Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

Óriás hősugárzó 'Az Építő- és Vegyipari Szövetkezet szakemberei Tabon nagy teljesítmenyű, gázolajjal üzemeltetett, infrahősug érzőt fejlesztet­tek ki. A 30 ezer kalóriás —órán­ként alig három kiló ola­jat fogyasztó — hősugár­zó építkezési munkahe­lyek, vásárcsarnokok és raktárak fűtésére kiválóan alkalmas. A sorozatgyártást 'meg­kezdték. (MTI fotó Bajkor József felv. — KS) Döntött a Legfelsőbb Bíróság VÁLÁS MILLIÓS NYEREMÉNY UTÁN Egy kétgyermekes, fiatal házaspár, a totón egymillió- százhatvanezer forintot nyert. Kétszobás öröklakásra fizet­tek be, autót vásároltak, sőt egy másikat is előjegyeztet­tek, nyaralóépitkezésbe is kezdtek, míg a megmaradt 582 ezer forintot a megyei OTP-nél betétkönyvben el­helyezték, ezenkívül hét da­rab ötezerforintos autónyere- mény-betétkönyvet is váltot­tak. A hatalmas vagyon sem tette boldoggá a házasságot, mert alig másfél évvel ké­sőbb, már válóper indult kö­zöttük. Időközben megegyez­tek, hpgy a közös vagyonból a férj 215 ezer forint kész­pénzt és 15 ezer forint érté­kű autónyeremény-betét- könyvet kap, és övé az elő­jegyzett, autóra befizetett összeg is. A válóperi tárgyaláson azonban a férj ezt a megál­lapodást, megtévesztés címén megtámadta, és a vagyonból még 280 ezer forintot köve­telt. Az asszony elismerte, hogy férjét még 170 ezer fo­rint megilletné, de úgy gon­dolta, hogy ezt az összeget a gyerekeknek ajándékozta. A járásbíróság, ítéletében a házasságot felbontotta, majd megállapította, hogy a házas­pár közös vagyona 946 ezer forintot' tesz ki, és ennek fe­le mindegyiket megilleti. A férjnek a kapott összegen felül még 240 ezer forint jár­na. A férj azonban, a meg-, esvezésben a kapott összeg­gel igényét kiegyenlítettnek tekintette, tehát többet nem követelhet. Az asszony iga­zolta, hogy a nála maradt összegből a gyerekeknek nyaralót építtetett. Fellebbezésre a megyei bí­róság az első fokú ítéletet he'vben hagyta. Megállapí­totta: a házastársak közöt­ti egyezség hatályos, tévedés nem áll fenn. kényszerhely­zet sem állapítható meg. A férj, a még neki járó összeg­ről gyermekei javára lemon­dott. A közös vagyon meg­oszt ásn megtörtént, és ez. kö­telezi őket. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság mindkét, a'só fokú íté­letet hatályon kívül helyez­te ég a iárásbírősáeo* ”s '-1 járási-’ kötelezte. Az indokolás szerint, a megállapodáskor meglevő va­gyonból 230 ezer forint ke­rült a férjhez, míg a fenn­maradt összegről nem ren­delkeztek. Az eljárt bírósá­gok elmulasztották annak tisztázását, hogy ennek mi volt az indoka, és hogy a házastársak megállapodásu­kat miért nem foglalták írás­ba. A férj tagadta, hogy a még neki járó összegről gyer­mekei javára lemondott. Ezért tisztázni kell, hogy a felek a még meglevő va­gyonról rendelkeztek-e, és ha igen, miképpen; a férj ré­széről történt-e kifejezett ajándékozás. Ha nem, úgy a férj a meglevő vagyon fele részére, házassági közös va­gyon címén igényt tarthat, sőt a megkötött megálla­podást, feltűnő értékarányta­lanság címén sikerrel meg is támadhatja. A megyei bíró­ság jogerős ítélete megalapo­zatlan, és ezért hatályon kí- -vül kellett helyezni. ★ JÁR-E KÁRTÉRÍTÉS A KERESET­VESZTESÉGÉRT? Egy mezőgazdasági tsz melléküzemágában dolgozó brigádvezető szabászt a rész­legvezető írásban figyelmez­tetett: munkája sok kifogás­ra ad okot és ismétlődés ese­tén, fegyelmi eljárás indul ellene. Később az üzemág- vezető szóbeli közléssel a brigádvezetőt beosztásából fölmentette és alacsonyabb órabérrel, más munkakörbe helyezte. Az illető a munka­ügyi döntőbizottsághoz for­dult, amely azonban eluta­sította, megállapítva, hogy ismételt figyelmeztetés elle­nére rontotta a munkahelyi légkört, s ezzel a termelést veszélyeztette. Ezek után a volt brigád vezető a határo­zat hatályon kívül helyezé­séért pert indított. Az első fokú bíróság elutasította Fel­lebbezésre a másodfokú bí­róság megállapította: az át­helyezés jogszabályellene­sen történt, visszaélés jellegű volt. mert fegyelmi eljárás nélkül fegyelmi büntetést al­kalmaztak. A brigáidvozető hibáját nem sikerült bizo­nyítani. Alacsonyabb jöve­delme miatt 32 ezer forint keresetveszteség érte, amely­nek felét a tsz megtéríteni köteles. A másik felét az al­peresnek kell viselnie, mert munkájában bizonyos hiá­nyosságok mutatkoztak, s ez­zel a sérelmes határozat meghozatalához maga is hoz­zájárult, Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül he­lyezte. A határozat rámutat arra, hogy a vonatkozó ren­delet értelmében, a tsz in­dokolt esetben — feladatai és céljai megvalósítása érde­kében — bármely tagot fe­gyelmi határozat nélkül is más munkakörbe és más munkahelyre helyezhet át. Tehát az eljárt 'bíróságoknak tisztázniuk kellett volna, hogy az áthelyezést a tsz gazda­sági érdekei valóban indo­kolták-e. Azt is meg kellett volna állapítani, hogy az il­lető munkája és magatartá­sa annyira kifogásolható volt-e, mint a szövetkezet ál­lítja, \ tehát ezért volt szük­ség áthelyezésére. Ha az de­rül ki, hogy az áthelyezés jogszerűen történt, a volt brigádvezetőt semmiféle kár­térítés nem illeti meg, ha pedig ez jogtalan volt, teljes kártérítésre tarthat igényt. Hajdú Endre Az egri és ostorosi nagy földrengés 1925-ben A közelmúltban lezajlott, párját ritkító erejű, romá­niai földrengés nyomán ön­kéntelenül is felmerül a kér­dés: mikor volt a mi házunk táján számottevő erejű „föld­indulás”. 1903. június 26-án, 5 óra 28 perckor, néhány másod­percig tartó földrengés cent­ruma volt Eger, melyet még Tiíliszben is mértek. Ennél azonban lényegesen nagyobb, jelentékenyebb volt az 1925. január 31-én lezajlott föld­mozgás. Már előző nap, 7 óra 45 perckor egy enyhe elő­rengést éreztek a városban, de akkor még senki sem gon­dolt a bekövetkező esemé­nyekre. Január 31-én, reggel, 8 óra 7 perckor megrendült a föld, s több másodpercen át tartott a természeti jelen­ség, melynek centruma Os­toroson volt, de Eger is be­leesett ebbe a központi öve­zetbe. Ostoroson a 408 lakó­házból csak 14 maradt sértet­len. Egész házsorok károsod­tak súlyosan. Kivált a pin­celakásokban volt nagy a pusztítás. Egymás után rogy­tak be ezek a nyomorlaká­sok. A talaj több helyen ha­talmasan megrepedt! 122 la­kóház teljesen megsemmisült, 127-ből pedig, veszélyeztetett volta miatt, ki fellett lakol- tatni a bennlakókat. Az új­ság közlése szerint, 800 em­ber vált hajléktalanná pil­lanatnyilag a községben. Egerből több adat maradt fenn. A közlések szerint „in- gani kezdtek a falak, kinyíl­tak az ajtók, lehullottak a képek. és a csillárok. Kémé­nyek tűzfalak dőltek le ret­tenetes robajjal. Az emberek megrémültén futottak ki a házakból.. ” Egy negyed óra múltán egy, károkat nem okozó utórengést éreztek. A megyeszékhelyen a legszá­mottevőbb pusztítás a Csiky Sándor, Rózsa, a mai Alkot­mány utcákban, a Széchenyi utca felső végében, s a mak­iári negyedben volt érezhető, de szerte a városban, a Cif- ra-hóstyától a Vásártérig fel­léptek a károk. Kémények dűltek le, boltozatok reped­tek meg, falak hasadtak re­pedezetté. Az üzleteket bezár­ták, az iskolákból hazaküld­tek nyomban a gyermekeket, akik éppen első negyedévi bizonyítványukra vártak. Kivált a nagy templomok­ban keletkezett kár. Leom­lott a Rössztemplom magas­ba szökő oromfala, a cisz­tercita templom boltozata meghasadt, és földig hatoló repedés támadt a falán. A líceumnak kivált a keleti és déli oldalát éktelenítették el a repedések. A fürdő mellet­ti lemezárugyárban is omlás történt. A paprievelő intézet hatalmas épülettömbje is számottevően megrepedezett. Haláleset nem történt, s a mentőket is csak egy hely­re, a Vásártér 14. szám aiá kellett kihívni, de a Ge­rinc utcában a romok alá ke­rült egy idős néni, bár sú­lyosabb sérülés nélkül meg­úszta a földindulást ő is. A Rossi—Forell-skála sze­rint, Egerben 6—7 fok erős­ségű, Ostoroson pedig 9 fok­nyi volt a rengés. Kisebb épületkárokat jelentettek a környező falvakban, de érez­hető volt a földmozgás Fü­zesabonyban, Gyöngyösön, Mezőkövesden, Debrecenben, Sátoraljaújhelyen és Buda­pesten is. A budapesti föld­rengésjelző intézetben 8 óra 7 perckor jelezték a műsze­rek a rengést. De rövidesen befutott a híres greenwichi intézet jelzése is Angliából, ahol a mi időszámításunk szerint, 8 óra 47 perckor moz­dult ki a műszer mutatója. Egerben gondos mérnöki vizsgálatnak vetették alá az épületeket a mérnöki bizott­ságok. A végső felmérés sze­rint, 16 milliárd korona kárt mutattak ki. Február 4-én, még egy kis utórengést észleltek, de an­nál nagyobb kárt okozott a február 10-i szélvihar, amely ledöntött minden meglazult falat, kéményt,1 építményt. A város Budapestre küldte Kálnoky István tanácsost, hogy a minisztertanácsnál megtegye a szükséges lépé­seket a város megsegítésére. Elmenetelekor úgy nyilatko­zott, hogy részben rendkívüli segélyt kér, továbbá kamat nélküli hiteleket a bankoktól. A természeti tragédia a leg­rosszabbkor, súlyos gazdasá­gi problémák közepette érte az országot. „Szapálni kell az államháztartás súlyos helyze­tét — mondta hazatérte után Kálnoky tanácsos — nagy re­ményeink tehát ne legyenek!” Rövidesen értesítette Búd János pénzügyminiszter a tú­róst, hogy 300 millió korona gyorssegélyt utal ki a lakos­ság részére, egyben pedig nagyobb hitelösszegeket biz­tosítanak az egri bankok ré­szére, hogy kellő mennyiségű hiteleket tudjanak folyósíta­ni a rászorultaknak. Mi sem mutatja jobban az 1925. évi, egri földrengés pénzügyi se­gélyproblémáit, minthogy a városi költségvetést is 250 ezer aranykorona helyett 300 ezer­rel kellett csökkenteni... Szerencsére nem okozott 1925. január 31-én a földin­dulás Egerben és környékén tragédiát, de a hazai föld­rengések történetében szá­mottevő helyet foglalt el ma­gának. Sugár István SIMON LAJOS: Játék Ügy látszik, örökéletű az országos társasjáték, a Ki­csoda-micsoda? — lehetsé­ges, hogy magam is részese leszek egyszer, ha nem is a tévében, hanem valahol másutt, tehát amolyan ed­zésként szemügyre veszem a hölgyet az eszpsesszó félho- rfiályában. Próbálom megál­lapítani róla: kicsoda-micso­da. Húsz és harminc közötti a hölgy. Inkább szép, mint csúnya, a frizurája inkább vörös, mint szőke, a szeme inkább kék, mint zöld, de akár kék, akár zöld, meg­lehetősen csillog. A szája akaratosan görbül, az orra in­kább pisze, mint hosszúkás, füle normáls, fogazata ren­des, különös ismertetőjéle nincs, hacsak nem említjük meg a bal szeme aíatti, pi­cinyke, barna foltocskát, amit intelligensebb emberek sze-. xepilnek neveznek a blúza feszes, a szoknyája inkább mini, mint maxi, cipője im­portáru, vagy a budapesti Luxusból, vagy ki tudja, hon­nan. Mindezekből természetesen még semmit sem tudnék megállapítani. Csakhogy a hölgy rendel egy duplát. Ma­gyarul, színtiszta magyarul beszél. Ebből megtudom, hogy anyanyelve magyar. Később táskájában kotorász, s mert nem talál valami fon­tos dolgot, egyenként kirak­ja cókmókját az asztalra. Lá­tom, hogy a tükör, a fésű, a rúzs és az ilyen-olyan papí­rok halmazában ott van a személyi igazolvány is, ugyanolyan, mint az enyém, tehát a hölgy kétségkívül magyar állampolgár. Végeze­tül csak megtalálja a kere­sett tárgyakat: golyóstollat, jegyzetfüzetet. Gyors mozdu­lattal a füzetbe firkant vala­mit. Ebből megállapítom, hogy írni-olvasni tud. Ám, ez a tény nem szűkíti, inkább bővíti a kört, hiszen, aki ír­ni-olvasni tud, az sok min­den lehet. L"h<>t például tu­dományos kutató is, lírai köl­tő is. Az első feltételt per­sze kizárja a hölgy életkora, a második lehetőséget pedig elveti benfentességem, ugyan­is e hazában minden vala­mire való lírai költőt isme­rek, ha másképpen nem, hát fényképről. Ellenben lehet be­dolgozó ici-picikét pihenhető anyagbeszerző, hiszen — ta­lán nem sértődnek meg e foglalkozási ágak derék dol­gozói, amért leírom — őket sem személyesen, sem fény­kép alapján nem ismerem. A vaksötétben tapogatóz­nék, talán holtom napjáig is, de a hölgy váratlanul se­gítségemre siet. Előbb körül- pislant, hogy nincs-e a lát­határon illetéktelen illetékes, majd óvatosan felém biccent, bátorít, hogy nyugodtan kö­zelíthetek hozzá. Ebből meg­tudom, hogy micsoda. Hátra volt még megtudnom a kér­dés második felét, hogy ki­csoda. Ám ez örök titok ma­rad előttem, mert dacosan nemet intek a hölgy invi­tálására* Nem vagyok nagy igényű, nekem a félsiker is elég. 9.22 11.40 12.35 13.59 15.10 15.44 16.05 16.11 17.07 17.32 17.57 18.00 18.30 19.15 19.30 20.23 20.58 21.30 22.15 22.30 KOSSUTH Zenekari muzsika Változó világkép Pergoiesi: Az úrhatnám szolgáló (Vígopera) „Követelem a Holna­pot ...” Melódiákoktól Együtt — egymásért! Magyar előadóművészek felvételeiből Magyarán szólva Lendvay Kamilló—Garai Gábor:' Üi kor nyitánya Népdalcsokor Fiatalok stúdiója Mozart: D-dúr szimfónia Mai könyvajánlatunk A Szabó család Esti magazin Közvetítés az asztalite­nisz VB-ről Mindenki zeneiskolája Gazdasági minitórum Szv.iatoszlav Richter zongorázik Lesz-e „vizválság”? Közvetítés az asztalite­nisz VB-röl Zenekari <• muzsika PETŐFI 8.33 9.25 9.33 10.00 12.00 12.33 12.50 13.25 13.33 14.00 18.00 18.19 .18.33 19.16 19.30 20.33 21.03 22.36 22.46 23.15 Népi zene Orvosok a mikrofon előtt Derűre is derű ... A zene hullámhosszán Francia operettdalok Arcképek az orosz iroda­lomból Hangszcrszólók Barkácsolók ötperce Madrigálok Kettőtől hatig .. . Barangolás régi hangle­mezek között Keringők fúvószenére Népi zene Véleményem szerint Csak fiataloknak! Mindenki könyvtára A Rádió Dalszínháza Tíz perc külpolitika Nóták Kemény Egon szerzemé­nyeiből Szolnoki rádió 17.00 Műsorismertetés — Hírek — Pár perc dzsessz — Szemle üzemi lapokból 17.15 Tiszai dallamok 17.25 Üttörőhíradó 17.35 Intermezzo 18.00 Alföldi krónika — Az Ex- nressz együttes slágerei­ből — Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes ■ULV MAGYAR 8.00 Tévétorna 8.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 15.55 Irány az egyetem! 16.50 Halászat és vadászat 17.15 Tízen Túliak Társasága 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Holnap is élünk (Tévéjáték) 21.10 Al-Ahram — A pirami­sok 21.30 Szóhoz jutottunk ... 22.30 Tv_híradó 3. 2. műsor 20.01 A tenger titkai 20.50 Az oázis 21.10 Tv-híradó 2. 21.30 Asztalitenisz VB 22.30 A Jukara világa (Japán film) POZSONYI 19.00 Híradó 19.30 Zenés műsor 20.10 A tüzet ránk összponto sítsátok! (Szovjet film) 21.30 Híradó és sporteredmé­nyek 22.00 Hangverseny EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és este 7 órakor Mr. McKinley szökése I—II Színes, szinkronizált szovjet film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor: Budapesti mesék Színes magyar film Este fél 8 órakor: , Helga és Michael GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 órakor: Árvácska háromnegyed 6 és este 8 •órakor: Miért ölnek meg egy bírót? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor: Csizmás kandúr Csak fél 8 órakor: A kis nagy ember HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és este 7 órakor: Fekete gyémántok I—II. HATVANI KOSSUTH: Föltámadott a tenger FÜZESABONY; Indul az űrhajó

Next

/
Oldalképek
Tartalom