellen. Franciaország közvetítő szerepet játszott a párizsi amerikai—vietnami tárgya­lások létrejöttében és lebo­nyolításában. 1973-tól pedig fokozódó arányokban nyújt hiteleket a VDK, majd a VSZK szamára. A francia lapok hétfőn vezető helyen foglalkoztak Pham Van Dong látogatá­sával. (MTI) Horst Síndermann és Kádár János (Népújság telefotó — Szebellédy Géza felv. MTI—KS) ugyancsak hétfőn a Parla­ment Munkácsy-termében fo­gadta az NDK Népi Kama­raja Höret Sindermann ve­zette küldöttséget. A szívé­lyes baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Ínokai János, az országgyűlés alel- noke. A találkozón jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Az NDK Népi Kamarájá­nak küldöttsége szombaton a Parlamentben találkozott az országgyűlés bizottságai­nak tisztségviselőivel. Az NDK Népi Kamarájá­nak hazánkban tartózkodó küldöttsége vasárnap a Du- na-kanyar „fővárosának” Esztergomnak nevezetessé­geivel ismerkedett. A Horst Sindermann által vezetett kül­döttséget elkísérte Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország­gyűlés elnöke és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Az esztergomi kirándulás befejezéseként a küldöttség hajón utazott vissza a fővá? rosba. .(MTTl ' Filmvetítések, baráti találkozók, minden községben barátsági nagygyűlések A béke- és barátsági hónap megyei rendezvényein A hitleri fasizmus felett aratott győzelem évforduló­ján az Országos Béketanács — közösen a Hazafias Nép­fronttal, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetekkel — ezúttal 19. alkalommal rendezi meg a béke- és ba­rátsági hónapot május 9. és június 9. között. A Hazafias Népfront nemzetközi és ba­rátsági munkabizottsága ki­dolgozta a béke- és barát­sági hónap eseményeit, ten­nivalóit, feladatait, és a leg­utóbbi elnökségi ülésen ha­tározat született arról is, hopr e nagy horderejű ese­ményt ezúttal a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának jegyében rendesük meg. Mint a korábbi években, Heves megye ezúttal is akti­Jó napot, Salgótarján! van vesz majd részt a béke- és barátsági hónap rer ez- vénysorozatában. Számos ba­rátsági találkozóra, megmoz­dulásokra, békegyűlése itre kerül sor, majálisokat, kirán­dulásokat szerveznek. A mo­zikban több olyan film vetí­tésére kerül sor ez idő alatt, amelyek a béke eszméjét fe­jezik ki. Ugyancsak a béke­hónap jegyében — annak előkészületeként — rendez­nek április 29-én Egerben megyei békeaktíva-ülést, ame­lyen Darvast István, a Ma­gyar Hírlap főszerkesztője tart tájékoztatót időszerű nemzetközi kérdésekről. A béke- és barátsági hónap Heves megyei ünnepélyes megnyitójára május 11-én, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyá­rában kerül sor, ahol dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a HNF Országos Tanácsának titkára mond ünnepi beszédet, és amelyre meghívták a buda­pesti Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának képviselőit is. A békehónap jelentős ese­ménye lesz a Vámosgyörkön megrendezésre kerülő barát­sági találkozó és békegyűlés, bolgár vendégek részvételé­vel, valamint az NDK—ma-’ gyár barátsági találkozó.' Utóbbira május második fe­lében, a hevesi járásban ke­rül sor. Hasonlóképpen több barátsági, találkozóra kerül sor szovjet turistákkal,, egye­bek között Egerben, Recsken és Andornaktályán. A béke- és barátsági hónap zárógyűlésére a füzesabonyi járásba, szintén számos szov­jet vendéget várnak. „Eger bemutatkozik Salgótarjánban” címmel sikeres rendezvénysorozat színhelye volt Nógrád megye székhelye. A nap eseményeiről olvashatnak híradást lapunk 3. oldalán. Képünkön; Salgótarján egyik jellegzetes részlete- (Fotó: Perl Márton) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom