Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

IMG PfötETUDO, EÖYESOUEIH1 AZ MSZMP HEVES MECYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIIL évfolyam, 55. szám ARA: 1—, FORINT 1977. március 6« vasárnap Megkezdődött a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája Szombaton, & Parlament kongresszusi termében meg­kezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a nőtanács tagjain, a különböző szak­területek képviselőin kívül részt vesznek a párt-, állami és tömegszervezetek, a szö­vetkezetek képviselői. Az el­nökségben foglalt helyet — többek között — Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter, valamint Fanny Edel­mann, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség főtitká­ra. Meghitt pillanat: vörös nyakkendős úttörők virágcso­korral és a zánkai úttörővá­ros gyermekgalériájának egyik legbecsesebb darabjá­val, egy anyát idéző kézi­munkaképpel köszöntötték a konferencia résztvevőit. A tanácskozás Keserű Já­nosáé könnyűipari miniszter elnökletével kezdte meg mun­káját. Az 1971. évi, I. orszá­gos konferencia óta eltelt időszak tevékenységéről Er­dei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke számolt be. — Hangsúlyozta, hogy a Magyar- Nők Országos Taná­csának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Közpon­ti Bizottság 1970-es határoza­ta minőségi változást idé­zett elő a nők társadalmi szerepének megítélésében, meggyorsította politikai, gaz­dasági és szociális helyzetük fejlődését, és jelentősen hoz­zájárult társadalmunk előre­haladásához is. A nőpolitikái határozat végrehajtása jó gazdasági körülmények között kezdő­dött. Ez lehetővé tette, hogy gyors és hatásos intézkedé­sek szülessenek az élet- és munkakörülmények, a szoci­ális ellátás javítására A KB határozata és az erre épülő 1013-as kormánydöntés szel­lemében a vállalati és a sző vetkezeti tervekben, vala mint a kollektív szerződések ben megfogalmazták a dol­gozó nők érdekében teendő intézkedéseket, és- nagy ré­szüket meg is valósították. Jelenleg a munkaképes ko rú nők több mint háromne­A Parlament kongresszusi termében megkezdte műn* káját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferen­ciája. A képen Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke beszámolóját mondja. gyed része dolgozik, a többi még tanul, s mintegy 400 ez­ren a háztartásban tevékeny­kednek. Lényegében tehát teljes a nők foglalkoztatása: mindenki dolgozhat, aki akar. Ez a helyzet gazdasági füg­getlenséget és biztonságérze­tet ad a nőknek. Az ipari munkásnők mun­kaerkölcsét igen nagyra érté­kelte Erdei Lászlóné, aki egyben köszöntötte a vörös Csepel dolgozóit, akik ismét példát adtak szociálisa helyt­állásból és nemzetközi szo­lidaritásból. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére elin­dított munkaverseny nagy hazai és nemzetközi vissz­hangra talált. Ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mintegy 40 százaléka nő. Szívesen vállalnak munkát az állami gazdaságokban, mert az iparszerű terme­lés, a munkaszervezés, a munkarend és szociális ellá­tás kedvez nekik. Indítványozta a konferen­ciának: javasolja a Munka­ügyi Minisztériumnak, vizs­gálja felül az egyes foglalko­zásokat abból a szempontból, hogy a műszaki, technikai fejlődés milyen lehetősége­ket nyit meg a nők előtt. A vizsgálat alapján dolgozza ki a szükséges intézkedések tervét és jelölje meg a kö­zelebbi, távolabbi feladato­kat. A SZOT és a TOT figyel­mébe ajánlotta, hogy to­vábbra is kezdeményezzék és folyamatosan szervezzék a dolgozó nők , szakmai, politi­kai képzését, továbbképzését. A felnőttoktatási formák to­vábbfejlesztésénél vegyék fi­gyelembe a nők jelenlegi élet- és munkakörülményeit, a GYES-en levő anyák hely­zetét. Kiemelte: a jövőben követ­kezetesebben kellene érvé­nyesíteni a kormány 1013- as határozatában foglaltakat, hogy az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek adomá­nyozott kitüntető címek oda­ítélésekor azt is értékeljék: mit tettek saját erőforrásaik felhasználásával és belső szervezési intézkedésekkel a dolgozó nők munkafeltételei­nek, szociális helyzetének és életkörülményeinek javításá­ért. Nagyobb figyelmet kelle­ne fordítani a korszerű, biz tonságosabb, használhatóbb munkavédelmi berendezések, eszközök tervezésére és gyár­tására is. Elmondotta, hogy az eltelt években sikerült csökkenteni a férfiak és a nők fizetése közötti, indokolatlan arány­talanságokát. »Azonban több helyen ma is megsértik az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, például, amikor nem hasonlítják össze a konkrét egyéni teljesítménye két. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek, a szakszer roj radaimi ifjúsági napok ] 977 Az ifjúsági szövetség eb- jen az esztendőben is gazdag programmal ünnepli meg a három tavaszi évfordulót, nárcius 15-ét március 21-é' ■s április 4-ét. A forradalrr fjúsáei napok eseménysoré atáról szombaton a KIS; Közoonti Bizottságána’ székházában tájékoztattá' az újságírókat. A legfőbb törekvés az, hog> történelmünk forradalmi év fordulóit az ifjúság olya' színvonalú munkával és tét tekke' ünnepelje meg ame lyek méltóan bizonyítják ; KIS7-t,agok, a magyar fiaté lók társadalmi felelőssé’ zetét. Az események „központi” színtere ezúttal is az alap­szervezeti közösség és az if­júsági klub lesz, A fiatalok >rszúgszerte szót váltanak a zociaíisía életmódról, a „ho- yan élünk — hogyan él­ünk?” kérdéséről a forra- lalmi ifjúsági napok vezérlő ■szméiről. a szocialista ha- íafiságról, a proletár inter­nacionalizmusról, korunk forradalmiságáról. Március 15-én Budapesten nyitják meg a FIN országos eseményeit. A fővárosban és íz ország más városaiban elepiilésein a fiatalok koszo- úzási ünnepségeket tarta nak felidézik 1848. 1919. és 1945. emlékezetes napjait. Március 15-én a Múzeum- kertben a KISZ KB és a Népfront országos tanácsa nagygyűlést rendez. Március 20-án és 21-én az új KISZ- tagok ünnepélyes fogadalmat, tesznek. Március 21-én — a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 58., s a KISZ zászló- bontásának 20. évfordulóján a fővárosban nolitikai nagy­gyűlés lesz. Március 21-én este fáklyás felvonulást ren­dez a KISZ KB és budapesti bizottsága. Április 4-én, ha­zánk felszabadu'ásának év­fordulóján a KlSZ-szerveze- tek országszerte részt vesz­nek az ünnepségeken, meg­emlékezéseken. vezetek és nőbizottságaik ne engedjék meg, hogy megsért­sék a munka szerinti elosz- ‘ tás ’elvét. Erdei Lászlóné utalt arra is, hogy az- eltelt időszakban nőtt az anyák társadalmi megbecsülése, fejlődött és kibővült a szociálpolitikai és egészségügyi intézményrend szer, a munkahelyek egyre több segítséget adnak dolgo­zóiknak anyai hivatásuk el­látásához. A Magyar Nők Országos Tanácsának munkájáról szól­va, kiemelte: az 1971-es nő­konferencia javaslatára vizs­gálatot folytattak a nők csa­ládon belüli helyzetének és szerepének alakulásáról, a Magyar Tudományos Akadé­mia Szociológiai Kutatóinté­zetével együtt. A magyar családok élete igen sok szí­nű. Tartalmát, kapcsolatait, szokásait tekintve, gyakorta még konzervatív hagyomá­nyokat őriz, de egyre több család életében lelhetők fel a szocialista vonások. Egyre inkább érvényesül az a szem­lélet, hogy a gyermek neve­lése nemcsak az anya, ha­nem az apa felelőssége is. A Magyar Nők Országos Tanácsa élt az elmúlt öt esz tendőben véleményező és ja­vaslattevő jogkörével. A tör­vényalkotás gyakorlatává vált a nők, a családok érde­keinek érvényesítése, és azok­nak a hatásoknak a felbe­csülése, amelyeket a jogal­kalmazás okozhat. Ezekben a társadalmi vitákban a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa is részt vett, véleményét min­den esetben kikérték. A szo­cialista fejlődést tükröző és ösztönző családjogi törvény módosításához például 41 (Folytatás a 2. oldalon.) • • Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést 1977. március 17-én, csütörtökön délelőtt 11 órá­ra összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előre­láthatólag a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezet, valamint az Elnöki Tanács beszámolója. (MTI) Szikséyállapot a földrengés sújtotta Romániában Magyar vezetők távirata 1977. március 4-én este Ro­mániában földrengés volt, amely emberáldozatokat kö­vetelt és súlyos anyagi káro­kat okozott. Nicolae Ceausescu, Romá­nia elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka szükségállapo­tot rendelt el az ország egész területére. A rendelet értelmében mozgósították a pártmunká­sokat, az állami intézmények dolgozóit, a tömeg- és társa­dalmi szervezetek aktivistáit, katonai egységeket, a belügy­minisztériumi dolgozókat és a polgári védelmi alakulato­kat, hogy minden rendelke­zésükre álló anyagi eszköz­zel és emberi erővel nyújtsa­nak segítséget a földrengés sújtotta lakosságnak, a vál­lalatoknak, üzemeknek és társadalmi szervezeteknek. A dekrétum sürgős intéz­kedéseket rendelt el a közle­kedés és távközlés biztosítá­sára, az áramszolgáltatás helyreállítására, a lakosság élelmiszer-ellátásáról való gondoskodásra, az elemi csa­pás által sújtottaknak adan­dó elsősegélynyújtásra, a ká­rosultak megsegítésére. A TASZSZ és az ADN hír- ügynökség jelentései szerint a földrengés elsősorban Ro­mánia dél-keleti J. területeit — beleértve Bukarestet — sújtotta. A TASZSZ jelenté­se szerint a földrengés pén­teken este 21 óra 30 perckor történt. Az emberáldozatok­ról és anyagi veszteségekről •-egyelőre nem érkeztek ada­tok. Bukaresttel megszakad­tak a távközlési kapcsolatok. Illetékes helyről közölték, hogy a Bukarestben tartóz­kodó hivatalos magyar ki­küldöttek és családtagjaik közül senki sem sérült meg és jól vannak. Bukarestben és az elemi csapás sújtotta többi telepü­lésben azonnali intézkedése^ két hoztak a katasztrófa kö­vetkezményeinek felszámolá­sára, a lakosságnak a szüksé­ges cikkekkel való ellátásá­ra, az orvosi segélynyújtás biztosítására. Az illetékes szervek sür­gős intézkedéseket fogana- sítottak, hogy a városokban meginduljon a viz-, az áram- és a gázszolgáltatás. Az ele­mi csapástól legsúlyosabban érintett övezeteket kivéve, a főváros nagy részében és más városokban ilyen szem­pontból sikerült normalizál- ni a helyzetet. A mezőgazda- sági és élelmiszeripari mi­nisztérium lépéseket tett, hogy Bukarestben és a föld­rengés sújtotta más telepü­léseken szavatolja a kenyér-, tej-, hús és más közfogyasz­tási cikk ellátását Nagy erőfeszítéseket tesz­nek a romok alatt rekedlek kiszabadításáért a sérültek orvosi kezeléséért. A lakos­ságot tájékoztatták arról, hogy milyen intézkedések váltak szükségessé a járvá­nyok és a mérgezések veszé­lyének elhárítására. A sérül­tek megsegítése érdekében kiterjedt és összehangolt munka folyik. RÉSZVÉTTÁVIRAT Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczí Pál, az El­nöki Tanács elnöke, és Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban fe* jezte ki együttérzését és részvétét Nicolae Ceausescu- nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság el­nökének. valamint Manea Manescunak, a román kor­mány első miniszterének » romániai földrengéssel kap­csolatban. „Mutasd a kezeddel” Bő, re, mi/ 2á... Húsz esztendeje hagyomány már, hogy az egri 1. számú zenei általános ükolá- ban hetente két este óvodások ülnek be a padsorokba. A „zeneoviban” gyorsan telik az idő, hiszen egymás után peregnek az események: most egy gyermekjátékot kel, :át- szani, aztán énekelnek egyet az apróságok, majd mondóké kát fú jnak fennhangon. Az­tán előkerülnek a furulyák és a ritmushangszerek. Hát van-e csodálatosabb időtöltés en­nél. .. ? A leendő iskolások egy foglakozásáról számolnak be a lap 4. oldalán közölt ké-. peink, amelyeket Szántó György készített. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom