Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
A marxizmusról — népszerűén Szabadság és szükségszerűség Egyike a filozófia legősibb problémáinak. Vajon szembeállítható-e a kettő? Ellen- tétek-e? A szabadság — a teljes függetlenség, a szükségszerűség — ennek ellentéte, a teljes meghatározottság és függőség? . A marxista—leninista filozófia elveti a szabadságnak azt a felfogását, amely a fogalmat mint a világtól való függetlenséget és megszabadulást értelmezi. Ha a szabadságon azt értjük, hogy az ember képes minden korláton és meghatározottságon felülemelkedni, úgy ez nem más, mint öntévesztés és önáltatás. Ha egy társadalmi ideológia — vagy mozgalom — azt vallja, hogy senkitől és semmitől nem korlátozva képes máról holnapra megteremteni egy vadonatúj társadalmi állapotot — ez a voluntarizmus: történelmi feltételektől, adottságoktól és törvényektől való önkényes eltekintés, a „tetszésszerintiség” hitvallása. Csakhogy a társadalom nem létezik a természettől függetlenül. Az ember pedig nem létezik társadalomtól függetlenül. * Függősége azt jelenti, hogy létezését részben tőle független, részben saját maga által létrehozott körülmények meghatározzák: determinálják. A szabadság mármost nem az -•mber valamilyen örök, fix tulajdonsága. Annak a történeti folyamatnak a terméke, amelyben az ember növekvő, mind inkább előrehaladó mértékben tudatos tevékenysége tárgyává teszi saját korlátáit. Ahhoz, hogy túlhaladjunk természeti és társadalmi megkötöttségeinken, előbb meg kell ismerhatvani nevelőt említhetjük. A gimnáziumi oktatók közül Bertalan József egri és Jónás Frigyes gyöngyösi nevelő érdemel említést. Behatolt a forradalmi levegő az egri jogakadémia falai közé is. Itt Altorjay Jenő és Pécsi Jenő igyekezett a hagyományos polgári gondolkodás keretein túllépni. A Tanácsköztársaság kikiáltása új lendületet adott a már korábban kibontakozó pedagógusszakszervezeti mozgalomnak. Különösen jelentős volt az egri, a gyöngyösi és a káli csoport tevékenysége. AZ ISKOLAI ÉLET szocialista szellemű átalakításának fontos része volt a nevelők ideológiai átképzése, a marxista eszmék megismertetése. Az átképző tanfolyamok megyénkben júniusban és júliusban zajlottak le. A július eleji egri tanfolyam egyik előadója volt a nagy forrad'almárnő, Berzeviczy Gizella. A proletárdiktatúra iskola- politikája új szint vitt a diákok életébe is. A megye iskoláiban megalakultak a diákbizottságok, amelyek az ifjúság forradalmi szervezetei voltak. Gyöngyösön a gimnázium hetedikes növendékei áprilisban Ády-ünnep- séget rendeztek, ahol Beregi Oszkár neves színészünk verseket mondott. Az ünnepségen Móricz Zsigmond is részt vett, aki Adyról. mint proletárköltőről beszélt. A gyöngyösi diákok május 5- én pedig Marx-ünnepélyt tartottak. A szocialista állam honvédő harcai fellelkesítették a diákságot. Az egri cisztercita gimnáziumból. 14nünk őket. Ismeretünk birtokában válik lehetségessé az akarat szabadsága: hogy hozzáértéssel és felelősséggel döntsünk. Már ebből kitetszik, hogy a szabadság nem a korlátoktól és kötöttségektől való elszakadás. Ez képtelenség. Hanem azok megismerése és tudatosítása, és ennek eredményeképpen a tőlük való felszabadulás. A szabadság a szükségszerűségek felismerése — írta Engels. Azonban nem jelenti, hogy pusztán tudati állapot. A szabadság gyakorlati viszony. Az emberi élet korlátainak meghaladása és az e korlátok és feltételek fölötti uralom és ellenőrzés megszerzése. A társadalom szabadsága azt jelenti, hogy képes a természeti viszonyok megismerésére és emberi szolgálatba állítására. Az égvén szabadsága azt jelenti, hogy saját tudatos elhatározásától függően képes életébe bevonni mindazokat az ismereteket és lehetőségeket, amelyeket a megelőző nemzedékek és az adott korszak a számára felkínál. Az egyén szabadsága azt jelenti, hogy az ember képes személyisége tudatos — önálló és irányított — fejlesztésére. A természeti és társadalmi jelenségek világában belső, lényegi, általános összefüggések és meghatározottságok hatnak. Ezek a szükségszerűségek. Tőlük elvonatkoztatni szintén voluntarizmus. Megismerhetetlenségüket és befolyásolhatatlanságukat állítani: ez a fatalizmus: az emberi 6ors eleve elrendelt- ségének, embertől független — végzetszerű — beteljesülésének állítása. Ösztönös- 6égről beszélünk, amikor olyan módon fogunk hozzá a • valóság átformálásához, hogy nem ismerjük törvény- szerűségeit. Az ösztönösség ezért a szükségszerűség fel nem ismerése, a tudatosság hiánya. en, a tanítóképzőből pedig 11-en jelentkeztek vöröskatonának. A proletárdiktatúra létrejötte lehetővé tette a szocialista gyermekvédelem kialakítását. Ennek szép példája volt megyénkben a tanulók rendszeres fürdőztetésének és üdültetésének a megszervezése. Júliusban csak Gyöngyösről 260 gyermeket vittek üdülni. A fiatalkorúak szórakoztatására megyeszerte megnyitották az addig elzárt parkokat, így Egerben az Érsekkertet, a kispapok kertjét, Gyöngyösön pedig az Orczy-kertet. Egerben július elején a direktórium elhatározta, hogy az Érsekkertben és a vásártéren gyermekjátszóteret létesít. A gyermek- nevelés jó módszere volt, hogy számos iskolában kirándulásokat, játék- és me- 6edélütánokat rendeztek. Különösen sok és jól sikerült mesedélután volt Hatvanban, melyek szervezésében élen járt Elefánt József tanító. A tanácshatalom vezetői nem feledkeztek meg az árva gyermekekről sem, Egerben állami gyermektelep felállítását kezdték el. A tanácsköztársaság a közoktatás szerves részének tekintette a felnőtt dolgozók oktatását és nevelését. Megyénkben is megindult ez a munka úgynevezett munkás szabad iskolák keretei között Ez is úttörő kezdeményezés volt, mivel a proletárdiktatúra kikiáltása előtt nem voít intézményesen megoldva a felnőttek oktatása. Adataink szerint ez az iskolatípus, amelyet július közepén nyitottak meg. a Tanácsköztársaság időszakéTizenegyezer tag több száz milliója Néhány hónapja, hogy egyesült a Vámosgyörk és vidéke, valamint a Gyöngy- szov Áfesz. Január 1-től már több mint tizenegyezer tagja van az új fogyasztási szövetkezetnek, és gondoskodnia kell Gyöngyösön kívül szinte a fél járás lakosságának ellátásáról. Munkájuk nagy- '6ágát az is mutatja, hogy éves tervük már közelít az egymilliárd forinthoz. Nem csoda, ha küldött- gyűlésükön kiemelten kezelték. a jelenlevők a kötelezettségek sorát. Az is természetes, hogy a volt vá- mosgyörki áfész egykori tagjai máris összehasonlítást tettek: milyen volt az üzletek árukínálata, a kereskedelmi dolgozók magatartása „azelőtt” és milyen most. Elégedetten állapították meg, hogy a fejlődés az eltelt néhány hónap alatt is szembeötlő. Amikor Bartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese a háztáji gazdaságok és a szak- szövetkezetek segítését emelte ki a hozzászólásában, tulajdonképpen egy elkezdett gondolatsort folytatott és hangsúlyozott. Ez a téma központi helyet kapott a tanácskozáson, sokan mondták el véleményüket, tapasztalataikat erről. Többen kifogásolták a felvásárlásban észlelt hiányosságokat, amik még az elmúlt évről maradtak meg nem éppen jó emlékként bennük. A felszólalók egy- re-másra ajánlották fel, hogy a községek a zöldség- és a gyümölcstermelésben is, de az állathizlalásban is segítenek, még többet tesznek, mint tettek például tavaly, de teremtsék meg ehhez a biztonságérzetüket is, a szerződések megkötésével a vállalt kötelezettségek megtartásával. Csernyánszky Tamás, az igazgatóság elnöke a vitazáróban bejelentette, hogy a felszólalások alapjan rendkívüli igazgatósági ülésen tárgyalják meg a háztáji gazdaságok és szakszövetkezetek támogatását. Intézkedési tervet állítanak össze, ebben a felelős személyek megjelölésével rögzítik a tennivalókat Azt is kijelentette, hogy a felkínált sertéseket ezentúl három napon belül átveszik a szakszövetkezetektől, a szerződött állattartóktól. ban csak Egerben működött. Gyöngyösön a felnőttek művelésére több alkalommal előadássorozatot indítottak, ahol a város vezetői főként a kapitalizmus és a szocializmus különbözőségéről beszéltek. A közoktatáshoz hasonlóan a közművelődés egyes területein is szép eredmények, illetve tervek születtek. A magánkönyvtárakat köztulajdonba vették, elkezdődött a nyilvános könyvtári hálózat kiépítésé. Július közepén Lukács György Egerben jártakor felmerült az addig egyházi kézen levő líceumi könyvtár átrendezésének terve is. Lépések történtek az iskolai és a szakmunkáskönyvtárak fejlesztésére. Ugyancsak Lukács György egri tartózkodásakor került szóba egy városi múzeum létesítésének terve is. A FILMSZÍNHAZAKAT 6zintén köztulajdonba vették, és gondoskodtak szocialista jellegű műsorpolitika megvalósításáról. Egerben érdekes kezdeményezés volt az úgynevezett vörös moziesték rendezése. Ezek május 26-án kezdődtek el. A filmvetítések után proletárverseket és -dalokat adtak elő. Az első estén Várnai Zseni és Ernőd Tamás verseiből szavaltak, és előadták Gábor Andor egyfelvonásos vígjátékát, majd a munkásdalárda énekelt. A megyeszékhelyen a proletárdiktatúra kikiáltása előtt nem működött állandó jellegű színház. A Tanács- köztársaság időszakában a városi direktórium propagandaosztálya munkája nyomán hetenként két elöÉpül a 750 .kilovoltos távvezeték Az Albertirsá és Vinyica között épülő 150 kilovoltos vil- lamosenergiai távvezeték 268 kilométeres szakaszán 68? vasszerkezetet állítanak fel. Az Országos Villamos Tá\ vezeték Vállalat 2. számú szcrelőségvezetósége az oszlopok állításával egyidőben megkezdte a szigetelőláncok és az áramvezető sodrortyok szerelését. Jelenleg a Szabolcs-Szatmár megyei Nyíribrony és Levelek térségében dolgoznak. (MTI fotó: Balogh P. László) Népi ellenőrök a vadászmezőkön Széles körű vadászatot rendeztek népi ellenőreink a vadásztársaságok háza táján. S jóllehet, puska nélkül zajlott ez a vadászat, nem volt szegényes az a „zsákmány”, amit aggatékra. fűztek, amit terítékre hoztak. Témánkhoz kanyarodva, arról az utó- vizsgálatról van szó, amit a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság végzett, hogy megállapítsa: milyen változások mérhetők a vad- és pénzgazdálkodásban, a társaságok egyesületi, testületi életében 1973—75 között? Nem mind vadász, aki puskás... Nézzük először is: milyen az egyesületi élet? — mert fegyveres ’ testületek lévén szó, ez a kérdés nagyon fontos, lényegbe vágó, s egyben meghatározója a vadászati és gazdálkodási tevékenységnek is. Heves megyében 38 vadász- társaság, 1400 puskás osztozik, 268 ezer hektárnyi vadászterületen. Ebből a vizsgálat 24 társaságot, 880 vadászt érintett. Többségében kielégítőnek ítélték a testületi,. egyesületi munkát, a kisebbségben levő hibákat sem lehet azonban elhallgatni, mert súlyosságuk kirívó. Itt érdemes idézni a pontos adást tartottak a színház épületében, ezzel akarván pótolni a hiányzó állandó színtársulatot. Vörös színházi esték keretében került sor az előadások megrendezésére. Ezek július 1-én indultak. A vörös estéken általában színdarabrészleteket és verseket adtak elő a fellépő művészek és a műkedvelők. Július végén a direktórium a sátoraljaújhelyi színtársulattal kötött szerződést előadások tartására. A társulat műsorán a Lili bárónő, a Sztrájk és a Világ proletárjai, egyesüljetek című darabok szerepeltek. A Tanácsköztársaság új fejezetet nyitott a sajtó történetében is. A hírlapok új tartalommal, sőt új címmel jelentek meg. Az Egri Újság helyébe az Egri Vörös Újság, majd az Egri Munkás lépett. Az Egri Vörös Újság szerkesztője a neves szocialista író, Somfai János volt. Gyöngyösön, miután a direktórium átszervezte a sajtót, a Mátravidék helyére a Vörös Mátravidék lépett. A proletárdiktatúra időszakában Hatvanban is tevékenykedett a proletársajtó. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG leverése félbeszakította a szép eredményeket és még szebb terveket hozó kulturális forradalmat. 1919 kulturális vívmányait az újból hatalomra került régi uralkodó osztályok felszámolták. Csak a felszabadulás után megvalósuló második magyar proletárdiktatúra idején nyílt újból lehetőség arra, hogy a szocialista kultúrát most már véglegesen megteremtsük. Dr, Szecskó Károly megállapításokat: „A vadász- társaságok egy részének testületi, egyesületi élete nem rendezett, a szocialista demokrácia elveit megsértik, gyakori a személyeskedés, torzsalkodás, a pénzügyi fegyelem megsértésé, a pénz- és anyagkezelés lazasága és az ezzel összefüggő, egyéb szabálytalanság.” Ahol nincs rend, egyetértés a közösségben, ott legkönnyebben felüti fejét a .kapzsiság, fegyelmezetlenség, ami a vadászatoknál a legsúlyosabb következményekkel járhat. Sajnos, sok szomorú példa erre a bizonyíték. Nem mind vadász, aki puskás. És a bajok okozói ezek a puskával rendelkező, nem vadászok. Azok, akik megszegői a vadászat alapvető szabályainak, írott és íratlan törvényeinek; akik úgy bánnak fegyverükkel; hogy nemcsak önmagukat, de másokat is veszélyeztetnek; akiknek ténykedése sérti a vadgazdálkodás érdekeit, magatartása pedig az együttes szórakozást. A számlájukra írható lista a népi ellenőri vizsgálat megállapítása szerint, 17 baleset, amiből 3 volt halálos. „A balesetek oka 90 százalékban a vadászat gyakorlati szabályainak be nem tartása, a fegyelmezetlenség, a kapzsiság, a meggondolatlanság és részben az anyagiasság volt.” Szerepel aztán még a listán 53 fegyelmi eljárás, amit azért kellett lefolytatni, mert megsértették az alapszabályt, nem tartották be a vadászati rendet, illetve engedély nélkül folytattak vadászatokat. Aki jól vei, jól arathat A vadgazdálkodás népgazdasági szempontból jelentős termelési ág. A vadászat ennek aratása. Jóllehet, a vizsgált 24 társaság az összes kiadásainak csak 28 (nagyon kevés!) százalékát fordította vadgazdálkodási feladatokra, az eredmény így is kedvező. Kedvező azért, mert a ^szárnyas apróvad tenyésztésének fokozott fejlesztése mellett, nem feledkeztek meg a vadvédelemről sem. Rendszeresen végezték a dúvadirtást, a kártevők (kóbor kutyák, macskák, szarkák, szürkevarjak) számának apasztását. De lássunk néhány adatot, amelyek a szavaknál is beszédesebben bizonyítják a tettet és az eredményt... A vizsgált három év során 127 ezer mázsa szemes és 4000 szálas takarmányt használtak fel vadetetésre. Félvadte- nyésztési tervüket fácánból 250, fogolyból 120 százalékra teljesítették. És most az aratás, a vadászat adatai — hároméves összesítésben... Nyálból kilőttek 27 743, élve befogtak 27 935 darabot. Leszólítottak a magasból 66 722 fácánt, élve értékesítettek 16 472-tőt Nem maradhatnak ki a sorból a nagyvadak sem. Szarvasból 891, őzből 1357, muflonból 26, vaddisznóból pedig 1045 volt a sikeres kilövés. Nagyobb becsülést a forintoknak Amemiyire gondosak, lelkiismeretesek a társaságok a vadgazdálkodásban, annyira könnyelműek pénzügyekben. A népi ellenőrök jelentős hibákat, súlyos mulasztásokat tártak fel több helyen is. A pénzügyi szabályokra fittyet hánynak, összevissza vezetik (ha vezetik) a pénztárkönyvet. És tehetik, mert a járási hivatalok szakigazgatási szervei rendszertelenül vág}’ egyáltalán nem ellenőrzik, hogy rend van-e a forintok körül. Aztán pedig a megyei intéző bizottság is, csak szúrópróbaszerű vizsgálatokat tart, azt is hébe-hóba. De nézzük konkrétan, hol, milyen hibákra bukkantak a népi ellenőrök? Abasári vadásztársaság: a pénztárkönyv áttekinthetetlen, bizonylatok hiányoznak. Visznek: egy postautalvány számára hivatkozva, autóvásárlásra kifizettek 80 717 forintot, 6zámla nélkül. Hevesi „Nimród” Vt.: szabálytalan vásárlások tömegével, pénztári bizonylatok hiányzanak, a vadászház építéséhez vásárolt anyagok felhasználásáról nincs számla, az intéző bizottság tagjainak személyes használatra vásároltak lőfegyvereket, túlzottan magas a reprezentációs költség (150 ezer forint), a nagy értékben vásárolt töltények felhasználása is ellenőrizhetetlen. Ugyancsak nem találtak rendet a pénzgazdálkodásban a rózsaszentmártoni, ti- szanánai vadásztársaságoknál. Az egri Gárdonyi Géza Vt.-nak pedig az 1973. évi pénztárkönyve szőrén-szálán elveszett 4?!). Javaslatok A népi ellenőrök széleskörű vizsgálata nemcsak a diagnózist állapította meg, mindjárt medicinát is ajánl. Javaslatokat :— 22 pontban — a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére, a vadásztársaságok össztevé- kenységének megjavítására. Javasolják legelsőként az éves munkatervek szigorú megkövetelését, a vadászati tevékenység hitelesebb dokumentálását. Nagyobb ellenőrzést sürgetne c pénzügyi vonalon, hozzátéve azt is, hogy a vadásztársaságok, forintjaik jelentősebb részét (az ösz- szes kiadásoknak legalább 40 százalékát) a vadállomány minőségi fejlesztésére, vad- gazdálkodásra fordítsák. Felhívják a figyelmet arra a lehetőségre, hogy a közművelődési intézmények hálózata segítségével új színfolttal lehetne gazdagítható az ismeretterjesztés. Mert „szükséges, hogy a lakosság minél szélesebb tömege, de különösen az ifjúság, ismerkedjen meg a vadgazdálkodással ,a hasznos vad védelmével". Pataky Dezső Mmüsig Q 1977. április 2„ szombat
