Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

VIOLS PHOrETÄBJÄI, EGYESÜLJETEK! T AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIIL évfolyam, 72. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1977. március 26., szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a hazánk felszabadulása* nak 32. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetés sekről. Tábornokokat nevezett ki, bírákat mentett fel és választott meg. Végül egyéni kegyelmi és állampolgársági ügyben dön­tött. (MTI) Befejezte munkáját a szovjet szakszervezeti kongresszus A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meg­választásával befejezte mun­káját Moszkvában a szovjet szakszervezetek XVI. kong­resszusa. A központi tanács elnöke Alekszej Sibajev lett, aki 1976-ban került ebbe a tisztségbe, korábban pedig a szaratovi terület pártbizott­ságának első titkáraként te­vékenykedett. A kongresszus öt napig ülésezett a Kreml Kongresz- szusi Palotájában. Munkájá­ban az SZKP és a szovjet kormány számos vezető sze­mélyisége is részt vett. Har­minc szovjet szakszervezet képviseletében 5032 delegá­tus volt jelen, s 115 ország, valamint 7 nemzetközi szer­vezet küldöttei üdvözölték a szovjet szervezett dolgozókat a tanácskozáson. A magyar munkásosztály üdvözletét Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára tolmácsolta. A megnyitó ülésen hang­zott el Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP főtitkárának közel kétórás beszéde, amely, mint pénteki vitazáró beszé­dében Sibajev hangoztatta, „osztatlan támogatásra és a legszélesebb visszhangra ta­lált milliók részéről a Szov­jetunióban és külföldön.” Brezsnyev körvonalazta az SZKP és a szovjet kormány álláspontját olyan fontos kérdésekben, mint a kelet— nyugati tárgyalások, a közel- keleti rendezés, az európai biztonsági értekezlet záróok­mányának végrehajtása. Nagy teret szentelt a szak- szervezetek fejlődésének és a szovjet gazdasági helyzetnek is. A „kilencek” római tanácskozása Még a római városháza, a Capitolium történelmi leve­gőjét árasztó pompája sem tudta feledtetni a Közös Piac megalakulásának 20. évfor­dulóját ünneplő „kilencek” nyomasztó hangulatát. A francia államfő és a nyolc miniszterelnök péntek dél­után megkezdődött tanács­kozásán — a kormányfők évente kétszer esedékes ta­lálkozójának idei első ülésén — sem a múlt, sem a jelen, de a jövő sem túl kecseg­tető. A kétnapos tanácskozás legélesebb vitáját alighanem a fejlett tőkés országok és a fejlődő országok kapcsolata, az észak—dél konferencián tanúsítandó nyugat-európai magatartás váltja ki. Jelentő­sek a nezeteltérések a má­jusra tervezett londoni csúcs- találkozó előkészítésében. A franciák elenzik, hogy a fej­lett kapitalista országok! csúcsértekezletén az EGK ön­álló képviseletet kapjon, a kisebb tagállamok viszont körömszakadtáig ragaszkod­nak hozzá. Tartanak ugyanis attól, hogy a „nagyok” egy­más között megállapodtak, mégpedig az ő rovásukra. Ítélet a Ngouabi elleni merénylet ügyében BRAZZAVILLE: Kivégezték Alphonse Mas- samba-Débat volt kongói el­nököt, akit vasárnap tartóz­tattak le Marien Ngouabi ál­lamfő meggyilkolásával kap­csolatban — jelentette be a Brazzaville-! rádió. Débat-t egy rögtönítélő bíróság a Ngo­uabi elleni merénylet meg­szervezésében mondta ki bű­nösnek. Távollétében halálra ítélték a gyilkosságot elkövető Ki- kadidi nyugalmazott száza­dost és társát, akik jelenleg szökésben vannak. Massamba-Débat csütör­tökön az államfői teendőket ellátó 11 tagú katonai bizott­ság előtt ismertette annak a kormánynak a névsorát, amelynek az ő vezetése alatt át kellett volna vennie a ha-| talmat a Kongói Népi Köz­társaságban. Az exelnök ko­rábban már beismerte, hogy köze volt' Ngouabi meggyil­kolásához. Az etióp jószolgálati küldöttség programja Az etióp jószolgálati kül­döttség pénteken Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. A várnegyed, a Halász- bástya megtekintése után a Gellérthegyről gyönyörköd­tek a főváros panorámájá­ban. A városnéző körút állo­mása volt a kelenföldi lakó­telep megtekintése is. Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Fiszeha Deszta őrnagyot, az Etióp Ideiglenes Katonai Kormány- -.ótanács Állandó Bizottsá­gának tagját, a közigazgatá­si és szervezési bizottság el­nökét, a hazánkban tartóz­kodó etióp jószolgálati kül­döttség vezetőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Garat Róbert külügyminisz­ter-helyettes. A küldöttség élén Fiszeha Deszta őrnaggyal látogatást tett Papp Árpádnál, a mun­kásőrség országos parancs­nokánál. Ugyancsak felkeres­ték a hivatalában Herczeg Károlyt, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtit­kárhelyettesét. (MTI) Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt­és kormányküldöttség Pénteken hazaérkezett a magyar párt- és kormány- küldöttség, amely Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának vezeté­sével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának, és a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának meghívására hivatalos,' baráti látogatást tett az NDK-ban. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Aczél György, Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Bru- tyó János, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke, Pullai Árpád, a Központi Bizottság tagja, közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtit­kár, Varga István, a KB osz­tályvezető-helyettese. Jelen vöt Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. A magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatást tett az NDK-ban, pénteken hazaér­kezett Budapestre. Képünk: Biszku Béla üdvözli Kádár Jánost. (MTI fotó — Szebellédy Géza felvétele — Népújság telefotó — KS) Közlemény a Magyar Népköztársaság párt-* és kormányküldöttségének a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége — a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának meghí­vására — 1977. március 22. és 25. között hivatalos baráti lá­togatást tett a Német Demok­ratikus Köztársaságban. A küldöttség megismerke­dett a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményei­vel és látogatást tett az Oberspree Kábelművekben. A berlini nagygyűlés a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egységpárt, a Magyar Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság test­véri barátságának, sokoldalú együttműködésének és in­ternacionalista összeforrott- súgának nagyszerű megnyil­vánulása volt. A küldöttségek tárgyalása­in. amelyek az őszinte ba­rátság és a szívélyesség lég­körében folytak le. részt vettek a Magyar Népköztár­saság részéről: Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a delegáció vezetője, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök- helyettese, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter, dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Német Demokratikus Köz­társaságban. A . Német - Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke, a de­legáció vezetője. Willi Stoph, az NSZEP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács el­nöke, Herman Axen, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyet­tese, Oskar Fischer, az NSZEP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter, Gerhard Reinert, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, a Ma­gyar Népköztársaságban. A küldöttségek gyümölcsö­ző véleménycserét folytattak a két testvérpárt és a két or­szág kapcsolatainak sokolda­lú bővítéséről és elmélyíté­séről, a nemzetközi helyzet­ről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kérdéseiről. Minden megtárgyalt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, va­lamint Erich Honecker. a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokra­tikus Köztársaság államtaná­csának elnöke március 24-én ünnepélyes keretek között aláírta a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A szerződés tükrözi a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság kapcsolatainak minő­ségi fejlődését, a nemzetközi helyzetben végbement alap­vető változásokat; elősegíti országaink és népeink to­vábbi közeledését, hozzájárul a szocializmus ügyének erő­södéséhez, Európa és a világ békéjének megszilárdításá­hoz. A szerződés a két állam proletár internacionalizmus elvein alapuló nemzetközi együttműködésének alapvető okmánya. 1. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. és a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséről. Méltatták országaik munkás- osztályának, dolgozóinak al­kotó munkáját, nagy erőfe­szítéseit, kiemelkedő sikereit a fejlett szocialista' társada­lom építésében. A küldöttségek nagyra ér­tékelték. hogy pártjaik és országaik együttműködése tervszerűen és lendületesen fejlődik a marxizmus—leni- nizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei, az ér­dekek és a célok, a társadal­mi-gazdasági alapok azonos­sága alapján. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt együttműködésének, amely a kölcsönös bizalmon alapul, meghatározó a szerepe a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság sokoldalú kapcsola­tainak további bővülésében, a két állam és nép testvéri kö­zeledésében. Az együttműkö­dés továbbfejlesztésében és elmélyítésében kiemelkedő jelentőségűek a találkozók Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkára és Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága főtitkára között. A két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1972. évi találkozóján született megállapodások sikeresen megvalósulnak a két nép testvéri barátsága javára. Az 1976—80. évi népgazda­sági tervek egyeztetése meg­teremtette az alapvető fel­tételeket ahhoz, hogy a két ország tovább .fejlessze a kooperációt és a szakosítást,; hozzájáruljon a szocialista gazdasági integráció kiszéle­sítéséhez, és elmélyítéséhez, a KGST komplex programjá­nak megvalósításához. A szakosítás és a kooperá­ció keretében, gyártott ter­mékek aránya 1980-ban a kölcsönös árucsere-forgalom egyharmadát teszi' majd ki. Nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a termelési kooperáció és a szakosítás további el- mélyítésének a fémfeldolgo-1- zó iparban, mindenekelőtt a mezőgazdasági gép-, a közúti jármű- és a szerszámgép- gyártásban, az elektronikus építőelemek gyártásában, az automatizálási eszközök elő­állításában. a vegyiparban és a fogyasztási cikkek terme­lésében, A felek fontosnak tartják az együttműködés és a mun­kamegosztás kiszélesítését a kutatásban és a műszaki fej­lesztésben, valamint a ter­melési folyamatok korszerű­sítéseben és nagy hatékony­ságú technológiák fejleszté­sében. Megerősítették, hogy az ideológia, a kultúra, az ok­tatás és a tudomány terüle­tén is tovább bővítik együtt­működésüket, rendszereseb-' bé teszik a tapasztalatcserét a fejlett szocialista társada­lom építésének kérdéseiről. Támogatják az állami szer­vek és a társadalmi szerve­zetek közvetlen egy üt'műkö­dését, a testvérmegyék, a testvérvárosok, valamint az ipari és mezőgazdasági üze­mi kollektívák kapcsolatai­nak fejlesztését. (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom