Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Balra: Dániel Barba gondozó „kezet” szorít.egyik védencével. A lovacskák rendkívül értelmesek: éjjelre nagyon jól be kell zárni őket, mert egy-kettőre megtanulják lenyomni a kilincset. Középen: a legnagyobb és a legkisebb: Ely Ray kedvencével, Championmal, a gondozó pedig a toronyként fölé magasodó közönséges lóval. Jobbra: Champion boldogan kancúrozik a ház előtti pázsiton. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A világ legapróbb lovacskái Ely Ray Oakland Hillben lakik, a San Francisco-öböl- re néző tanyaszerű házban, hol a közönséges látogató figyelemre méltónak legfel­jebb az úszómedencét és a teniszpályát találná. Ely azonban másra büszke: az istállóiban fickándozó lo­vacskákra. Semmi rendkí­vüli tulajdonságuk nincs, ki­véve azt, hogy magasságuk alig éri el a 75 centimétert. A „miniatűr” lovak iránti szenvedély nem új keletű do­log. Arab lótenyésztők »XVI —XVII. században hozták először az európai piacokra a piciny állatokat. Angliá­ban rövidesen minden elő­kelő családban volt belőlük néhány, és mint a ház ked­vencei, gyakran szerepelnek a korabeli festményeken is. A kis lovacskák ma a világ legritkább állatfajai közé tartoznak. A szakértők 300 kancát tartanak nyilván, közülük csak 100 kisebb a 75 cm-nél. Ely Ray az apró lovacskák szenvedélyes gyűjtői közé tartozik. A zöld gyepen han- cúrozó, a konyhában sárga­répa után szimatoló kedven­cei között 11 nem éri el a bűvös 75 centis határt. Gaz­dájukat nemrég az az öröm érte, hogy luxushotelnek is beillő istállóinak egyikében világrá jött a kicsinységi verseny győztese, a 40 cm magas Champion. (Apja, az ötéves Arabian King csak 68 cm magas, de gazdájá­nak így is 25 ezer dollárjá­ba került.) A pici lovak nem vesznek részt versenyeket, legfeljebb a futballmérkőzések szüne­teiben, vagy egyéb alkal­makkor lépnek fel. Szállítá­suk nem okoz gondot, ké­nyelmesen elférnek egy sze­mélygépkocsi hátsó ülésén. Hol terem a tulipán? Tulipános láda faragása. című munkájában számolt be. Mint a könyvből kide­rül, akkor már híresek vol­tak a holland tulipánok. Az első években óriási ér­téke volt a tulipánhagymá­nak. Egy-egy hagyma va­gyonokért cserélt gazdát. Napok alatt mentek tönkre, vagy gazdagodtak meg em­berek. Ekkor vált Hollandia a tulipántermesztés és ne­mesítés központjává. A tuli­pánhóbort egymás után szedte áltdozatait. 1640. jú­niusában összeült Antwer­pen város* tanácsa és megál­lapította a hagyma árát. Ek­kor már több mint 1000 faj­tát tartottak számon. Azóta, bár a mérsékelt öv szinte valamennyi országá­ban termesztik, Hollandia változatlanul megtartotta vezető helyét. Dr. Fodor Béla Víruskutatási adattár Az Information Retrieval Ltg cég (Londonban), amely referáló kiadványokat ad ki, elhatározta, hogy a vírusku­tatással kapcsolatos adattá rat szervez. Az orvosi és biológiai folyóiratokat 1950- től dolgozzák fel és mintegy 50 ezer vírus vonatkozású cikk bibliográfiai adataival alapozzák meg a hatalmas adattárat, amelynek további bővítése tekintetében éven­te 5000 új adatra számíta­nak. Működő szív szállítása A houstoni Baylor Egye­tem kutatói elemekkel mű­ködtetett készüléket dolgoz' tak ki, amelyben a tüdővel együtt kiemelt szívet több mint 14 óráig működésben tudják tartani. A kísérlete­ket kutyaszívvel végezték jó eredménnyel, a szívek átül- tethetőek maradtak. A ké­szülék súlya mintegy 110 kg oxigéntartálya és respirátora van, a respirátorhoz kap­csolt tüdő látja el oxigéne- zett Vérrel a szívet. Hogyan alusznak a madarak? Sokan magyar növénynek tartják a tulipánt. E kérdés­re nehéz akár igennel, akár nemmel válaszolni. Honfog­laló őseink már valószínű­leg ismerték a tulipánt, hi­szen őshazánk környékén, il­letve idevándorlásunk útvo­nala mentén megtalálható. Az első emlékek mégsem hazai vonatkozásúak. A tulipán a XVI. század közepén tűnt fel először az európai kertekben és azóta is hódít. Voltak évtizedek, amikor többre becsülték, mint az évezrede termesz­tett liliomot, vagy rózsát. Kisázsiában, a Szovjetu­nió sztyeppvidékein honos növények. A tulipánt a tö­rökök kezdték term észtén L A neve a török-perzsa „tul- bend” szóból származik, és — a virág alakjára utalva — turbánt jelent. A perzsa költők dalaiban található a legtöbb hasonlat a tulipán- inai kapcsolatban. Hafiz egyik versében így írt a kedvelt virágról: „Nézd csak, nézd csak a tulipánt, a szemte­lent, a bátort, magasra eme­li tarka poharát, italt kér és talán bort”. A török tulipán meghono­sodása előtt Európában nem vettek tudomást az őshonos fajokról. Csak annyit tudtak róla, hogy hagymája fo­gyasztható. Ez érthető is, hiszen akkor nem a növé­nyek szépségét, inkább hasz­nát értékelték. A * tulipánról az első írott emlékünk 1554-ből szárma­zik. G. Busbecq, I. Ferdi- nánd konstantinápolyi kö­vete küldte az első hagymá­kat Európába. Az első tuli­pán Közép-Európában állí­tólag 1559-ben nyílott Har- wart ausburgi polgár kert­jében. Ennek nyomán ír­ta le Konrad Gesner svájci természettudós. Róla nevezte el majdnem kétszáz évvel később Linné svéd botanikus, a növények első rendszerezője,* Tulipa gcsne- rianának. A virág európai karrierje tulajdonképpen a tizenhete­dik század első évtizedében kezdődött. Clusius, a bécsi császári kert botanikusa ter­jesztette el. 1573-ban kapta az első tulipánt, nem tudni kitől. Feltételezik, a budai pasákkal, kereskedőkkel állt összeköttetésben. Magyarországon a tizen­hetedik század első évtize­dében lett divatos a tulipán. Az első adatok szerint Ló- rántffy Zsuzsanna 1646. őszén 131 hagymát hozatott Pozsonyból. Lippai György esztergomi érsek kertjében sok tulipán virított, amiről Lippai János „Posoni Kert” #ÍV tlpniiicfífí Xlßrtw 18«?. március a., szombat Még az állatvilág iránt különösebben nem érdeklő­dők is jó néhány, a környe­zetünkben élő madárfajt — füstifecskét, feketerigöt, széncinegét — ismernek. Az azonban, hogy hogyan visel­kednek madaraink a pihe­nés, az alvás óráiban, néha még a szakemberek előtt is rejtve marad. A baglyokat, lappantyúkat és még néhány fajt leszá­mítva, madaraink többsége az éjszakai órákban alszik, piheni ki a nap fáradalma­it. Az így eltöltött idő pél­dául egy harkály esetében nálunk nyáron 8, télen akár 16 óra is lehet. A nagy fa­kopáncs, harkályféléink leg-'' közönségesebbje, minden es­te kis ceremóniával köze­líti meg az odút, ahol az éj­szakát szándékszik eltölte­ni. Először rendszerint egy szomszédos fa valamely ki­emelkedő száraz ágának he­gyére ül és onnét alaposan szemügyre veszi a környéket. Ha semmi gyanúsat sem' ta­pasztal, nagy ívben a hálófára száll, < de eleinte jóval az odú felett marad. Csak ami­kor látja, hogy minden csendes a környéken, köze­ledik az odúhoz és végül egy gyors mozdulattal el is tűnik benne. Igen érdekes a Kárpátok­ban élő nyírfajd éjszakázá­sa nagy havazások idején. Az alkonyat közeledtével al­kalmas helyen egyszerűen befutjuk masukat a mely hóba, de úgy, hogy még a farkuk hegye sem látszik ki belőle. Ezután előre fúrják magukat, néha akár másfél méternyire, is és ott vackol- nak el éjszakára. Finnor­szágban végzett mérések szerint a nyírfajdok hőle­adása ezzel a módszerrel 50 százalékkal csökkent, emel­lett a hó alatt a hidegen süvítő széltől is védettek. Reggel már nem az egyéb­ként is beomlott alagúton át, hanem a „tetőn” keresz­tül repülnek ki a szabadba. Nyírfajdban gazdag terüle­teken néha 4Ó—50, de akár 100 példány is éjszakázhat így egymás közelében. Az ősszel Afrika, tavasszal pedig az északi költőterüle­tek felé igyekvő darucsapá­tok a tengerpartok sekély vizében, nálunk a hortobá-1 gyi, vagy a délkelet-magyar­országi szikes tavakban áll­dogálva töltik az éjszakát. Az elmúlt őszön különösen sok volt belőlük, több ezres csapatokat is megfigyeltek. A dar vak csak átvonul­nak hazánk területén, a téli kenderikék viszont éppen a legzordonabb időszakra érkez­nek hozzánk. Éjszakázóhe­lyeiket illetően a kutatók érdekes megállapításokat te­hettek. Míg nálunk alko- njmtkor főként nádszegélyek közelében gyülekeznek és oda húzódnak be éjszakázni, az NDK-ban gyakran váro­sokban csoportosulnak és esetenként az épületek külső falain keresnek pihenőhe­lyet maguknak. 100—200, de néha akár 1000—1500 pél­dányt tudtak így — viszony­lag kis területen — megfi­gyelni. Természetesen előny­ben részesítik azokat az épü­leteket, ahol kapaszkodásra alkalmas díszítések, párká­nyok vannak. A ragadozók sűrű fa ágán, néha a földön, vagy éppen egy szalmakazal tetején, ál­talában magányosan töltik az éjszakai órákat. Kivéte­lek persze itt is akadnak. Az alföldi költőhelyekről nálunk is jól ismert kék­vércse keleti alfaja például Nyasszaföldön tölti a téli hónapokat, ahol csapatosan, százával ülnek az éjszaká­zófák ágai között. Egy íz­ben legalább 5000-et szám­láltak meg, amint a késő alkonyati órákban beszálltak a gumiültetvények fáira. Hazafelé igyekvő madara­inkat a hirtelen visszatért téli időjárás néha alaposan megtréfálja. Egy alkalom­mal 16 vonuló erdei pacsir­tát figyeltek meg, amelyek este mezőgazdasági földeken keresgéltek, s egy-egy alkal­mas talajmélyedésben ott is tértek nyugovóra. A hirte­len jött éjszakai havazás azonban teljesen betemette őket Reggelig mégis nyug­ton maradtak, s amikor ki­világosodott, a néhány cen­timéteres hórétegen át „tör­tek utat” maguknak. Schmidt Egon Nagyarányú győzelmek a megyei sakk CSB-11 A harmadik forduló több nem» várt eredményt hozott. Ezek kö­zé tartozik az Eger SE A csa­patának nagyarányú győzelme a füzesabonyiak ellen. Idegen­ben is jól szerepelt a Bélapát­falva és a GYESE A csapata. Meglepetés volt a Hevesi SE fö­lényes győzelme az Eger SE B csapata felett. ' Gyöngyösi Volán—GYESE B. 3.5— 4,5. Gyóni B.—Kiss döntet­len. Gy.: Lóczi, Lukács, Nagy, ill. Balogh, Mikitovics, Vaszil- jevics. Hettich. Rózsaszentmártoni Bányász— GYESE A 0—8. A gyöngyösiek győzelmeit szerezték: Demeter, Bubenkó, Oláh, Gorda, Süli, Kőszegi. Jozsa, Mátrai. Eger SE A—Füzesabonyi Vasas 7.5— 0,5. Sándor—Engel 1-0, Bö- zsik—Hajnal 1—0, Vámosi—Geda t—0, Hauch—Nagy 1—0, Kálód—1 Molnár 1—0, Kiss—Csanálosi 1—K Tóth—Zerényi döntetlen, Máté— dr. Pubai 1—0 Eger SE B—Hevesi SE 7—7. Gy.: Barta B., ill. Tóth, Forgó, Báder, Gacso, Zbisko, Cséke, Vermes. Tarnaleleszi Szövetkezeti SK— Bélapátfalvi Építők 1,5—6,5. Ko­vács L.—Barta, Sike—Horváth, Balázs—Bóta döntetlen. Az Épí­tők győzelmeit szerezték: Bocs­kai, Póbis, Kormos, Farkas, Fe- rencz. A megyei I. osztályú sakk CSB állása: 1. Bélapátfalva 19,5, 2. GYESE A 10, 3.-4. Heves, GYESE B 16—16, 5. Eger SE A 15,5, 6. Füzesabony 11,5, 7. Tar- nalelesz 7,5, 8. Eger SE B 7, 9. Gy. Volán 5,5, 10. Rózsaszent­márton 3,5 ponttal. Szuper Liga-győztes: Magyarország Csütörtökön befejeződött az asztalitenisz Szuper Lfga küzde­lemsorozat. A Sportcsarnokban aratott győzelmével Magyaror­szág 3. alkalommal nyerte ezt a formát .Eredmények: Jugosz-■ lávia—Svédország 4—3, Anglia— > NSZK 4—3, Magyarország— Csehszlovákia 4—3. A Szuper Ligából kiesett a 8. helyezett NSZK, ők jövőre al­sóbb osztályban, az Európa Li-^ gában folytathatják a küzdel­meket. A tabella egyébként még nem végleges, hiszen hátra van a március 8-i párizsi francia- svéd — halasztott — találkozó. A Szuper Liga állása: 1. Magyarország 2. Szovjetunió 3. Franciaország 4. Svédország 5. Csehszlovákia 6. Jugoszlávia 7. Anglia 8. NSZK 7 7 — 32:17 14 7 5 2 31:18 10 6 4 2 27:15 8 6 3 3 26:16 6 7 3 4 23:26 ,6 7 2 5 19:30 4 7 2 5 15:34 4 7 l 6 16:33 2 Újjáalakult a megyei JB A megyei Labdarúgó Já­tékvezető Bizottság újjáala­kult. A megyei labdarúgó­szövetség elnökségi ülésén jóváhagyta a JB elnökségé­nek összetételét. 1977-ben a következők ténykednek a Heves megyei Játékvezető Bizottság elnökségében: Mar- moly György (JB-elnök), Os- várt Imre (JB-titkár), Né­meth, Lajos (oktatási albi­zottság vezetője), dr. Graff- jódy László (ellenőrző albi­zottság vezetője), Bodó La­jos (küldő albizottság veze­tője), Fehér István (Hatvan városi JB-elnök), Bódis Jenő (gyöngyösi járási JB-titkár), Szepesi László (egri járási LSZ elnöke), Szigetváry László (füzesabonyi járási JB-titkár). Tősi (E. Spartacus) a megyei tekebajnok A Heves megyei Teke Szak- szövetség és a megyei sporthi­vatal Egerben, a népkerti auto­matapályán rendezte Heves me­gye 1977. évi férfi felnőtt és fiú .ifjúsági egyéni tekebajnokságát. A versenyen a járási-városi dön­tőkről továbbjutott sportolók mellett az NB-s játékosok is szerepeltek. A csaknem 50 részt­vevővel folyó bajnokságot szín­vonalas küzdelem jellemezte. Eredmények. Felnőttek: 1. Tősi Pál (Egri Spartacus) 449 (jobb tarolással). 2. Lőrincz Dezső 449, 3. Kurtfürst István (mindkettő Gyöngyösi V. Izzó) 434, 4. Hegyi István (E. Spartacus) 428, 5. Ba­kos Albin (Egercsehi Bányász) 425, 6. Balogh Béla (Gy. V. Iz­zó) 422 fa Ifjúságiak: l. Nagy Tibor 393. 2. Lukács Zoltán (mindkettő E. Spartacus) 385, 3. Sőregi Tibor (VILATI) 382 fa. A felnőtteknél az első három helyezett április 3-án Kecske­méten képviseli a megye szí­neit, *a területi bajnokságon. Az ifjúságiaknál az első két helye­zett március 12—13-án Zalaeger­szegen indulhat az országos vi­dék ifjúsági egyéni bajnoksá­gon. A győzteseknek és a he­lyezetteknek az érmeket Szabó Mihály_, a megyei tekeszaksző- vetség titkára nyújtotta át. Hét végi sportműsor SZOMBAT Atlétika: „Forradalmi Március” mezeifuto-verseny Eger, Kőlyuk- tető (a kerecsendi út mellett), 15. Ökölvívás: Megyei serdülő és ifjúsági bajnokság, Hatvan, MÁV Kultúrterem, 16. Kosárlabda: Egri Finommecha­nika—SZEOL, NB Il-es férfi- mérkőzés, Eger, Csebokszári- lakótelepi általános iskola, 18. Egri Tanárképző—Szarvasi Főis­kola Spartacus, NB Il-es női mérkőzés. Eger. Szilágyi gimná­zium. 16.30. Tollaslabda: Ifjúsági Barátság Torna, fiú és leány csapatver­seny, Hatvan, sportcsarnok, 9. Vívás: Területi felnőtt bajnok­ság négy fegyvernemben, Eger, Malom utcai Szakközépiskola, 14.30. VASÄRNAP Atlétika: Heves megye felnőtt, ifjúsági és, serdülő mezeifutó- bajnoksága, Füzesabony, lőtér, 10.30. Kézilabda: Megyei terembaj­nokság. Eger, Csebokszári-lakó- telepi Általános Iskola, 8. Kosárlabda: Egri Tanárképző- Szegedi Postás, NB Il-es férfi- mérkőzés, Eger, Szilágyi gim­názium, 11.30. Eger SE—Hódme­zővásárhelyi DSE, NB Il-es női mérkőzés, Eger, Szilágyi gimná­zium. 10. ökölvívás: Megyei serdülő és ifjúsági bajnokság. Hatvan, MÁV Kultúrterem, 10. Röplabda: Megyei MNK-mér- kőzések. Gyöngyös, férfiak: Vak Bottyán Szakközépiskola, nők: főiskola tornaterme, 8.30. Sakk: Megyei.fer.fi csapatbaj­nokság mérkőzései 9.30 órától: GYESE „A”—Hevesi SE, Füzes­abonyi Vasas—Eger SE „B”, Bélapátfalva—Eger SE „A”, GYESE ,7B”—Tarnalelesz, Rózsa- szentrnárton—Gyöngyösi Volán. Úttörő-olimpia megyei döntőjei Eger, Kámán Kató Üttörőház, 9. Teke: Gyöngyösi Vasas Izzó— Agria, NB Ill-as mérkőzés, Gyöngyös városi sporttelep, 9. Tollaslabda: Ifjúsági Barátság Torna, fiú és leány egyes, Hat­van, sportcsarnok, 8. Tömegsport t A munkahelyi spartakiád Heves megyei döntő­je asztaliteniszben, sakkban és tekében. Petőfibánya. Ünnepé­lyes megnyitó a sportcsarnok­ban, 9 órakor. Vívás: Területi felnőtt bajnok­ság négy fegyvernemben, Eger, Malom utcai Szakközépiskola, 9. Vízilabda: Eger SE—Szolnoki Vízügy országos serdülő bajno­ki mérkőzés. Eger, fedettuszoda, 11. Eger SE—Szolnoki Vízügy, országos ifjúsági bajnoki mér* kőzés, Eger, fedettuszoda, 12. Labdarúgás: Eger SE—Volán SQ, NB Il-es mérkőzés, Eger, stadion, 14.30. Előtte 13 órától az Eger SE és a Ferencváros ser­dülő csapata mérkőzik egymás­sal. NB lll-as mérkőzések: Hat­vani Kinizsi—Nyíregyházi Spar­tacus Petőfi, Hatvan, 14.30, Krajnyák. Gyöngyösi Spartacus —Honvéd Papp J. SE, Gyön­gyös. 14.30, Lázin. Megyei baj­nokság: Gáspár SE—Nova j, Mester. Petőfibánya—MAV HAC, jv. Szolnokból Apc—GYESE, jv. Borsodból, Rózsaszentmárton— Tárnáméra, örsi. Heves—Sirok, Kóródi. Egercsehi—Kál-Kápolna, Vinczepap. Recsk—Hort, Polon- ka. Atány—Besenyőtelek, Szepe­si. Bélapátfalva—Selyp, Koczka. Egységes kezdés 14.30 órakor. Egri járási KISZ Kupa-mérkő­zések 14 30-tól: Felsőtárkány— Mikófalva, Juhász. Egerszólát— Noszvaj, Tuza. Istenmezeje— Verpelét. Csernyi. Egerszalók— Mátraderecske, Rapi. A füzes­abonyi járási labdarúgócsapatok mezeifutó-versenye, Füzesabony, Vasas-sporttelep, 9. Mely megrendüléssel tudatjuk, hogy SALLOS GYULA 79 éves korában elhunyt. Temetése 1977. március 6-án, délelőtt 11 órakor lesz a tiszanánai temetőben. A gyászoló család. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom