Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
\ A törvény és gyakorlóik A KÖZELMÚLTBAN az országgyűlés törvényt hozott a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról. A törvény széles körű társadalmi vitája jól érzékelteti a jogalkotásunk fejlettségét, demokratizmusát, a szabályozás törvényi szintje pedig fémjelzi a téma fontosságát: az állampolgárok jelzéseikkel számottevő segítséget nyújtanak a szocialista társadalmi viszonyaink fejlesztéséhez, a közvagyon védelméhez, megszilárdításához, a közéleti tisztaság megtartásához. A fejlett szocialista társadalom építésében elengedhetetlenül szükségünk van minden olyan kezdeményezésre, ésszerű javaslatra, amely ügyünket segíti. A közügyekben való részvétel mellett fontos az is, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgai, jogos panaszai igazságos orvoslást találjanak. Társadalmunk fejlődési igényei ezeket a célokat előtérbe hozták. Éppen ezért szükség volt a csaknem két évtizeddel ezelőtt kialakult szabályozás korszerűsítésére. A célok elérését a törvény két összefüggésben igyekszik pozitiven befolyásolni. Egyrészt: az egyre fokozódó társadalma aktivitást helyes irányba igyekszik terelni, másrészt ösztönzi a társadalmi-közéleti tevékenységet. A TOVÁBBIAKBAN a törvénynek néhány fontosabb rendelkezéseit, elvi pilléreit igyekszem ismertetni, másrészt a panaszok intézése során szerzett néhány tapasztalatra szeretném a figyelmet ráirányítani. A törvény jellemző vonása, hogy elvi alapon különbséget tesz a közérdekű bejelentés, javaslat és panasz között; azok elintézését ettől függően szabályozza. A közérdekű bejelentés általában valamilyen visszás, vagy éppen jogellenes jelenségre, vagy magatartásra mutat rá. A közérdekű javaslat valamilyen társadalmilag hasznos, gazdasági, kulturális igazgatási, vagy egyéb cél elérésére irányuló kezdeményezést foglal magában. A panasz: egyéni érdeksérelem orvoslására irányuló kérelem. Vagyis állampolgári jog a közérdekű bejelentés, javaslat, vagy panasz. Már a módosított alkotmányunk is tarnaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. KÖTELESSÉGÜK az illetékeseknek (érdekelt, közvetlen felettes, felügyeleti vagy felettes szerv), hogy a közérdekű bejelentéssel, javaslattal vagy panasszal érdemben foglalkozzanak és arra választ adjanak. Minden ügyintézőnek úgy kell a hozzá kerülő ügyeket vizsgálnia, hogy a panaszt tevő állampolgárnak az fontos ügye, és jogosan elvárja a lelkiismeretes ügyintézést. Tapasztalataink szerint egyes ügyintézők még szemlélet- formálásra szorulnak. Az ügyintézést ugyanis akkor tekinthetjük színvonalasnak, ha valóban az ügy jó érdemi elintézését szolgálja. Sajnos még elég sok a formális elintézés és valójában a panasz oka megmarad, vagy csak átmeneti, tüneti kezelést kap. A színvonalas ügyintézéshez kiindulópont az, hogy az ügyintézők maximálisan törekedjenek a felek kérelmének, nyilatkozatainak alapos megismerésére, a tényállás megalapozott feltárására. Sokszor a panaszos türelmes meghallgatása a további panaszok elejét veheti. Ügyintézői szemléletté kell válnia az alapos kioktatási kötelezettségnek, azaz hogy az ügyfelek kimerítő és helyes felvilágosítást megkapják ügyükben. Az ügyintézés színvonalát nyilvánvalóan elő fogja segíteni az a törvényi rendelkezés .hogy a közérdekű be- jelentéiseket, javaslatokat és panaszokat rendszeresen, ezek intézésének rendjét és tartalmát pedig legalább kétévenként ellenőrizni, a tapasztalatokat pedig általánosítani, értékelni kell. A tanulságok hasznosítására nyilvánosságot kell biztosítani. FONTOS ALAPELVE a törvénynek az is, hogy az előterjesztett közérdekű bejelentésekre, javaslatokra és ■panaszokra gyorsan és hatékonyan kell intézkedni. A törvény ennek érdekében szoros határidőket állapít meg az állampolgárok jelzéseinek kivizsgálására és érdemi elintézésére. Ez a jelzés beérkeztétől számított 30 nap, vagy ha ez nem lehetséges, a bejelentőt tájékoztatni kell az elintézés várható idejérőL A törvény előírja azt is, hogy az alaposnak bizonyult bejelentés esetén gondoskodni kell a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, az okozott sérelem orvoslásáról továbbá — ha indokolt a felelősségre vonás kezdeményezéséről. A törvény fokozottabb védelmet ad a jó szándékú állampolgároknak, másrészt fokozottabb védelmet nyújt a rosszhiszeműen eljárókkal, a rágalmazókkal szemben. Erre azért volt szükség, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt fellépés. A törvény ilyen mértékű megtorlásokkal szemben teljes védelmet nyújt, mert okozati összefüggés megállapítása esetén a bejelentő részére teljes elégtételt kell adni. Az okozati összefüggés megállapításához a helyi szerveknek, ha kell segítséget kell adni, hogy a jóhiszemű bejelentővel szemben még „burkolt megtorlás” se következzen be. Ha a bejelentő nyilvánvalóan rosszhiszeműen jár el, vagy tudva akár gondatlanul hamisan vádol, akkor vele szemben büntetőjogi felelősségre vonásra is sor kerülhet. A törvénynek ezek a rendelkezései bizonyára hozzájárulnak az állampolgári felelősségtudat erősítéséhez. A névtelen levelek is sok keserűséget okoznak egyes embereknek, amíg a vizsgálat után kiderül az igazság. A törvény ezért úgy rendelkezik, hogy névtelen bejelentésre vizsgálat csak akkor rendelhető el, ha alaposan feltételezhető, hogy a bejelentés tartalma megfelel a valóságnak. így mellőzni lehet a korábbival azonos tartalmú névtelen bejelentés vizsgálatát. A TÖKVÉNV TEHAT igényli az olyan gyakorlat kialakítását, hogy az állampolgárok lehetőleg nyíltan vállalják bejelentéseikért a felelősséget. Dr. Kovács Pál, as Egri Megyei Bíróság elnöke Hadgyakorlatra készülőben As elmúlt napokban nagyon élénk lett az élet a Bem József Laktanyában. összhangban a kiképzési tervekkel, tartalékosok vonultak be, hogy katonai ismereteiket felújítsák, megismerkedjenek a legújabb technikával, fegyverzettel és azt a gyakorlatban is kipróbálják. Az első napokban — mint ezt Papp Tibor alezredestől megtudtuk — az új technikával, fegyverzettel való ismerkedés folyt a gyakorló terepen. A tartalékosok fegyelmezetten, meglepően gyorsan, öntevékenyen és példamutatóan sajátították el a tudnivalókat, 6 így a tegnapi nappal megkezdődhetett az a hadgyakorlat, ahol már „vizs-j gázniok” is kell. Bizonyítania az elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudják! Képeink a gyakorlatra való indulás előtti pillanatokat rögrí tették. A tervezett menetvonalat tanulmányozzák a térképről a parancsnokok Indulásra és bevetésre készek a harckocsik is (Fotó: Szántó György) talmazza, hogy az állampol- V Sárok az állami és társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatokat tehetnek, amelyeket érdemben el kell bírálni. Ezt a követelményt fejezi ki a törvény, amikor ezt az állampolgári jogot elvi tartalommal meghatározza. Ennek a jognak az elvi tartalma: a társadalmi érdek, és a jogos egyéni eräek érvényre juttatása. Ha ilyen irányban élnek állampolgáraink t jogaikkal, akkor helyes tartalommal telítődik meg e jelentős állampolgári jogosítvány. Hangsúlyozni kell azonban, hogy minden állampolgárnak nemcsak joga, de becsületbeli kötelessége is, hogy segítsen feltárni a hibákat, fogyatékosságokat, amelyek az életünk bármely területén ■jelentkeznek. A törvénynek alapelve az is, hogy az ügyeket ott kell elintézni, ahová azok tartoznak. Ennek alapvető szabálya, hogy először a törvényes utat és jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni. A törvény biztosítja a panasztevőnek azt a jogát, hogy ha az intézkedést nem tartja kielégítőnek, kérelmére a panaszt — felülvizsgálat keretében — a felettes szerv intézi el. A törvény határozottan rendelkezik, hogy a felettes szerv intézkedése ellen további panasznak nincs helye. Ezzel a törvény a vég nélküli panaszoknak kívánja útját állni. Fontos rendelkezése a törvénynek az is, hogy nemcsak vég nélkül, hanem bizonyos időn túl sem enged panaszkodni. A panasz vizsgálata ugyanis mellőzhető, ha valaki a sérelmezett tevékenységről való tudomás- szerzéstől számított 6 hónap után terjeszti azt elő. Az egy éven túl előterjesztett paSok furcsaság fordul itt elő hirtelenjében. Mondják: kórház, de nem is igazi, önálló kórház. Mondják: Visontán, de valójában a gyöngyösi intézet réspe. Mondják: megépült, de tulajdonképpen csak átalakítottak már meglevő épületeket. Kedvünk lenne hozzátenni: a többi mind igaz. Ne kelljen lebontani Munkások laktak ezekben az épületekben. Ök dolgoztak az erőmű és a bányaüzem megépítésén. Amikor a tennivalóikat befejezték, az ideiglenes munkásszállások fölöslegesekké váltak. Le kellett volna bontani azokat. Ekkor támadt az ötlet: hasznosítani kellene a jó állapotban levő házakat. Kapva kapott a lehetőségen az egészségügyi szakágazat. Zsúfolt a gyöngyösi kórház, az elmebetegek elhelyezése a megye területén sem megoldott, kapják hát meg ők a volt munkásszállásokat. Rengeteg jó származna ebből. Osztottak, szoroztak, majd kiugrott a végeredmény: az egész nem kerül 36 millióba. De ebből a pénzből még futja a szükséges gyöngyösi bővítésekre is: a visontai intézet kiszolgálásához a proszektúrát és a mosodát kell megnagyobbítani. Ezekre hétmilliót szántak. A végeredmény pedig: 250 ágyas elmekórház és 300 ágyas elmeterápiás szociális otthon. Gond a vállalkozó Gyöngyös Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1974. március 20-i ülésén A kórház már kész hagyta jóvá az ettől kezdve „visontai programnak” nevezett beruházást. A tervek elkészítésére a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat kapott megbízást A tervek megvalósítására pedig a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Minden nagyon egyszerűnek látszott A Gagarin és a Thorez is felajánlotta a segítségét. Ilyenkor szokták mondani: túl szép a menyasszony. A kétkedőknek lett igazuk. Az állami építők minden előzetes egyezkedés nélkül visszamondták a vállalkozást. A következmény — a tervezési munkákkal is leálltak. Veszélybe került a visontai program. Főként a határideje. A „kilincselésnek” eredményeként aztán az elmekórház megépítését elvállalta a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet, a szociális otthonét pedig a Mát- raalji Szénbányák Petőfibá- nyai Vegyes Üzeme. Az energiaellátás gondját azÉMÁSZ, míg a közművesítést és a járulékos beruházások elvégzését ugyancsak a Vegyes Üzem vette a nyakába. A gőzenergiát az erőmű szolgáltatja, de kedvezményt ad a villamos energia elszámolásában is, ahogy ebben Feketf Győr Endre, a megyei ,ianács elnöke a villamoströszt vezérigazgatójával megyezett Az ivóvizet a külfejtéstől kapja az intézet Akárcsak a varászszóra a mesében, Visqntán is ment minden a kezdeti bukdácsolás után, akár a karikacsapás. Elérkezett 1976. decembere, kitűzték a műszaki átadás időpontját. Ez is megtörtént jó néhány ember megkönnyebbülésére. Már csak a hiánypótlást kellett elvégezni és a berendezést a helyére tenni. így jutottunk el a napjainkig, amikor a kórház már kész, berendezve várja a betegeket. Csakhát a betegek mellé kellenek ápolók is, orvosok is, műszakiak is. Ezeket pedig nem lehet csak úgy leemelni a polcról az egyik napról a másikra. Az sem mellékes körülmény, hogy az intézet Vison- tán létesült, de még csak nem is a községben, hanem attól egy, kicsit odébb, a külfejtés szomszédságában. Kik lesznek azok, akik kapkodnak majd ezekért a kinti munkahelyekért? Megkezdték tehát időben a toborzást. Tanfolyamokat szerveztek a középkáderek számára, meghirdették az állásokat is. — Nincs akadálya annak, hogy a két intézet benépesítését megkezdjük — mondta Berényi József, a városi tanács elnöke, a kérdésünkre válaszolva. — Ez nem megy máról holnapra, ezért a még hiányzó gondozói létszám nem gátolja meg a gondozottak fogadósát. — Lakáskérdés nem. nehezíti a szakemberek felvételét? — Kint is rendelkezünk szolgálati lakással, nővérszállóval is, de a hivatalos út betartásával kértük az építésügyi minisztériumot is, hogy bizonyos kontingenst kapjunk ennek a feladatnak az elvégzéséhez. A megépült városi lakásók egy részét szeretnénk a visontai programhoz átcsoportosítani. A végelszámolás Megtörténhet-e hogy valami éppen annyiba kerül végül, mint amennyit a költségvetés megjelölt? A válasz most is a szokásos. Néhány millióval többet kellett fordítani a visontai program megvalósítására is az eredeti költségkerethez képest. De ugyancsak többe kerül a gyöngyösi „kiegészítő” munka is. A megye most is az Egészségügyi Minisztériumhoz for- , dúlt, onnan kért kétmilliót a \ berendezések befejezésére. Miután a gyöngyösi kórház a bázisintézet, a dolgozók egy részét is innen adják Vison- tának. Hogy naponta lehessen őket a munkahelyükre ki- és onnan a lakóhelyükre visszaszállítani, két kis autóbuszt is kell ehhez beszerezni. Ezekre 800 ezer forint szükséges. Ha mindent összevetünk, még így is nagyon jutányosán tudták ezt a visontai programot teljesíteni. Mai áron az egész körülbelül 180—200 millióba kerülne. Nagy különbség! Hiányzik még orvos isj egészségügyi szakdolgozó isi A jelentkezőkre várnak. Aztl jól látják az illetékesek, hogy) csak megfelelő kedvezmények biztosításával tudnak: minden állást betöltetnü Kezdődik ez a kedvezmény a lakással, és folytatódik a különböző szolgáltatásokkal.' VIsonta ugyanis nem Gyöngyös. Aki oda kimegy dolgozni, nem ugyanolyan körülményeket talál, mint al városban találna. j Nem lehet kipipálni Visonta nagyon sokat ségffl Gyöngyösnek is, a megyének is a betegellátásban, az adott szakterületen. Valamivel kényelmesebb lesz az elhelyezés a Bugát Pál Kórházban is, miután ott jó néhány ágy felszabadul. De ez nem végső megoldás. Gyöngyös kórháza nemcsak régi, hanem zsúfolt is, az is marad a visontai program teljesítése után is. ToJ- dozzák-foldozzák, bővítgetilg az öreg házat, de mindez csak annyira hasznos, hogy a pillanatnyi lehetetlen helyzetet enyhíti. Gyöngyösnek új kórházra van szüksége. Nem türelmetlenkedik, mert tudja, látja, hogy a népgazdaság teherbíróképességo is véges. Máshol is szük-ég van új kórházra, tehát a sorrendet meg kellett határozni. Ezt a sorrendet a gyöngyösiek is természetesnek tartják. Visonta azt is példázza, hogy a felettes hatósáe^k gondoskodása nemcsak szándék, hanem tényekben megtestesülő valóság is, G. Molnár Ferenc Éljen korunk forradalmi eszméje, a marxizmus-leninizmus! Hol vannak a dolgozók?
