Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
IMfcHnr ~ I 1 1 r i---------1------r~................~i ~ r ~ ~rr 1------1 ~i ^ n n i— r H étfő esti külpolitikai kommentárunk: „Új szellem” a szépség szigetén? Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az ,.új szellem” szavakkal jellemezte azt a szerinte biztatóan megváltozott légkört, amely a ciprusi két népközös- sép ''Hntkezését most jellemzi. A főőtitkár első kéz bői °zte tapasztalatait: maga tárgyalt Makariosz érsek-elnökkel és Rauf Denktassal. Denktas immár hosszú esztendők óta a szigeten élő török népcsoport vitathatatlan vezetője. Csak a jövő döntheti el, nem túlzott-e a főtitkár derűlátása. A megfigyelő mindössze arra szorítkozhat, hogy egy pillantást vessen a szigetország belső helyzetére és annak nemzetközi vonatkozásaira. Az előzmények közismertek. Athén — a junta uralmának utolsó szakaszában — megpróbálta az enó- zisz, a Görögországhoz csatlakozás fanatikus híveinek kezébe adni az országot. Törökország erre Bülent Ecevit akkori kormányfő jóváhagyásával katonai inváziót hajtott végre a szigeten, amely egy csapáin: megváltoztatta ott az évszázados hatalmi viszonyokat. Az akció nyomán a lakosság ötödét képviselő török fél megszállta a szépség szigetének nevezett ország területének több mint a felét. A görög lakosság tízezrével menekült a megszállt övezetekből. A török közösség immár birtokon belül követelhette egy létező helyzet szentesítését: a török szövetségi állam kikiáltását Cipruson. Makariosz érsek-elnök Waldheimmel folytatott tárgyalásai után most először jelentette ki: „a ciprusi törökök és görögök egyetértenek abban, hogy Cipruson egységes, két közösségből álló független és el nem kötelezett szövetségi államot kell létrehozni”. Nyilván ez a rendkívül fontos elem, tehát a két közösségből álló szövetségi állam elismerése az, ami miatt Waldheim „új szellemről” beszélt. De az új elem mellett legalább olyan fontos a Makariosz-kijelentés „régi” motívuma: vagyis az, hogy Ciprusnak független, el nem kötelezett államnak kell maradnia! A NATO ugyanis nemcsak azért érdeklődik olyan intenzíven Ciprus iránt, mert a sziget két tagállama közötti viszály legfontosabb forrása, hanem még közvetlenebb stratégiai okokból is. Ciprus semmiképpen sem válhat a térség egyensúlyát — érzékeny egyensúlyát — felborító atlanti bázissá. Az érsek-elnök — mint nyilatkozatából is kitűnt — jól látja, hogy a belpolitikai kibontakozás első számú feltétele a külpolitikai folyamatosság. Kompromisszum Ciprusról Nicosiában Ciprus jövőjéről tárgyalt Waldheim ENSZ- főtitkár (középütt), Makariosz érsek, a szigetköztársaság elnöke és Kauf Denktas, a ciprusi török népcsoport vezetője. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Makariosz érsek, ciprusi elnök vasárnapi sajtóértekezletén bejelentette: Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével tartott találkozóján megállapodás született arról, hogy Ciprus szövetségi ' egységes, két közösségből álló. független és el nem kötelezett politikát folytató állam lesz. Makariosz elnök és Rauf Denktas találkozójára szombaton került sor, Kurt Soares szavazat zedo körúton Európában Mario Soares portugál kormányfő, a Szocialista Párt főtitkára hétfőtől szombatig Londonban, Dublin- ban, Koppenhágában és Rómában tárgyal országának közös piaci csatlakozásáról és a nyugati szövetségi rendszerbe történő szorosabb integrálásáról. Callaghan brit kormányfő már közölte, hogy Anglia támogatja Lisszabon felvételi kérelmét. (Anglia gazdaságilag különösen érdekelt Portugáliában.) Írország és Olaszország kevésbé rajong az elgondolásért: mindketten attól tartanak, hogy ha Portugáliát felveszik- azf EGK-bá nekik kevesebb jut majd: a közösség regionális fejlesztési alapjából, hiszen annak egy részét a gyengén fejlett ibériai ország támogatására fordítják majd. Soares annak tudatában indul útjára, hogy a „ki- lencek” miniszteri tanácsa a közelmúltban nyitva hagyta a kaput országának közös piaci csatlakozása előtt, jóllehet értésre adta, nem tartja máról holnapra megvalósíthatónak a tervet. Márpedig a szocialista kormánynak sürgős a dolog, hiszen a csatlakozás előkészítésére hivatkozva akar újabb intézkedéseket tenni Portugáliában a tőke pozícióinak megszilárdítására, az állami szektor körülhatárolására, a külföldi tőkeberuházások elősegítésére — asszimilálódva „a monopóliumok Európájához”. A portugál kormányfő márciusban keresi fel az EGK többi tagállamának fővárosát, s ha tárgyalásait .Siker koronázza. Brüsszelben előtef jészti Lisszabon hivatalos felvételi ' kérelmét. Odahaza ebbén támogatja minden polgári párt. A Portugál Kommunista Párt ellenzi a Közös Piachoz való csatlakozást, mert az véleménye szerint veszélybe sodorná a forradalmi vívmányokat. Itália: Tüneti kezelés Kínálkozik-e kiút a krónikus csődből? Olaszországban nemcsak a politikusok, hanem a közvélemény is egyre gyakrabban ezt kérdezi. Ügy tűnik, sem a hatalom szféráiban, sem a magánbeszélgetésekben nem találnak hatásos gyógyírt. Egyelőre legalábbis több jel arra mutat hogy a politikai és a gazdasági válság megoldására csupán tüneti kezelést nyújtanak, a tényleges beavatkozás várat magára. Árnyékkormány Semmi kétség afelől, hogy a két válsággóc szoros ösz- 6zefüggésben áll. Az a vi- szonylagos mozdulatlanság, amely Itáliában több mint harminc éve a kereszténydemokráciát jellemzi, károsan érinti a gazdasági életet is. A hatalmon levő párt körömszakadtáig védelmezi a politikai struktúra jelenlegi kereteit, képviselői pedig a magán-, a félállami és állami cégek igazgató tanácsaiban a pénzügyi világ süppedő karosszékeiből a gazdasági szerkezet megváltoz- tathatatlanságát hirdetik. Világos a képlet: a két struktúra közül bármelyikben keletkeznék akár csak hajszálrepedés, az maga után vort- ná a másik felbomlását is. Bizonyságul a legkézenfekvőbb példa az a sajátosan olasz jellegzetesség, amely sottogoverno vagyis árnyékkormány néven vált ismertté. Bennfentesek szerint a kereszténydemokraták vezetőinek köszönheti létét: a párt — korábbi koalíciós partnereivel egyetértésben — becsempészte embereit a gazdaságirányítás, a tájékoztatás, a kulturális élet vezető posztjaiba, mindenütt ügyelvén arra. hogy relatív többségi jellege persze kidomborodjék. A gyakorlatban tehát mindig több kereszténydemokrata uralta ezt vagy azt a céget intézményt. mint mondjuk republikánus, szociáldemokrata vagy szocialista. Amióta az Olasz Kommunista Párt látványosan előretört a választásokon és már-már a kereszténydemokrácia egyeduralmát is veszélyezteti, azóta a sottogoverno íratlan szabályai értelmében — kényszerűségből — néhány kommunista jelenlétét is megtűrik. Sivatagi katedrálisok A kereszténydemokrata többség által irányított iparnak nem állt és ma sem ájl érdekében a déli országrész fejlesztése. Kénytelen-kelletlen épültek ugyan gyárak és olajfinomítók Szardíniában. Calabriában vagy SzicÜiában ám a legtöbbször nem ott. ahol igazán szükség lett volna rájuk, s a munkanélküliség hathatós visszaszorítása helyett az olcsó bérek révén legfeljebb a profitot növelték. Keserű gúnnyal az olasz népnyelv sivatagi ka- tedrálisoknak csúfolja ezeket a létesítményeket. Ha egyáltalán nem gyorsul a beruházások üteme, hová tűnik a töke? A kérdés nyitja nyílt titok Olaszországban : külföldre. Itália adóssága három esztendő alatt több mint négyszeresére nőtt. s ma már meghaladja a 17 milliárd dollárt. Egyes becslések szerint a Svájcba az NSZK-ba, sőt a tengerentúlra menekített tőke értéke még ezt az összeget is meghaladja. Egy-egy külföldi befektetés ugyanis biztosabb haszonnal jár, s főleg kisebb a kockázat. Hogy közben évi 25 százalékkal csökken a líra értéke? Pénzügyi körökben ' a hivatalos álláspont aggodalmas, de a sottogoverno, az árnyékkormány kereszténydemokrata többsége kész a válasszal: újabb külföldi kölcsön majd ideig-óráig támaszul szolgál az ingatag lírának. Andreotti miniszterelnök a közeli múltban éppen erről tárgyalt Bonnban, s líbiai utazásának célja —- a gazdasági együttműködés kiszélesítésén kívül — a tripoli vezetés meggyőzése az itáliai befektetések jövedelmezőségéről. Kölcsönös engedmények Ami viszont az olasz Ipar jövedelmezőségét illeti, a kereszténydemokraták komor képet festenek. Andreotti takarékossági programjához most sikerült megnyerniük a szakszervezetek támogatását., Sokan úgy vélik, a szervezett dolgozók nevében tárgyaló szakszervezeti szövetségek elmentek a végsőkig: lemondtak hét ünnepnapról (Itália naptárában persze még így is hemzsegnek a piros betűs dátumok), belenyugodtak a végkielégítés összegének, némi csökkentésébe (korábban éppen a szakszervezetek egységes fellépésével vívták ki a viszonylag magas végkielégítést), és hozzájárultak a műszakok számának növeléséhez. Bár a kisebbségi kereszténydemokrata kabinet a takarékossági csomagterv kidolgozása közben az OKP képviselőivel ifc tanácskozott, a kommunisták elképzelésének csak töredékét vették figyelembe. Egyelőre hallani sem akarnak a nemzeti összefogás kormányáról. s nem tettek nyomatékos lépéseket a tőkekiáramlás megfékezésére, a beruházási kedv élénkítésére. Gyapay Denes Waldheim ENSZ-fötitkár jelenlétében. Miként Makariosz sajtóértekezletén hangoztatta. a négy óra hosz- szat tartó tanácskozáson abban is megegyeztek, hogy március végén Bécsben újból összehívják a két közösség vezetőinek tavaly februárban 'megszakadt értekezletét. Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője, szintén megelégedéssel nyilatkozott a létrejött megállapodásról és elismerte, hogy a ciprusi görög fél jelentős lépést tett a megoldás irányában. A Pravda ciprusi tudósítója. Vlagyimir Drobkov a két közösség tárgyalásainak felújításáról született megállapodásról írva hangsúlyozza: haladó körök úgy vélik, hogy ami a ciprusi kérdés nemzetközi vonatkozásait illeti azokat széles képviseletű nemzetközi értekezleten lehetne rendezni Az új jugoszláv miniszterelnök A tragikus légi szerencsét* lenség áldozatává vált Dzsc- mal Bijcdics utódjaként a 49 éves Veszelin Gyuranovics lett Jugoszlávia miniszterelnöke. (Népújság telefotó — Borba—AP—MTI—KS) Diákzavargások Egyiptomban Letartóztatások Libanonban Kilenc diákot letartóztattak a kairói egyetemen vasárnap az egyiptomi felsőoktatási intézmények újra megnyitásának másnapján, miután > heves összecsapások robbantak ki a diákok egymással szembenálló csoportjai között — írja a hétfői A1 Ahram. A lap ezúttal, is a „kommunistákat” vádolja az egyetemi összetűzések megszervezésével. Kijelenti, hogy egyetemisták csoportjai röplapokat osztogattak és a falakra sztrájkra buzdító kiáltványokat ragasztottak. A hatóságok közbeavatkozása folytán egy személy megsebesült. Nyolc egyetemistát letartóztattak az egyiptomi főváros egy másik főiskoláján is, mert á hatóságok szerint tiltott gyűlést tartottak. A Reuter értesülése szerint guineai látogatását megrövidítve, kedden Kairóba érkezik Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke, hogy az egyiptomi vezetőkkel a súlyosbodó libanoni helyzetről tárgyaljon. Mint ismeretes, a napokban lövöldözések robbantak ki bejrúti palesztin menekülttáborok környékén és a nemzetközi repülőtér közelében. Az összecsapások során csupán pénteken tízen vesztették életüket. Az arabközi békefenntartó erők főparancsnoksága Vasárnap este bejelentette, hogy a csütörtökön és pénteken elkövetett „bűnös cselekedetek” miatt Libanonban, több személyt letartóztattak. Külpolitikai lexikonunk Spanyolország Délnyugat-Európában a Pireneusi-félsziget nagy részét foglalja magába az Íj04 748 négyzetkilométer területű, 39 miliő lakosú Spanyolország. Népessége kasztiliaiakból, gallegokból, katalánokból és baszkokból áll. Spanyolország ipari-agrár ország, közepesen fejlett iparral. Jelentős ásványi kincsekkel rendelkezik. Az ipari termelés jórészt a monopóliumok kezében összpontosul, a villamosenergia-termelés 45, . a vas- és acélgyártás 80, ace- mentelőállítás 75, az üveggyártás 70, a papírgyártás 40, a cukorgyártás 75, a gyapottermelés 50 és a kőolajbányászat 100 százalékát ellenőrzik. A nemzeti össztermelésben az ipar 41, a mezőgazdaság 14, a szolgáltatás 49 százalékkal részesedik. Az ország 13 milliós keresőlakosságónak 40 százalékát az ipar és a kereskedelem, 16 százalékát a mező- gazdasági termelés foglalkoztatja. A mezőgazdaságot a nagybirtok — a latifundiumok — jellemzik. Amíg több niint kétmillió paraszt egyenként öt hektárnál kevesebb földdel rendelkezik, a földterület 50 százaléka a földtulajdonosok alig egy százalékának birtokában van. Spanyolország jelentős szőlő- és bortermelő ország. Az olívaolaj-gyártásban első a világon. A citrusfélék, a gabona- és dohánytermelésen kívül, szarvasmarha-, ló-, juh-, sertés- és kecsketenyésztéssel is foglalkoznak. A feldolgozott mezőgazdasági termék az ország kivitelének 60 százalékát adja. A behozatali cikkek között kőolaj, gépipari termékek, fém- és vegyiáruk szerepelnek. Az ország bevételi forrásai között jelentős összeggel szerepelnek a Nyugat-Európa országaiban dolgozó spanyolok átutalási és az idegenforgalomból származó bevételek. — TERRA —■
