Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
Magyarország és a változó világgazdaság Interjú dr, Bognár József akadémikussal, az MTA ViUgHáasígi Kutató Intézetének igazgatójával Magyarország „nyitott gazdaságú” állam, ami azt jelenti, hogy mindennapi életünkben, a gazdasági szférában nagyon nagy szerepet játszik a nemzetközi kereskedelem, a más országokkal fenntartott kapcsolatrendszer. Hazánk és a változó világgazdasági környezet szerves — és számunkra igen fontos —• kapcsolatáról adott interjút a Központi Sajtó- szolgálatnak dr. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója. — Miért beszélünk a világgazdaságban korszakI váltásról? — A világgazdaságban végbemenő korszakváltásnak lényegében három alapvető jellemzőjét emelném ki, hozzátéve, hogy a változás nyomán megváltozott a köz- gazdasági jelenségek tartalma és egymáshoz való viszonya is, úgy, hogy meg kellett változtatni magukat az elemzési módszereket is. Első jellegzetességként említem, hogy új, egész földünket átfogó problémák jöttek létre, közülük soknak a megoldása — ilyenek például a környezetszennyezés gondjai — világméretű ösz- szefogást követel. A szak- irodalomban gyakran használt hasonlattal élve földünk olyan űrhajó, amelynek sorsáért' valamennyi rajta utazó felelősséggel tartozik. Az említett új problémák már nem oldhatók meg a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi rendszerében, amelyeket a nemzetek, államok kétoldalú kapcsolatai jellemeznek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nemzetgazdaságokat ki kell hagyni a rendezésből. hogy tőlük, érdek- viszonyaiktól függetlenül kell bizonyos változtatásokat az emberiség érdekében végrehajtani. selni! Véleményem szerint éppen ezért elsősorban a harmadik világ növekedésének a feltételeit kell biztosítani. Ezek a problémák a világgazdaság jelenlegi rendszerében nem megoldhatók, mert éppen ez a rendszer hozta létre a kiáltó különbségeket. Valami másra van tehát szükség, új világgazdasági rendszerre. — Milyen legyen az új vir lággazdasági rendszer? — Szakkörökben, nemzetközi fórumokon folyik a vita az új világgazdasági rendszerről. Lényegében két dolgot kell egyesítenie: egyrészt a jelenleginél többet lyeknek! végkövetkeztetéses lényeges szerkezeti változtatást kell végrehajtani a magyar exportban. Különösen a Nyugatra kivitt termékeink szerkezete korszerűtlen, azaz: elenyésző a magas fel- dolgozottságú, vagy műszaki fejlettségű késztermékek aránya. Adottságaink mellett nincs más út, mint kevesebb nyersanyagból több, kvalifikáltabb munka hozzátételével nagyobb értéket létrehozni. Ezzel egyszjerre növelhetjük termelékenységünket és exportbevételeinket a világpiacon. Természetesen az exportszerkezet megváltoztatását a világA második jellemző: nőtt az egyes nemzetgazdaságok kölcsönös függősége. Ez megint újfajta döntési rendszert kíván. Jelenleg még igen nagymértékben nemzetgazdasági kategóriákban gondolkodunk. Viszont az egyre erősödő kölcsönös függőség következtében figyelembe kell venni a más országok gazdaságát érő hatásokat is. Talán a fejlődő országokban a legerősebb ennek az újfajta függőségnek az érvényesülése, de a mai világgazdasági helyzet a szocialista országokban is bizonyítja: kölcsönösen egymásra vagyunk utalva. A harmadik sajátosság: noha világunk a kölcsönös függőség növekedése felé tart, mégis az egyes nemzet- gazdaságok fejlettségi szintje, az ott élő emberek élet- körülményei mindinkább eltérnek egymástól. Egyes fejlődő országokban például nemhogy »lőrelépnének, de stagnálnak, vagy visszafelé haladnak. Kölcsönösen füg- 0 világunkban ilyeneket un lehet hosszú ideig elvii^..világunk a kölcsönös függőség növekedése felé tart.,«” kell termelnie, több gazdasági energiát kell létrehoznia (mert az emberiség lé- lekszáma hatalmas tempóban nő, 1970 és 1980 között 800 millióval gyarapszik; 700 millióan közülük a fejlődő országokban születnek és nőnek fel), másrészt igazságosabban kell elosztani, amit világméretekben megtermelnek. A szakemberek több fajta nézetét képviselnek; vannak akik teljesen új világgazdasági rendszer megteremtése mellett érvelnek, mások pedig külön akarják választani a termelési és az elosztási szférát a világgazdaságban. Valószínű, hogy bizonyos kérdéseket szét fognak választani, már csak azért is, mert va- danatúj világgazdasági rendszer bevezetése — mint minden új — bizonyos kockázattal, átmeneti „bejáró- dási” nehézségekkel jár együtt, s a jelenlegi problémákkal terhes helyzetben talán nem engedhető meg egy több éves átmeneti, gyakorló időszak beiktatása. — Magyarország fokozott mértékben sebezhető a nemzetközi gazdasági helyzet hatásaitól. Hogyan védhetjük ki a kedvezőtlen jelenségeket, hogyan alkalmazkodhatunk az új helyzethez? — Magyarország alapvetően nyersanyagokat importál és késztermékeket exportál. Emiatt számunkra a hetvenes évek elején kezdődött nyersanyagár-változás kedvezőtlen hatású. 1974-ben például 15 százalékkal romlott külkereskedelmi cserearányunk (vagyis behozott áruinkért viszonylag többet kellett fizetnünk a világpiacon, míg exporttermékeinkért nekünk nem fizettek többet). Külgazdasági kapcsolatainkra érzékenyek vagyunk: ezt jelzi, hogy külkereskedelmünk számottevő hatással van nemzeti jövedelmünk nagyságára, beruházásainkra és fogyasztásainkra egyaránt. Országunk alapproblémája: gazdasági adottságainkon , nem tudunk változtatni, éppígy nem tudjuk befolyásolni a világgazdasági helyzetet sem. Mit kell tehát tenni a gazdaságnak, hogy a cserearány- veszteséget kiegyenlítse? (Tegyük hozzá, arra számíthatunk, hogy a jelenlegi világgazdasági tendencia — tehát a viszonylag magas nyersanyagárak — tartós marad.) Széles körű vizsgálatokat végeztettünk, ame-. piaccal összhangban kell megvalósítanunk. Már a beruházások eldöntésekor figyelembe kell venni azt a néhány területet, amelynek a fejlesztése korszerű exportszerkezetünk magja kell hogy legyen. Ügy gondolom, hogy ilyen kiválasztott, előnyben részesített iparággá fejleszthetjük Magyarországon a gépipart, a vegyipart és a szélesebb értelemben vett mezőgazdaságot (a mezőgazdasági feldolgozóipart). Emellett az exportot „kiszolgáló” formákra, szervezetekre is nagyobb figyelmet kell fordítanunk, korszerűsíteni kell piaci Szervezeteinket, kereskedelmi kapcsolatainkat, annál is inkább, mert a jövőben az exporttermékek nagy része még inkább bizalmi cikké válik. Nagy a verseny a világpiacon! A vásárlók külön kedvezményeket akarnak, tehát nemcsak a minőségre, hanem az áruexporttal együtt járó szolgáltatásokra is nagy figyelemmel kell lennünk. A világkereskedelemben mindinkább .tért hódít á komplex export (például teljes kórház kivitele, laboratóriummal, műszerekkel, kisegítő berendezésekkel), erre a magyar külkereskedelemnek az eddiginél nagyobb figvelmet kell fordítania, mert ez az exportforma k'^-'üődik. . Összegezvén tehát külgazdasági tevékenységünket, azt mondanám: eddig elsősorban hiányzó cikkeket importáltunk. A jövőben fokozatosan szemléletváltozásnak kell tért hódítania, azaz technológiát kell importálnunk, hogy ily módon gyorsabban fejlődjünk, s szélesítsük saját, korszerű exportképes termékeket előállító ipari bázisunkat. — Professzor úr! Köszönjük a beszélgetést. Dunai Péter Magtalan földek EBBEN AZ ESZTENDŐ* BEN igen sok szó esett a parlagföldekről, magyarán, arról a területről, amelyet nem művelnek meg, tehát gyakorlatilag kiesik a mező- gazdasági termelésből. Hogy miért került éppen ebben az esztendőben a parlagföldek kérdése a középpontba, ennek több oka van. Az első és talán legfontosabb, hogy a mezőgazdaság idei feladatai jócskán megnövekedtek. A tervszámok ugrásszerűen nagy fejlődést irányoznak elő és ehhez a fejlődéshez szükség van minden talpalatnyi megművelhető területre. Persze nem is olyan talpalatnyi területről van szó, hiszen csak az egri járás, illetve a megyeszékhely környékén több mint félezer hektár áll megműveletlenül. Vajon mennyi lehet az országban a termelésből kieső terület nagysága? Mennyi gyümölcsöt, szőlőt, vagy esetleg ke- nyérnekvalót lehetne ezekről a területekről minden esztendőben szorgalmas munkával az asztalra tenni? . Ha azt vizsgálnánk, hogyan alakultak ki, hogy maradtak éveken keresztül műveletlenek a községek, városok határaiban húzódó parlagföldek, minden bizonnyal még ésszerűnek látszó okokat is találhatnánk. Valószínű, hogy egy-egy rosszabb fekvésű földdarab, egy nehezen megközelíthető, a közös gazdaság nagy erő- és munkagépeivel nehezen művelhető, vagy éppen e gépek számára hozzáférhetetlen határrész kívül esett a gazdaságosság bűvös hatókörén. Ám, hogy lehetséges az, ha- valami éveken keresztül gazdaságtalannak tűnt, az most egyszeriben kötelességszerű- en gazdaságossá lép elő, hiszen a parlagföldek hasznosítására határozat is született? HA A VÁLASZT a matematika nyelvén kellene megfogalmazni, akkor valószínű, hogy az előbb felvetett kérdésre — mint megoldandó egyenletre — olyan értéket kapnánk, ami megkérdőjelezné magának a felvetett kérdésnek a helyességét. Pedig hát arról van szó, hogy amit éveken keresztül gazdaságtalannak tarthattunk, az egyáltalán nem biztos, hogy azj mivel a gazdaságosság fogai * mának lehet egy tágabb értelmezése is, a mindenáron való nyereség kimutatásán felül. Történetesen, hogy teljesen mindegy, milyen módszerrel, csak valamiképpen a nemzeti fogyasztás asztalára kerüljön az eddig semmit nem termő ezer hektárok gyümölcse. í Az a parlagföld, amely gazdaságtalanul művelhető esetlegesen a százhektáros táblákkal dolgozó nagyüzemnek, nagyon is gazdaságos lehet egy kertszövetkezetnek, vagy más bérbeadott tulajdonosának. De van még ennél is tágabb szemlélet, amely ugyan kívül esik a főkönyvelői és főagronómusi gondok hétköznapjain, ám előbb-utóbb számolni kell vele. Ha nem ma, akkor holnap, ha nem ebben az ötéves tervben, akkor a következőben. Nem szabad megfeledkezni ugyanis arról a legmerészebb fantasztikus irodalmi alkotást is túlszárnyaló egyszerű tényről, hogy minden öt nap elmúlásával egymillió emberrel többnek kell ennivalót előállítani a földön. Ma a világon 800 millió ember éhezik, mert — és itt az okok sokrétűek, bonyolultak, társadalmi és gazdaságpolitikai szövevényekben elbúvók — kevés az élelem. Szerte a világon folyik a tudósok és gyakorlati szakemberek összefogása, hogy új, minden eddiginél hatékonyabb fehérjetermelési módszereket dolgozzanak ki. Némi újságírói túlzással azt is mondhatnánk, folyik a verseny az életben maradásért. Az ezredfordulóra — amit még nagyon sokan meg is érünk, nincs is olyan mesz- sze — ugyanannyi földterületen pontosan a jelenlegi emberiség dupláját kell élelemmel ellátni. Ilyen körülmények között nemcsak hogy luxus, de értelmetlen és érthetetlen pazarlás minden művelésre alkalmas hektárnak a parlagon hagyása. A MŰVELETLENÜL HAGYOTT földeknek — a meg nem termett élelmiszerek mázsáinak, tonnáinak — ilyen vetülete is létezik. Szigethy András Gázügy Gyöngyösön Sokat beszélnek manapság Gyöngyösön a gázról. Sokat kérdeznek is róla, mivel közelebbi terveket csak kevesen ismernek, ismerhetnek. A gázt, a vezetékes gázt várják a gyöngyösiek. Hogyan, mikor jut el a városba az új fűtőanyag, ezt szeretnék tudni. • 1 ® A főmérnök már megérkezett. Ne mosolyogjon senki ezen a megállapításon, mert gázügyben alapvető tény, nagyon lényeges körülmény, hogy az építkezések legfőbb irányítója és a majdani állomás vezetője már kopogtatott a városi tanács ajtaján, ahogy ezt Herényi Józseftől, a tanács elnökétől megtudtuk. Nem a gombot találták meg a majd megvarrandó ruhához. Ha egy beruházás első kapavágásánál már ott van az a személy is, aki valamikor az új üzem vezetője lesz, az ünnepélyes szalagvágás pillanatában ő már mindent tud a hozzá tartozó létesítményről. A legkisebb porcikáját is ismeri, meglepetés tehát soha nem érheti — elvileg. Ezért meghatározó körülmény. hogy a gázépítkezés , személyi felelőse már jelentkezett hivatalos helyeken. A tény azonban azt is jelzi, hogy a munkálatok megkezdésének időpontja sem lehet a távoli jövő része, hanem nagyon kézzelfogható közelségbe került. • ■ • — Hová jut el a vezetékes gáz az első ütemben?, — Miután a fogadóállomás a déli városrész ipari körzetében épül ki — válaszolta Berényi József — a gerincvezeték innen indul ki a Kálvária-domb lakótelepe felé, illetve a Vörös Hadsereg útja irányába. A bányászlakások fűtését már gázzal vég-, zik. — Több mint száz bányászlakás átadása szerepel az idei tervben. Ezeket tehát már gázzal fűtik? — Szeretnék igennel felelni a kérdésre, de bizonytalan vagyok. Ha a vezeték kiépítése olyan ütemű lesz, akkor a fűtés sem lesz gond. Had'd fogalmazzak így. — Vitatott volt korábban, hogy a gázt központi kazánok, vagy egyedi lakások fűtésére használják-e? —A gazdaságossági számítások egyértelmű választ adtak a kérdésre. Az olajtüzelésű kazánok égőinek kicserélésével kell áttérnünk a gáz hasznosítására. Ez történik majd a nyolcvanasban, ez a Mérges utcai kazánházban, de a többiben is. A most épülő lakótelepek is gázfűtéses hőközpontot kapnak. Az egyik ág a Kálváriadombnak tart, a másik a Mérges utca felé, kikanyarodva az Egri úton. Ennek a két főágnak kiépítése 1979— 80-ra esedékes. A tényleges munkák már az idén megkezdődnek Vá- mosgyörknél „csapolják meg” a csövet, onnan hozzák Gyöngyösre a gázt. Nem kis munka ez, nem is lesz túlságosan szép a munkahelyek környéke, mert a földet óriási gépek vájják, rakják, hordják és túrják majd mindenfelé. A vállalkozó a Mát- raalji Szénbányák megfelelő üzeme, amely már a korábbi években jó tapasztalatokat gyűjtött ezekhez a munkákhoz. „Maguknak is” csinálják a csövezést, ezért remélhető az is. hogy igyekeznek a munkákkal. A bányászlakások várják a gázt, a Kálváriadombon előbb, tehát az alvállalkozónak is érdeke, hogy minél gyorsabban, minél tökéletesebben dolgozzanak. Nem könnyű, de derekas munka vár rájuk. • ■ • Mi lesz azokkal a lakásokkal, amelyeket eddig nem kapcsoltak be a távfűtési rendszerbe? Ezek nem kapnak gázt? A Kálvária-dombon nagyon sok az OTP-ház. A lakások magántulajdonban vannak. Ha egy épületben csak egyetlen lakástulajdonos akad, aki nem akarja a gázt, a többiek sem kaphatnak. A házon belül nem lehet vegyes tüzelés. A Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat most méri fel a hozzá tartozó lakásokat, mi szükséges ahhoz, hogy ott is gáz lehessen? Mindenekelőtt: megfelelő-e a kémény? Mert minden ezen múlik, a kéményen. Ha alkalmas a gázfűtésre, a többi már lényegében csak pénz kérdése. Ha ez megnyugtató, közölhetjük: a város vezetői úgy tartják, a gázzal való fűtés elterjesztése a cél Gyöngyösön. A tanácsi lakásokban is, a szövetkezetiekben is, ahogy a magántulajdonban levő házakban is. Környezetvédelmi feladat is a gázzal való fűtés általáÁ nossá tétele. Ez sem mellé-) kés körülmény, ha nem isi látja mindenki nagyon fon-; tóénak. A vezetékes gáz minden lakásba, üzembe eljuthat. Gyöngyösön. • ■ • Látszólag csak egy új tüzelőanyagról van szó most* Gyöngyösön. Pedig ez így nem igaz. nem teljesen igaz. Az új energiahordozó — ahogy manapság szokás emlegetni — meghatározza és megváltoztatja a város egész arculatát. Az emberek életét is megváltoztatja. Könnyebbé teszi. Kényelmesebbé, összkomfortossá, csökkentve a tüzelési gondokat, a beszerzési nehézségeket megszüntetve és olyan lehetőséget teremtve, hogy ,,csak a kis- ujját kell mozdítania” bárkinek ahhoz, hogy fellobbanjon a meleget adó kékes láng a konvektorokban, vagy a vízmelegítőben. A távfűtéses lakásokban még ennyi fáradtságot sem igényel a teljes kényelem. Ha úgy tetszik: Gyöngyös a vezetékes gáz elnyerésével történetének újabb forduló-, pontjához érkezik. G. Molnár Ferenc jmkMQ 1977« március vasárnap . .Egész földünket átfogó problémák jöttek létre.. ^...nemcsak a minőségre,de az áruexporttal együttjáró szolgáltatásokra is nagy fi“ gyelemmel kell lennünk.. ” (KS fotó — Német Ernő felv.)
