Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

„A történelem igazolta azt a 133 napot...” Megemlékezések, koszorúzások, ünnepi műsorok a Tanácsköztársaság évfordulóján SHAG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVin. évfolyam, ti8. szám AKA: 8« FILLER 1071. március 22-, kedd Megnyílt a szovjet szakszervezeti kongresszus Hétfőn délelőtt Moszkvá­ban, a Kreml Kongresszusi Palotájában megnyílt a Szovjet Szakszervezetek 16. országos kongresszusa. A megnyitó ülésen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára. A kongresszust Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszer* vezetek Központi Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg. Harminc szovjet szakszerve­zet mintegy 113 millió tag­jának képviseletében a fóru­mon 5032 küldött van jelen. Több mint száz ország és számos nemzetközi szervezet delegációi is ott vannak a kongresszus üléstermében. A magyar szakszervezeteket négytagú delegáció képvise­li, élén Gáspár Sándorral, az MSZMP PB tagjával, a SZOT főtitkárával. A kongresszus elnökségé-' ben foglal helyet Leonyid Brezsnyev, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezető személyi­sége. Ugyancsak az elnök­ségbe hívták meg a külföldi delegációk vezetőit. Az SZKP Központi Bi­zottsága a kongresszushoz intézett üdvözletében han­goztatta, hogy a gazdaság, a tudományos és kulturális élet különböző területein foglalkoztatott szovjet dolgo­zók érdekeit képviselő szak- szervezetekben megtestesül a szovjet társadalom megbont­hatatlan erkölcsi-politikai egysége, a szovjet népek kö­zötti testvériség. (MTI) / Hazánkba érkezeit Kulikov marsall Három évtized Magyar párt- és állami küldöttség érkezik ma az 1 1 NDK-ba, Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkára vezetésével, a küldöttség tag. ja Minisztertanácsunk elnöke, Lázár György is. A magas szintű látogatás — ahogy az ilyen eseményeket a diplomá­cia nyelvén nevezik — a két baráti, szocialista ország, s népeink, pártjaink együttműködésének fontos állomása. Olyan két szocialista állam és testvérpárt vezetői ta­lálkoznak most ismét, ezúttal Berlinben, akik már több­ször kifejezésre juttatták teljes nézetazonosságukat a világ- politika, valamint a nemzetközi munkásmozgalom minden fontos kérdésében. Amióta 1972. februárjában Magyaror­szágon járt Erich Honecker hivatalos, baráti látogatáson, tovább erősödött az együttműködés, a varsói szerződés és a KGST két tagállama között. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusán az NSZEP Központi Bizottsá­gának főtitkára üdvözlő beszédében ki is emelte, hogy „pártjaink és államaink kapcsolatai minőségileg új szintre emelkedtek”. Honecker elvtárs ezen a kongresszuson ki­fejtette, hogy országa kommunistái milyen nagyra érté­kelik a magyar elvtársaknak a szocializmus építésében elért eredményeit, milyen fontosnak tartja azokat a gaz­dag tapasztalatokat, amelyeket a magyar kommunisták szereztek történelmi feladatuk végrehajtása során. Kádár János elvtárs — még egy esztendeje sincs ennek — az NSZEP IX. kongresszusán felszólalva hangsúlyozta, hogy „a Német Szocialista Egységpárt kiemelkedő fontosságú VIII. kongresszusát a gyakorlat fényesen igazolta” és a há­romnegyed millió magyar kommunista, a magyar nép nevében is teljes sikert kívánt testvérpártunknak „politi­kai fő irányvonaluk eredményes folytatásához, a kong­resszus határozatainak megvalósításához”. Berlinben a két küldöttség hivatalos tárgyalásokat folytat majd, de már azok megkezdése előtt is nyilván­való, hogy a két párt és állam azonosan ítéli meg a nem­zetközi helyzetet, a nemzetközi enyhülés további sikerei­ért, a biztonság megszilárdításáért és az európai együtt­működésért más testvéri szocialista országokkal együtt teendő további lépéseket. Ugyancsak természetes, hogy a két ország további politikai, gazdasági, kulturális és tu­dományos együttműködése, az élet minden területén való szorosabb kapcsolata a tárgyaló felek kölcsönös érdeke és célja. Európa minden népe számára fontos és kedvező tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megte­remtésével létrejött az első német munkás-paraszt állam, s a rendkívül bonyolult, nehéz viszonyok között végzett munka során megerősödött, s német földön is valósággá vált a szocialista eszme, békeszerető, erős szocialista ál­lam épül. Pártjaink barátságának hagyományai messzire nyúl­nak, hiszen annak idején a magyar munkásmozgalom együtt fejlődött a német munkásmozgalommal. Ami pedig államaink szüntelenül erősödő kapcsolatait illeti, azok egyidősek az NDK-val: az új állam megalakulása után ha­zánk az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolato­kat vele. A Magyar Népköztársaság, erejéhez, nemzetközi szerepéhez és növekvő politikai tekintélyéhez mérten kö­vetkezetesen állt mindig a nemzetközi porondon sokat tá­madott testvérország mellett. 1967-ben Budapesten aláír­ták a két ország közötti barátsági és kölcsönös együttmű­ködési szerződést. A szocialista országok összehangolt kül­politikáját folytatva hozzájárultunk ahhoz az átütő si­kerhez, amelyet az NDK évtizedünk elején elért, áttörve az imperializmus diplomáciai blokádja, elérve teljes nem­zetközi elismertetését és az ENSZ-tagságát is. A szocialista építés előrehaladásával egyre inkább erősödött a két ország sokoldalú együttműködése. Isme­retes, hogy az NDK hazánk második legnagyobb keres­kedelmi partnere, a Szovjetunió után vele bonyolítjuk le a legnagyobb árucsere-forgalmat. A tudomány, a kultúra, a sport, a politika minden területén egyre szorosabb szá­lak fűznek össze bennünket. A két párt egyetért abban, hogy a szocialista építésre vonatkozó általános törvény- szerűségek tiszteletben tartásával a különböző országok­ban a nemzeti sajátosságoknak, körülményeknek megfe­lelő módszerek hozzák közelebb az óhajtott célt, a fej­lett szocializmust, a kommunizmust. Ezen az úton haladva sokat meríthetünk egymás tapasztalataiból és segíthetünk egymásnál?. Ezrekre tehető azoknak a különböző küldött­ségeknek a száma, amelyek évenként ellátogatnak egymás országaiba. E tapasztalatcserék rendkívül hasznosak. Sok szerződést hoztak létre a két állam között; a többi között tudományos és kulturális területen, valamint az ideoló­giai együttműködés érdekében született megállapodások. A két ország immár három évtizedes kapcsolatainak, a két párt internacionalista politikájának ismeretében megállapíthatjuk: elvtársak, barátok, küzdőtársak talál­koznak egymással, s találkozójuk a szocializmus, az euró­pai béke, a nemzetközi biztonsáe érdekében kifejtett po­litika fontos esemenv'­Píntér István A városi tanács vezetői tisztelegnek a tanácsköztársasági bősök emlékművénél A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 58. évfor­dulóján megyeszerte • meg­emlékeztek az egykori ese­ményekről, a százharminchá­rom nap hőseiről. Egerben, a városi pártbi­zottság előtti téren hétfőn délután megkoszorúzták az 1919-es hősök síremlékét, il­letve a Tanácsköztársaságért küzdő tízezrek emlékére emelt szobrot. A Himnusz el­hangzása után a kegyelet és a hála koszorúit elsőként a város kommunistái nevében helyezte el az emlékmű ta­lapzatán Schrtiidt Rezső, a városi pártbizottság első tit­kára. valamint Kovács János, a városi pártbizottság titkára. A városi tanács nevében dr. Varga János tanácselnök és dr. Varjú Vilmos vb-titkár koszorúzott. A megyeszék­hely ifjúkommunistáinak ko­szorúját Vass József, a városi KISZ-bizottság titkára, vala­mint az ifjúmunkások képvi­selője, Bukta Jószefné he­lyezte el. Veres István és Tóth Lászlóné a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében tisztelgett az emlék­mű előtt, s helyezte el a ko­szorút a talapzaton. A fegy­veres testületek képviseleté­ben Orosz Illés, a városi rendőrkapitányság vezetője. Palásti József helyőrségpa- rancsnok-helyettes, valamint Kovács László városi mun- kásőrparáncsnok koszorúzott. A Tanácsköztársaság meg­alakulásának évfordulója al­kalmából rendezett ünnepség az egri Gárdonyi Géza Szín­házban folytatódott. A város üzemeiből, vállalataitól, in­tézményeiből és iskoláiból részt vett ünneplő közönség előtt Kovács János, a városi pártbizottság titkára mondott beszédet. Egyebek között ki­emelte: — Az első magyar szoci­alista forradalom tapasztala­tai a magyar és a nemzetközi munkásosztály maradandó eszmei fegyverévé váltak. A Magyar Tanácsköztársaság bebizonyította, hogy a prole- tarforradalom, a proletardik­tatára-nem speciálisan orosz jelenség, hanem követhető és követendő példa más 'orszá­gok munkássága számára is. Az új tanácstörvény, a sza­bályzóit munkaidő, a. tudo­mány és a művészetek sza­badsága mind-mind csak kez­dete lett volna a sokasodó jónak és a szépnek, hiszen a szabadságra ébredt nép tu­dott volna élni a megszerzett, kivívott jogaival— A Ta­nácsköztársaság a történelem fényében tisztán áll. Pártunk, népünk büszke lehet az első munkas-paraszt államra, s arra, hogy napjainkban meg­valósul az, amiért az előde­ink 58 évvel ezelőtt síkra- szálltak.” A nagy tapssal fogadott ünnepi megemlékezés után került sor a Magyar Nép­hadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett mű­vészegyüttesének az előadá­sára. A résztvevők — köztük dr. Sipos István, • a megyei pártbizottság titkára, vala­mint Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke — nagy tetszéssel tekintették meg az együttes gazdag összeállítású előadását. Hatvanban kétnapos ünne­pi programmal emlékeztek meg az évfordulóról. A válto­zatos összeállítású rendezvé­nyek után, hétfőn délután a Kossuth téren rendeztek nagygyűlést, amelyen Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára mondott beszé­det. A Tanácsköztársaság kiki­áltásának jubileuma alkal­mából ünnepi KlSZ-taggyű- lést tartottak a KAEV egri gyáregységében: az ifjúsági szervezet új bizottságának ez­úttal adta át a gyáregység vezetősége és kollektívája az ifjúkommunisták vörös zász­laját. Hétfőn délelőtt hazánkba érkezett V. G. Kulikov, a Szovjetunói marsallja, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint A. I. Gribkov, hadseregtabor- nok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke. A Ferihe­gyi repülőtéren a vendége­ket Czinege Lajos vezérezre­des honvédelmi miniszter, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Oláh István al­tábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes, és a H'M katonai tanácsának más tagjai fogadták. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, J. A. Naumenko vezérezredes, a főparancsnok magyarországi képviselője és F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Az egyesített fegyveres erők egyeztetett kiképzési terve szerint az egyesített fegyveres erők állományába kijelölt erők parancsnokai és törzsei részvételével a mai napon parancsnoki-törzsve* zetési gyakorlat kezdődött. Iigy mozzanat a Néphadsereg Művészegyüttesének műsorából (Fotó: Perl Mai tűnj I

Next

/
Oldalképek
Tartalom