Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-25 / 71. szám

1 ■ j Bolyki István: Mit tegyünk a közművelő­dés frontján? Hatvani Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, 1977. 1—2. sz. A termelőszövetkezet elő­adója a közös gazdaság el­múlt évi közművelődési ter­ve végrehajtásának eredmé­nyeiről számolt be. A terv teljesítése eredményes volt. Ezt számos tény bizonyítja. 15 fő 45 év alatti dolgozó befejezte általános iskolai tanulmányait. Az idősebbek részére ismeretterjesztő elő­adássorozatot indítottak. Eredményesen működik a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola, a KISZ ál­tal szervezett ifjúsági vita­kör. A különféle oktatási for­mák könyvvel való ellátását letéti könyvtár segíti. Író— ofvasó találkozót szerveztek. A szocialista brigádok tagjai közös mozi- és színházlátoga­táson vettek részt. Kovács Gyula: A GTE-tanulmányutak ta­pasztalatairól. Mátravidéki Fémművek. 1977. 2. szám. A Gépipari Tudományos Egyesület siroki tagozatának tanulmányi felelőse a belföl­di tanulmányutak múlt évi tapasztalatairól és az 1977. évi terv készítéséről számolt be a gyár üzemi lapjában. Az elmúlt évben 13 belföldi tanulmányúton 201 fő vett részt. A látogatások során tett megfigyelések alapján több javaslatot fogalmaztak meg üzemi hasznosítás céljá­ból. Például ipari porszívók alkalmazása, sávbázis kon­centrációt mérő és vízlágyí­tó berendezés típus szerinti beszerzése. Az 1977. évi ta­nulmányi utak tervének el­készítésekor is fontos feladat, hogy középpontba kerüljön a — mint eddig is — az üzemi feladatok megvalósításának segítése. M. J.: Szót kér Gyurkó László asztalos. Heves megyei Építők Lap­ja. 1977. 2. szám. Gyurkó László fiatal asz­talost küldöttnek jelölték az építőipari szocialista brigád­vezetők budapesti tanácsko­zására. A tanácskozáson fel akar szólalni. A cikk írójá­nak hozzászólása gondolatai­ról vallott. El fogja mondíy ni, hogy brigádja rendszere­sen túlteljesíti tervét. Szabad idejükben pedig bölcsődéket, óvodákat patronálnak. Szólni akar arról is, hogy a szocia­lista brigádoknak mindenütt van tekintélyük, hallgatnak rájuk, figyelik munkájukat. Természetesen vannak gond­jaik is, s azokról is szót ejt majd. Oravecz János: Munkástanácskozás a 37-es üzemben. Bervai Figyelő. 1977. 2. sz. A cikk írója az egri Finom- szerelvénygyár 37-es üzemé­ben, a közelmúltban lezaj­lott munkásgyűlés érdeke­sebb eseményeit, az elhang­zott javaslatokat vetette pa­pírra. Különösen az utóbbi­ak érdemelnek figyelmet. A munkások hozzászólásaiból kitűnt, hogy él bennük a jobb munkaszervezés, a kollektív összefogás, a demokratikus jogok gyakorlásának igénye. A dolgozók látják a tovább­képzés szükségességét. Élni is akarnak azzal, örvende­tes, hogy a munkások a szocialista brigádmozgalom lehetőségeit kívánják fel­használni problémáik megol­dására. Szabó Béla: Bemutatjuk Dorner Sán­dor fógépészt. Mátraalji Bányász. 1977. 2. szám. Szabó Béla tömör, de so­kat mondó portrét rajzolt a GOÉP főgépészéről. Eredeti képesítése villanyszerelő. Ál­landóan képezte magát. Leg­utóbb szerzett bizonyítvá­nyába ez van bejegyezve: ké­pesített villamosmű-kezelő. A szorgalmasan végzett szak­mai munkán kívül alaposan kivette részét a mozgalmi munkából is. A felszabadu­lás után tagja lett a pártnak, dolgozott az ifjúsági mozga­lomban. Mindig a közösség­ben érezte jól magát. Az el­sők között lett szocialista brigádtag. Kiváló munkája elismeréseként többször ki­tüntették. Az elismerés szá­mos jele közül talán legjob­ban örül a legutóbb kapott aranygyűrűnek, amely 30 éves törzsgárdatagságát szimbolizálja. Szabó Lajos: Munkásszövetkezetek. Szövetkezeti élet 1977. 2. szám. A MÉSZÖV munkatársa a megyei munkásszövetkeze­tek szervezésének eddigi eredményeiről tájékoztat. A szervező munka 1971-ben in­dult meg. Elsőként a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban jött létre munkásszövetkezet, ezt követően pedig a Mátra­vidéki Fémművek Füzesabo­nyi Gyáregységében. Műkö­dik már ilyen szövetkezeti tí­pus a VILATI Egri Gyár­egységében, a recski Rézérc­műben. Jelenleg Sírokban fo­lyik a szervezés. A megyé­ben ezek a szövetkezetek nem önállóan, hanem az áfész-ek szekcióiként működnek, s eredményesen szolgálják az üzemi dolgozók ellátását. Visontai László: A háztáji és a közős je­lentősége. Mátra Kincse, 1977. 2. sz. A gyöngyösi mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet elnöke a jelenleg sokat hangsúlyo­zott háztáji gazdálkodás le­hetőségeit vázolta közös gaz­daságuk vonatkozásában. Elöljárójában helyesen mu­tatott rá a háztáji jelentősé­gét lebecsülő nézetek káros­ságára. Megfogalmazta, hogy kiegészítő gazdaságokra még hosszú ideig szükség lesz, ezért támogatni kell azt. Le­írta, hogy üzemükben vető­maggal, műtrágyával és egyéb módon segítik a háztá­ji gazdálkodást. Különösen jelentős náluk a háztáji sző­lőtermelés. a zöldség- és bur­gonyatermelés segítése. Az elnök azonban helyesen mu­tatott rá, hogy a háztájit nem lehet elválasztani a kö­zöstől. A jó háztáji gazdál­kodás a közös gazdaság erő­södését is előmozdítja. Zemlényi Béla: A pártoktatás tapasztala­tairól. Visontai szám. Hírek. 1977. 2. A Gagarin Hőerőmű párt- bizottsága végrehajtó bizott­ságának agitációs és propa­gandafelelőse az 1976—77-es pártoktatási év eddigi üzemi tapasztalatait összegezte, frá- sából megtudja az olvasó, hogy 12 oktatási körben fo­lyik a propagandamunka, mintegy 200 fő részvételével. A foglalkozásokat kellő ak­tivitás és vitakészség jellem­zi. A propagandisták jól fel­készültek. Van azonban né­hány hiányosság is. Eseten­ként olyan dolgozókat is be­iskoláztak a pártoktatás tan­folyamaira, akik máshol is tanulnak. A távol maradást nem mindig kérik számon. A pártoktatási év sikeres befe­jezése a hiányosságok felszá­molását követeli meg. (Sz. K.) Lakótelkek, üdülőtelkek 3. Hogyan történik a tartós használatba adás? Folytassuk a dialógust a tartós használatú lakótelkek, üdülőparcellák szabályozá­sáról. Cikksorozatunk első részéből kiderült, hogy ösz- szehasonlíthatatlanul több előnyük van az évtizedekre tartós használatba kerülő telkeknek — amelyek egyéb­ként örökölhetők is —, mint a terheket viselő magán­parcelláknak. ’ Az elosztás helyes gyakor­lata pedig érvényt szerezhet az igazságosságnak: a kisebb jövedelműek is jutányosán hozzájuthatnak olyan telek­hez, amelyre lakást, üdülőt építhetnek. A rendelkezések te­hát elsőbbséget adnak a szo­cialista, közösségi tulajdon­nak, sok esetben a speku­láció forrásává vált magán- tulajdonnal szemben. — Lesz-e elegendő telek? — A minisztertanácsi ha­tározat kimondja, hogy gon­doskodni kell megfelelő számú állami telek kialakí­tásáról, illetőleg a szükséges területek megszerzéséről ki­sajátítás, vagy vásárlás út ján az állam javára. Előírás, hogy a tartós használatba ad* nató állami telkek kialakítá­sához szükséges külterületi földek állami tulajdonjogát a belterülethez csatolás előtt kell megszervezni. — Kik végzik a tartós használatba adással kapcso­latos munkálatokat? — A tartós használatba adható állami telkek kije­lölése és a használatba adás feltételeinek meghatározása a tanácsok végrehajtó bi­zottságainak, a tanácsok il­letékes szakigazgatási szer­veinek a feladata. — Van-e rangsorolás? — Előnyben kell részesí­teni azokat a szövetkezeti, társas, csoportos építkezőket, akik lakásépítésre kérik a telket, vagy telkeket. A cikksorozat első két ré­szében állami tulajdonú tel­kek tartós használatba adá­sáról volt szó, lakásépítés, üdülőépítés céljára. A rendelkezéscsoport, amely a tartós használatba adás és vétel ügyleteit sza­bályozza, arra is kitér, le­het-e mezőgazdasági terme­lés céljára állami földet tar­tós használatba adni? Ad­hat-e mezőgazdasági, vagy halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövet­kezet saját földjéből tartós használatra mezőgazdasági termelés, vagy lakásépítés céljára területet? Ezekre a kérdésekre együt­tes miniszteri rendelet' (6/1977. I. 28. MÉM—-ÉVM— PM—IM) válaszol, a követ­kezőképpen. — Kaphat-e valaki tartós használatra földterületet me­zőgazdasági termelés céljá­ra? — A tanácsi kezelésben levő, nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi ál­lami föld tartós használatba kerülhet. Használati jogot szerezhet rá magánszemély, vagy magánszemélyek cso­portja. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetke­zetek ugyancsak adhatnak parcellákat a nagyüzemileg nem hasznosítható külterü­leti saját földjükből tartós használatra saját tagjaiknak és állandó alkalmazottaik­nak mezőgazdasági termelés céljára — Ki jelöli ki ezeket a földeket, amelyeken mond­juk, kertészkedni lehet, avagy gyümölcsöt telepíte­ni? — Az állami földeknél a tanácsok, a szövetkezeti föl­deknél a termelőszövetkezeti vezetőségek. A szerződéseket ugyanezek kötik az érdekel­tekkel. Kivétel: ilyen célra tartós használatba nem ad­ható erdő és belterületi föld. Ott sem adható föld, ahol a városnak, községnek orszá­gos jelentőségű üdülőterüle­te van, vagy amely terüle­ten belátható időn belül kö­zületi építkezés, hasznosí­tás kezdődik. Keresztrejtvén y Emlékmű A megfejtéseket március 31-ig kérjük beküldeni, pos­tai levelezőlapon. ★ Március 18-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: „öreg olvasó” jeligére, Eger: Köszönjük a figyelmeztetést, valóban félreérthető, Bontatlan fogalmazás volt. Kár, hogy nem közölte nevét is. Cs. László, Zaránk: A különböző jogcímeken tör­ténő levonás összege nem halad­hatja meg a fizetés' 33 százalé­kát. gyermektartás esetében az 50 százalékot. Amikor valakinek többféle tartozása is van, sor­rendben első helyen a gyermek- tartás, majd a különböző állami szervekkel, vállalatokkal kapcso­latos tartozás áll. s csak ezeket követi a magánszeméllyel szem­ben fennálló tartozás. Elképzel­hető. hogy a visszafizetés ezért késik. R. Béla, Kápolna: Az ügyet természetesen kivizs­gáltatjuk az illetékesekkel, ök bizonyára felelősségre is vonják az illetőt, ha valóban szabálysér­tést követett el. Innen, az Író­asztal mellől. — de alaposabb tájékozódás nélkül a helyszínen is, nehéz eldönteni, valóban mu­lasztás volt-e? Kismama jeligére, Pétervására A gyermekgondozási segély le­telte után a dolgozó nő valóban jogosult szabadságra, de legfel­jebb egyévi szabadságra. Tehát nem háromszor tizenhét napra, ahogy ön kérdezi. Ezt a szabad­ságot a munka megkezdése előtt szokták kiadni a dolgozónak, azonban, ha munkaviszonya meg­szűnt, lehetőség volt arra, hogy pénzben megváltsák. Az idei év­ben időarányosan jár a szabad­ság. — a munkába való vissza­térés hónapjától. Nem volt törvényellenes a munkaruha ellenértékének levo­nása sem. Noha a kihordási idő három esztendő, a GYES időtar­tamát ebbe nem lehetett beszámí­tani, hiszen ez alatt nem végzett munkát. A levele alapján nem történt törvényellenes intézkedés. „Hatvani táppénzesek” jeligére: Az új jogszabály szerint a táppénz mértékét a keresőkép­telenséget okozó betegséget meg­előző egy esztendő átlagkeresete alapján állapítják meg. Az önök esetében az elmúlt évben több­szöri munkahely-változtatás volt. Az SZTK-nak minden munka­helyről be kellett kérnie a ke­reseti átlagot és csak ezek alap­ján lehet kiszámítani a táp­pénzt. Ez okozza, hogy két-, eset­leg háromhónapos késéssel számfejtik táppénzüket. Egysze­rűbb és gyorsabb az eljárás azoknál, akik egész esztendőben egy helyen dolgoztak. A munka­hely gyakori változtatása ebben az esetben is hátrányos, — de erről nem az SZTK tehet. R. Gyepes Istvánnak a (13. sz. sor) Szabadság-szobor zászlótartó katonájáról írott költeményéből Idé­zünk (1. és 10. sz. sor). A jobb felső sarok zárt be­tűi: EMB a baj. alsó sa­roké: EGY. Vízszintes: 11. Végtag. 12. Hüvelyes. 14. Névelő. 15. Sa­ját kezével. 17. Fölösleges holmi. 18. Labdajáték kellé­ke. 19. Helyrag. 20. Hónap­név röv. 22. Petőfi táborno­ka. 24. A Tisza mellékfolyó­ja. 25. Ételízesítő. 26. Égés mellékterméke. 28. Fadoboz. 29. Házikó. 30. Nem szól. 32. Világtalan. 33. KT. 34. Fo­lyami átkelőhely. 85. Vörhe- nyes. 37. Sajt fele. 38. Pa­lánk. 39. Orrtő mássalhang­zói. 41. Szörny. 42. Például. 44. Holtnyelv. 46. Azonos be­tűk. 47. Régi súlyegység. 49. Elérzékenyítő. 50. Épület­elem. 51. Gyümölcs. 52. Jöjj. 53. Leromlott ló. 54. Vidék. 56. Régi török rang. 58. Eu­rópai nép. 59. Azonos betűk. 60. Vén. 61. Testtáj. 63. Az ismeretlen névjele. 64. Szer­szám fontos része. 65. Vá­gány. 67. Elek (!) Függőleges: 2. Rangjelző szócska. 3. Edény. 4. Hang­szer. 5. AB. 6. Folyó a Szov­jetunióban. 7. Födél. 8. Vil­lanykörte. 9. SY. 16. Lom. 19. Fővárosi gyógyfürdő. 21. Részesrag. 22. Oldal. 23. Nö­vény szaporító szerve. 24. Hossz. 26 Maró folyadék. 27. Végtag. 30. Számnév. 31. □ □ 2. 5 k F" tut □ 7“ s 3 3 __ □ fi TT~ fi LZ i m W~ fi r ianamMi a • £ ( 20 u □ □ □ 22. 23 • • 2k 25 26 27 9 28 23" £ 30 • &( # 3~ ~ ik • 9 • 35 . ~ 36 9 m 38 O 33 ko Ifi 9 • kx ki • m kk kS • fi ür” ke, fi kg m 5o • « m S2~ i • | fi 55 9 se 9 57 9 ÜT • # 1 • 53 e GO 9 61 62 9 Í3~ __1 m 6H I Sí i W 63 i----1 * ■ Szúrófegyver. 34. Cibál. 36. Évszak. 39. Himlőhely, ri- pacs. 40. Pápai korona. 43. Anyagmozgató kéziszerszám. 44. Melléknév felsőfokának jelzője. 45. Mentedarab. 46. Régi városrész. 48. Tápláló ital. 50. Borít. 55. Megye- székhely. 57. Testrész. 60. Hely határozó névutó. 62. Vissza: erdélyi folyó. 64. Esztendő. 65. Kétes (!) 66. Biztató szócska. 68. Lyka Károly. „A föld új himnuszát — bí­bor kiáltások zengik — és dübörgő szelek — döngetik a diadal útját.” A helyes meg­fejtést beküldők közül sorso­lással egy-egy könyvet nyer­tek: Erdélyi János Eger, Ma­jor Márta Gyöngyös, Kele­men András Mikófalva, Far­kas Istvánná Gyöngyösha­lász és Zám Istvánná Mátra- derecske. A könyveket postán küldjük el. MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Rügyek és virágok a mikroszkóp alatt 8.37 Kentncr Lajos és a Magyar-vonósnégyes lemezeiből t 9.34 Engyem, bengyem ... 9.53 Ibert: Játék 10.05 Iskolarádió 10.35 Férfiének a rózsaláncról 10.40 Weber: A bűvös vadasz 11.00 A magyar nyelv hete 11.45 Magyar énekkarok felvételeiből 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Néni zene 13.52 Fáklyavivők 14.25 „Nyitnlkék” 15.10 Egy dél-alföldi nótafa 15.30 Polkák 15.38 Beethoven műveltségi verseny 16.05 Húszas stúdió 17.07 Beethoven: B-dúr zongoraverseny 17.39 Katedra 18.00 Népdalfeldolgozások 18.30 Esti magazin 19.15 Rose Marie (Operettrészletek) 19.35 Szimfonikus zene Kb.: 22.30 Dzsesszfelvételekből 23.20 Honegger felvételeiből PETŐFI 8.05 Operettek 8.33 Nóták 9.15 Műemlékek, épületek és hajók védelmében 9.33 Táncdalok 10.00 A zené hullámhosszán 11.50 Felépült a házunk 12.00 Dzsesszfelvételekből 12.33 A fegyverkovács (Operarészletek) 13.15 A nappal születése 13.33 Tavaszi madrigál 14.00 Kettőtől ötig . .. 17.00 ötödik sebesség 18.03 Mindenki iskolája 18.33 Könnyűzene 19.30 3x3 a magyar táncdalok világából 20.00 Népi zene 20.33 Falusi esték 21.31 A rádió dalszínháza MAGYAR 9.25 Tévétorna (Ism.) 9.30 Lottósorsolás 10.00 Kuckó (Ism.) 12.05 Iskolatévé 15.55 Iskolatévé (Ism.) 16.45 uSík mezőben hármas út . . .** 17.25 Természetbarát 17.45 öt perc meteorológia 17.50 Quintipor és Titanilla . . . 18.25 Mindenki közlekedik . . . 18.40 Megújulás 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Ki mit tud? 22.30 Delta 23.10 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Hans Frank naplója 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 Vezényel a szerző POZSONYI 19.00 Híradó 19.30 Mindenki kérdi: kinek szól a muzsika? 20.15 Az albérlők (Tévéjáték) 21.30 Híradó és sporteredgiények 22.00 A közbiztonsági szervek műsora 22.15 Az utolsó pohárka 23.40 Yvetta Simonová és Milan Chladil énekel mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és fél 6 órakor: A különös ügynök Színes, szinkronizált, román bűnügyi film Este 8 órakor: A háborúnak vége Szinkronizált, francia—svéd film Este 10 órakor: Éjféli cowboy EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor: Budapesti mesék Színes, magyar film GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 órakor: Árvácska Háromnegyed 6 és este 8 órakor: Miért ölnek meg egy bírót? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor: Csizmás kandúr du. fél 6 és este fél 8 órakor: A kis nagy ember HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du fél 4 és este 7 órakor: Fekete gyémántok I—II. HATVANT KOSSUTH: Csak du. fél 6 órakor: Mr. McKinley szökése I—n. FÜZESABONY: Düh LŐRINCI: I Bankrablás PÉTERVASARA: Bizalmi állásban Üzemi lapjainkból 1977/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom