Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
t NDK Mongólia Bulgária Egy világhírű sírbolt A „második* Táros Darhan — a népi Mongolia második legnagyobb ipari város vállalatai annyit termelnek mint amennyit 1955- ben áz egész ország termelt. Az előző ötéves terv során (1971—1975) az ipari termelés volumene 2.5-szörösére emelkedett, a munkások száma megkétszereződött. A városban megtalálhatók az ország összes főbb iparágának vállalatai: tüzelőanyagipar. elektromos energiatermelés, építőipar,' könnyű- és élelmi, szeripar. Üarhan dolgozói jól indultak a hatodik ötéves tervben. Már a XVII. kongrész- szus előestéjén nagyszabású munkayerseny-mozgalmat bontakoztattak ki és jelentős sikereket értek el. Az év első telében mintegy kétmillió tugrik értékű terven felüli termelést biztosítottak. Az előirányzat szerint Dar- hanban építőipari kombinát, nagy malom, valamint több más vállalat építését terved zik a következő évek során. A bulgáriai Rózsa-vplgy fővárosaként emlegetett Ka-, zanlak városban 1944. április 19-én ütegállást építő légvédelmi tüzérek véletlenül bukkantak rá a két méternél alig nagyobb átmérőjű sírboltra. A sírt már az ókorban kirabolták, a feltárása óta eltelt három évtized alatt mégis világhírnévre tett szert. A kaptár alakú, kupolával borított sírkamrában ugyanis kivételes épsé- gű és szépségű freskókat találtak. A kamra kupolarészében helyezte el a művész a nagy méretű, , temetési lakomát ábrázoló, sokalakos kompozíciót. Ennek középpontjában trák házaspár áll, széni befordulva a bejárattal. Méltóságteljes viselkedésük, öltözékük nemesi származásra és előkelő társadalmi helyzetre utal. A jelenet tulajdonképpen azt örökíti meg, hogy a halálba induló fiatal trák vezér hogyan vesz búcsút feleségétől és háza népétől. A két ember lelkiállapotát, túlvilágról alkotott gyökeresen különböző elképzelését csodálatos érzékkel és realizmussal. fejezi ki a művész. Az ókori gyászszertartások megismerése szempontjából a gyászünnep gazdagon kidolgozott kompozíciója különös jelentőséggel bír. A korabeli, temetkezést ábrázoló festmények között nem is találni ehhez hasonlót. Egyedül a figürális frizeltet két szárnyra osztó kom pozíciós elv emlékeztet a klasz- szikus görög kor monumentális festészetére.. A művész kivételes tehetségű ember volt. Az alakokat ;— harcosokat, rabszolgákat, harci lovakat — mozgásban ábrázolja, s képes a mélység érzetét kelteni is. A trák nó alakja mondható a legsikerültebb figurának, A művész irigylésre méltó ügyességgel érzékelteti a női test természetes hullámzását és báját, amely a drága öltözék redő- zete alatt is kivehető. A két ember kapcsolatát bennsősé- ges gyengédséggél tolmácsolja; jellegzetes vonású arcukat a művész valószínűleg modell után festette. A kupolasír falfestményein erősen érződik a korai hellenizmus és a trák Kultúra kölcsönhatása. A görög művészet,, annak, ellenére, hogy a trákiai törvények és szokások lényegesen különböztek a görögtől, mégis talajra lelt Trákiában és megtalálta fejlődésének sajátos lehetőségeit. D. P. Dimitrov bolgár akadémikus valószínűnek tartja egy hellenisztikus trák iskola létezésének lehetőségét, ezt a kazanliki melleit más Bulgáriában feltárt sírboltok és egyéb leletek is alátámasztják. A kazanliki trák sírbolt freskói az időszámítás előtti IV. és III. század fordulójáról származnak. Jelentőségüket és világhírüket éppen annak köszönhetik, hogy a klasszikus görög, nagyfesté- szetről — amelyre Görögországban többnyire csak leírásokból és vázafestményekből lehet következtetni — adnak képet. Sajnos, a rendkívül épségben talált freskók minősége feltárásuk ótá — lassan ugyan, de romlik, s tartósításukat a Világ leghíresebb szakembereiből összehívott több szimpozion sem tudta megoldani. Ezért a nagyközönség elől zárva tartják; a közelében viszont felépítették a sírbolt pontos mását, amelynek freskóit a legjobb bolgár restaurátorok készítették el az eredeti méreteknek megfelelő nagyságban. így a hazai és a nemzetközi közönség is részese lehet a 23 évszázados freskók nagy élményének. Lengyelország „Kincsesbánya*' Berlin peremén Az NDK fővárosának északkeleti részén nemrég kezdték meg az új, kilencedik kerület építésének előkészületeit. Itt, tíz kilométernyire a városközponttól, százezer ember számára építenek majd otthont: 1980-ig — a tervek szerint — húszezer új lakás készül el. Mielőtt azonban a magasházak megépítésére, az új lakók beköltözésére sor kerülne fontos feladat vár a régészekre, hogy segítsenek az utókor számára megőrizni a letűnt korok lakói által itthagyott emlékeket. Berlinben és környékén ugyanis , számtalan régészeti emlék van. Ebben a leendő kilencedik kerületben található például a legősibb lelepülésmag: az Alt-Marzahn. Ezt egy 1300-ból származó okmány említi. Az itt szereplő Morczana név szláv településre utal. A régészeti kutatások bebizonyították, hogy ősidők óta laktak itt emberek, az archeológusok jelenleg az időszámítás előtti negyedik-harmadik századból származó korai germán település ásatásával is foglalkoznak. A leletek nemcsak a berlini muzeális kincseket gazdagítják. A városépítők terve, hogy mesterséges tavat alakítanak ki a kilencedik kerületben, amelynek szigetén bemutatják az egykori település kiásott emlékeit, szabadtéri múzeummal gazdagítva ezáltal a berlini látványosságokat. 1924. november 7-én a Vörös Téren tartott ünnepi díszszemlén 10 teherautóból álló oszlop is felvonult. Ezek.voltak áss első szovjet gépkocsik. Velük kezdődött a szovjet autógyártás története. Az autókat az AMO, a jelenlegi Lihacsov Gyár munkásai szerelték össze. (Ivan Lihacsov volt a gyár igazgatója 1926-tól 1950-ig.) Az üzem az elmúlt évtizedekben hatalmas termelői egyesüléssé fejlődött. t)j épületeket emeltek, jelentősen bővítették a regieket. Tucatnyi üzemrészt teljes mértékben gépesítettek. Több száz automata és gépesített szalagsort helyeztek üzembe. A ZIL márkájú tehergépkocsikkal ma a Szovjetunió minden részében, a szovhozok cs kolhozok szántóföldjein, valamennyi nagyobb építkezésen találkozhatunk. A gépkocsik gyártása évről évre fokozó-' dik. 1965-ben a gyár 102 ezer tehergépkocsit gyártott. 1970-ben ez a szám 157 ezerre, 1973-ban pedig több mint 180 ezerre emelkedett. A X. ötéves terv első evében a gyár újabb jelentős szakaszhoz érkezett. Az elmúlt év vegén legördült a fő futószalagról a 200 ezredik teherautó. A jubileumi gépkocsi összeszerelésében a munkaverseny legkiválóbb dolgozói vettek részt. A márvány jelentősebb kitermelése az időszámítás utáni IV. és V. században kezdődött. Ekkor egész városokat építettek ebből a márványból, sőt, távoli vidékekre is elkerült, amit görögországi ásatások bizonyítanak. A középkorban a pri- lepi márványt templomok dekorálására, majd dzsámik, mohamedán főtemplomok díszítésére használták. Jelenleg Prilepben úgynevezett márványkombinát működik. A bánya évi terméshozama körülbelül 10 000 köbméter tömbmárvány. ClNwwős Mii február 1szombat A fürdőhelyek múltja Az AMO F—15-ös teherautó a moszkvai Torpedó-stadionban, a ZIL Autógyár 50 éves fennállásának tiszteletára rentIszelt ünnepségen, Szállítják, a Z{L tehergépkocsikat (TALELE totó — y_- Masztkov felvétele — lÉSj. A lengyel gyógyvizek alkalmazása az egészségügy szolgálatában a XI. század óta ismeretes. Már akkoriban nagy hírnévre tettek szert az inowlodzi gyógyvizek. Itt gyógyította Herman Wladyslaw felesége a meddőséget s alighanem ezeknek a gyógyvizéknek köszönhető Ferdeszájú Boleslaw lengyel király születése is. A gyógyfürdőknek gyakori vendége voitJagelló Wladyslaw király, aki többször beutazta országát. Ján Kazmir király és udvara divatossá tétté a d úszni ki fürdőket. Jan Sobieski király felesége, Marysienka pedig Cieplicé- ben vett gyógykúrát. Ez a fürdőhely is már a XII. században ismert volt, a XV. század eleién pedig több fürdőmedencét is építettek ide. Ladek-Zdrej ugyancsak régi gyógyfürdő, a XIII. század óta ismerik 1501-ben pedig elkészítették az itt. alkalmazott gyógymódok leírását is. A XV. században Iwoniczba sok cseh és, magyar vendég érkezett gyógyüdülésre. A lengyel gyógyfürdők első tudományos számbavételét a XVl. században készítették el. A lengyel gyógyászat úttörője a miechowai dr. Marcin 1522-ben megjelentette művét a vízgyógyászat, ról. Jozef Strus Ágost Zsig- raond lengyel király udvari orvosa tanulmányozta a gyógyvizek hatását a vérkeringésre és arra figyelmeztetett. hogy legyünk óvatosak a fürdőzéssel, mert annak túlzása kárt okozhat a szervezetben. Wojciech Oczko, a lengyel vízgyógyászat „atyja” 1578- ban megjelentette híres művét: „Cieplice. avagy az első inű a vízgyógyászatról”. Ez elsőként javasolja a szünetekkel megszakított fürdőzést. a fürdőzés hatását pedig a bőr színeződésén ellenőrzi. Az akkori előírások szerint a bőrnek a fürdőzés után vörös rákszerűnek kellett lennie. Akkoriban a fürdőzést kiadós lakomákkal kötötték egybe nem mellőzve persze az ivászatot sem. Ha a paciens nem bírta el ezt a kúrát, akkor közölték a családjával, hogy túl későn kötött ismeretséget a vízzel... Wojciech Oczko nagy gonddal kísérte pacienseinek közérzetét és kondícióját. Tanácsokat adott a fürdőzőknek. például hogy azok akik a feleségükkel együtt fürdőz- tek, „éjszakára legyenek fallal elkülönítve egymástól, hiszen a víz. a diéta és a verejtékezés amúgyis jócskán kifárasztja testüket és ekképpen az egymás iránti szó. kótt éjszakai igény ne kapjon kielégülést”. Wojciech Oczko az „atyai” címét annak köszönheti, hogy pontos előírást készített arról, hogy gyógyfürdőzés mellett milyen gyógyszerek alkalmazhatók. A lengyel gyógyvizek a történelem során nagyon gyorsan váltak népszerűvé, utal erre az a tény is, hogy pz iwoniczi gyógyvizek a XVII. században közismertek voltak Franciaországban is. Ekkor már dr. Osinski a légzőterápiát is bevezette, megelőzve korát; az. orvosi klimatológia ugyanis csak a XIX. században vált közismertté. Ebben a században olyan ismert gyógyüdülők keletkeztek, mint Zakopane, Szczawnica. Otwock és Rud- ka. Szovjetunió Kuba Napóleon-múzeum A havannai Napóleon Múzeum Latin-Amerika legjelentősebb Napoleon-gyűjte-. ményével rendelkezik. A palotát — amelyben a múzeumot berendezték. — Julio Lobo egykori cukormágnás építtette. Ma állami tulajdon, a kubai Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozik. V A Napóleon-gyűjtemény magában foglalja a császári hadsereg tiszti fegyverzetének egy-egy értékes darabját, a császári család néhány kivételesen szép bútorát, ruháit és használati tárgyait. Az egyik teremben Napóleon egykorú- ebédlőtermének hiteles másolata látható. A múzeum értékes tárgyai közé tartozik az a szék is, amelyen VII. Pius pápa akkor ült, amikor Napóleont császárrá koronázták. A fegyverterem talán a leglátványosabb része a múzeumnak. Huszárkardok, lovassági pisztolyok találhatók itt — köztük Napóleon saját pisztolyai, amelyeket a moszkvai téli hadjárat alkalmával vitt magával. Megtekinthető számos olyan díszkard is, amelyeket Napóleon legkiválóbb tisztjeinek adományozott. A császári család bútordarabjai közül a legszebb és legérdekesebb Mária Lujza szekreterje. Mindezt korabeli képek és gipszlenyomatok egészítik ki. Jugoszlávia A prilepi márvány Jugoszlávia déli részén, a macedóniai Prilep közelében levő „Szivec” márványkőbánya egyike az ország legöregebb és leggazdagabb márványlelőhelyeinek. Már 32 századdal ezelőtt is ismeretes volt A szived márvány bányá- 6zását a megmaradt feljegyzések szerint időszámítás előtt 1300-ban kezdték el. A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy kezdetben e márványt síremlékekre használták, később pedig, az időszámítás előtti V. és IV. században síremlékek mellett szobrokat is faragtak belőle.
