Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
Tíz éve nem láttam ilyen búzát...” Biztató tavasz a mezőgazdaságban A traktorosok szenvedtek a legtöbbet a téltől. Aki a volánhoz szokott, annak a műhelymunka büntetés. Érthető hát, hogy a tavasznak is ők örültek a legjobban. Alig bújt ki az első igazán meleget adó napsugár, alig száradt fel a föld, máris indultak traktoruk után húzva az ekét, tárcsát, a műtrágya- szórót, vagy a vetőgépet. Megkezdődtek megyeszerte a tavaszi munkák. Zagyvaszántón két hete tudnak dolgozni.’ Mindenekelőtt néhány lemaradást, kellett behozni, mint például annak a 600 hektár őszi búzának a fejtrágyázását, ami a februári eső és a belvíz miatt mosta- máig késett. Jelentős területen kell még a szántást eldolgozni, simítani, a műtrágyát kiszórni. Ezzel egyidőben megkezdődött már a mák vetése is. A tiszavasvári rendszer keretében kereken száz hektáron termelik majd e fontos haszonnövényt, sőt öt hektáron már az úgynevezett „szuperelit” vetőmagnak valót is elvetették. Borsóból is fődre kerültek már a korai fajták. Több mint félezer hektáron termelik majd a növényt, ebből 360 hektár termése a konzervgyárba, a többi pedig a piacokra kerül. A cukorrépa termőterületének 90 százalékán végeztek a talajelőkészítéssel és a héten hozzáfognak a vetéshez is. Szintén a következő hetek feladata az az 50 hektáros legelőtelepítés, ami az 1980-ra elkészülő szarvasmarha-telepet szolgálja majd ki. A 30 hektáros őszibarackosban most már csak a vi- rágfakadást várják, hiszen a metszéssel és a lemosó permetezéssel régen végeztek. Jenei László, a Zagyvavölgye Tsz növénytermesztési ágazatvezetője így foglalta össze a jelenlegi helyzetet: — A gyors kitavaszodásnak köszönhető, hogy jó két héttel előbbre járunk, mint tavaly ilyenkor. Nagy úr most az idő. Ugyanis sok a kora tavaszi növény, s emiatt szeretnénk mindent egyszerre elvégezni. Éz az indulásnál maximális erőkifejtést kíván, de ettől függ most az egész év eredménye is. Ezekben a napokban mértük fel, hogy az őszi gabona hogyan vészelte át a telet. A búzánk igen lehet halasztgatnunk. mintegy 60 százaléka egészen kiváló, 25 százaléka jó közepes, és csak a maradék 15 százalék fejletlen. Igaz, hogy ez később is került a földbe. Egyszóval a kezdet igen biztató, csak a folytatás is ilyen maradjon. Szabó Györgytől, a mezőszemerei Dózsa Tsz termelési főmérnökétől telefonon érkezett a beszámoló. — A falu békés csendjét mostanában „harci zaj” veri fel. Robbantások rázzák meg az ablakokat, helikopterek zúgnak a levegőben. Az idevalósiakat ez egy cseppet sem izgatja, itt ugyanis mindenki tudja, hogy a trotiltöltetek a szervestrágyát telítik, a helikopterek pedig az őszi búza fejtrágyázását végzik. A többi munkával a múlt héten egy kissé elakadtunk, mivel ezen a vidéken 15—20 milliméter csapadék hullott s nem tudtunk rámenni a földekre. Az elmúlt napokban azonban már mi is elkezdhettük a 370 hektár tavaszi árpa vetését, és már a korai borsófajták is a földben vannak. A szövetkezet úgy döntött, hogy a takarmány biztosítása érdekében 340 hektárral bővítjük az idén lu- cematerületünket. — Hogy fejlődnek az őszi gabonafélék? — Tíz éve nem láttam márciusban ilyen búzát, olyannyira, hogy még a gyengébb is jobb az idén, mint tavaly a jó. Egyedül az egerfármosi részen egy 200 hektáros táblánk érezte meg a belvizet, de az 1560 hektáros összterülethez képest ez jelentéktelen — mondta a főmérnök. Tisza nánán is a mi hívásunk csörgette a telefont. Kolozs István elnök itt már jelentősebb belvízkárokról számolt be. — Száz hektáron pusztult ki az őszi búza a februári esőzések miatt. De ez még a kisebbik hiba. Az viszont már komoly gond, hogy annak idején az esőtől nem tudott felszállni a repülőgép, így majdnem ezer hektáron elmaradt a fej trágyázás. Most pedig, amikor az idő már engedné, a gép már más gazdaságban dolgozik. Lényegében háromnapos munkáról van szó, de már nemNyolcszázezer Kukta évente Különben jól állunk, hiszen 150 hektár árpa és 65 hektár borsó a földben és teljes erővel végzik gépeink a cukorrépaföldek előkészítését a vetésre. Megkezdődött 52 hektár lucerna telepítése is. A 750 hektáron KITE-rendszerben termelt kukorica kiszórásával még várunk néhány hetet, de mindenesetre hozzáfogtunk a talajelőkészítéshez. Andornaktályán az Egervölgye Termelő- szövetkezetben bizakodóak. Amint azt Búza József elnökhelyettes elmondta, befejeződött a szőlő- és gyümölcsültetvényeken a vegyszeres gyomirtás, a lemosópermetezés és végeztek mind a 422 hektár szőlő metszésével is. Itt a támkarók javításán és a kötözésen kívül egyelőre más munka nincs is. Megkezdődött a burgonya előcsíráztatása is, hogy a talajelőkészítés • után azonnal ültetni lehessen. Nincs a tsz-nek szántatlan területe, befejeződött a fejtrágyázás is csakúgy, mint a 140 hektár tavaszi árpa és a vöröshere vetése. A gépek most már az olajlen és a lucerna helyét készítik és lassan hozzáfognak az 1350 hektáros kukoricaterület talajmunkáihoz is. — A szövetkezet a tavaszi munkákhoz minden feltételt biztosított: van elegendő műtrágya, vegyszer, vetőmag, a gépműhelyek időben végeztek a téli nagyjavításokkal. Két vadonatúj traktorunk viszont — amiket a kukoricavetéshez vásároltunk — tétlenül áll az udvaron, ugyanis két egyszerű de be- szerezhetetlen fogaskerék hiányzik a működtetésükhöz. Valóban nevetséges dolog, bár mi inkább bosszakod- tunk, mint vidultunk rajta. Reméljük, hogy ezt a két. apró alkatrészt még időben megkapjuk, és a későbbiekben már nem lesz ilyen gondunk — mondta befejezésül Búza József. Cziráki Péter Harmincegyen csatlakoztak Egyre szélesebb méretű az a munkaverseny-mozgalom, amely a csepeliek kezdeményezésére bontakozott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére. Heves megye ipari üzemei mellett a mezőgazdaság szocialista kollektívái is munkafelajánlásokkal csatlakoznak a csepeliek, illetve a hartai termelőszövetkezet felhívásához. Eddig több szocialista brigád és harmincegy termelő- szövetkezet jelentette be csatlakozását. A vállalások nem csupán a termelés növekedését, a jobb szervezettséget szolgálják. Szép számmal akad olyan felajánlás, ahol a termelési eredmények fokozása mellett nagy hangsúlyt kap a szocialista életmód kialakításával, a kultúrával foglalkozó cselekedetek mindennapi munkává változtatása, a tartalmasabb életvitelt szolgáló célkitűzések megvalósítása is. Magyar kiállítás Bagdadban Április 2-án nyílik meg Bagdadban Magyarország komplex szállításainak kiállítása, amely széles körű kínálatról : a tervezéstől a komplett üzemekig terjedő magyar ajánlatról ad képet az iraki partnereknek. A fejlődő országok közül Irak Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. Az árubemutatóval egy időben kerül sor a magyar műszaki és gazdasági napokra .amelyen a Magyar Kereskedelmi Kamara és a 'MTESZ közreműködésével magyar szakemberek mint- J egy 20 műszaki-tudományos I előadást tartanak. A marxizmusról — népszerűén Nyersanyagok, alapanyagok Az alapanyag valamely termelőtevékenység alapvető anyagi alapjait alkotó munkatárgy. Az alapanyag jellege a termelés céljától (végtermékétől) függ: lehet közvetlenül a „természetből” nyert, illetve kitermelt nyersanyag (például az elsődleges energiaforrások: a szén, az olaj, a gáz. vagy például a textilipar fontos alapanyagai: a gyapjú, a gyapot, a cipőiparban a bőr, a fafeldolgozó-iparban a fa, stb.). Termelőtevékenységek alapanyagául szolgálhat az ember által alkotott, tehát ilyen értelemben már ,,mesterséges” termék is: például a textiliparban használatos műszálak, műanyagok stb. Korunk egyik jellemző gazdasági tünete, hogy mind1 a természetből származó, mind a mesterséges alapanyagok megszerzése, előállítása egyre költségesebb. Deviza — valuta A valuta egy-egy ország pénzneme, fizetési eszköze. A deviza ezzel szemben nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz: külföldi pénznemre (valutára) szóló követelés. A deviza lehet váltó, csekk, hitellevél, de megjelenhet könyvkövetelés formájában is, vagyis nem feltétlenül ölt értékpapír alakot. Az a magyar turista, akinek a Nemzeti Bank külföldre való kiutazása előtt valamilyen külföldi pénznemre szóló csekket ad, amelyet az adott külföldi országban valamelyik banknál lehet fizetőeszközre beváltani, a beváltásig deviza- követeléssel rendelkezik, A nemzetközi pénzforgalmat túlnyomórészt nem konkrét külföldi pénznemek küldésével, hanem á követelések jóváírásával, vagy e követeléseket megtestesítő értékpapírokkal, tehát devizákkal bonyolítják le. Automatizálás, automatizáció Az automatizálás a modern gépi nagyüzemi termelés legfejlettebb formája. A termelési folyamat automatizálásakor a fizikai munka teljes gépesítése mellett a gyártási folyamat irányítását és ellenőrzését is gépesítik. Az automatizálásnak három fokozata különböztethető meg. A „kis automatizálás” csak egyes munkafolyamatokra terjed ki és a vezérlés egy részét ember végzi. A részleges automatizálás azt jelenti, hogy a munkafolyamat vezérlését is gép végzi. de még emberi munkával történik az anyag egy részének adagolása, valamint a késztermék elszállítása. A teljes, a komplex automatizálás esetében az adott üzem valamennyi munkafolyamatát gépek végzik és az emberi tevékenység a gépek működésének felügyeletére, karbantartására korlátozódik. Az automatizálás a műszaki fejlettség legmagasabb színvonalát testesíti meg s a társadalmi munka termelékenységét ugrásszerűen növeli. A komplex automatizálásnak — ami rendkívül költséges — a termelés tömegmérete nélkülözhetetlen feltétele. A tervezettnél nagyobb nyereség- részesedést fizetnek a kohó- és gépiparban A napokban megkezdték a nyereségrészesedés kifizetését a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál. A kohászat 1976-ban 3,6 milliárd forint nyereséget ért el. Ez az összeg a közgazdasági szabályozórendszer változása miatt nem éri el ugyan az 1975. évi szintet, attól mintegy 36 százalékkal elmarad, azonban a szabályozó-módosítások hatásával korrigált bázishoz képest a fejlődés csaknem tízszázaléA Budapesti Alumíniumárugyár több mint négyszázféle terméket gyárt, közülük legismertebb a Kukta-fazék, amelyből évente 800 ezret készítenek. A hazai igényeken felül, három országba exportálnak. Keresett gyártmány a teflonedény is, melyből évente 400 ezer készül, ennek 20 százaléka kerül exportra. , (MTI fotó — Soós Lajos felvétele — KS) Utazó alapszervezet Olyanok, hogy szinte soha sincsenek a helyükön. Illetve: ha a helyükön vannak, akkor nem találhatók meg Mátrafüreden, a cégük székhelyén, a SZOT-üdülőben. Mert a karbantartók járják az ország egy részét, a mátraházi igazgatósághoz tartozó üdülőket, hogy elvégezzék a felújításokat, akik pedig nem ehhez a csoporthoz tartoznak, azok vagy a beutaltakkal vannak úton, vagy másfelé szólítja őket a kötelességük. És mivel összesen is alig haladják meg a tízet, ennek a KlSZ-alapszervezet- nek egyik jellegzetes sajátossága, hogy állandóan úton van. Amikor a vezetőségválasz- tó taggyűlésüket tartották, erről szóltak a legtöbbet és a legtöbben. Akár az előre kitűzött feladatok teljesítését vették sorba, akár a további tennivalókat, nem kerülhették el a legfőbb nehézséget, azt, hogy nehezen tudnak összejönni. Abban egyeztek meg, hogy szorosabbra kellene fűzniük a barátságot a többi mátra- füredi ifjúsági szervezettel is, mert úgy könnyebb lenne megfelelő programokat kialakítaniuk, a már meglevő klub lehetőségeit kamatoztatniuk és egyáltalán: a kevéske szabad idejük tartalmasabb, szórakoztatóbb kihasználása is ésszerűbb lehetne. A titkár egymás után adott számot a végzett munkáról, hányán járnak iskolába, politikai oktatásra a KfSZ-esek, milyen mértékű társadalmi munkát végeztek, hogyan teremtették elő szinte a semmiből az alapszervezet működéséhez szükséges forinto. kát, milyen sikereket értekei a sportnapokon, hogyan készülnek a színházlátogatásra. De számot adtak a szocialista brigádok között folyó versenyről is, amelyben a fiatalok is aktívan vesznek részt. A kritikai készség elevenségét mutatta, hogy a beszámoló szóvá tette: a vezetőség év közben nem ellenőrizte az egyéni vállalások teljesítését. De arra is felhívta a figyelmet, hogy van még néhány fiatal az üdülőben, akiknek a KISZ-be való felvételét eddig nem kezelték eléggé hangsúlyosan. Egy „icike-picike” KISZ- szervezet ez a mátrafüredi SZOT karbantartó alapszervezet. Ha a névsort végigolvassák, nem jutnak túl a 13. sorszámnál. Mégis, a legfőbb erényeiknek egyike éppen a létezésük. Az a tény, hogy még néhány évvel ezelőtt nem is „jegyezték őket”. Nem is léteztek. Aztán az igények életre hívták az alapszervezetet, majd elkezdték a „tanulást”, megtanultak önállóan élni, cselekedni, programot kikerekíteni, megtanulták azt is, hogy a legszebb terv is csak a végrehajtás mértékével egyenlő, és hogy a sikerek mellett csalódások is előfordulnak, sőt, olykor az kap a fejére, aki tesz is valamit a többiekért. Mert az eredmények iránt vagyunk csak érzékenyek, a magya- rázgatás senkit sem nyugtat meg. Hogy ez az „icike-picike” KISZ-alapszervezet betölti a feladatát, azt a mostani taggyűlés szellemi alapmotívuma is bizonyítja. Ott és akkor és mindenki á további jobbítás szándékával mondott véleményt. Ami elmarasztaló vonás volt, az is csak azért, hogy ezután még jobban menjen minden. Ez a fajta egészséges elégedetlenség és türelmetlenség a mozgatórugója minden hasznos cselekedetnek, és hogy a SZOT mátrafüredi karbantartó részlegének fiataljai is nagyobb lendülettel indultak el most az idei feladatok végrehajtásában, ennek a tenni akarásnak a bizonyítéka mindez. Egyetlen megjegyzést csupán a lelkes kis csapat terveihez: nagyon jó az, hogy mindent olyan komolyan vesznek, hogy programjukban komoly dolgok szerepel, nek. De az élethez a derű is, a játék is, a szórakozás is hozzátartozik. Ha már megtörtént a honfoglalás a KISZ-klubban, engedjenek több helyet és teret a fiatalos időtöltésnek, a kötetlen, fiatalos együttlétnek is. Ügy igaz, hogy az élőlények közül csupán az ember tud nevetni. Erre gondoljanak. Az arányok helyes egyeztetése mindig a legnagyobb művészet. (9mf) kos. A kohászati vállalatoknál a részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzésre fordított összeg 26 napi bérnek felel meg, ebből ugyancsak az előzetes adatok szerint a nyereségrészesedés átlagosan 15 nap, szemben az 1975. évi 17 nappal. Az egyik legmagasabb nyereségrészesedést, 20 napi bért az Ózdi Kohászati Üzemekben fizetik ki. A gépipar nyeresége mint. egy 22 milliárd forint volt. Az 1975. évi tényleges eredményhez képest a csökkenés 17 százalékos, de a korrigált bázisnál a nyereség 40 százalékkal több. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gépipar várhatóan már ez év végén, egy-két évvel előbb a tervezettnél eléri az 1975-ös nyereségszintet, az ágazaton belül az egyes vállalatok eredménynövekedése eltérő. A legdinamikusabban a közlekedési eszközök, a híradás- technikai és műszeripari termékeket gyártó vállalatok nyeresége’ emelkedett. A többi alágazat nyereségnövekedési üteme mérsékeltebb. Míg 1975-ben a részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzésre fordított összeg 29 napi bérnek felelt meg, s ebből az évközi juttatások után, 17 napi bért fizettek ki nyereségrészesedésként, az 1976. évi eredményből a gépiparban mintegy 14 napnak megfelelő nyereség fizethető ki. Kiemelkedő, 20 nap feletti nyereségrészesedést fizet például az Ikarus, a Magyar Vagon- és Gépgyár és a Videoton. E vállalatok nyeresége az átlagosnál jóval kedvezőbben alakult, s a két utóbbi vállalat már 1976-ban ellensúlyozta a szabályozómódosítások nyereségcsökkentő hatását. (MTI) I fW «Hy M* ttfy 1977. március kedd t
