Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
Ivek... Öltözködés - télen Hogyan öltözködjünk télen? Persze, hogy divatosan, szépen de ami még ennél is fontosabb, egészségesen. Sokszor látunk a ködös, havas utcán körömcipőben, haja- donfőtt, sál nélkül tipegő nőket Akik színházba, szórakozóhelyre sietve elfelejtkeznek egészségükről és arról is, hogy nem szép látvány a kékre, vörösre fagyott láb, a dértől, ködtől, hótól megereszkedett frizura, a megémberedett kéz. Okosabb, ha szórakozáshoz is felvesszük téli „szerelésünket” s inkább szatyorban visszük magunkkal a szandált, a vékonytalpú cipőt A ruhatárban kényelmesen kicserélhetjük. Ha dekoltált, könnyű anyagból készült az alkalmi ruhánk, nyugodtan vegyünk rá meleg pulóvert, mellényt — a kabát alatt senkit sem zavar — s a ruhatárban egyszerűen kibújunk belőle. De semmilyen frizura, semmilyen alkalom nem éri meg, hogy ázzon, fázzon a fejünk, megfázzunk. A fedetlen fejjel járóknak köny- nyel kihullik a hajuk, — hány férfit láthatunk, aki ezért hullatta el „sörényét”. Szerencsére az idei divat sokféle sapkát, kucsmát, szőrmekalapot kínál nőknek, férfiaknak egyaránt Gyakran elhangzó jótanács az is, hogy öltözködjünk rétegesen. Az idei divat különösen lehetővé teszi, hogy egymásra húzzunk blúzt, pulóvert, mellényt, kardigánt S ha meleg munkahelyen, lakásban vagyunk, könnyen megszabadulhatunk egy-két rétegtől. Persze az sem mindegy, milyen anyagokból állítjuk össze téli ruhatárunkat A nylon télen sem fehérneműként 6em felső- ruházatként nem alkalmas. Könnyen beleizzadunk és megfázhatunk benne. Igen praktikus a pamutból, a pamut és műszál keverékéből készült fehérnemű. Ha érzékenyek vagyunk, felfázásra hajlamosak, ne járjunk télen lehellet szerű bikiniben, hordjunk melegebb nadrágot, sőt, nagy hidegben réHumorszolgálat — ön tehát azt állítja, hogy a felesége hozzávágott Önhöz egy széket? — Igen. — S ezután meneküléssze- rűen elhagyta a lakást... — Csak azért, mert észrevettem, hogy az anyósom elgondolkodva szemléli a fekete bőrfotelt. — Anyu, hogy szaporodnak a sündisznók? — Nagyon, nagyon óvatosan. ★ Az utcán találkozik egy kövér és egy sovány ember. A kövér megszólal: — Ha az ember magára néz, az az érzése támad, hogy a világon éhínség uralkodik. — Én viszont, ha magára nézek — válaszol a sovány —, tudni vélem, hogy ki a ludas a dologban. MUSZTAI KAKIM (baskír költő) Ezt a dalt anyám dalolta Ezt a dalt anyám dalolta karja közt míg ringatóztam ezt a dalt anyám dalolta úlrakészen hogyan voltam Ezt a dalt anyám dalolta jaj de régen fekszik holtan Egyre távolibb a hangja egyre közelebb a dallam Szikra szikra lángra csak a szél Iobbantja de ha kihúny nem marad más csak a hamva Csepp a csepphez és belőlük tenger árad de a csepp csupán magában mind kiszárad A virágot a virágot mind dicsérik De egy virág? Letapossák vagy letépik Ember, ember utat épit a világon De egy ember? Hosszú fűben tűnő lábnyom A dicsőség — ne feledd el — nem talált kincs szőrin-szálán vész az ember ha barát nincs Aki csepp azt csak a tenger vize védje Lábad nyomát lábad nyomát fű ne érje Ezt a dalt anyám dalolta karja közt mig ringatóztam ezt a dalt anyám dalolta útrakészen hogyha voltam (Dalos György fordítása) Feifal-e az oroszlán oroszlánt? szesítsük előnyben a száras, műszálnadrágot. Felsőruházatunk igen kellemes anyaga a pamut jersey, a gyapjú és műszál keverésű textília, az idén újra hódító flanel, barhet. Pulóvereink akrilből, tiszta gyapjúból, kártolt gyapjúból készülnek. De jó szolgálatot tesznek a pamut- műszál ke- verékű trikók, blúzok is. Nagy előnyük, hogy felszívják az izzadságot, jól szellőznek és még szépek is. Fontos a jól megválasztott lábbeli is. Hidegben, esőben, hóban viseljünk csizmát. De arra ügyeljünk, hogy hosszabb ideig ne iz- zasszuk a lábunkat meleg szobában csizmában. Viszont otthon se, munkahelyen se járjunk papucsban, ócska szandálban. Kényelmes, de nem lestrapált félcipőt, esetleg elől zárt Sholl papucsot, vászon kismamacipőt viseljünk. így nem fázunk fel és megjelenésünket sem rontja a rendetlen lábbeli. Az se jó, ha valaki túlöl- lözködik. Ha plusz öt-tíz fokban is bundában, állig beburkolva jár, épp úgy, mint mínusz öt fokos hidegben. A nagy hőmérsékleti ingadozásokkal járó télben — mint amilyen az idei is — vegyünk fel vagy le egy-két réteget, ahogy az időjárás megkívánja. Hálóöltözékünket különös gonddal válogassuk meg. Ha elég meleg szobában alszunk vegyünk könnyű takarót és inkább a hálóingünk, pizsamánk készüljön melegebb anyagból. Üzleteinkben kapható pamut hálóruha, plüssből, flanelből készült alvóöltözék igen jó szolgálatot tehet téli éjszakákon. Akár fűtött, akár hideg szobában ébredünk, az ágyból kibújva mindjárt vegyünk fel hálóköntöst, frottírköpenyt —, hogy az' alvástól kimelegedett testünk ne hűljön le hirtelen. Jól felöltözve tartózkodjunk sokat szabad levegőn, sétáljunk nagyokat és szellőztessünk gyakran. Pál Károlyné — Kedves uram — mondja az orvos a páciensének —, az ön betegsége nagyon súlyos. Vagy belehal az ember. vagy belebolondul. — Rettenetes — jajdul fel a páciens —, és semmi más lehetőség nincs, doktor úr? — Nincs! Én csak tudom, hiszen magam is átestem rajta. ★ — Mi leszel, ha felnősz? — teszi fel a kérdést a tanítónő a kis Félixnek. — Festő, orvos, vagy ablaktisztító — válaszolja a gyerek. — Mégis, melyik foglalkozást választanád a legszívesebben? — Nekem teljesen mindegy — válaszolja Félix —, hiszen mindhárom foglalkozásnak az az előnye, hogy sok ruhátlan alakot láthatok. ★ Frau Fink levelet ír férjének a gyógyüdülőből: „Nyolc hét alatt leadtam a súlyom felét. Még mennyi ideig maradjak?” Csakhamar megérkezik a férj válasza: „Még. nyolc hé- , tig!” ★ „Nézzetek csak le • — mondja a gyermekeinek a szúnyogmama, amikor elszáll az állatkert felett —, ott vannak az elefántok, akiket belőlünk csináltak!” „A nem humánus oroszlánok” címmel Wickler professzor, a müncheni 'Max Planck Institut munkatársa cikket jelentetett meg. amelyben leírja, hogy az afrikai felnőtt hím oroszlánok véres harcot vívnak egy-egy nőstény meghódításáért, majd miután elűzték riválisaikat, megölik mindazokat a kölyköket, amelyeket a nőstény előző párjától szült. A hímek azonban nem elégszenek meg ezzel a „gyilkossággal”, amelyet valamiféle „emberi” elferdüléshez hasonlíthatnánk; a győztesek igyekeznek minél több utódot nemzeni. hogy biztosítsák vérvonaluk fennmaradását. Ügy tűnik, hogy — az embertől eltérően — az oroszlánokban nincs velük született gátlás a saját fajtájuk legyilko- lásával szemben. Az oroszláncsapat szigorú hierarchikus rendben él. Egy-egy csóport mintegy tíz főből áll. A Vezető szerepet mindig egy felnőtt hím látja el, köréje csoportosulnak a nőstények és a kölykök. A vezér hím hatalmát senki sem vitatja. Öt illetik a legjobb falatok, ő párosodik elsőként a nőstényekkel, akiknek a csapatban szinte, semmi „szavuk” nincs. Még a legutolsó rangú hím is nagyobb hatalommal rendelkezik, mint akár a legerősebb nőstény. A vadászat feladata azonban legtöbb esetben a nőstényre hárul, ö választja ki a zsákmányt, hátulról megtámadja, megöli, majd mikor már „terítve Van”, őfelsége, a férj megjelenik, hogy elfogyassza az „oroszlánrészt”. És most térjünk rá Wickler professzor beszámolójának kulcsponti kérdésére: a saját fajtájának legyilkolására. A pontos hierarchikus rendben élő állatok között általában igen ritkán fordul elő, hogy az azonos fajtához tartozók legyilkolják egymást. Éppen annak érdekében, hogy a le- gyilkolást elkerüljék, a gyengébb példányok önként alárendelik magukat az erősebb akaratának. Ügy tűnik azonban, hogy az oroszlánok kivételt képeznek az általános szabály alól, Schalter például elmondja, hogy két esetben is látta, amint felnőtt oroszlánok valósággal felfalták a másik csoporthoz tartozó kicsinyeket. Wickler professzor beszámoló^ ja megerősíti ezeket a megfigyeléseket, de kétségkívül még részletes tanulmányozásra van szükség ahhoz, hogy egyértelműen véleményt mondhassunk az oroszlánok magatartásáról. Toldi két apródja — forgatókönyv-vázlat — Hetvenöt éve 1902 márciusában született SzűrSzabó József festő és grafikus. Neve, karikatúrái által vált ismertté. Bajzaj közül a Pletyka címűt mutatjuk be. A forgatókönyvírói szabadság úgy látszik korlátlanabb, mint maga a klasz- szikus értelemben vett írói szabadság. Ezt onnan vettem, hogy készül a Wagner úr a Velő Tanyán című film, amelynek alapsztorija Rejtő Az ellopott futár című könyvéből származik, egyebekben azonban, ahogy az Esti Hírlap nemrégi számából kiderült, átfogja Rejtő munkásságát, azaz a kedvenc, jópofa, kedves regények néhány sztoriját. Szerepeltetve gátlástalanul mindenkit a könyvekből de lehetőleg más szituációban, más jellemekkel, mert a forgatókönyv írójának legalább annyi humorérzéke van, mint Rejtőnek: Teszem azt: Kirúg Hümér kocsmáros csakazértis költő, és a megszokott hősök is másfajta ruhába öltöztek. Ügy látszik, „Rejtőből” csak igy lehet magyar filmet csinálni Ügy, hogy Rejtőt elrejtik, s helyette a bátor adaptáló fenekestül felforgat mindent, amit eddig Rejtő Jenő kinevettetett, mert hát — az örökbefogadó úgy szereti a gyereket, ha a fiúból lányt csinál a két- lábúból egylábút... Így született — ezek után jogerősen — az alábbi filmsztori. A témát Arany János Toldija adta. Ez is a címe: „Toldi (magyarul: taszítsd kétszer) két apródja”, és a cselekmény átfogja Toldi szerelmének Estéjét. A képen először látszik, hogy kigyúlt a ház úgy füstöl a kémény, valamint nagy kölönc köszönget a kút méla gémén, de György nem köszön vissza, hanem inkább farkasokkal al_ szik. Eközben mágnes asszony, mint Vörös Rébék elnyomott cselédlányként mossa Toldi Miklós alsóneműjét, aki újra vágyva egy mézesszájú pillangóval csókolózik a nádasban, de Bence, a hűséges Vojtina Ars, akinek poeticája van, vigyáz rá. Minden rendben volna, de Holubár felmászik a budai vár tornyára, s mint szélkakas csikorog ékesen. László felriad, majd tovább alszik. „Ali jő” súgja a küldönc, és Szondy két apródja elszundit a lant hangjai mellett. Halk zene a „Laci te hallod-e”? kezdetű sanzon hangjai mellett (hogy Petőfi írta? Na és? De Arany Lacinak irta!) miközben vesszeje vár és börtöne kész Ali úrnak. Közben fenik a Walesi bár- dokat, s Toldi álmában csönget egy kicsit (József Attila is van olyan jó, mint Arany!), majd nagy rúdjával Buda felé mutat. Laci hetykén bocsánatot kér és eltűnik a versből. Piroska — mint sötét éjfél, szeme pillantása (lásd: Toldi estéje) — mosolyog, miután levelét megírta, s szerelmes könnyével azt is telesírta. De hah, láncát tépte Toldi két apródja miközben vadat, halat, s mi jó falat, esznek. Azonban már késő, mert Toldi egymásé lett, a forgatókönyviró pedig által ment a keskeny pallón, s elrepült. A nagy ötletért a honoráriumot Szilágyi Erzsébet egy hollóval utána küldi. Halk zene, sortűz. vivát. A narrátor közben elhomályosodik, s a kritikusok sírva egymás ölébe hullanak. A közönség der- medten ül. Arany János der- medten nyugszik. — kátai — Stroncium 90...?! Az alkáli földfémek csoportjába tartozó fényes elem 90-es tömegszámú radioaktív izotópjának _ a megnevezésére utal a címbeli szó. De nem szakmai szempontból írunk róla. Arról minden olvasónk tud', hogy az atombomba-robbanásakor keletkező Stroncium 90 feldúsulhat az emberi csontrendszerben is. és rákot idézhet elő. Éppen ez a szomorú tény az oka annak, hogy legújabb versalkotásainkban is egyre gyakrabban nyelvi szerepet vállal a megnevezés. A költeményekben kulcsszóként szereplő stroncium sajátos közlő értékben a következő képzett, illetőleg rokon értelmű szósorba illeszkedik bele: halál, pusztulás, bomlás, felbomlás. elveszés stb. Emberileg nagyon keserű, művészileg igen kifejező erővel megfogalmazott költői gondolatok az „átom- rettenetről” önkéntelenül felidézik az olvasókban az atomhalálnak, a „védhetet- len iszonyatnak” szörnyű képét. vízióját is. Erről tanúskodnak az alábbi versrészletek: „Vagy az Értelem is csak arra való, / hogy a bomlás fehér-szárnyú titkaiból / a lélegző tájra a Stroncium 90 száguldását szabadítsa?” (Varga Katalin: A zászlók poézise.) — „Gamma-sugár és stroncium / készíti vesztem” (Hu” nyadi István: Az éjszaka sugallatai.) Nemzedékünk verset kedvelő olvasóit az is meglepi. hogy egy-egy modern hangvételű alkotásban a stroncium 90 szakszó nemcsak a költemények gondolatiságának alappillére, hanem sajátosan emberi, érzelmi világunknak is kifejező • eszköze. Egy-egy verssorban egészen személyes jellegű költői vallomás hangulati értékét is „feldúsítja” a stroncium megnevezés. „Az éj derengő inkubátor / feltöltve füsttel, stronciummal” (Ratkó József: Halott ha- lottaim.) — „Szféráinkban angyalok nyájai helyett stroncium-peték tenyésznek” (Garai Gábor: Tűz-tánc). A lelkiismeret nyugtalanságát költőink azzal próbálják csendesíteni, hogy fennen hirdetik: bízni keli az emberi értelem erejében, s akkor nem következik be a végső pusztulás:' „Túléljük ezt a telet is — / Cikkan fejében föl / A gondolat. / Míg a saláta levelében / Kuncog a stroncium” (Gereblyés László: Saláta). — „Nem akarunk többé se stroncium. / se hidrogén- / se atombombát!” (Gyüre Lajos: Az élet nevében). i Dr. Bakos József , áTUUU WVWWVVVSAA/VVVVVWVVVVVVVVVVWV/WVVVVVVVVVV* ( »
