Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

így sem szabad építeni Építkezni, építeni sokféle­képpen nem szabadi Például úgy sem, ahogyan az egri Arany János utcai bölcsőde készül. Illetve fo­galmazzunk pontosabban: ahogyan épülget, készülget a leendő 80 férőhelyes gyer­mekintézmény. Épülget, készülget? Sajnos, ez az igazság. Mert a bölcsőde ma sincs kész, holott a „gondos” tervezés szerint már a múlt év máju­sában — sőt az eredeti határ­idő 1915. december 30-a volt —már át is kellett volna ad­niuk a kivitelezőknek. Erre azonban még máig sem ke­rült sor. Legjobb esetben — a kivitelezők felajánlásaként — ez év augusztusában kerülhet sor az ünnepélyes avatásra. Pedig a „rajt” a szokásos­nál is jobban sikerült. A vá­rosi tanács az utolsó fillérig előteremtette — és időben — a beruházás költségeit, az át­lagosnál is rövidebb idő alatt történt meg a terület kisajá­títása, a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat pe­dig szerződés nélkül — ma is anélkül végzi — kezdte el a beruházás megvalósítását. De a tervezők — a Budapes­ti Műszaki Egyetem építés­szerkezeti tanszékének szak­emberei —, valamint a bo­nyolítók — a Heves megyei Beruházási Vállalat — is presztízst kívántak csinálni az építkezésből. Már csak azért is, mert valamennyien bemutatkozásnak szánták a megyeszékhely első, úgyne­vezett könnyűszerkezetes technológiával készülő böl- . csődé gyors, pontos és határ­időre történő kivitelezését A „testvéri” együttműkö­dés azonban — mint erről lapunk 1976. november 23-i Az eredeti terv szerint a képen látható hólesődét már 1973. december 30-án át kellett volna adni. (Fotó: Tóth Gizella) számában „Túlkoros bölcső­de” címmel egyszer már be­számoltunk — nem sokáig tartott. Mert menet közben többek között a következők derültek ki: A „szuper okos” tervek hiányosnak bizonyultak, a ki­vitelezők is kicsinek találták a beruházásra szánt területet, aztán a szomszédos lakók szaladgáltak fűhöz-fához, szerintük a bölcsőde konyhá­ja túlságosan közel van a la­kásukhoz. Bár a „békítő tárgyalások” gyorsan megkezdődtek, de a vélemények oly mértékben különböztek egymástól, hogy a kivitelező vállalat egy idő­re le is vonult az építkezés­ről. A munka folytatására csak 1977 februárjában került sor. A huzavona ezzel véget ért, már csak azért is, mert a közelmúltban a megye és Eger város párt- és állami vezetői is kifogásolták a terv­szerűtlen munkát. Röviden ez a története an­nak a szomorú ténynek, hogy az oly régóta várt bölcsőde — amelynek szükségességét aligha kell bárkinek is bi­zonygatni — még mindig ké­szül. Szándékosan nem kívánjuk a tanulságokat, az „eszmei mondanivalót” levonni. Mert nincs rá szükség! Elvégre a tények önmagukért beszél­nek. Mégpedig arról, hogy miként nem szabad építkezz ni... (koós) Munkacsúcs várható a következő hetekben A marxizmusról — népszerűén Intézmény és szervezet A szervezet bizonyos cé­lok elérésének érdekében lét­rehozott intézmény, melynek célját, szerkezetét, tevékeny­ségét formálisan meghatáro­zott előírások szabályozzák. A szervezet tehát egyfajta társadalmi intézmény, ahol intézményen bizonyos jelen­ségek ökörül csoportosult nor­mák és emberi magatartá­sok összességét értjük. Ebben á megközelítésben tehát az intézmények köre lényegesen szélesebb a szer­vezetnél. Intézmény a házas­ság, a törvény, a szokások, a szertartások, ahol tehát nem jön létre szervezeti for­ma, de a normák és maga­tartások bizonyos típusú együttese van jelen. A szer­vezet esetében az intézmény azonban mindig valamilyen rögzített belső struktúrával rendelkezik és bizonyos em­bercsoportokat foglal magá­ba. A temetés például intéz­mény, hiszen meghatározott előírájsok, viselkedési előírá­sok szabályozzák, a temetke­zési vállalat pedig szervezet, hiszen adott célra, adott em­bercsoportot foglal össze, meghatározott tevékenységek meghatározott keretek közöt­ti elvégzésére. A szervezet —- annak elle­nére, hogy adott embercso­portokat foglal össze — ab­ban különböztethető meg a csoporttól, hogy mestersége­sen hozzák létre és formális belső szerkezettel rendelke­zik. A szervezetek között a te­vékenységi cél alapján meg­különböztethetünk politikai, gazdasági, kulturális, vallá­si stb. szervezetket. Különb­ségeket tehetünk a szerveze­tek között belső struktúrá­juk szerint is, vagyis asze­rint, hogy a szervezet külön­böző egységei hogyan kap­csolódnak egymáshoz. A szervezet fogalmával kapcsolatban utalnunk kell a bürokratikus szervezet problémájára is. A bürokrá­cia fogalmát a szociológiában a köznyelvi használattól el­térő értelemben használjuk. Még a mindennapi beszéd­ben a bürokrácia elsősorban a „hivatali packázásokat” je­lenti, tehát határozottan pe­joratív, negatív jelentése van, addig a szociológiában egy meghatározott, történel­mileg kialakult szervezési formát nevezünk bürokrati­kus szervezetnek E szervezé­si forma jellemző vonásai a hierarchikus szervezet és belső struktúra, a hatáskö­rök szigorú rögzítése, az ügy­vitel iratokra alapozottsága, szakszerű, pontos intézése az adott szakismeretre képzett és a hierarchikus struktúrá­ban kötött pozíciót elfogla­ló hivatalnokok által. Ez a szervezeti forma te­szi azután lehetővé, hogy adott körülmények között, a bürokratikus szervezet ön­álló hatalmi tényezőként is fellépjen. Ugyancsak e for­ma adja a lehetőségét an­nak, a saját szakszerűségé­nek lényegében ellentmondó ügykezelési módszernek, amit a köznyelv bürokráciá­nak nevez. További deíormálódás, ha a szervezetek önálló hatalmi tényezőkké válnak, és tulaj­donképpeni funkciójuknál lényegesen szélesebb körre kiterjesztik hatásukat. Kombinált védekezés Beszélgetés Sándor Gáborral, a Heves megyei Növényvédő Állomás tőmérnökével Költözik a rédeí könyvtár j — Mostanában igen sok szó esik az időjárásról. Az Utóbbi néhány héten több csapadék esett, mint az el­múlt ötven év bármelyiké­ben. Milyen következmé­nyekkel jár ez a mezőgazda­ságban? Hogyan látja a nö­vényvédő szakember? — Az elmúlt hetekben hullott 20—30 milliméter csapadék szinte lehetetlenné tette a vegyszeres gyomir­tást. Rendkívül nagy lema­radás tapasztalható ezen a , téren. Az. hogy 47 ezer hek­tárra kellett volna kiszórni a gyomirtó szert, de ebből csak két és fél ezer (!) hek­tárral végeztek a gazdasá­gok, önmagáért beszél. Az őszi gabonánál viszont a bokrosod ás lassan véget ért, így igen rövid idő alatt kell majd ezt a munkát befejez­ni. Mosit még a gyomnövé­nyek — disznóparéj, libatop és acatfélék — megbújnak a gabonában, de amint meg­jön a melegebb idő, gyors fejlődésnek indulnak, és nagy agresszivitásuk folytán még igen megnehezíthetik az aratást. Ha már a gabo­náról esik szó meg kell em­líteni az őszi kalászosok lisztharmat-fertőzését Ez a gombabetegség Hatvan és Heves környékén terjedt el legnagyobb mértékben, de közepes fertőzöttséggel a megye nagy részén találkoz­tunk. A fenti munkákra leg­feljebb néhány napjuk lesz a gazdaságoknak, ezért cél­szerű a gombaölő szereket, a jombtrágyát együttesen kiszór­ni a gabonatáblákra Késés­ben a kukorica-, a cukorré­pa vetése a palántázás. így a munkacsúcsot még fokoz­za majd, hogy eddig elmar radt az egyéb szántóföldi kultúrák vegyszeres gyom­irtása is. — Milyen egyéb munkák várnak a növényvédelemre? — Három éve egyre na­gyobb gondot okoz az ékkö­ves faarasznló elterjedése a szőlőkben. Először ez a kárte­vő Eger környékén tűnt fel, de 76-tól már a Mátra bor­vidékein is tapasztaltuk „te­vékenységét”. Mintegy 600 hektárt veszélyeztet ez a szapora, veszélyes féregfaj­ta, amely ellen a védekezés is meglehetősen nehéz. Ma­gát a kártevőt ugyanis alig lehet megtalálni, csak éjjel táplálkozik, nappal mozdu­latlanul tapad a szárhoz, Olyan mint egy elhalt sző­lőkacs. Először mi is hiába kerestük a szőlőhajtások pusztítóját már csak azér is mert nem is a szőlő ha nem az erdei kártevők kö­zé tartozik. Épp ezért, amint melegszik az idő, javasoljuk a szőlőtáblák alapos átvizs­gálását, s ha szükséges, a gazdaságok azonnal perme­tezzenek a Metilparathión és Triklorfon készítmények­kel A gyümölcsösök­ből ezekben a hetek­ben az almás termésűeket fokozottan fenyegeti az al- mafavarasodás veszélye. Az üzemek, az időjárás miatt itt sem tudták végrehajtani a védekezést, pedig különö­sen Sirok. Pétervására, Mát- raballa körzetében felléphet korai fertőzés. — Ha mostanában tsz-ve- zetőkkel találkoztam, a ta­vaszi munkák között emlí­tették a talaj fertőtlenítést is. — Hát igen. Ez a növény- védelem kényes témája. Lényege, hogy a kukorica, napraforgó, cukorrépa vetése előtt erős mérgekkel elpusz­títjuk a kártékony talajla­kókat, különböző férgeket, lárvákat. A baj az, hogy a gazdaságok előzetes vizsgá­latok nélkül már szinte au­tomatikusan végzik a fertőt­lenítést, pedig lehet, hogy nincs is rá szükség. Nem be­szélve a környezetszennye­zésről. Tudvalévő, hogy a kukoricát, cukorrépát ma már legtöbb helyen rend­szerben termesztik, ts hogy itt a táblák optimális nagy­ságát 600 hektárban állapí­tották meg. Rövid számítás: egy ekkora terület talajfer­tőtlenítése átlagosan negyed millió forint és amennyiben ezt akkor is megteszik, ha arra egyébként nincs szük­ség, úgy az egész kidobott pénz, különösebb haszon nélkül. Féreértés ne essék, mi nem a fertőtlenítés ellen agitálunk, hanem, hogy mindenütt Igenis mérjék fel, hogy van-e rá szükség, s csak azután döntsenek a fertőtlenítés mellett, vagy ellen. Kemény százezreket takaríthatnak meg, ami az időjárás után ítélve még jól jöhet a gazdaságoknak. CziráJd Péter A SZÖVETKEZETI építő­iparban hosszú évekig há­rom kis ktsz osztozott az egri járás feladatain. Bár mindegyikük iparkodott a maga módján többé-kevésbé eleget is tett megbízásai­nak. nem jutottak sokra. Nem sikerült a kívánt mér­tékben gyarapodniuk. fej­lődniük, erejükből csak egy­szerűbb válalkozásokra fu­totta — Közösen jóval könnyebb lenne a mindennapi munka — mérlegelték hosszú időn keresztül — hárman együtt lényegesen biztosabban ha­ladhatnának, s messzibb ér­nének. S gondolataikat szá­mos tanulságos példa is megerősítette az élteit esz­tendőben : nemegyszer tud­ták egymást kisegíteni a kellemetlen helyzetekben, amikor anyagra, szerszám­ra, gépre volt szüksége va­lamelyiküknek. Az egyesü­lés terve azonban csupán az idén fogalmazódott meg ha­tározottan, s mindössze a közelmúltban került sor a szövetkezeteik összeolvadásán ra. Eger csehi, Pétervására és Kecsk egyesített építőipari szövetkezetében nemrégiben jártunk, s érthető érdeklő­déssel kerestük a válaszokat a jövőről. MINT BESZÉLGETÉSÜNK alkalmával a szövetkezeti dolgozók — beosztottak és vezetők — elmondották: kö­zös szervezetükön belül is azon vannak, hogy lehetősé­geiketerőforrásaikat kot* Nagyréde művelődési ott­hona régen kinőtte ruháját, a község vezetőit a bővítés gondolata foglalkoztatja. Kü­lönbözőek az elképzelések, megvalósításuk azonban egyetlen dolgon, a kellő anyagi fedezeten múlik. De hogy a bővítésig, ráépítésig is emelni lehessen a közmű­velődés színvonalát, a helyi könyvtár pedig többrétű eewtrálják. így & ktsz-nél két föépítésvezetőséget ala­kítottak. egyet a körzeit északi, a másikat pedig dé­lebbi térségében. Eger csehi és Pétervására azonos rész­légéit összevonták, Egerbo- cson — a szövetkezet auz.- ponti telepén — „ütőképe­sebb” faipari, Pétervásárán lakatosipari, Recsken, egye­bek mellett, villanyszerelő- bázis megteremtésére törek­szenek. A még korábban a csehieknek ítélt megyei ta­nácsi támogatás hárommil­lió forintja —, amelyért cse­rébe 1980-ra, a megnöveke­dett szövetkezetnek el kell érnie az évi 2,7 milliós érté­ket a lakáskarbantartó, fel­újító tevékenységben — va­lamint a közösen képződő, már mintegy 1,5 millió fo­rintos fejlesztési alap azo­kon a helyeken segít, ahol leginkább „szorít a cipő”. A géppark erősítésére, korsze­rűsítésére gondolnak: kisgé­peket, darut, felvonót, rako­dógépet. gépkocsikat szeret­nének vásárolni, hogy a la­kossági és a tanácsi igénye­ket mind jobban kielégíthes­sék. Negyvenmillió forint körü­li az együttes idei termelési program — hallottuk — s ennek háromnegyede építés, építőipari szerelés. A kisla­kásépítések mellett tataro­zásokat vállalnak az ingat­lankezelő vállalat részére, s különböző munkákat végez­nék a tanácsoknak, közéle­teknek — a pétervásáriak kapcsolatai révén még Bor* munkát végezhessen, most felújították a kis Fáy-kastélyt Május elseje után ide költö­zik a művelődési otthonban „vendégeskedő” könyvtár, felszabadítva különböző kis­csoportos foglalkozások, klu­bok részére az intézményben eddig „bérelt” termet A megoldás átmeneti, igaz. De mindenképpen jól szolgálja a művelődni vágyó rédeiek ér­dekeit sód közelebbi részein is — míg faüzemük folytatja a BUB1V-kooperációt, más fel­adatainak teljesítéseivel egy­idejűleg. Szolgáltató tevé­kenységüket főleg az erőtel­jesebben fejlődő Recskre próbálják alapozni a továb­biakban, de természetesen Egercsehiben vagy Pétervá­sárán sem hagyják figyel­men kívül az ilyen jellegű megrendeléseket A technikai, a műszaki fejlesztéssel természetesen csak a különbségek egy ré­szét sikerül kiegyenlíteni a három ktsz-ből létrejött szö­vetkezetben. Az eredményes közös munkához — például — szükséges a bérszínvonal egyeztetése is. Nos, bár sok helyütt gyakran ez látszik a legnehezebbnek, ebben a szövetkezetben — ahogyan értesültünk —, aligha jelent problémát. A jobb helyzet­ben levők belátják, megér­tik. hogy pénz dolgában leg­inkább a pétervásáriak szo­rulnak most támogatásra, így az idén náluk tervezik a jelentősebb bérrendezést. S LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE más területekén is egyre kö­zelebb kerül egymáshoz a volt három kis ktsz. hogy együttes munkájukat, növek­vő vállalkozásaikat a jövő­ben ne zavarja semmi. Dolgozik, tervez és biza­kodik az április 1-től újnak számító szövetkezet — s a kollektíva eredményességé­ben, sikereiben reményke­dik az egri járás is. (Gy, Oy.» . 1 1 ——■„ i Hárman — együtt Szövetkezeti építőbázis az egri járásban ILLATOSÁN, vidáman kezdődött a húsvéthétfővel a hét, s szükség is volt a jó hangulatra, hogy ellen' súlyozza a hűvös, borús időjárás keltette rosszked­vűnket. Mindenesetre sze­rencsésen átvészeltük a kétnapos ünnepet, amelyet végül is a „csendes” jelző-1 vei Illettünk. Csendes volt, mert semmi rendkívüli eset nem zavarta meg, ily mó­don aztán kedden már nyugodtan folytathattuk a munkát. Mindenekelőtt a szere­lőknek akadt dolguk: be­áztak ugyanis a telefonká­belek, ami miatt Egerben igen sok telefonkészülék megnémult, s hogy szóra bírják őket, reggeltől estig dolgoztak a szerelők. Ha­sonlóképpen igen kemény munka folyt egész héten mezőgazdasági nagyüzeme­inkben a fagykárok és a belvízkárok csökkentésére, illetve felszámolására. Re­méljük, az erőfeszítések nem maradnak el, ehhez azonban az időjárás „ke­gyeit” is meg kellene nyerni, .Ez volt a véleményük a Nemzetközi Újságíró Iskola hallgatóinak is, akik szer­dán Heves megyébe láto­gattak, és Egerben is, Eger- szóláton is — ahol a Béke Termelőszövetkezet vendé­gei voltak több hasznos tapasztalatot szereztek. Az egri városi tanács és a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége csütörtökön tartott ülést. Előbbin a megyeszékhely közrendjé­nek és közbiztonságának helyzetéről adtak számot az illetékesek, örvendetes, hogy a különböző bűncse­lekmények vissäaszo látásá­ban, a társadalmi erők be­vonásával igen komoly eredményeket értek el a bűnüldöző szerveink. A szőlőművelés gépesí­téséről pénteken rendeztek igen nagy érdeklődéssel ki­sért bemutatót az Egedhez gyen. A bemutatón Heves és Borsod-Abaoj-Zemp’én szőlősgazdáinak képvisele­tében mintegy százan gyűl­tek össze. A délelőtti elmé­leti előadás után délután 16 féle nagy teljesítményű korszerű géppel ismerked­tek meg, amelyek hegyvi­déken igen eredményesen alkalmazhatók, Ugyancsak pénteken tar­totta ülését a Heves me- gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A NEB-tagok igen fontos kérdésről tárgyaltak, nevezetesen arról, hogy a terveknek megfelelően ha­ladnak-e a kiemelt beruhá­zások és azokhoz biztosí­tott-e az építőipari kapaci­tás. Az e témakörben foly­tatott vizsgálat kedvező eredményt hozott, s erről a legilletékesebb, a vizsgálat vezetője tájékoztatta a me­gyei NEB-ülés résztvevőit VÉGEZETÜL: ezen a hé­ten értesültünk egy szép Heves megyei sikerről, amely a közgazdászok hat­vani területi döntőjén szü­letett Tíz — észak- és ke- let-magyarországi — köz­gazdasági szakközépiskola legjobb diákjai versengtek egymással a tavaszi szünet utolsó napján, s ezen a versenyen a győzelmet és egyben az országos ver­senyen való Indulás jogát az egri szakközépiskola ta­nulói szerezték meg. Ily módon bízvást kívánhatunk magunknak hasonló sike­res heteket, hónapokat (ka—ti) JtmmsQ 1977., április 17* vasárnap i

Next

/
Oldalképek
Tartalom