Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
Szoboravatás előtt Tcreki Rózsa, Fekete Gabriella és Smiró Vera az avatásra váró szobor előtt (Fotó: Szabó Sándor) ~ Lassan lejár az ebéd utáni szieszta, a lányok szivárognak vissza a kollégiumba. A bevásárlás, nézelődés ideje lejárt, hamarosan kezdődik a munka. Ami bizonnyal igen sokrétű és hatékony, különben tavaly nem kapták volna meg a KISZ Központi Bizottságának kitüntető oklevelét a „Kállai Éva’’ lakói. — Valóban összetett ver“ senykiírásnak feleltünk meg sikeresen —• mondja Szita Gáborné nevelő tan ár,_ akivel elsőként futunk össze a szép, új kollégiumi épületben. — Nemcsak a tanulmányi eredményt vették számításba a kiváló kollégium cím odaítélésénél, hanem példásan kellett szerepelnünk tömegsportban, kulturális munkában, s fontos szempontnak bizonyult a világnézeti nevelés, tájékozottság foka! ★ Lassan kiegészül a beszélgető kör. Itt van már Borgulya Amália, Nagy Katalin, Földi Mária, Petkó Mariann, Spisák Zsuzsa, akik a héttagú diáktanácsban munkálkodnak. vagy pedig valamilyen szakkör ügyét karolták fel s mindenképpen érdemük a kivívott cím. Névadójukról, az ötvenhatos mártír Kállai Éváról beszélgetünk. — Ápolják emlékét? — Minden új kollégiumi évet emlékezéssel kezdünk, hogy az újonnan közénk érkezettek megismerjék Kállai Éva munkásságát, s a kort, a társadalmi, történelmi viszonyokat, amelyeknek áldozatul esett — szolgál felvilágosítással Földi Mária, majd rögtön hozzáteszi: Most év közben is reá emlékezünk ! Március végén lesz születésének hatvanadik évfordulója, amikor szoborportréját avatjuk az előcsarnokban. Egy fiatal pécsi művész. Trischler Ferenc készítette az arcmást, s az emlékező avatásra őt éppen úgy elyárjuk, ' mint Kállai Éva fiait, vagy az egri tejüzem szocialista brigádját, amely ugyancsak az ő nevét viseli, s évek során értékes, hasznos kapcsolat alakult ki közöttünk. A márciusi szoboravatás előtt lesz még erőpróba, amelyen szeretnének névadójukhoz méltóan szerepelni a Bajza Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola itt lakó diáklányai. Erre vall az ebédlő és társalgó mozgalmassága, a különböző szakkörök lázas készülődése. — Ojabb versenyre készülünk, először írták ki az ország kollégiumainak bemutatóját. amelyben a legkülönbözőbb műfajokban mérik össze tudásukat, tehetségüket a diákok — jegyzi meg érdeklődésünkre Veres Andrásáé igazgatónő. — Persze rosta jön először, s nagyon örülnénk, ha kollégistáink sikerrel vennék az első akadályt. Természetesen vannak segítőink, szövetségeseink. Bolyki István például nemcsak minigalériát teremtett falaink között, hanem érzékletesen, jó rajzokat csiholt ki a képzőművészeti szakkör tagjaiból. Pap Zsuzsa, László Györgyi, Enyedi Lajos, Udvari Erika legjobb dolgai utaznak Hatvanból Egerbe... Ugyanakkor Viktor Mária ütőképes énekkart. Hanák Klári pedig irodalrfti színpadot szervezett, s a maguk szerkesztette műsor sikert aratott az előzsürin. S ne feledjük a kézimunkázókat, akik a helyi háziipari szövetkezet KISZ-titkára, Király Irénke felügyelete mellett készítették az egri seregszemlére szánt kalocsai, mezőkövesdi párnákat, térítőkét! Mozgalmas élet részesei a kollégiumlakók. S ez nem csupán az órai felkészülésen, kulturális munkán mérhető. Ha szükséges, segítik a termelést, a helyi üzemek tevékenységét. Van például olyan vállalásuk, hogy minden kora őszön három délutánt a konzervgyárban töltenek. — Mindegy, mit osztanak ránk — jegyzi meg a másodikos Nagy Éva. — Fontos, hogy segíthetünk! Vap diáklány, aki szalaghoz kerül, a másik üveget mos, vagy pedig készárut csomagol. Ez persze nem ingyen munka. Megkapjuk a rendes órabért, esek senki sem csúsztatja zsebbe .hanem leadja gazdasági felelősünknek, Petkó Máriannak. Hogy mire megy az összegyűlt forinté Rengeteg helye van. Házi versenyeket, pályázatokat díjazunk, mikulás estét, gyermeknapot rendezünk, s hagyomány, hogy a negyedikeseket évente egyszer elvisz- szük valamelyik pesti színházba. A kollégiumi munka hatékonyságát, tömegkapcsolatát szeretnék fejleszteni az elkövetkező időkben az intézmény vezetői és a diáktanács tagjai. E cél érdekében gondoltak arra, hogy kívülállókból baráti kört toboroznak. Mozgalmi, vezetők, intézményigazgatók, szülők jönnek számításba, s nem forintot várnak tőlük, hanem szakmai, erkölcsi támogatást. Kocsis István könyvtárigazgató például író ■—olvasó találkozók rendezésében segítheti őket. A városi KISZ-bizottság titkárától politikai vitakörük életének felpezsdülését remélik. Kovács Béla művelődési központ igazgató az Ady- centenáriumra szánt műsorukhoz nyújthat felügyeletet. Vagy említsük meg Szabó Gábor sebészorvost, aki eddig is szívesen hajlott a szóra, ha egészségügyi felvilágosító munkára invitálták. Az új akció mennyire váltja be a kollégisták reményeit? Előre nehéz jósolni. Legfeljebb feltételezi az ember, hogy ebben-az intézményben, ahol rövid idő alatt olyan szép sikereket kovácsoltak megint „jó lóra tesznek”. Közelgő ünnepük, a névadó szobrának avatása előtt, jobbat ennél nem is kívánhatnának... Mit jelent Ady öröksége? — íréi világtalálkozó Garai Gábor nyilatkozata az írószövetség terveiről Mit jelent Ady öröksége az írók legújabb nemzedéke számára? — e kérdés áll majd középpontban a fiatal írók József Attila körének áprilisi tanácskozásán. amely á költő születésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezések, alkotói találkozók nyitányául szolgál. Erről s az írószövetség idei terveiről Garai Gábor Kossuth-díjas költő, főtitkár nyilatkozott Gergely Róbertnak, az MTI munkatársának. — Szövetségünk eseménynaptára fontos elviközéleti kérdések megvitatásának foglalata: az elmélyült alkotói eszmecserékre számos jelentős hazai és külföldi fórum kínálkozik. A szövetség szervezte Ady- ünnepségek sorát a fiatal költők, prózaírók, esztéták és kritikusok kétnapos tanácskozása nyitja meg. Ügy vélem, elsősorban személyes vallomásokra számíthatunk, hiszen az idősebb pályatársak, s a közvélemény is ezekre lenne a legkíváncsibb. Adyval kapcsolatos rendezvény lesz a negyedik európai költőtalálkozó is, ezt október 9—16 között rendezik meg Budapesten. Költészet a forradalomban és forradalom a költészetben — ez lesz a számos ismert hazai és külföldi költő találkozójának fő témája. Természetesen más is szerépei majd a napirenden. mi azokat a megnyilvánulásokat varjuk különösen nagy érdeklődéssel, amelyek arról tudósítanak: mit jelent Ady a világnak. A fiatal, a debreceni évek Adyját kutatja és mutatja majd fel a világnak és önmagunknak a debreceni irodalmi napok eseménysorozata is. — A szocialista országok írószövetségi vezetői idei tanácskozásának szintén Budapest ad otthont. Az efféle tanácskozások célja egymás problémáinak beható megismerése, a kölcsönös in- formálódás, de ezenkívül történt már néhány kísérlet arra vonatkozólag, hogy az irodalmi alkotómunka valamely fontos elvi esztétikai, szakmai kérdését is megvitassuk. — Az elméleti síkú beszélgetések hatékonyságát korábban nagymértékben gá. tolta, hogy viszonylag kevés volt az olyan újabb irodalmi mű, amelyet a vitapartnerek valamennyien ismertek. A közös vitaalap megteremtésére mind jobban érlelődik a lehetőség, hiszen a Győzelem könyvtára című kiadványsorozat minden szocialista országban megjelenik, hozzásegítve ahhoz, hogy „egy nyelven beszélhessünk” közös és kölcsönösen ismert dolgokról. — Túlzás nélkül állíthatom. hogy a magyar irodalmárok nagy várakozással tekintenek az idén Szófiában, illetve Várnában megrendezendő írói világtalálkozó elé. A szocialista országok együttesen igyekeznek hozzájárulni a fórum sikeréhez, amely arra van hivatva, hogy Helsinki szellemében, Kelet és Nyugat haladó íróinak ösz- szefogásával segítse diadalra jutni az okmányban foglaltakat. Nyugat-európai haladó írókhoz és az Amerikában élő progresszív alkotókhoz fűződő kapcsolatainkat is- igyekszünk mozgósítani, hogy ez a fórum minél szélesebb körű legyen s minél jobban demonstrálja az irodalom legjobb szellemű alkotóinak összhangját. Sokat segít szövetségünk és a magyar Pen Club jó együttműködése, máris látjuk jeleit. hogy a magyar Pen a nemzetközi szervezetben — ahol megbecsülést vívott ki magának — mindent meg fog tenni a várnai találkozó sikere érdekében. (MTI) Moldvay Győző Ünnepi könyvhét: május 27—június 4. Az idén is megrendezik a magyar könyvkiadás hagyományos, nagy seregszemléjét, az ünnepi könyvhetet május 27 és június 4 között. Már javában dolgoznak a szervezők a könyvheti események, rendezvények programján. Az elképzelések szerint a Flórián téri bevásárlóközpont előtt könyvsátor-rend- szert alakítanak ki. ahol május 27-én tartják az ünnepi könyvhét fővárosi megnyitóját. A vidéki események megnyitó ünnepsége Békéscsabán lesz május 28- án. Az áfész-könyvesboltok Marcaliban május 28-án tartanák ünnepélyes megnyitót. A szokásoknak megfelelően könyvkiadásunk számos új kiadvánnyal, művel készül az eseményre: a kiadóvállalatok több mint száz újdonságot ígérnék. Ismét megtalálhatók lesznek a könyvhét gazdag választékában a szokásos antológiái sorozatok újabb darabjai: a Szép versek és a Körkép című válogatások. Korányi Frigyes-emlékünnepségek Az idén lesz Korányi Frigyes születésének 150. évfordulója ; az ünnepségek előkészítésére, összehango, lására Korányi Frigyes-emlékbizottság alakult a Magyar Orvostörténelmi Társaság égisze alatt. Fővédnöke dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Az emlékbizottság elnöke dr. Magyar Imre egyetemi tanár. az I-es számú belklinika igazgatója, alelnöke, dr. Magyar János főorvos, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője. Az emlékünnepségeket az év vége felé Budapesten és Korányi szülőhelyén, Nagy- kállóban tartják. Tudományos üléseken összegezik Korányi Frigyes életművét, a Korányi iskolának a magyar orvostudományban betöltött szerepét Korányi egészségpolitikai és szervező tevékenységét, közéleti tevékenységét Mint ismeretes Korányi nemcsak kiváló orvostudós, hanem az 1848-as márciusi forradalom egyik vezéregyénisége, a szabadságharc katonája és honvéd-orvosa volt 4sM77. február X, csütörtök ,JJem kérgesült bürokrata ö, aki — mintha ebnek, Ügy dob feléd egy szót, írást, S fittyet hány a tömegnek.” Arany Doktor Telekes Tibor. a ’ kerületi tanács adóügyi osztályának csoportvezetője aggodalmasan pislogott Srégen fölfelé. Egy mázsa színhús rezgeti íróasztala túloldalán. Gruber Tamásné, közismertebb nevén: Falatka. Nem a hidegtől reszketett egész testében ez a túlméretezett fiatalasszony, hisz forró nyár van. Nem is orvul rátört betegség, láz remegtette; csal, aki nála egészségesebb. Annak meg még a föltételezése is csacsiság, hogy Falatka talán fél, talán meg van ijedve, talán retteg valakitől, azért vibrál. Olyan embert még nem szült magyar anya, de külország! mutter. madre, mamka, mother sem, akinek ő ne nézne a szeme közé. Rettenthetetlen lélek lakozik e hatalmas testben. Hát akkor?! Falatkát a méreg rázza. A fölháborodás. A tehetetlen harag. A célpontját még meg nem lelő, ezért robbant sem tudó, csak fortyogó, feszítő düh. — Esküszöm magának, doki — jelenti ki elfúló hangon —, én megölöm, akárki tette. Megölöm és kész! Nemre, korra, szociális helyzetre való tekintet nélkül. Nem érdekelnek a következmények!... Azt a csibészt én megfojtom!... Ezzel a két kezemmel fojtom meg! És főnöke orra alá dugja péklapát-kacsóit, miközben tízdekás könnycseppek jelennek meg a szeme sarkában, a gyilkos fölindulástóL — Üljön már le, kérem, kedves Editke — int idegesen a szék felé a csoportvezető, minthogy az ő hatvankét kilójára és százhetven centis magasságára még akkor is nyomasztólag hat Falatka, amikor e gránátos termetű asszony szelíden, kedvesen, barátságosan viselkedik. Hát még most, amikor úgy háborog, mint kelttészta a dunyha alatt?! — És ha lehet, pontosabb és tömörebb tájékoztatást szeretnék. Még azt sem tudom, hogy mi is történt tulajdonképpen? — Merénylet történt! Tudatos kártevés! Törvénytelen behatolás. Hivatalos okmányok szándékos megrongálása, tönkretétele!... Nem, én azt a csibészt nem hagyom életben!... Betömi az én szobámban?!... Tönkre tenni áz én fél napi munkámat?! A székről, amelyre pedig csak az imént ereszkedett le, földobja az indulat Áthajol az íróasztalon, úgy bömböli fölöttese arcába: — Gyáva, aljas féreg! Hátrahőköl, elsápad a keszeg férfiú, halálra 6zántan nyúl a levélnehezék után, amely Daniét ábrázolja, és bronzból van, nem fogja olcsón adni az' életét küzd, amíg tud, a túlerővel! — Az a gyáva, az az aljas féreg! — ismétli meg Falatka, immár megkönnyebbitő névelőkkel, tehát a titulusok a még ismeretlen személyre vonatkoznak. — Épp amikor nem voltam a szobámban, akkor követte el gyalázatos tettét! Kihasználva távollétemet! — Na ja — bukik ki önkéntelenül a megértés doktor Telekesből —, ki merne oda bemenni, ott rosszalkodni, ha Falatka is ott van?!.., Ügy értem, hogy a bűnözők tipikus módszere, hogy lehetőleg akkor bűnöznek, amikor nem látja őket senki. Zavarja őket ha tanúk, pláne károsultak vannak jelen... összeszedi magát, előbbre hajol — Dehát így nem jutunk dűlőre, maga nagyon izgatott. Jobb lesz, ha én kérdezek, maga válaszol. Menjünk végig az eseményeken időrendben. Kronologice. Kezdjük talán ott, hogy Editke elhagyta hivatali helyiségét. Megtudhatnám esetleg, hogy miért hagyta el? Gruberné egy pillanatra zavarba jön, leül, mély lélegzetet vesz. — Megmondom az igazat. .. Leléptem a büfébe... Mert Erika átszólt telefonon, van egy ilyen megállapodás közöttünk, én is átszólok ne- , ki, ha én látom meg előbb. .. Szóval Erika átszólt, hogy friss töpörtyűs pogácsa érkezett a büfébe, de csak egy tálcával. Gondoltam, leugrom, megnézem, mert még elkapkodjak, mi az az egy tálca ennyi haúzsi embernek?!. .. Persze az ilyen perceket én mindig bepótolom, én nem vagyok lógós, remélem, maga sem tart ilyennek, Tibor? Doktor Telekes szaporán rázza a fejét, ugyan. — Tehát leugrottam — folytatja Falatka —, de előbb az ajtómat kulcsra zártam. Ahogyan az előírás, a hivatali rendszabály megköveteli. Jövök vissza a tálca pogácsával, becsszó, három perc sem telhetett el, hát mit látok?! Széthányva, ösz- szegyűrve az íróasztalomon a postázásra váró iratok, amelyeken egész délelőtt dolgoztam. És a legtöbbje megszaggatva. Éles tárggyal összekaszabolva. Bestiálisán. Bicskával. zsilettel, mit tudom én. .— Eddig világos — bólint a csoportvezető —, most azt árulja el, legyen szíves, hogy amikor maga vissza- ugrott a büféből, zárva találta az ajtaját? (Folytatjuk) j