Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

Természetvédelem külföldön és nálunk (1.) Tv^Jatéks „Isten veled, atomkor” Sok. szó esik mostaná­ban a természet értékel­nék megmentéséről, meg védéséről. Az első nemzeti parkot 1872-ben hozták létre az Amerikai Egyesült Álla­mokban. Száz évvel ké­sőbb, 1972-ben vette kezde­tét világszerte a céltudatos természetvédelem. Azóta a világon 1204 nemzeti par­kot. és egyéb nagy termé­szetvédelmi területet jelöl­tek ki. Ezek 95 országban találhatók meg és 92 millió hektár területet ölelnek f-d, ami a föld szárazföldi te­rületének hatezreléke. ha­zánk területének — hozzá­vetőleg — mintegy tízsze­rese. Ezek közül Európa 24 országában a terület fél százalékán 379 nemzeti park van. Területük átlagosan 13 ezer hektár. Ázsiában 15 or­szágnak 166 nemzeti parkja van, Afrikában 170 védett területet — nemzeti parkot — szerveztek, az amerikai földrészen 15 országban 404 nemzeti parkot tartanak nyilván, Óceániában pedig 85 védett területet hoztak létre. Európában a védett te­rületek nagyságát illetően a Szovjetunió vezet, mint­egy kétmillió hektár kiter­jedésű védett területtel. Utána Svédország, Finnor­szág, Olaszország, majd Jugoszlávia következik, A nemzeti parkokat és as azzal azonos elbírálás alá tartozó egyéb védett terü­leteket — pL a rezervátu­mokat — nem lehet egy­mástól egyértelműen elvá­lasztani. illetve megkülön­böztetni. így a nemzeti par­kok területi kiterjedése, jel­lege, jogállása, szervezete és felügyelete eléggé válto­zatos képet mutat. Ma a világon levő legnagyobb ter­mészetvédelmi terület 2 mit? HŐ 200 ezer hektár kiterje­désű a Zambiában levő Kafne. (Hazánk területének majdnem egynegyede.) Európában viszonylag sok, de kis méretű nemzeti park van. ami a kontinens jel­legéiből fakad (sok ország, kevés érintetlen terület, nagy népsűrűség.) Nálunk a természetvéde­lem az erdészet szervezetén belül alakult és fejlődött ki. Az 1879-ben alkotott első magyar erdőtörvényt tekint­hetjük az első természetvé­delmi jogszabálynak. Ez a íermeszetvédelmet még nem írta elő kötelezően, de le­hetőséget adott rá. Közben mintegy fél évszázadon áfa gyakorlatban nem sok tör tént a védelem érdekében. Ebben természetesen az el­ső világháború és annak kö­vetkezményei is közreját­szottak. A magyar természetvéde­lem előharcosának Kaán Károlyt tekinthetjük, aki írásos tevékenységével fel­hívta a figyelmet a termé­szetvédelem fontosságára. Ezzel készítette elő a köz­véleményt, a tudományos köröket és a hivatalos szer­veket egy konkrétabb tér mészetvédelmi jogszabály megalkotására. Munkásságát az 1931-ben megjelent ösz- szefoglaló jellegű könyvéből ismerhetjük meg. („Termé­szetvédelem és a természe­ti emlékek.” 1931.) Művében javasolta egy korszerű természetvédelmi törvény megalakítását, amely 1935-ben meg is jelent. E második erdőtörvényben már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel. de végrehajtását nagymérték­ben akadályozta a második világháború. Elsőként a debreceni Nagyerdő egy részét nyil­vánították védetté 1939-ben. A háború végéig csaknem száz kisebb erdőterületet, il­letve egyes fát nyilvánítot­tak védetté. Ezek egyik ré­sze a háború alatt, másik része pedig a háború után QMimw 1977. február 10» csütörtök megsemmisült. Most hazánk­ban mindössze 20 olyan ter­mészetvédelmi terület van, amelyet a felszabadulás előtt helyeztek védelem alá. Területük 500 hektár. A fel- szabadulás után közvetlenül nem volt lehetőség hatéko­nyabb természetvédelmi te­vékenységre. Az ilyen, irá­nyú munka elsősorban ar­ra szorítkozott, hogy a hi­vatalos szervekkel és a közvéleménnyel elfogadtas­sák a természetvédelem szükségességét. Az erőteljesebb munka 1950-ben indult meg. Ennek eredményeképpen 1970-ig a védett területek száma há­romszorosára, területük pe­dig 15 ezer hektárra emel­kedett, 1961-ben megjelent a har­madik. jelenleg is érvény­ben levő természetvédelem­ről szóló jogszabály, tör vényerejű rendelet formá­jában. Megalakult az önál­ló természetvédelmi főha­tóság: az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal. A kor mányrendeletet 1971-ben módosították, illetve kor szerűsítették. A módosítás lehetővé tette nemzeti park létesítését, és bevezette az országos természeti érték fo­galmát. Ezek gondjait az Országos Természetvédelmi Hivatalra bízza, a helyi ér­tékek. pedig tanácsi hatás­körbe kerültek. A lendületes munka ered­ményeképpen 1973 elején megalakult a Hortobágyi, majd 1975 januárjában a Kiskunsági. 1976 végén pe­dig a Bükki Nemzeti Park. Néhány év alatt a védett területek kiterjedése közei tízszeresére emelkedett. A Bükki Nemzeti Park részben Borsod-Abaúj-Zemp- lén, részben Heves megye területére esik. A hevesi rész: Eger, továbbá Bélapát­falva, Felsötárkány, Mónos- bél, Nagyvisnyó, Szarvaskő, Szilvásvárad közigazgatási területén fekszik. A Bükki Nemzeti Park rendeltetése, hogy védje a táj jellegzetes arculatát, kedvező természeti tulajdon­ságait és őrizze meg a tér mészeti értékeit Továbbá, őrizze meg a táj kulturális értékeit, biztosítsa a tudo­mányos kutatásokhoz szük­séges feltételeket. A termé­szetes környezet' megőrzésé­vel segítse elő a szabad idő kulturált felhasználását, a szabadban történő felüdülést és élményszerzést. Szolgál­ja a természeti értékek megismerésére irányuló tu­rizmust, idegenforgalmat és környezetvédelmet Érdemes tudnunk, hogy melyek a szigorúan védett területek. Ezek a követke­zők: a Dédesi vár környé­ke. Csondróvölgy és Látó­kövek Garadna-oldal és ‘a Háromkúti völgy, a lillafü­redi István-barlang felszíne, Szinva-oldal, Sebesviz völ­gye, Jávorkút környéke, Nagymező, Ballavölgy és Csúnyavölgy, cserépváraljai Kővölgy. Hórvölgy, Ablakos- kővölgy és Leányvölgy. Kö­vek vonulata, Szalajka- völgy. Szarvaskő, Imókő. Ide tartoznak a korábban védetté nyilvánított terüle­tek is, mint pl-, a jávorkút! lucfenyves. a szilvásváradi ősbükkös. a szilvásváradi barlangok felszíne, a cse­répváraljai kaptárkő. Mik indokolják a védetté nyilvánítást? A Bükk-hegy- séget a környezetszennyező, nagy ipari létesítmények veszik körüL E környezet­ből viszonylag érintetlen szigetként emelkedik ki. Or szágosan egyedülálló tájképi megjelenése meredek or maival, a „kövek” vonula­taival, szurdokvölgyeivel, a fennsík hullámos felszíné­vel. hegyi rétjeivel, hatal­mas erdőségeivel, bő vizű patakjaival magas szintű esztétikai élményt nyújt. Ezért feltétlenül védenünk keik Geológiai formakincse Ma­gyarországon páratlan. Olyan kihalófélben levő madárfa­jok fészkelnek a Bükk er deiben, sziklafalain, ame­lyekből az országban csak kevés vagy néhány pár ta­lálható. A hegység bővelke­dik ritka növényfajokban és növénytársulásokban is. A Bükk természeti érté­keinek védelmére több tu­dományos intézmény és számos magánszemély tett javaslatot. A javaslatok fi­gyelembevételével a védet­té nyilvánítás megtörtént. Or. Vajon Imre Következik; A Bükki Nemzeti Park értéket Bán Róbert — Feleky László szatirikus regényéből — 70 perces tv-játékot ké­szít. A történet szerint Ka- bócza Lajos, ktsz-dolgozó, akit Garas Dezső személye­sít meg egy varázsszer foly­tán mindig régebbi és régeb­bi korokba éli vissza magát, mert úgy érzi, hogy korunk, az atomkor tele van veszé­lyekkel. A film szereplői ■még Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Szilágyi Tibor. Máté Erzsi. A szirtes tv-játék ope­ratőre Szabados Tamás. Ké­pünkön: Bodrogi Gyula, Szi­lágyi Tibor, (MTI fotó— Friedmann Endre) i „Élet helyett órák” Könyvek az Ady-centenáriumra Könyvkiadásunk is méltón ünnepli Ady Endre születé­sének 100. évfordulóját: is­mét napvilágot látnak a forradalmár alkotó költe­ményei, prózai írásai, s jó néhány idegen nyelvű ki­advánnyal az országhatáron túlra is eljut Ady művé­szete. Máris siker a könyvesbol­tokban Dénes Zsófia „Élet helyett órák” című mun­kája, amely a Magvető Zsebkönyvtár sorozatában jelent meg harmadik ki­adásban, A legszebb Ady-vensekből spanyolul készül válogatás, Tóth Éva szerkesztésében. A költeményeket David Chericián, kubai költő for dítóttá, nagy nyelvi bra­vúrral. A válogatásba ke­rült egyebek közt az „Üj vizeken járok”, a „Harc a nagyurral”, a „Hortobágy poétája”, a „Dózsa György unokája” című költemény. Könyv-történeti érdekesség le® az évfordulóra megje­lenő minikönyv, amely a „Párizsban járt az ősz” cí­mű költeményt tartalmazza, 13 nyelven. Ugyancsak a Corvina Kiadónál készíte­nek elő egy válogatott Ady- kötetet német nyelven. An­golul lát napvilágot a hal­hatatlan költő válogatott publicisztikai írásait tartal­mazó kötet A Corvina Kiadó jelen­teti meg a Művészet és el­mélet sorozatban „Az élet szobra” című kötetet amely Ady képzőművészeti vonat­kozású Írásait a kor szelle­mi vállalkozásaira reagáló publicisztikáját foglalja össze. A képzőművészeti írásokat Varga József. a jeles Aly-kutató gyűjtötte kötetbe. A Kossuth Kiadó a költő születésének 100. évforduló­járól Varga József „Ady és kora” című tanulmányköte­tének megjelentetésével em­lékezik meg. (MTI) Pajtások - vetélkedője Ki tud többet a KISZ-rőI? Közeledik az ifjűkamnttr- Pisták ünnepe, s az ifjúsági szervezet újjáalakulásának 20. évfordulója. Az ese ményre a Heves megyei úttörők is méltóképpen ké­szülődnek. Egyebek között elhatározták, hogy alaposan áttanulmányozzák a KISZ, illetve a forradalmi ifjúsági mozgalom történetét, majd az ismereteikről vetélkedő­kön adnak, számot Az egri. I„ valamint a 9. számú is­kolában működő úttörőcsa­patok — a Lenkey János és a' Csapajev nevét viselő csa­patok — tagjai együtt ve­télkednek majd. A nemes küzdelem címe: Ki tud töb­bet a KISZ-ről? A zsűriben természetesen a patronáló KISZ-alapszervezetek képvi­selői ülnek majd, akik bi­zonyára örömmel fogadják soraikba egykét év múlva az ifjúsági mozgalmat ilyen jól ismerő pajtásokat — En nem vagyok jó sztorizó. Talán az lenne a legjobb ha maga kérdezne, ha megmondaná, hogy mi érdekli, én meg válaszol­nék, ha tudok. — Jó — bólint a lány—, de tegeződjünk, fiatalok va­gyunk. nekem úgy sokkal könnyebb. Igen? Félszeg örömmel egyezik bele a másik. — Én Kati vagyok ■— nyújt kezet a lány. — Én meg Róbert — Annyi baj legyen. Fi­gyelj, Robi. fölteszem az első kérdést. Nős vagy? Leesik az ifjú ornitológus álla, aztán nyel egy na­gyot. — Elváltunk. Féléve. — Gyereketek van? — Nincs. — Mivel ütöd agyon a szabad idődet? — Nincs szabad időm, és nem is értem, hogy mi kö­ze mindennek...? A lány legyint jegyzőfü­zetet golyóstollat 6zed elő a táskájából. — Semmi az égadta vilá­gon. Ne is törődj vele. Ez csak a jó kapcsolat megte­remtése miatt volt Ilyes­mikkel tömték a fejünket az újságíróiskolán. Ne ro­hanjunk ajtóstól a házba, előbb igyekezzünk általános emberi kontaktust kiépíteni a pacienssel. Nyerjük mega bizalmát úgynevezett intim kérdésekkel, de a jó ízlés határain belül. Hát ez ilyen három kérdés volt. Ha ne­tán utána érdeklődnének a szerkből... Fütyült egy hattyúnak, amely épp alattuk úszott el, de az föl sem nézett. — Egyébként — folytat­ta a lány — a legvicce­sebb, hogy tényleg érdekel, hogy te kit ábrázolsz. Jó fejnek látszol... De hát most első a munka... Áruld el, melyik a leghasznosabb ma­dár ezek közül? ; És körbe intett. — A te aveseid közül? Megrázta fejét a mada­rász. — Rossz a kérdés. Majd mindenki ezt firtatja, pedig ez egy rossz kérdés. Mert a maga módján mindegyik hasznos. És bizonyos fokig mindég}! k káros. Ember­szemszögből. Egy bizonyos gerinces emlősnek a szem­pontjából. A szellemileg legfejlettebb emlősnek a szempontjából. De még ha elfogadom, mert el kell fo­gadnom az ítélkezésnek ezt az alapját, minthogy magam is ide tartozom, még akkor sem helyes így föl­vetni a kérdést Milyen em­beri érdekről van sző? Rö­vid távú hosszú távú ér­dekről? Csak anyagi érdek­ről? És így tovább... Nézd ott azt a flamingót! Micso­da elegancia, micsoda szí­nek. micsoda mozgás! Vo­nalminták, színkompozíciók grafikusoknak, festőknek, szobrászoknak... örülnek neki az idelátogató gyere­kek felnőttek, mert szép, mert öröm nézni. Hát nem hasznos ez a madár már csak azért is, mert létezik, mert kortársunk, mert mi itt és most gyönyörködhe­tünk benne? Kati elismerően biccen­tett — Jó szöveg volt. Föl­használom. És átfogalmazom a hasznosság kérdését is. Melyik az a madár szerin­ted. amelyik a legtöbb em­bernek, hosszú távon és nemcsak anyagi szempont­ból a legtöbbet nyújtja? Határozottan, gondolkodás nélkül felelt Guszt Róbert: — A kongói zümbi. Kati már buzgón gom­bolta is ki masináját a dobozból. — Muti, melyik az? Előbb lekapom, most jó a fény, aztán majd mesélsz róla. Sajnálkozva vont vállat a maria ráfi?. Nálunk Itt nincs kon­gói zümbt — Egyáltalán nem talál­ható szép honunkban? Én azt nem mondtam — szögezte le a fiatalem­ber — én csak azt mond­tam.., — Ki vele! — szakította félbe erélyesen Kosaras Ka­ti. — Gyerünk, mondd, hol találók ilyen kongói micso­dát? Hátha én írhatok róla elsőnek? össznépi szenzáció. Számomra meg kész menny­bemenetel. Szóval? — Hát... izé... az a hely­zet, hogy tudtommal ma Magyarországon kongói zümbi csak egyetlen helyen található.' Egy pesti tenyész­tőnél. A Szemlér utca hu­szonegyben. a hatodik eme­leten. Összecsípte szánét a lány. — Roppant érdekes! Mondd, véletlenül nem te laksz ottan? Véletlenül nem te vagy az egyetlen boldog zümbitulajdonos szerte e hazában? Véletlenül nem az a terved, hogy egy nem is létező, egy fantázia-ma­dár meséjével elcsalj engem a Szemlér utca huszonegy­be. a hatodik emeletre? Szíven ütötte a vád a fiatalembert, egyelőre nem is jött ki hang a torkán, csak fölszegett fejjel hápo­gott. Kati elnevette magát, ősz- szecsapta a kezét. — Tisztára, mint egy gó­lya! Mindjárt kelepelni kezd!... Jó. elhiszem tény­leg üzemel ilyen kongói zümbi, elhiszem, csak ná­lad lehet találkozni vele... Pörgesd magad vissza, szent a, bake. Mikor végzet ii£2 Még félig-m eddig meg- bántottan érkezik a vá­lasz: — Ma kivételesen — há­romkor... Egyébként az apámnál élek a Szemlér huszonegyben, válás után a garzonunk Icának maradt... És az öregem a tenyésztő, én csak a disszertációmat írom a zümbikről... Tehát egyáltalán nem volt olyan tervem... Kati megrántotta a vál­lát. — És ha volt? Akkor se dűl össze a világ. De hát nem volt, kész. Ebben ma­radunk. Van egy kopott kis 500-a® Fiatom, azzal várlak a főkapu előtt, háromkor, talán beleférsz... Akkor hát haverok vagyunk to­vábbra is? Nyújtotta a kezét. És föl- ragyogtatta a legszebb mo­solyát Guszt Róbert megigazí­totta szemüvegét majd óva­tosan megszorította a feléje nyújtott kezet Aztán gyorsan vissza is kapta. — Most meg min ne­vetsz? — kérdezte ingerül­ten. A lány legyintett — Hülyeség. Csak úgy elképzeltem, hogy ti miért váltatok el. Mert te min­dig majdnem kiszúrtad a szemét a hegyes orroddal annak a szegény Icának, amikor meg akartad csó­kolni... Szóval — pont há­romkor! Megfordult és leszaladt a hídról. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom