Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-04 / 53. szám
Közös bobby Tele van az ország hobbyházakkal és hobbykertekkel. Ezeknek több fajta rendeltetésük van, mindenesetre kiválóan alkalmasak a szabad idő hasznos eltöltésére. I — Mit csinálsz szombaton? — Metszem a szőlőt. — És te? — Építem a telken a házikót. Szóval, földművelő nép voltunk, az is maradtunk, a jövőben is az leszünk, csak éppen másfajta módon. A saját kedvtelésünkből ásunk, kapálunk, metszünk, műtrágyázunk, röviden szólva: töltjük mindezekkel a szabad időt A hajdani napszámos, meg a kisparaszt belegörnyedt a munkába, a szó szoros értelmében a vérét szívta ki a föld. Most paszi szióból kapálunk, termelünk azért, hogy a hobbykertben a hét végén kipihenhessük magunkat... — Nem furcsa? — Tudja, megváltozott az életünk! Én még voltam sum- más és öntözgettem verejtékemmel a drága magyar földet Akkor a télire valóm, az életem függött ettől. Ma, mint nyugdíjas, szintén művelem a kiskertet Metszegetek, földiepret, krumplit is termelek. Időtöltésből, szórakozásból... Több kiskerttulajdonossal beszélgettem mostanábam —- Kinek a hobbyja a kert a családban? — Sajnos, csak az enyém! — És a felesége, meg a két gyerek? — ök nem szeretik! A feleségem olyan varrást, hímzést kedvelő, a gyerekek meg a motorért, a túrákért élnek- halnak. — Akkor szétszakad a szabad Időben a család? — Azért erről nincs szó, mert a féleségem az én kedvemért néha azért kijön, tesz-vesz valamit. A gyerekeknek meg hazavisszük a gyümölcsöt! Nekik munkának számít, ha itt dolgoznak, nekem szórakozásnak. A feleségem szereti a társaságot, és azt mondja, hogy itt a kertben mindig egyedül vagyunk. — Mióta van kertjük? — Három éve! — Hánysz«» sütöttek már szalonnát, hányszor főztek bográcsost, hányszor hívtak vendégeket a három esztendő alatt? Nagyra mereszti szemét, látom, hogy nem érti a kérdést. — Bora is van? — Termett egy tonnával! — Megkóstoltatta-e már a rokonsággal, a barátokkal? Aztán egykét jó nóta elhangzott-e már azon a telken? Abból tudom, hogy most már érti a kérdést, mert nem válaszol, és zavartan másra tereli a beszélgetést. A minap, amikor újra találkoztunk, azt mondta: — Tudja-e. hogy a múltkor nem beszéltünk bolondságot? — Remélem! — Képzelje, amióta a feleségem, meg a gyerekek meg* tudták, hogy a legelső szép tavaszi napon meghívjuk a barátokat, azóta mindig a hobbykertet emlegetik. Az asszony már a bográcsot is kisúrolta, a 6rácx>k meg szalonnasütő nyársat keresnek az Eged alatt... Szalay István Miyégre építették...? Avagy: feltámad a hatvani szabadtéri színpad Gyakorta hangzik el ta- nácsüléseKen a Kérdés: ott a nagy szabadtéri színpad', csak nyűvi az idő, évek óta kihasználatlan, mivégre épült hát...? Persze nem csupán a „városatyák” körében vitatéma e népkerti építmény. Foglalkoztatja az egész te- lepülés közvéleményét. Legalábbis azokat, akik szeretnének művelődni, szórakozni, s szívesen vennék a színpad feltámadását. Valóban: mivégre épült? Milyen jövőt szánnak neki illetékeseink, különös tekintettel az ismét közelgő tavaszra, nyárra, a szabadtéri színpadok szezonidejére? HATMILLIÓ FORINT — Szombathelyen, Nyíregyházán, Debrecenben néztünk meg ilyen színpadokat, s ottani tapasztalatok alapján terveztettük 1962-ben a miénket — emlékezik az indulásra Hatvani György, aki abban az időben a városi tanács elnöke volt. -r- Mindenféle terv társadalmi munkában készült, műszaki osztályunk hozta össze, de a kivitelezésben is nagyon sok segítséget kaptunk a vasúttól, cukorgyártól, konzervgyártól. Brigádok, fizikai és szellemi dolgozók vállaltak ingyenmunkát, az építési anyagot pedig jórészt a községfejlesztési alapból biztosítottuk. Mire három év múltán felavathattuk a színpadot, csaknem hatmillió forint feküdt benne, s néhány esztendeig elég gazdag nyári programot bonyolított le. Hadd tegyem hozzá: eredetileg könyvtárat, olvasót terveztünk a nézőtér homlokzati része alá, valamint a moziüzemi vállalattal tárgyaltunk. Csak amikor ezeket a törekvéseket nem tudtuk megvalósítani, akkor engedtük át a terepet vendéglátóipari célra... VALAMI MEGMOZDULT Hatvani György szavaival nem vitázhatunk, mint ahogyan a színpad sorsáért aggódókat megértjük. A kezdet sikereit visszaesés, majd teljes pangás váltotta fel a Népkertben. Csaknem egy évtized telt úgy el, hogy kihasználatlan volt a szabadtéri színpad, e közművelődési szempontból sem elhanyagolható építmény. Ezalatt természetesen az időjárás alapos romboló Az elmúlt esztendőben 8,6 százalékkal több könyv jelent meg, mint az azt megelőző évben, a példányszám 74,5 millióról 89,3 millióra, mintegy 20 százalékkal nőtt. A könyvszakma tavalyi tevékenységéről Drucker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének főtitkára nyilatkozott az MTI munkatársának. Egyebek közt elmondotta: nőtt a tudományos, valamint a gyermek- és ifjúsági művek részaránya. Világszerte visszaesés mutatkozik a szép- irodalmi művek kiadásában. Bár nálunk is egyre nagyobb áz érdeklődés a tudományos, ismeretterjesztő szakkönyvek iránt, a szépirodalmi könyv1977. március 4., péntek múnkát végzett. Tönkrement a villamossági hálózat, maga a színpad, s rothadni kezdtek a padsorok. Arra sem nagyon gondoltak, hogy — program hiányában —, legalább megóvják állapotát, ne váljék az enyészet martalékává. A felébredt felelősségtudat tavaly mozdította mega helyi tanács vezetőit, s negyedmillió forintot irányoztak elő a legsürgősebb karbantartási munkákra. Múlt évben kezdett műsorokat szervezni a szabadtéri színpadra a városi művelődési központ is, amely közvetlen gazdája az építménynek^ A teraszon szombatonként nagy sikerű beatkoncerteket rendeztek a fiataloknak, néhány hangverseny, nótaest alkalmával az idősebb korosztály töltötte meg a padsorokat, máskor pedig itt bonyolítottak le ökölvívó-mérkőzéseket, sportversenyeket, gyűléseket. MÉG GAZDAGABB MŰSORT — A szabadtéri színpad olyan örökség, amit feltétlenül gondoznunk kell! — mondja kérdésünkre Baráz Máté, a tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. — Egyelőre azonban csak rövid távra tervezhetünk, hiszen mind a tökéletes felújítás, megóvás, mind a színpadra szánt gazdagabb műsor komoly költséggel jár s nem szerepel osztályunk idei gazdálkodási tervében. De a művelődési központnak sincs rá fedezete! Múlt esztendei maradványból, főleg pedig társadalmi segítséggel kívánjuk nyár elejéig használható állapotba hozni a szabadtéri színpadot. Biztosíték erre például a honvédség, amelynek parancsnokai már ígérték a támogatást. Számítunk ugyanakkor a megyei mozij- üzemi vállalatra, mert ifjúsági estek, nyugdíjastalálkozók, könnyűzenei előadások mellett elképzelhető, hogy kiadás is fejlődik. Amíg 1975-ben 701 szépirodalmi művet adtak ki kiadóink, addig tavaly 722 került a könyvesboltokba. örvendetesen emelkedik a gyermek- és ifjúsági irodalom műveinek száma: az 1975-ös 278 művel szemben az elmúlt esztendőben 378 alkotás került a gyermekekhez, fiatalokhoz Összkönyvkiadásunk 14,3 százaléka az ismeretterjesztő és 38,8 százaléka a szakkönyv. — Figyelemre méltóak könyvforgalmazásunk eredményei is. Az elmúlt évben a könyvek kiskereskedelmi forgalma csaknem elérte a kétmilliárd forintot, 1975- höz viszonyítva, 16,8 százalékkal emelkedett. Különösen örvendetes a vidéki, illetve az üzemi forgalom nagyarányú növekedése. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, amely Budapest kivételével az egész országban kéthetenként felújítsunk sza. badtéren valamely érdeklődésre számító sikerfilmet! ARCOT KERESVE Beszélgetésünk résztvevője még Timkó Gyula, az osztály gazdasági előadója, valamint Kovács Béla, a színpadért felelős művelődési központ igazgatója. Öt idézzük! — Igaz, hogy máról holnapra nem lehet csodát teremteni. S nem csupán az építmény korszerűsítése jelent nagy anyagi terhet a tanácsnak. A rendeltetésszerű működésnek az is feltétele, hogy az öltözőkben, raktárakban pillanatnyilag meghúzódó múzeum valahol végleg otthonra találjon. Véleményem szerint azonban már most gondolkoznunk kell azon, hogy a szabadtéri színpad teljes ■ felújítása után mi jelentsen ott vonzó erőt, milyen legyen a három-négy hónapos műsor szerkezete. Eger régi magyar műveket mutat be a várban. Gyöngyös a néptáncra és operai igényű zenés produkciókra épít. Szükséges, hogy mi is valamilyen határozott arcéit adjunk majd a nyári programnak. Ez természetesen nem jár azzal, hogy számításon kívül hagyjuk a rétegigényeket Műsorszerkesztéskor fiatalokra, öregekre éppen úgy tekintettel kell lennünk, mint ahogyan a munkásságot parasztságot legjobban érdeklő művészeti események teret kapnak majd a színpadim. TALÁN A HUMOR Hosszú, tartalmas volt eszmecserénk. A gazdálkodási előadó közben már arra is figyelt: az osztály költségvetésének mely rovatán találni összeget, amiterjeszti a kiadványokat, 12,1 százalékkal növelte forgalmát. elérte a 664 millió forintot. Az üzemi és egyéb terjesztő szervezetek több mint 712 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, 33 százalékkal többet, mint 1975-ben. — Ezeket az eredményeket a könyvkiadás és -terjesztés, valamint a nyomdák áldozatos munkájával sikerült elérni. Gcmdot okozott, hogy bár a forgalom dinamikusan fejlődött, nem nőtt a könyvesboltok száma, s nem javultak jelentősen a feltételek, ezért rendkívül fontos a könyvszakmákban a korszerű módszerek bevezetése. Ugyancsak hasznosnak tartanák a könyvek minőségének, a kötészeti munkák szigorúbb ellenőrzését, hogy minél több kifogástalan, szép kötet kerüljön az olvasókhoz. bői az idei színpadnyitás alapmunkálatai fedezhetők, örülünk az osztályvezető megértésének, segítőkészségének, s a művelődési központ igazgatója által kifejtett elgondolásoknak. Ezek bizonyára megnyugvást keltenek széles városi körben, tanúsítván a figyelmet, gondoskodást. Mivel pedig Kovács Béla „arcot keres” a tökéletesen felújítandó szabadtéri színpadnak, siessünk segítségére ötlettel! Elkövetkező esztendők során talán lehetne úgy alakítani a nyári műsorszerkezetet, hogy abban a humor domináljon. A humor, ami szórakoztat. A humor, ami szatirikus éllel társadalmat formál. A humor ami zenébe öltöztetve szívhez szóló, nemes élmény. Vannak hivatásos és amatőr színpadok, amelyek erre a műfajra összpontosítanak. „Mikroszkópék” szállíthatnák a csúfolva gyógyítás varázsszerét. S az Országos Rendező Iroda bizonyosan nem idegenkedne attól, hogy minden nyárra összehozzon egy keresztmetszetszerű víg- operát, zenés vígjátékot, amit négyszer-ötször be lehetne mutatni Hatvanban. Idő, szervező munka kell hozzá? Bizonnyal. De azt hisszük, máshol sem várták tátott szájjal a sült galambot...! Moldvay Győző Kedves újságírónő, engedje meg, hogy kiöntsem a szivemet és ne sértődjék meg, ha fekete levest zúdítok a nyakába. Könnyen elviseli, hiszen telefonon teszem. Vegye tudomásul legteljesebb felháborodásomat. A maguk igazságtalansága, részrehajlása kriminális. Kérem, ahcjgy nálunk a nőket ajnározzak, dédelgetik, az vérfagyasztó. Kismamaklu- bok nőnek gombamód a földből. Van menyasszonyok iskolája, főzőtanfolyam, szabás-varrás ABC. De ki gondol velünk, kispapákkal? Kérem szépen, én az egyenjogúságot messzemenően tiszteletben tartó, tisztességes fiatal atya vagyok; feleségem teljes személyisége, alkotókedve és harmonikus fejlődése előtt meghajtom zászlómat. De ki tanít engem valamire is? Szervezett vagy szervezetlen formában?! A feleségem aligha, mert ő sem tud semmit. Tudhatna bár. mert kijárta a kisma- matanfolyamot, de magasrendű intellektus lévén, csak az „ösztön és nevelhetőség” kénléskörére figyelt, a fürdetés technikájára kevéssé. Anyámtól sem tanulhattam semmit, fontosabb munkái közepette ő is megfeledkezett rólam, éppúgy, mint az anyósom a lányáról. Egyetlen mesterem Benjamin Spock. Csakhogy az amerikai csecsemők — úgy látszik —eler ve másmilyennek születnek. Mert az én fiam kutyába sem veszi sokasodó elméleti ismereteimet. Üvölt, mint a sakál, akármit is csinálok vele, kivált éjszaka, akkor eleven, mint a csík, majd kiugrik a pólyából, erőlködik, mint valami hőstenor. Képzelje el, a lakóbizottság elnöke, többgyermekes anya, és esküszik rá, hogy mi éhez- tetjük elsőszülött gyermekünket! Hogy éheztetnénk? Egész éjszaka ölemben tartom, és kanalazom szájába a tápszert. Én főzöm a parajt. Lehet, hogy nem egészen tökéletesen. Nagyanyám (ő képviseli családunkban az utolsó. főzni tudó női nemzedéket) spenótja egészen másforma volt. De hát, mondom, hogy engem semmire sem tanítottak. Az időbeosztásra sem. Boldog kispapaságom kellős közepén, mélységesen el vagyok keseredve. Csak kóvály- gok kísérteiként. Négy hete nem aludtam egyfolytában két óránál többet. Hajnalok hajnalán kezdem a napot, mégsem haladok semmivel. Miért?! Nem tudom. Lefutok vásárolni egy nap tízszer. Egy liftesboy nem száll any- nyit föl, s alá. amennyit én gyalog szaladgálok a lépcsőkön. A feleségemnek egyenként jut eszébe a szappan, a mosópor, az orvosság, a tápszer, a tej, a kenyér, a zöldség. Azt mondja, hogy én is gondolkozhatnék. De kérem, én filozófus vagyok! Az én fejem mással van tele... És az a sok pelenka! Nekem termeli a gyerek, futószalagon. Mert ugyebár mondanom sem kell, a mosás is az én feladatom. Igen, van automata mosógépünk, de engem ezzel átejtettek. Azt hittem, ez majd magától mos. Hát nem, ehhez is ember kell. Mindenhez ember kelL De mi lesi ha véget ér a szabadságom? Már a jövő évit is kivettem, annak is a végső morzsáit rágom. Hogy végzem én el mindazt, amire most az egész nap kevés — a szabad időmben? És hogy fogok kialvatlanul dolgozni? Látja, tisztelt asszonyom, ezért is háborgók, hogy miért csak a kinmamáknak átírnák 'gyermekgondozási segélyt? Hiszen a világ halad, és a mai csecsemők rendkívül munkaigényesek, ezekhez két ember is kevés. Mit mond ? Hogy nagyanyámék hat gyermeket neveltek fel, anyámék pedig — igaz, nagyanyai segédlettel —, de mégis hármat? De hét az régen volt. Akkor még a gyermekek nem voltak ilyen differenciált személyiségű, szub- tilis lények. Hogy mindez tudatlanságomból ered? De kérem, ki tehet róla? Ki törődik velem? Spock mester, a Szülök Kislexikona, meg a nőtanács brosúrái? Minél többet olvasok, annál zavartabb leszek. Csak tudnám, mivel ízesítette nyagyanyám a spenótot!? Kedves újságírónő, itt nő a pelenkahalom a telefon körül, befejezem, vár a mosás, könyörgöm, segítsenek! Ha egyszer meghirdették az egyenjogúságot, álljanak a kispapák mellé! Egyenjogú kispapa szeretnék lenni 1 Mit, hogy szeretnék? Akarok, akarok, akarok! De mit ér a jog, ha nincsenek meg a feltételek hozzá? Bozóky Éva Emelkedik a gyermek- és ifjúsági művek száma