Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Elutazott a fővárosba megyénk nőküldöttsége A vasasszakszervezet centenáriuma Pénteken folytatódott a vasas centenárium esemény- sorozata. A szakszervezet fennállásának 100. évfordu­lója alkalmából a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum­ban jubileumi kiállítás nyílt. Az ünnepélyes megnyitón ott voltak a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői, szakszervezeti veteránok és több külföldi testvérszerve­zet képviselője. A nagyszabású kiállítást Esti Béla, a múzeum főigaz­gatója nyitotta meg. A vasasszakszervezet cen­tenáriuma alkalmából pén­teken ünnepséget rendeztek a Normafa úti nyugdíjas vasas-üdülőben, amely fel­vette Háner Józsefnek, a vasasszakszervezetek egykori veterán harcosának, elnöké­nek nevét. Farkas Lajosné, a vasasszakszervezet titkára ünnepi beszédében megem­lékezett ,a szakszervezet ju­bileumáról is. A Mező Imre úti temető­ben koszorúzási ünnepséget rendeztek Teszársz Károly- nak, a vasasszakszervezet és a szakszervezeti tanács első elnökének sírjánál. Az energiahordozó azok­nak az anyagoknak a gyűj­tőneve, amelyekből haszno­sítható energia nyerhető. Megkülönböztetjük az elsőd­leges és a másodlagos ener­giahordozókat. Az elsődlege­sekhez tartozik a szén, a nyersolaj, a földgáz, vala­mint az úgynevezett kineti­kai energiaforrások: a víz, a szél, a nap stb. A másod­lagos energiahordozókhoz soroljuk azokat az anyagokat, amelyeket az ember munká­jával előbb átalakít és eb­ben az új formában haszno­sít. Ilyenek például a sűrí­tett ' levegő, a szállítandó villamos energia, a gőz stb. Az enerigaigény esség a termelés energiaszükségletét jellemző mutató, amit a ter­melés egységére jutó ener­giafelhasználással fejeznek ki. Az energiaigényesség leg­gyakrabban alkalmazott mu­tatószáma az 1000 forint ter­melési értékre jutó energia­felhasználás, kalóriában ki­fejezve. A magyar ipar kb. 13 mil­liárd kwó villamos energiát fogyaszt. Ennek kb. 5 száza­lékát világításra, a többit technológiai célra, motor­hajtásra használják. De nemcsak a villamos energi­ának, a szénnek, a földgáz­nak első számú fogyasztója az ipar. A villamosenergia- felhasználás tükrében a fe­kete- és színes fémkohászat energiaigényessége különös­képpen magas. Energiaigé­nyes a legtöbb vegyipari ágazat, továbbá — de kisebb mértékben — az építőanyag-, a textil- és a papíripar is. A magyar nők II. országos konferenciáján huszonegy küldött képviseli megyénk nődol­gozóit. A delegációt pénteken délután Egerben, a pártszékházban búcsúztatták el, ahol dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a küldöttség tagjait, eredmé­nyes munkát kívánva a konferencián. A küldöttek nevében Lévai Ferenc, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, a delegáció kísérője mondott köszönetét a biztató szavakért, s tett ígéretet, hogy a küldöttség eleget tesz megtisztelő megbízatásának. Képünkön: a delegáció tagjai az elutazás előtt. (Fotó: Szántó György) A füzesabonyi járás - a népi ellenőr szemével Sokan ismerik, tisztelik a füzesabonyi járásban Juhász Józsefet. Hivatásos népi el­lenőr. Pontosabban: a já­rási népi ellenőrzési bizott­ság elnöke. Tiszte szerint jó ismerője kell legyen a járás életének, az embere­ket foglalkoztató gazdasági, társadalmi, közérdekű gon­doknak, kérdéseknek. S Ju­hász József megfelel ezek­nek a követelményeknek. — Milyen helyzetkép rög­zíthető a füzesabonyi járás­ról az ellenőrzések, vizsgá­latok tapasztalatainak tükré­ben? — Ha azt a tételt vesz­szük mércének, hogy „ahol sok a panasz, ott sok a baj is”, akkor a helyzetkép a ml járásunkban kedvező. Ám a dolgok összessége ko­rántsem egyszerűsíthető ennyire. A panaszok vizsgá­lata, orvoslása és orvosol- tatása csak egy része mun­kánknak. Feladataink jelen­tősebb részét azok a téma- vizsgálatok jelentik, amelyek azt szolgálják, hogy haté­kony segítséget nyújtsunk a párt-, tanácsi és gazdasági vezetésnek a központi irány­elvekben meghatározott gaz­daság- és társadalompoliti­kai célkitűzések megvalósí­tásához. A múlt évben 8 té­makörben végeztünk vizsgá­latokat, s terven felül fel­mértük a közületi autóbusz­állomány alakulásának, üze­meltetésének helyzetét. a szakmunkástanulók élet. és munkakörülményeit, a me­zőgazdasági szövetkezetek építőipari tevékenységét. Gél­vizsgálatot tartottunk a ká­polnai áfész-nél, s több utó- vizsgálatra is sor került, összefoglaló jelentéseinket minden esetben megküld­tük — és megküldjük ez­után is — a járási pártbi­zottságnak, a járási hiva­talnak, a TESZÖV-nek, sőt a vizsgált egységek párt- szervezeteinek is, hogy fi­gyelemmel kísérhessék a gazdaságvezetés intézkedé­seit. — A népi ellenőrök felde­rítik a hibákat és javaslatot is tesznek azok megszünte­tésére. Tehát a diagnózis mellett mindjárt a medici­nát, az orvosságot is ajánl­ják. Milyen ezeknek a ja­vaslatoknak a fokadtatása? — A vizsgálatokat min­den esetben szakemberek végzik, s ebből következő­en a megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésé­re tett javaslatok megala­pozottak. Ennek alapján to­vább növekedett a népi el­lenőrzés tekintélye, segítő­készségének elismerése. A gazdasági vezetők többsége írásban vagy személyesen, testületi üléseinken fejezték ki köszönetüket az adott se­gítségért. Tapasztalható az is, hogy javaslatainkra meg­teszik ugyan a szükséges in­tézkedéseket, ám jelentési kötelezettségüket kényszer­nek tekintik, s az eredmé­nyekről csak általánosság­ban adnak tájékoztatást. Többszöri sürgetés után. Fő­leg a közérdekű bejelenté­sek utóvizsgálatánál tapasz­talható ez. És azt is el kell mondani, hogy az intézke- , dések (fegyelmi felelősségi vonás, kártérítés) legtöbb esetben nem állnak arány­ban az elkövetett vétségek­kel. — Az ellenőrzési munka hatékonyságának fokozása igen fontos feladat. Mit tesz­nek azért, hogy a népi el­lenőrök munkája a járás­ban ne maradjon észrevétle­nül, hogy tevékenységüket minél szélesebb .körben meg­ismerjék? — Első számú segítségünk a sajtó, de ezenkívül meg­teremtettük a társadalmi realizálás olyan fórumait is, mint az ankétok, üzemi gyűlések. A múlt évben pél­dául hét esetben tartottunk ankétot és üzemi gyűlést, amelyeken több száz ember előtt ismertettük a vizsgála­tok főbb tapasztalatait. Eze­ket a tájékoztatásokat az elkövetkező időkben még rendszeresebbé kívánjuk ten­ni. — ,,Ahol sok a panasz, ott sok a baj is’’ — ezt em­lítette beszélgetésünk ele­jén. Milyen panaszokat ösz- szegezhetünk a füzesabonyi járásban? A közérdekű bejelenté­sek, panaszok statisztikája szegényes. Mindössze 15 ügy­ben intézkedtünk, s volt hat magánpanasz is. Mik voltak ezek? Csak néhány példa: a kápolnai áfész nagyút: húsboltjának vezetője és a körzeti állatorvos szabály­talan eljárása miatt 7 db levágott sertés termékét el­kobozták. A kár több ezer forint. A mulasztók fegyel­mit kaptak és kártérítést is kellett fizetniük. Ugyancsak Nagyúton súlycsonkítást és árdrágítást követett el a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzletének képzetlen eladója. Figyelmeztetésben részesült. A káli tsz raktá­rosa 350 Ft-os takarmány­borsó helyett 500 Ft-os sze­mes borsót adott ki. A rali- táros írásbeli figyelmezte­tést kapott, s a több ezres anyagi kár teljes egészében megtérült. A füzesabonyi hatósági húsboltban a levá­gott sertéseket az állatorvos vizsgálata után késve adtá át értékesítésre az eladó, s több félretett kész csomag várakozott a protekciósokra. Intézkedtünk. Egy panaszo­sunknak késlekedett kifizet­ni földje után a 17 000 Ft vételárat a füzesabonyi Pe­tőfi Tsz. Közbenjárásunkra a panaszos a pénzét meg­kapta. (Különben számos ilyen ügy jut hozzánk. Szól­ni kell csak, s máris cse­lekednek. Sokat töprengek, vajon miért kell a NEB se­gítsége az ilyen nyilvánvaló dolgok elintézéséhez...?) Ha­sonló eset történt egyik egeríarmosi panaszosunkkal. 150 literes hűtőszekrényt vásárolt, s 270 forinttal töb­bet kértek tőle, mint az ára volt. Téves árazás történt — állapította meg a füzesabo­nyi áfész igazgatósága, amely felkérésünkre megvizsgálta az ügyet. A panaszos meg­kapta az árkülönbözetet, az üzletvezető pedig a figyel­meztetést (P. D.) Munkaigényesség Egy-egy termék, vagy fo­lyamat munkaigényessége a termék előállításához szük­séges, felhasznált élőmunka­mennyiséget jelenti. A mun­kaigényességet 1000 forint termelési értékre jutó nor­maórák számával fejezik ki. Ha a termék előállításához szükséges eleven munka mennyisége — a munkakölt­ség — meghaladja a holt­munka mennyiségét — az anyagköltséget —, akkor a termék munkaigényes, míg ellenkező esetben anyagigé­nyes. Ha egy vállalat termelé­sének összetétele a munka- igényes gyártmányok felé tolódik, ez kedvezőtlenül hat a forintértékben számított termelékenység alakulására, mivel az egységnyi termelési értékre magasabb élőmun­ka-ráfordítás, bérköltség jut. Iparági összehasonlításban munkaigényes, a műszeripar, a híradás- és vákuumtech­nikai ipar. A munkaigényes termékek javarészét ezek az iparágak állítják elő. Ettől függetlenül egyéb iparágak is előállíthatnak — relatív és abszolút értelemben — munkaigényes termékeket. Az egyedi, vagy néhány da­rabos sorozatban előállított gyártmányok munkaigé­nyessége mindig nagyobb, mint az azonos jellegű, de sorozatban gyártott termé­keké. Kivételes esetekben a sok anyagot tartalmazó gyártmányok is munkaigé­nyesek, pl. az erőművi ge­nerátorok, amelyeket álta­lában egyedileg terveznek és kiviteleznek. Az egységnyi termelési ér­ték magas élőmunkaráfordt- tása nem mindig azonosít­ható a termelés munkaigé­nyességével, gyakran az élő­munka alacsony produktivi­tására utal. Hobbi, vagy mozgalom Hogyan lesz valakiből újító? — Megszállott újítót keres? Van itt nálunk bőven. De talán legjobb lesz, ha Decsi Ferivel hozom össze. Fiatal ember, s legalább húsz-har­minc dolgot kifundált — mondja Bucholz Tibor, a Mátravidéki Cukorgyárak szakszervezeti bizottságának titkára. — Azt hiszem, ő ka­pott először ilyen jellegű ki­tüntetést is. Kiváló .újító, ezüst fokozat... . — Hogyan lesz valakiből újító? — Szerintem születik... Legalábbis bennem sohasem fogalmazódott meg a szán­dék, hogy most valamit ki­találok, erre vagy arra újí­tási javaslatot dolgozok ki — néz rám naplójából a hatva­ni gyár szabályzástechni­kai osztályának vezetője, Decsi Ferenc, aki esztergá­lyosként húsz esztendeje sze­gődött el az üzembe. — Ügy van az, hogy végzi az ember a napi munkáját, aztán hirtelen beleütközik valami­be. Lassúnak talál valami munkafázist, drágának egg bonyolultabb alkatrészt. S már vált is az agya! Én ezen változtatok, én ehelyett kitalálok egyszerűbbet, ol­csóbbat, gyorsabbat. És ha bent van a. bogár, nincs is­ten, nincs ember, aki visz- sza tartsa a morfondírozás- tól, a keresgéléstől. FŐISKOLÁN TANULT Azt hiszem, Decsi Fe­rencet nem lehet szerényte­lenséggel vádolni. Egyetlen ésszerűsítést, találmány­szintű újítást sem tulajdo­nit a magáénak. Bármit emelünk ki a naplóból, rög­tön hozzá teszi: — Ezt Tegzével. Osimmal csináltuk... Ebben benne van Tóth Géza, Karácsony Pista keze... Ennél az újí­tásnál csak az automatika szerkesztése hárult rám... Automatika. Fiadd jegyez­zük meg mindjárt, hogy De­csi Ferenc ugyan esztergá­lyosként kezdte a munkát a hatvani üzemben, közben azonban képezte magát, fő­iskolán tanult. A Miskolci Nehézipari Egyetem kihelye­zett automatizálási főiskolai karát végezte el Kazincbar­cikán, megérdemelten sze­rezve üzemmérnöki diplo­mát. Kétségtelen tehetsége műszaki tudással párosul te­hát. ELSŐ FECSKE t i — Hogy mi volt az első újításom? Inkább a legszebb­ről hadd beszéljek... Tud­ja, korábban olyan cukor­csomagoló gépeink voltak, amelyek térfogat alapján töl­tötték a zacskókat. Amikor utánmérést csináltak, kide­rült, elég pontatlan így a csomagolás. Sok a súlyelté­rés. .. Törtem egy darabig a fejem, segített benne Tóth Géza, Karácsony István is, majd kiötlöttük, hogy az egész csomagolót átalakítjuk, mégpedig súlymérőre. Tehát a félautomatilcába épített mérteg biztosítja a zacskó­ba kerülő cukor pontos súly­mennyiségét. .. Megcsnáltuk, 1971-ben benyújtottuk a bí­ráló bizottságnak, majd az első masina után elkészült a második, s mindkettő jól szolgál mostanáig. Csaknem 70 ezer forintra taksálták a szerkezetet, s 12 ezer forint ütötte a markunkat... De nem ez az érdekes. Nálam sohasem a pénz jelenti a rugót. Sokkal inkább az ellenállás. Mármint a mun­kánkat, a gyári termelést gátló, nehezítő dolgok! AUTOMATIZÁLHATÓ SZŰRŐ * 1975-ben keltezett hivata­los értesítés kerül a kezem­be. Budapest, Garibaldi ut­ca, Országos Találmányi Hi­vatal. Balakovics Ottó osz­tályvezető-helyettes arról ér­tesíti Decsi Ferencet, hogy szabadalmi oltalom iránti ké­relmét 15507. szám alatt ik­tatták. Decsiék minémű munkája, újítása emelke­dett találmányi szintre? „El­járás finom csapadékot tar­talmazó folyadékok, főleg cukor gyári le vek szűrésére” — mondja a papír. — Mi ennek a lényege, s mit profitál belőle az ipar? — A zagysűrítő szűrők technológiáját úgy módosí­tottuk, hogy a sűrű cukorlé szűrésére, tisztítására is al­kalmasak legyenek. Eddig fi­zikailag igen nehéz volt ez a munka, s ugyanakkor drá­ga segédanyagot kívánt. Most már ennek vége! Az újfajta szűrés mellesleg au­tomatizálható, s megvalósí­tásában éppen ez volt az én feladatom. MÓDOSÍTOTT SZABÁLYZAT —r Naplójából kitűnik, hogy munkába állásától szinte minden esztendőben akadt egy-két újítása. Aztán 1973! Mintha elvágták volna. Miért torpant meg? — Nem én, a mozgalom torpant meg 1974-ben, ami­kor olyan vállalati szabály­zatot kapott minden cukor­gyár, amely szigorával sok öntevékeny pluszmunkát, ésszerűsítést a munkaköri kö­vetelmények közé sorolt. Es szegte kedvét minden melós- nak, műszakinak. S nem csu­pán a mi iparágunkban. Ta­valyelőtt aztán meggondol­ták a dolgot, módosítottak a szabályzaton, s most megint ívelünk felfelé. Hogy mikor van időnk az ilyesmihez? Bennem a téma otthon is dolgozik. S szórakoztat, mint mást a tévé, a muzsika, a könyv. De megvalósítására itt bent kerül sor, műszak után, éjszakánkat áldozva ér­te. Egyesek hobbinak mond­ják. Szerintem több annál. Elindult egy mozgalom, ami nemcsak magunkért van, s átitatott bennünket. Tebát szolgálunk! Moldvay Győző ,Hmim fi* 1977. március^., szombat A marxizmusról — népszerűén Energiahordozók, energiaigényesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom