Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Parlamenti matematika Vasárnap a belgák hosszú sorokban állottak az urnák előtt és a hírügynökségek egybehangzó jelen­tései szerint — ásítoztak. Erre két nyomós okuk is volt. Az egyik: számos más nyugati országgal ellen­tétben a Belga Királyság alkotmánya kötelezővé te­sz ' szavazást, ezért mindenki leszavazott, de úgy, hogy azért még teljes legyen a vasárnapi programja. EÍrhez viszont a többi vasárnaphoz képest korán kel­lett kelni — ez az ásítási hullám egyik érthető oka. A másik ok sokkal lényegesebb. Az Urnák előtt várakozók nagyon jól tudták, hogy a választások után is gyakorlatilag minden változatlan marad, a hatalom jellege jottányit sem módosul. Az a kérdés, hogy egyáltalán miért volt szükség a szavazásra, első hallásra naivnak tűnhet, hiszen kézenfekvő a válasz: az alkotmány értelmében bizo­nyos időközökben az urnák elé kell járulni. Csak­hogy a jelenlegi törvényhozás mandátuma még ko­rántsem járt le. A választ a sajátos belga parlamenti matematika törvényeiben kell keresnünk. A Közös Piacnak fő­hadiszállást nvújtó ország törvényhozásának színké­pe ugyanis a pártok sokaságát tekintve rendkívül tarka. De csakis ilyen értelemben az, mert a lénye­get tekintve — a kommunista párt kivételével nincs döntő különbség a számtalan politikai csoportosulás között. Eddig egy laza „jobbközép” alapállású politi­kai koalíció kormányzott. De mivel ebből formáció­ból nemzetiségi és egyéb ellentétek miatt kivált a vállon tömörülés, a keresztényszocialista és liberális „maradék” többsége egyszerűen nem volt elég a kor­mányzáshoz. A belga szavazópolgár megértette, hogy ezen a választáson nem az ország jövőjéről, hanem csupán a burzsoá pártok hatalmi játékáról van szó, & ennek megfelelően cselekedett. Elment szavazni, mert kö­telező, de közben — jóízűeket ásított. Asszad Moszkvában Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A képen: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára üdvözli Asszad elnököt. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Budapesten a jemeni párt- és kormányküiuötíssg (Folytatás az 1. oldalról) Hétfőn délután a Magyar Szocialista Munkáspárt köz­ponti Bizottságának székha­zában megkezdődtek a ma­gyar—dél-jemeni tárgyalá­sok. A magyar tárgyalócsopor­tot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A tárgyaló- csoport tagjai: Huszár Ist­ván, az MSZMP Politikai 'AAAA/WVWWWWWWWWWS/VWWVWWNA/WVWVN • Szocialista vezetők tanácskozása Belgrád előtt Közös"' összegezést dolgoz­tak ;ki 24 szocialista és szo­ciáldemokrata párt vezetői Amszterdamban megtartott kétnapos tanácskozásukon az európai biztonsági és együtt­működési konferencia befe­jezése óta eltelt időszak ta­pasztalatairól és a belgrádi tanácskozásról. Belgrád olyan alkalom, amelyet ki kell használni — hangoztatja az összegezés. A politikai enyhülés csak akkor lesz tartós, ha megál­lítják a fegyverkezési ver­senyt. Ezért o hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások rendkívül fonto­sak, s egy második SALT- megállapodás újabb ösztön­zést adhat a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásoknak denekelőtt azt hangsúlyozta, hogy Helsinki mérföldé« lé­pést „jelentett az előző idő­szakhoz képest és az azóta eltelt időszakban a nehéz­ségek ellenére jelentős ered­mények születtek. Belgrád- ban a 35 résztvevő ország képviselőinek arra kell tö­rekedniük, hogy tovább fej­lesszék a Helsinkiben kapott ösztönzést, mindenekelőtt a katonai enyhülés terén. Schmidt is hangoztatta, hogy Belgrádot nem szabad valamiféle vádaskodás szín­helyévé tenni. Hasonló álláspontot kép­viselt vasárnapi felszólalá­sában James Callaghan an­gol miniszterelnök is. A vasárnapi ülésen felszó­lalt Kreisky osztrák kancél­lár. Soares portugál és Nord- li norvég miniszterelnök. A résztvevők az európai biz­tonság kérdésein kívül fog­lalkoztak az afrikai problé­mákkal is. B. Carlsson, a Szocialista Intemacionálé főtitkára be­jelentette, hogy a pártveze­tők soron következő tanács­kozását decemberben Ja­pánban tartják meg, a Szo- ■ cialista Initemacáonálé kongresszusára pedig 1978 második felében a kanadai Vancouverben kerül sor. Brandt erről azt mondta, hogy a szocialisták és szo­ciáldemokraták szervezete ezzel is bizonyítani akarja: nem „Európa-centrikus” po­litikai tömörülés. (MTI) Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Garat Róbert külügyminisz­terhelyettes, dr. Ganczer Sándor az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. A dél-jemeni tárgyalócso­portot Abdul Fattah Iszmail, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet Központi Bizottságának fő­titkára vezeti. A tárgyaló- csoport tagjai Muhammed Szaleh Mutija, a politikai bi­zottság tagja, külügyminisz­ter, Anisz Hosszan Jahja, a politikai bizottság tagja, a kb gazdasági osztályának titká­ra, AU Abdulrazzak Babid, a politikai bizottság tagja, kul­turális- és idegenforgalmi, valamint ügyvezető tájékoz­tatási miniszter, Dzsoim Sza­leh, a politikai bizottság tag­ja, Hajdar Abu-Bakr At- tasz, a kb tagja, a közlekedé­si miniszter, Husszein Mo­hamed Kumatah, a kb tagja, a népi milícia parancsnoka, Mahmud Abdulla Oshaish, a kb tagja, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövete, Ab- dulgani Abdul-Kader, a kb tagja, tervezési miniszter- helyettes, Szaleh Bin Hussze- inun vezérkari főnök, Abdul­la Abudah, nagykövet, a kül­ügyminisztérium kelet-euró­pai osztályának vezetője. A demokratikus Jemen Bár a szocialista pártve­zetők nyilatkozata tartal­maz olyan részleteket is, amelyek közvetve rágalmaz­zák az európai szocialista országokat, az összegzés a tanácskozás „mérsékelt” vo­nalának sikerét jelzi. Ezt a vonalat képviselte szombati megnyitó beszédében Willy Brandt, a Szocialista Inter- nacionálé elnöke, majd Hel­mut Schmidt bonni kancel­lár is, aki beszédében min­Zairei csapatok sikere A zairei csapatoknak 20 kilométerre sikerült vissza­verniük az ország déli részé­ben harcoló felkelőket — je- lenttete szombaton éjjel az Azap hírügynökség. A hír- ügynökség véres harcokról és a felkelőik súlyos vesztesé­geiről számolt be. A harcok­ban 1500 marokkói katonát is bevetettek. Ezzel Mobutu csapatai a shabai összecsa­pások kezdete óta most elő­ször értek el bizonyos sikert a Kongói Népi Felszabadí- tási Front egységeivel szem­ben. NKL április 19., kedd Az Arab-félsziget délnyu­gati részén, az Adeni-öböl partján helyezkedik el a 300 400 km2 területű, 1,7 mil­lió lakosú Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság. A népesség 95 százaléka arab, de indiaiak, Szomáliák, pa­kisztániak és bantunégerek is élnek főként a városokban. A mai demokratikus Je­men területe 100 évig a tö­rök szultánok fennhatósága alatt állott. A független je­meni állam 1638-ban alakult meg. 1704-től a dél-arab tör­zsek függetlenítették magu­kat a jemeni fennhatóság alól. A francia gyarmatosí­tók 1738-ban jelentek meg a Vörös-tenger bejáratánál. Socotra-szigete pedig 1834- ben került a Brit Kelet-In­diai Társaság ellenőrzése alá. 1839-től Aden brit birtok­ká vált. Nagy-Britannia pro- tektorátusi kapcsolatba lé­pett 29 dél-jemeni emirrel, szultánnal és sejkkel. Adent a brit birodalom egyik legje­lentősebb kikötőjévé és flot­tabázisává építették ki az an­golok. A nyugati országrész sejkségeinek Adenhez csato­lása után 1937-ben a terüle­tet brit koronagyarmattá nyilvánították. Nagy-Britan- úa közel-keleti politikai po­zíciójának megérzésére, az egyre erősödő függetlenségi mozgalom ellensúlyozására 1959-ben létrehozta a Dél- arábiai Emirátusok Szövet­ségét. Az új bábállam Nagy- Britanniával való viszonyát „barátsági és védelmi” szer­ződéssel szabályozták. A gyarmatosításellenes felsza­badító harc 1963. október 14- én Radafinhan robbant ki a Nemzeti Front hazafias szer­vezet vezetésével, amely 1967. november 30-án a füg­getlenség kivívásával, a 128 évig tartó brit gyarmati ura­lom felszámolásával ért vé­get. Az új független Dél-Je­meni Népköztársaság 1970- ben a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság (röviden Demokratikus Jemen) nevet vette fel. A Demokratikus Jemen kormánya határozott intéz­kedéseket tett az ország tár­sadalmi-gazdasági elmara­dottságának felszámolására, a nem kapitalista fejlődés szilárd bázisának megterem­tésére. Államosították a ban­kokat és biztosítótársaságo­kat az ország természeti kin­Befejeződött a szocialista brigád vezetők V. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) főbb feladataként jelöli meg az állásfoglalás, hogy a moz­galom tevékenysége a ter­melésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlődjön. Ez megköveteli a munkafegyelem javítását, a felelősség növelését, a kez­deményezőkészség tömegmé­retű kibontakoztatását. A szocialista brigádmozgalom többet tesz és még többet akar tenni a kötelességnél. Példát mutat a munkában pontosságra, fegyelemre, mi­nőségre. takarékosságra — a haladóra, az újra törekszik, s arra hogy megszűnjön a lazaság, a pazarlás a tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tása. A szocialista brigá­dok jelenlétének tükröződ­nie kell a munka minősé­gének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában a munkához való szocialista viszony fej­lődésében. A tanácskozás résztvevői. úgy ítélik meg, hogy min­denütt, ahol lehetséges az értelmiségi munkakörökben is meg kell szervezni a szo­cialista brigádokat. Hangsú­lyozzák azonban, hogy nem a forma az elsődleges, ha­nem az. hogy az értelmisé­gi dolgozók is szervezetteb­ben és következetesebben vegyenek részt a szocialista brigádmozgalom céljainak megvalósításában. A szocialista emberré, szocialista brigáddá válás folyamatában az eredmé­nyek különbözőek, és a si­kerek mellett helyenként hiányosságokkal is talál­kozni. A szocialista brigád­mozgalom munkájának mi­nőségi fejlesztése megkív ón­ja a formális vonások el­leni határozott fel­lépést, mert a bürokrácia, o formalitás elfásítja és béklyóba köti az öntevé­kenységet a kezdeményező­készséget. Szükséges, hogy növekedjék a brigádok sza­ma, de most arra kell a fi- * gyeimet összpontosítani, hogy a meglevő brigádok kellő segítséggel eleget le­gyenek vállalásaiknak és csökkenjen az igazolatlan mulasztások, a fegyelemsér­tések száma, szüntelenül nö­vekedjék a jó minőségű árúk aránya, erősödjék a szocialista közgondolkodás, és a művelődés. A tanács­kozás résztvevői hangsú- ' lyozzák, hogy a szocialista brigádok tevékenységét meg­ítélni csakis munkájuk mi­nősége, a brigádtagok fe­gyelme, magatartása nem pedig a megtett vállalások mennyisége alapján lehet. Befejező részében az ál­lásfoglalás lelkesen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján ra kibontakozott széles körű munkaversenyt amellyel munkásosztályunk, termelő­szövetkezeti parasztságunk értelmiségünk kívánja kö­szönteni a nagy ünnepet. A szocialista brigádveze­tők V. országos tanácsko­zása arra kér minden bri­gádot, brigádvezetőt és brigádtagot, hogy állásfog­lalását tanulmányozzák és beszéljék meg brigádérte­kezleten az állásfoglalás megvalósításából adódó sa­ját tennivalóikat. A közösség becsülete Nagy felelősség csaknem kétmillió nevében - szólni; számba venni életük gond­jait, felelősséggel véleményt alkotni, s javaslatokat adni piég eredményesebb együt­tes munkájukhoz. Ezt a fe­lelősséget vállalta a 250 küldött a szocialista brigád­vezetők országos tanácsko­zásán, s az elhangzottakból — első hallás után ítélve is — érezhető, mennyire ko­molyan vették küldetésüket. A dolgozók legaktívabb- jaínak ilyen méretű tömeg- mozgalma meghatározó je­lentőséggel bír az egész or­szág életében. A brigádok tenniakarása s közösségük ereje adhatja a legtöbb len­dítőerőt a nehézségek' le­küzdéséhez, céljaink valóra váltásához. E mozgalom nem kisebb feladatra vállalko­zott, mint az ember formá­lására, miközben nagy fel­eseit állami tulajdonúnak nyilvánították, a külföldre menekült gazdagok ingatla­nait kisajátították, korlátoz­ták a földtulajdon nagysá­gát. Termelő és értékesítő szövetkezetek, állami gazda­ságok szervezésével, öntöző- rendszerek építésével kíván­ják megteremteni a modern mezőgazdaság alapjait. Gaz­daságilag elmaradott ország, természeti kincsei feltártla- nok. Aden szabad kikötőjén, hajójavítóján, olajfinomító­ján, könnyű- és élelmiszer- ipari üzemein kívül a forra­dalom győzelméig korezerű ipari üzemek nem voltak az országban. A szocialista országok je­lentős segítséget nyújtanak a fiatal ország gazdaságának fejlesztéséhez. A Szovjet­unió a légiközlekedés meg­szervezéséhez, 60 kút, 9 gát, öntözőmű, és 58 km öntöző­csatorna építéséhez járult hozzá. Geológiai kutatást vé­gez, halfeldolgozóüzemet, 165 MW-os hőerőművet szál­lít az országnak és újabb ku­tak fúrásával segíti a mező- gazdasági termelés biztonsá­gosabbá tételét. A szocialis­ta közösség sokoldalú támo­gatása kiterjed a közigazga­tás- és az egészségügy szer­vezésén kívül a mezőgazda­ság fejlesztésére és az infra- sruktúra bővítésére is. — TERRA — adatokat kell megoldani a termelőmunkában ahol a brigádoktól várják a min­dig többet, a jobb minősé­get. a nagyobb szflktudást. Nem gond nélkül való ez a mozgalom s hiányosságai­ra sokan felhívták a figyél-J inét az országos tanácsko­zás résztvevői közül. Nehez egységes szempontokat kivá­lasztani, igen nagy körülte­kintést kíván s gyakran óha­tatlanul is formálissá vál­hat a kollektívák munkájá­nak értékelése. Ahogyan csak a forma kedvéért ke­rül sok minden a vállalások közé is, nem tükrözve a közösségben rejlő erőt. Nem. igazi értékmérő az, ha csak. a legdott színházi bérletek, mozijegyek után ítélik meg a brigád kulturálódási igé­nyét ha csak a díszes kül­ső, a művészi rajzok adják a brigádnapló rangját. Nem arra szolgál a mozgalom, hogy a vezetésbeli szervezé­si hiányosságok miatt össze­gyűlt lemaradást pótoltas­suk az értékelési pontokért, hórukk módon javítgatva hibáinkat. A brigádmozgalom meg­mutatta már erejét, életké­pességét. Ismerünk munka­helyeket, ahol dicsőség egy- egy kollektívába bekerülni. Legyen több szavuk ezek­nek a brigádoknak az üzem, a vállalat irányításá­ban, hiszen a jó munkájuk­tól is függ a nagyobb kö­zösség sikere. Szélesíteni kell a mozgalmat,’ ér­telmiségieket is bevonni a körbe, egy kollektívába moz­gósítani fizikai munkásokat és vezető műszakiakat. Hasznos irányelvek ezek de mint az országos tanácsko­zás állásfoglalása is hang­súlyozza, mindenütt a helyi körülményeknek legmegfele­lőbb formát kell választani a mozgalom továbbfejleszté­séhez. A gondolkodás nél­kül „átmásolt” módszerek csak a formalizmust a bü- rokratizálódást erősítik. Nagy a szocialista brigá­dok becsülete a munkatár­sak előtt. A tanácskozás Je­lentősége pedig bizonyítja; nagy a mozgalom becsülete az egész ország előtt. Ezért kell tovább lépni, mindig új, tartalmasabb módszere­ket keresni a mozgalom szervezéséhez kiterjesztésé­hez. (hekeli)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom