Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-17 / 64. szám
A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Bartók Kórus Egerben í (Fotó: Szántó György) A Filharmónia bérleti sorozatában — Kodály. halálának tizedik évfordulóját is érzékeltetve — a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Miskolci Bartók Kórus Kodály-műveket szólaltatott rneg hétfőn este a Gárdonyi Színházban. A nagy hatás, az élmény, az a bizonyos katarzis, amit az ember egy-egy mű hatásara végigszenved, először elcsodálkoztál, majd az öröm fáradt ízéivel-hangula- taival tölti el lelkünket. így történt ez most' is, amikor Kodály nagy lélegzetű remekműveit hallgattuk végig. Az Adagio dallamvilága mintegy: bevezetőként, hangulati előzőként szolgált a két nagv alkotáshoz, a Budavári Te Deumhoz és a Psalmus Hungaricusnoz. Ne restelkedjünk leírni: ezt a diadalmas és megkínzott magyarságérzést és tudatot, ,ezf a harmóniákba és szenvedélyes kifakadásokba torkolló vallomást, amit a Psalmus jelent és jelez, ritkán halljuk ahhoz képest, ahányszor kellene. Van ebben a két műben valami egymást kiegészítő, a monumentalitásban is valami emberien esendő, ami lenyűgöz. A Te Deum — külső formáját tekintve — himnikus szárnyalás, vallásos köntösben, az örömnek, a büszkeségnek felfelé törő mámora; szinte azt hinné az ember, hogy ezt az erőt, a fúvósokon fel-felszökkenő mozgást már nem is lehet megállítani, hiszen az egeket ostromolja, amikor a szenvedély megtorpan, szinte f ilozófikusan véggigondolni késztet a könyörgésben, amikor azért rimánkodik az emberfia, hogy ne rontsa meg őt örökké az ég hatalmassága. A Te Deumban az erős, a győzedelmet ünneplő ember jut el a könyörgésig, mert ilyen az emberi természet, míg a Psalmus- ban a sokat szenvedő, a sokat csalódott, a testi és er....... " " 1 K i kaphat, ki nem gépjárművezetői jogosítványt ? vezetői tanfolyamra felvenni, aki ■ az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton megfelel a követelményeknek. kölcsi bajaiban majdnem elmerülő férfi vigasztalódik meg a reményben, amely ugyancsak kérés, segedelem utáni óhajtozás a megcsa- pattatások után. Randi Mariann zenetörténésznek igaza van abban is, hogy az élő Kodály, az alkotásainkban megmaradó Ko-' dály köztünk van és munkáinak, gondolatainak hatását érezve is felkapjuk a fejünket, hogy ..a Tanár úr” már tíz esztendeje nincsen közöttünk. Az ő életének erről a két csúcsáról nézve az ő'mesteri Szándékait, vesz- szük észre, mekkora géniusz munkálkodik itt. Mennyire minden mástól megkülönböztethető és különböző szellemi forrás Kodály zenei-világa és az a tudat, amely az alkotásra serkentette őt. A Psalmus minden hangjegyében egy lélek lüktet, amely csak magyarul tudott gondolkodni. „ Az est sikere két fegyelmezett együttes kitűnő együttműködéséből jött létre. A Miskolci Szimfonikusok és a Bartók Kórus — karigazgató Reményi János — a nagy zenei vallomások iránti alázattal szolgálták Kodály szellemét. Németh Gyula a művekben rejlő feszültségeket hangsúlyozta, karmesteri pálcájával a teljes átélésre és részvételre buzdítva a zenészeket és énékeseket egyaránt. Az Adagio hegedűszólóját Kiss Ernő játszotta, a líra és a dallam ötvözetét nyújtva hallgatóságának. A Te Deum szólistái Horváth Eszter, Póka Eszter, Fülöp Attila és Szalma Ferenc voltak. A Psalmus tenorszólóját Fülöp Attila énekelte. A fiatal énekest lelkesen ünnepelte a közönség. A nagy hatású előadás után szinte önkéntelenül felvetődik a kérdés; mi lenne, ha az egri pódiumon, vagy akár a bazilikában több oratóriumszerű előadás hangzana el? Nem gondolt már erre a Filharmónia? Egerben ezres közönség is összejön, ha van alkalma rá! Farkas András A jogszabályi rendelkezé- ;ek, az uj KRESZ és a hoz- •.ukapcsolódó miniszteri ren- deletek értelmében a gépjármű vezetői engedélyek kiadásának — természetesen a sikeres, vizsga, igazolásán kívül — legfontosabb. feltétele a közbiztonsági és az egészségügyi alkalmasság, illetve meghatározott életkor be- íöltése. Ha a gépjárművezető a vezetői engedély megszerzése után válik — közbiztonsági vagy egyéb szempontból — alkalmatlanná a vezetésre: meglevő vezetői engedélyét vissza kell vonni. Á közlekedésrendészet tájékoztatása szerint növekszik azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyeknek az elkövetésével a volán mögött, ülő — közbiztonsági szempontból — alkalmatlanná válik arra, hogy gépjárművet vezessen. Éppen. ezért újabban nem kaphat vezetői engedélyt, aki ellen garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak, erőszakos nemi közülés, jármű lopása, külföldre szökés, elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak miatt, büntetetőeljárás van folyamatban, vagy akit ilyen bűncselekmény miatt legalább kétévi szabadságvesztésre ítéltek és ennek letöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől még nem telt el egy év. Az sem kaphat vezetői engedélyt, akit a gépjárművezetői foglalkozástól jogerős bírói ítélettel meghatározott időre eltiltottak, továbbá az a fiatalkorú sem, aki vezetői engedély nélkül vezetett járművet és eközben közlekedési- bűncselekményt követett el,' és a jogerős bírói ítélet meghozatalától számítva még nem telt él egy év. Az új rendelkezések értelmében a korlátozott cselekvőképesség, a rendőrhatósági felügyelet vagy kitiltás hatálya, a kényszergyógykezelés, a kényszerelvonó kezelés — ez utóbbi a kezelés befejezése utáni egv év elteltéig — ugyancsak gépjárművezetői alkalmatlanságot von maga után. Egészségi szempontból a legfontosabb tudnivaló, hogy csak azt lehet a gépjárműNem szerette a nokedlit, mert mindig az volt az érzése, hogy megfullad tőle. Most is kiette a paprikás csirkéből a: húst, kenyérrel kimárto- gatta a zaftot és félretolta a tányért. — Mi van, Szekereske? Maga nem eszi a finom nokedlit? Szekeres István, a hetes kórterem lakója, egy ideig csak nézte a nővért, a meg- meglibbenő kis szoknyát, a porcelán lábakat, aztán dacosan válaszolt: — Miért? Gondolja, hogy a nokedlitöl meggyógyul a tüdőbajom? A kisnővér alig észrevehetően felrántotta a vállát és beadta a gyógyszert Galambos bácsinak a második ágyon. Először úgy gondolta, hogy nem válaszol ennek a Szekeresnek, de hogy újra a csinos szőke, szinte gyerekarcú fiúra* nézett, vala-' hogy mégis elkapta a beszédvágy. — Igen! A nokedli is gyógyít, és a tüdőbetegeknek enniük kell! Sokat és jóízűen. A főorvos úr is ezt mondta, nem igaz? Engem különben nem érdekel a dolog — mert ha nem tudná — én itt csak helyettesítek és ma vagyok utoljára. Majd reggel jön a Margit nővér, tőle aztán kap majd maga nokedlit. Szekerest elöntötte a forróság, már a nyelvén volt a mondanivaló, amikor a nővérke, mint egy kis karcsú tiszavirág kilibbent az ajtón, és el köszönés helyett bájos pukédlit csinált. — Még abba is belepofáz- na.k, hogy mit szeret, vagy mit nem az ember, meg aztán, hogy majd jön a Margit nővér! Miért? Ki az a Margit nővér, hogy félni kelljen tőle? Galambos bácsi a maga módján csitította a fiatalembert, de ő nem nyugodott meg, csak a délutáni sétán, amikor egyedül barangolt a szanatórium körüli bükkösben. Nézegette a fákat, a bokrokon a friss rügyeket és ibolyát keresgélt a vágásban a tavalyi avar között. — Tavasz! Megérek-e még egy tavaszt? A röntgen szépen mutatta a kerek, tízforintos nagyságú daganat körvonalait, amelyet most el akarnak oszlatni. — Reméljük, felszívódik —r mondta tegnap a főorvos és kedvesen elbeszélgetett vele. Elmondta, hogy elvált, egy kislánya van és arról is beszélt, hogy a katonaság után karosszérialakatosként dolgozott és jól keresett. Amikor a főorvos azt kérdezte, hogy miért vált el, nem tudott válaszolni. Szerencsére a doktor nem firtatta tovább, csak arról érdeklődött még, hogy mibe kerülhet egy újradukkózás, mivel nem szereti a kocsija színét. — Miért is váltunk el? — gyökeresedett meg benne a gondolat. Nekidőlt egy bükk- óriásnak, szagolgatta az Nyelvi laboratórium Kecskeméten Kecskeméten a Megyei Mű' velőtlési Központ természettudományi stúdiója az 197tí. év folyamán végzett kiemelkedő munkájáért jelentős anyagi támogatást kapott az Országos Közművelődési Tanácstól. Kiegészítve a stúdió technikai felszerelését, nyelvi laboratóriumot vásárolhattak. A berendezés segítségével megkezdték a 8—11 éves korosztály angol, német, francia, orosz és olasz nyelvű oktatását. (MTI fotó — Karáth Imre felv. — KS) A tíz százalékon innen és túl A TIT gyöngyösi munkájáról Meghatározó szám: a TIT gyöngyösi szervezete a városban élő és dolgozó szellemi munkásoknak a tíz százalékát tudta eddig megnyerni a tudományos ismeretterjesztés ügyének. A kérdés adott: elég ez a tíz százalék, vagy pedig kevés, esetleg, netán sok is? A válasz csak az lehet: minden a végzett munka színvonalától függ. A bökkenő megint, ki tudja lemérni, milyen a végzett munka színvonala a város egészében? Akárhogy szeretnénk is a lényeget megközelíteni, mindig kitérőkre kényszerülünk. Mert még azt sem tudhatja lemérni senki, vajon maradt-e még kielégítetlen kíváncsiskodó a városban, tud-e már mindenki mindent, amit tudni akart, illetve, hogy az évente megtartott 7—800 előadás azokat a témákat dolgozta-e fel. amelyek a legjobban érdekelték a hallgatóságot? Ha ilyen „sarkítva” fogalmazunk, akkor csak a kérdések további bonyolítását érhetjük el. El kell fogadni a tapasztalatokat, amelyek viszont azt bizonyítják, hogy a TIT gyöngyösi szervezetének munkája az elmúlt öt év alatt ezrek és ezrek érdeklődésének a középpontjában állt. Van azonban ennek a munkának, ismeretterjesztő tevékenységnek néhány sajátossága is. Mindenekelőtt az, hogy a hallgatók nem általában akarnak tudni bizonyos dolgokat, hanem a részletek felől érdeklődnek elsősorban. Szakkérdések „izgatják” az embereket. Az is meghatározó vonás, hogy az előadások résztvevőinek majdnem a féle volt mindig a fizikai munkás. A fiatalok pedig arányukban a 25 százalékot képviselték. Bár a pedagógusok vezetnek az előadók személyét vizsgálva, jelentős számban található köztük orvos. A jogászok, a közgazdászok, és a mező- gazdasági szakemberek hasonló mértékben képviseltetik magukat. Nagyon hiányoznak a műszakiak, akik általában csak szakmai szervezetekbe tömörülnek. A tagságnak több mint a nyolcvan százaléka férfi, ez pedig markáns vonása a TIT gyöngyösi szervezeti felépítésének. A politikai kérdések iránt nagyon érzékenyek a hallgatók. Egyre többen akarnak minél többet tudni a környező államokról, ahogy Európa nyugati felének országairól is. Ma már nyolc tanfolyamon ismerkednek idegen nyelvvel a hallgatók. Erőteljes vonása a TIT- nek a fiatalokkal való intenzív törődés. Matematika, csillagászat és fizika: a baráti körök témavilága, de az ifjúsági nyelvakadémiák is látogatottak. Az ismeretterjesztés sem lehet meg azonban pénz nélkül. Nem kis összeg, évente mintegy másfél százezer forint a költségvetési kerete. Egyre több segítséget kap a városi tanácstól az anyagiakban is. Ennek olyan tartalmi következménye van, hogy az ismeretterjesztés „fehér foltjai” eltűnőben vannak, mert a pénzügyi biztonság a távolabbi területek elérését is lehetővé teszi ma már. Két megoldatlan területe van még a gyöngyösi szervezet tevékenységének. Az egyik: a szervezeti helyiség kérdése, a másik a függetlenített városi titkár problémája. A mostani újraválasztás során ismét Kaszab Károly városi tanácsos, népművelési felügyelő kapta meg a titkára megbízatást, és ennek következtében „székhelye” a városi tanács hivatali helyisége, tehát az ügy — látszólag — megoldódott. De semmiképpen sem véglegesen. (gmf) előbb szedett ibolyacsokrot és tűnődött: Margó nem volt rossz asszony! Szerette őt, nem csalta meg, imádta a kislányát, de nagypofája volt. Amikor a piás cimborák közé keveredett, úgyszólván naponta kiverte a tüzet. Ezt unta meg! De végtére is, ki volt a hibás? Hirtelen erős köhögés fogta el úgy, hogy még az ibolyát is kiejtette a kezéből. — Megittam egy életre valót, — szedte rendbe végre a gondolatait, és lassan elindult a cserkészd ton. Hajnalban korán ébredt. Galambos bácsi istenigazából fújta a kását, ó pedig leste, hogyan csillan meg a kelő nap fénye az ablaküvegen, miként terjed szét a világosság a szobában. — Mi lesz, ha nem szívódik fel a daganat? — tusa- kodott benne a gondolat és keserű nyál futott össze a szájában. — Akkor műtét lesz. Műtét, mű.. .tét — ropogtatta a szót. úgy. hogy még a fogai is belecsikordültak. — Jó reggelt kívánok! — vágódott ki egyszerre az ajtó. és Szekeres István — mintha a földből nőtt volna ki — egyszerre 1 szembe találta magát volt feleségével. — Margó! — csúszott ki száján a szó, és mint akibe a darázs csípett, felült az ágyban. Galambos bácsi hortyogott rendületlenül, és egy cinke kopogtatta meg csőrével az ablaküveget. — Szalonnát szoktam nekik kitenni, azért jönnek ide. — Ülj le már egy kicsit, Margó! A nővérke fehér köpenyében. mint egy idevarázsolt csoda állt a szoba közepén. — Margit nővér most nem ér rá, de délután kettőkor lelép, és akkor, — ha a beteg is úgy óhajtja — beszélgethetünk. A nagyvizit pontosan úgy zajlott le, mint máskor. A főorvos megkérdezte, hogy érzi magát, volt-e erős köhögése, és közölte vele, hogy egy hét múlva lesz az újabb röntgenfelvétel, de addig is szorgalmasan és lelkiismeretesen szedje a gyógyszereket es tűrje az injekciókat. Délután szépen sütött a nap, így a nővér és a betege kiültek a teraszra. A kislányról beszélgettek, arról, hogy megkapta az apjától a nagy hajasbabát, meg aztán a betegekről, a szanatóriumról. — Megnéztem a felvételeidet. Daganatod van! — Tudom! Mondta a főorvos. — Én is beszéltem vele. Elmondtam neki, hogy a férjem voltál, és hogy teljesen váratlanul rád akadtam a kórteremben. Tudod, olyan ember, hogy mindent meg lehet és meg is kell neki mondani. Nem tűri az átrá- zást, meg aztán ha nem szólok, kétszeri beszélgetés után úgyis csiripelnék a verebek. .. — Mit mondott? De úgy, őszintén. Ne kímélj! — Súlyos. Ha felszívódik, minden rendben, ha nem... Betegek jöttek-mentek, autók dudáltak indiszkréten a parkírozóban. — Iszol még? — Voltam el vonón. De sajnos, már későn! — Még nincs későn! Fiatal vagy, és a szervezeted sok mindent kibír. A jövő héten Budapestről jön majd egy hires tüdősebész. az is látni akar. Vele szeretne ktynzm- tálni a főnök... / 4 Szekeres Istvánt mellbe verték a szavak. Most döbbent rá tulajdonképpen, hogy az élet és halál mezsgyéjén gyalogol és hogy a legtöbb, amit mondhatnak neki: Majd meglátjuk! Önkéntelenül kinyújtotta a karját, és megfogta a volt felesége kezét — Ne marháskodj, Pityu! Minket bámul az egész szanatórium. Szekeres . elmosolyodott, mert ebben a két mondatban ráismert az ő Margójára — ahogy tisztelni . szokta —'a nagypofájú feleségére. Eddig Margit nővér beszélt hozzá félig hivatalos szertartással, de most ez már a Margó hangja volt. Másnap, harmadnap csak futólag találkoztak, de a vasárnap délutánt együtt töltötték. Sétáltak a bükkösben. Nagy, dióbarna szemű szarvasokkal találkoztak és mókust is láttak az egyik fa derekán. Egyszer megálltak és Szekeres szembenézett volt feleségével. — Margó! Megdöglök, a keserves istenségét neki! Ha méghalok, te meg a gyerek. .. Elcsuklott a hangja és kipottyant szeméből a könny. Az asszony nem szólt egy jő ideig, csak a szája szélét harapdálta és ujjait tördelte a tenyerében. — Hülyeségeket beszélsz'! A daganat makacs, de hidd. el, hogy itt mindent elkövetnek az életedért. — Rossz férjed * voltam és... Margó közbevágott. — Hagyd most ezt, Pityu! Ez most nem lényeges, mert itt sokkal többről van szó. Hinnünk, bíznunk kell benne, hogy meggyógyulsz és mi ketten igenis határozottan, biztosan tudjuk, hogy fél esztendő múltán egészségesen mész el a szanatóriumból. Talán még egy fél óráig sétáltak szótlanul a tavaszi erdőben, majd rátértek a szanatóriumba vezető cser- készútra. Egymás kezét fogva lépegettek fölfelé a széles lépcsősoron és még azt. sem vették észre, amikor a főorvos úr tisztelettel megemelte előttük a kalapját... »
