Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Épül az új megyei kórház Jobb lesz a paradicsom, paprika, uborka Az építők tartották ígéretüket (Fotó: Szántó György) A szanálás már 1974 vé­gén megkezdődött. A követ­kező év novemberében ün­nepélyes keretek között rakták le a leendő új me­gyei kórház alapkövét. A terveket — Töreky Dezső irányításával — a budapes­ti Középülettervező Válla­lat munkatársai készítették. Kivitelező: a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. A • munkálatok — az el­képzelésekhez híven — idő­ben megkezdődtek. Érde­kesség az, hogy az építők a nyugatnémet Hünnebeck- technológiát alkalmazzák. Ez nemcsak kevés kézi munkaerőt igényel, hanem egyébként is praktikus megoldás, hiszen lehetővé teszi a vakolatmentes fes­tést, illetve tapétázást. Hol tartanak most? Er­ről kérdeztük Mészáros Imre főépítés vezetőt, aki így számolt be az eddigi eredményekről. — A nagyszabású felada­tot — 410 millióba kerülő, 410 ágyas egészségügyi in­tézményről van szó — két ütemben oldjuk meg. Az elsőben — ez 1979. június 30-ra fejeződik be — el­készül a rendelőintézet. a konyha és a kazánház va­lamint a 250 beteget fogadó kórházi szárny. Jó érzéssel mondhatom: dolgozóink ki­tettek magukért, tartották a határidőket. Tavaly 55 mil­liót építettünk be. ezzel a tennivalóval mintegy 80 dolgozónk birkózott meg eredményesen. Az idei terv 85 millió. Ebben az évben jelentkeznek majd az al­vállalkozók is, s így májú 180-an tevékenykednek. Jó hír az, hogy a második sza­kasz indítását előbbre he­lyeztük. Az eredeti elgon­dolás szerint csak a VI. ötéves tervben kezdődött volna meg, a módosítás alapján azonban már 1978. közepén hozzáfogunk a 160 ágyas épület kivitelezéséhez. Itt kap majd helyet a szü­lészeti-nőgyógyászati osz­tály. , — Bizonyára akadnak ki- sebb-nagyobb gondok. Hall­hatnánk ezekről is? — Sajnos, a jelentős vál­lalkozást nem minősítették a kormántf által kiemelt beruházássá. Emiatt aztán a velünk kapcsolatban álló alvállalkozók nem mindig teljesítik kötelezettségeiket. Eknlítenék néhány példát is. Az Országos Szakipari Vál­lalat szállítja a speciális padlóburkolatot és az ál­mennyezet anyagát is. Igen- ám de eddig még nem je­lentkeztek. Egyébként a 17 cég közül még jó néhány- nyal nem kötöttük meg a szerződést. Az előzetes ígé­ret nem teljes biztosíték. Annál is inkább, mert —az előkészítés hiányosságai mi­att — a végleges, a módo­sított terv még mindig nem készült el. Remélhetőleg február 6-ig megoldódik ez a gond. Más kérdés viszont az, hogy partnereink nem állnak-e elő majd halasztó jellegű kifogásokkal, Ha ez történik, akkor igen nehéz helyzetbe kerülünk. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy meghátrálunk, s a helyi erők összefogásával nem leszünk úrra a bajo­kon. Véleményem szerint a megyei tanács még mindig kezdeményezheti azt. hogy a korábban is várt minősí­tést megkapjuk. Óriási előny lenne ez — egyéb­ként más egészségügyi épít­kezésnél ezt mindenütt meg­valósították — mert a so­ronkívüliséget. a gyors szál­lítást, az anyagellátást biz­tosítaná számunkra. Ettől függetlenül — s ezt mun­katársaim nevében is mond­hatom — a határidőket ezentúl is tartjuk, s 1979. június 30-án átadhatjuk a terepet a Medicor Művek dolgozóinak. (pécsi) A gondok irányítószáma: 3381 Szigorú határokat szab a nap sugarait néha vakítóan visszaverő, máskor meg köd­be burkolódzó hó az amúgy is keskeny útnak. Az útnak, amely a nagyközség Hevest majd 13 kilométeres nekifu­tással köti össze Pély köz­séggel. Amolyan igazi alföldi falu ez, s ha a Tisza útját nem állná a Hortobágynak, tán még a határuk is összemo­sódnék. A hó- és sáfsivatag- ba töppedt, szétszórt száz­éves házak alakja, na meg a község közelében találha­tó tenyérnyi nádas minden­esetre enged játszani egy kicsit a gondolattal. Az átutazó, a rövid ven­dégségbe ide érkező teheti ezt bátran: van ideje. A helybelieknek azonban, akik még itt laknak, sok egyéb gondjuk van, aligha törőd­nek hát a Hortobággyal, hogy rokonnak számítsák-e, vagy csak jószomszédnak. Szétszórva az országban — Bizony így van — mondja Barta Gábor, a je­lenleg mintegy 2200 lakost számláló község tanácsának elnöke. — Az utóbbi évti­zedben sokat változott mi- nálunk a világ. Meg kellett küzdeni sok mindenért, s ha a végén sikerült is egy s más dolog, gond maradt mégis éppen elegendő. Leg­nagyobb pedig ezek közt, hogy a munkaképes lakos­ság 65—70 százaléka eljár, az ország legkülönbözőbb munkahelyein dolgozik. Mind a lakosság jelenle­gi száma — tíz esztendővel ezelőtt ezerrel több ember élt Pélyen —, mind az el­járok magas aránya megle­hetősen" riasztónak tűnik. És azt is tudjuk, hogy sajnos: ezen a téren Pély nincs egyedül. — Ez igaz, méghozzá két­szeresen is — nyilatkozik meg jószívvel s hozzá friss fővel a postahivatal veze­tője, Fekete Béla. — Pély kétszeresen nincs egyedül. Részben azért — amire mindenki gondol, ha a la­kosság csökkenő számáról van szó —.' mert más ked­vezőtlen adottságú ■ község­ben is megkezdődött egy­féle elnéptelenedési folya­mat. És ez így igaz. De Pély nemcsak ezért nincs egyedül, hanem azért is... Hogy is mondjam...? Szóval azért, mert van itt, ponto­sabban vagyunk itt nem kevesen amolyan „jóbolon­dok”, akik szeretjük ezt a kis helyet, és én hirtelené- ben meg nem tudnám mon­dani. hogy miért... Jóbolondok? Valóban jóbolondok len­nének azok, akik ragasz­kodnak az országnak eme hét-nvolc hektárnvi határú telenüléséhez,' Pélvhez, a hnesmaradásért küszködő fa­luhoz? A tanács elnöke meglehe­tősen bizalmatlanul fogadja a kérdést, s újra kezdi az­zal amiről már szó esett nem is egyszer: — Hát, ugye, ami azt il­leti, munlcaalkalom nem sok akad. Talán a tsz. az talán tudna több embert is fog­lalkoztatni, de ott is voltak hullámzások. Most már nincs vele baj, jól fel van szerelve, ahogy a gépesítés előre haladott, ám így a munkásra kevesebb szükség lett. Nem beszélve az asz- szonyokról. Van itt nálunk ötszáz, szívesen dolgozná­nak, de hiába jönnek ide, munkát én nem tudok ne­kik adni. Igaz. ötvenen le­hetnek, vagy tán hatvanan, akik bedolgozói az egyik pesti sportáru szövetkezet­nek, meg a hevesi népmű­vészetinek de ez még nem megoldás — valami üzem kellene, egy kihelyezett. Ügy néz ki azonban, hogy ez a kívánság egyelőre nem teljesülhet Pélyen. Legközelebbi munkalehető­ség a Berva hevesi üzemé­ben lenne, ahol szívesen fogadnának 80 asszonyt, és még buszt is biztosítaná­nak, amely vinné és hozná őket, de ezt nem vállalják a pélyi asszonyok. — Szeretnének dolgozni — így a tanácselnök —, de az utazgatással járó kényel­metlenséget már nem vál­lalják. M?g aztán: itthon sem tétlenkednek, a kert, a jószág, a háztartás... Szó­val — nem unatkoznak. Víz — majd 900 méter mélyről Mióta pedig hosszú esz­tendők csatája után végre Honnan jönnek a primőrök? Kemény az idei tél, régen nem látott hószőnyeg fedte a vetéseket. Éjszakánként gyakran fagypont alá süly- lyed a hőmérő, de a piaco­kon a tavaszt jelezve mind gyakrabban tűnnek fel a primőrök. Joggal nevezhetjük tavasz­jelzőnek az üdezöld levelű fejes salátát, a paradicsomot, a hegyes erőspaprikát, vagy a csomókban árult retket. Az idén a nagy hideg ellené­re is korán megjelentek az első primőrök, hiszen — la­punkban is hírt adtunk róla — január közepén már. árul­tak melegházi paradicsomot és paprikát. Mindez azzal magyarázha­tó, hogy országosan — így megyénkben is — idejében hozzáláttak a primőrterme­léshez. Már a múlt év végén benépesítették előnevelt pa­lántákat az üvegházakat és fűtött fóliasátrakat. Közös gazdaságaink, okulva a ko­rábbi évek kedvezőtlen ta­pasztalataiból, az idén úgy tűnik, több primőr árut ter­melnek. Bár kevés a napfény, e- miatt sokat panaszkodnak a gazdaságokban, mégis min­dent elkövetnek, hogy legyen korai paprika, paradicsom, uborka. A Minisztertanács által meghirdetett és támo­gatott zöldségtermesztési program jelei tehát kedve­zőek, jelentősebb eredmé­nyei azonban csak később várhatók. A SZÖVTERMÉK az idén 26 vagon primőrre kötött szerződést a Heves megyei közös gazdaságokkal, főleg salátára, fejes káposz­tára, paprikára és paradi­csomra. A nagyobb árumennyiség az időjárástól függően feb­ruárban és márciusban vár­ható. Ennek ellenére a me­gye legnagyobb szövetkezeti közös vállalata a lehetősé­gekhez képest már eddig is ellátta megyénk piacait pri­mőrökkel. Ezeket az ország más részeiből, főleg a déli megyékből: Csongrádból, Bé­késből és Baranyából szerez­ték be. Januárban 660 fej salátát, ezer csomó retket, 2100 hegyes erőspaprikát. 280 kiló paradicsomot és 12Ó ki­ló sampiongombát kínáltak piacainkon.. megvalósult a vízművesités, és a 874 méter mélységet is kiálló szivattyú felszínre segítette a végre használha­tó vizet, melynek hőmér­séklete odalent 70 fok me­leg lehet, a kifolyónál pe­dig 39,8 fokos, nos, mióta van vize a falunak, azóta lényegesen könnyebb a helyzet. Barta Gábor biz­tos abban, hogy a jelenlegi 14,5 kilométer hosszúságú vízhálózat, a 63 közkifolyó és a több mint kétszáz ház­ba bevezetett víz fékezően fog hatni a fiatalok elván­dorlási „kedvére”, s miként a mágnesnek, még vissza­húzó hatása is lehet. — & a villany — teszi hozzá az elnök — mert villany van már mindenütt, még Hatrongyospusztán is, és most egészen jól meg­lennénk, ha nem ér ben­nünket egy újabb csapás: összedűlőfélben van az or­vosi rendelőnk, meg a hoz­zá tartozó szolgálati lakás. Igaz, megszolgált már, mert régi, rossz épület vályogból, alap nélkül, hát megrok­kant. így ideiglenesen most a gyógyszertárban van a rendelés, de már nem so­káig: 'még ebben az évben felépül az új rendelő a fa­luban. Addig, amíg megoldás is kínálkozik a gondhoz, ad­dig nincsen is nagy baj. De A közeljövőben megjelenik az uborka is, amelyet a már felsorolt déli megyékből szállítanak Eger, Gyöngyös és Hatvan piacaira. Heves megye hajtatóházaiból elő­reláthatólag február közepén érkezik az első áru a piacok­ra. Hevesről, Egerből, Tarna- méráról, Kálból és Erdőte­lekről várnak friss salátát, később zöldpaprikát, paradi­csomot, uborkát és korai ká­posztát is. Ezeken kívül, ha tartÓ6abb lesz a napsütés, a zöldhagy­ma, a karalábé, a retek és karfiol is hamarosan megje­lenik. Bár az előjelek bizta­tóak, a fogyasztók mégis gyakran szóvá teszik egy- egy primőrféleség magas árát. Sokan elrettennek, hogy a paradicsom kilója 100 forint. Ézt az illetékesek az­zal magyarázzák, hogy eddig kevés volt a napfényes órák száma, emiatt a köztudottan melegigényes paradicsomból kevesebb érett be a fóliasát­rak alatt, nem beszélve a termelési költségekről, ame­lyek az utóbbi egy évben is emelkedtek. Ha a tavalyi árakkal összehasonlítjuk az ideieket, találunk eltérése­ket. Retek például a múlt évben ilyenkor nem volt, most viszont van és 5 forint csomója. A tavalyinál va­lamivel olcsóbb a hegyes erőspaprika, 5,50. A saláta ára 1976. februárjában 6,20 volt, most 6 forint. Az árak csökkenése a kő­vetkező hetekben a kedve­zőbb időjárástól, de a terme­lés növelésétől is függ. A SZÖVTERMÉK nemcsak a nagyüzemi gazdaságoktól szá­mít primőrre, hanem a ház­táji és kisgazdaságoktól is. Megyénkben a termelő- és fogyasztási szövetkezetek tá­mogatásával egyre több szak­csoport alakul a falvakban. Ezek zöldséget termelnek, közöttük primőröket is, ame­lyekre szükség van a zavar­talan piaci ellátáshoz. Nemrég például arról ér­tesültünk, hogy Kisköre ha­tárában 75 fokos termálvizet találtak. Erre a hőforrásra épít most a helyi termelőszö­vetkezet fóliatelepe. Kezde­ményezésüket a SZÖVTER­MÉK is támogatja, hiszen palántanevelést és primőr- hajtatást végeznek majd. Vannak tehát kezdeménye­zések, a január 1-től élet­be lépett zöldségfelvásárlási áremelés ösztönzőleg hat a közös és háztáji gazdaságok termelésére. Ennek a követ­kező hetekben és hónapok­ban már számottevőbb ered­ményei is lesznek, amelyek főleg az áruk mennyiségé­nek, választékának növelésé­ben és ennek nyomán re­mélhetőleg a primőrök fo­gyasztói árainak csökkené­sében is megmutatkoznak majd. IMentusz Károly Az alapozást hamarosan megkezdik Húszezer tonnás gabonatároló épül Gyöngyösön Az V. ötéves tervben He­ves megye mezőgazdasági üzemei is jelentősen növe­lik a gabonafélék termés­hozamát. így a nyári beta­karításokat követően na­gyobb mennyiségű étkezési és takarmánybúzát, árpát, valamint egyéb terményt vásárol fel a gazdaságoktól a gabonaforgalmi vállalat. Ehhez bővítik a tárolóte­sajnos, most legutóbb az óvoda is megroggyant Pé­lyen. hát azt is lé kellett állítani és most hatvan gye­rek marad otthon reggelen­ként. Az asszonyok ripakodnak — Ripakodnak ts velünk — mondja Barta Gábor —, de egyelőre semmit sem te­hetünk. Nem kockáztathat­juk, hogy rádűljön az óvo­da a gyerekekre. A néhány órás látogatás során sík vidékhez méltó egyenességgel mutatta meg magát a falu, melynek leg­forgalmasabb hivatala most — a presszóról és az ital­boltokról nem beszélve — a posta. Nagyon sok levél érkezik a távol dolgozók­tól. az elvándoroltaktól a név alá írt címmel: 3381 Pély. Üzenetek, kérdések kérések a nagyvilágtól kissé távol maradt faluba: hogy van­nak, mint vannak, jönnek-e utánunk esetleg — ha mi mennénk haza...? 3381: a gondok, a meg­oldást sürgető problémák irányítószáma ez. A tél amolyan igazinak mutatko­zott be az idén, de annyi hó nem tudott leesni, hogy ej ne takarították volna a pélyi házak portái elől. Így lesz-e tíz év múlva is, lesz-e rá ember, elég? —ez egyelőre még megválaszo­latlan kérdés. De az biz­tos, hogy sokan élnek Pé­lyen, akik számára nagyon fontos hogy legyen és na­gyon szeretnék igennek hinni a választ «mt* B, Kun Tibor reket. miután évről évre gondot okoz a növekvő áru" mennyiség elhelyezése. Ezért döntött úgy a Heves me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat hogy eb* ben a tervidőszakban a tá­rolási gondok enyhítésére Gyöngyös határában min­den eddiginél nagyobb, húszezer tonnás tárolót épí­tenek és helyeznek üzembe; Az új létesítmény magyar —szovjet együttműködéssel készül, a szükséges techno­lógiai berendezéseket a Szovjetunió szállítja majd., Február első napjaiban ér­kezik Magyarországra a szovjet tervező delegáció és egy hónapig lesznek ha’ zánkban. Ezalatt a magyar tervezőkkel, a Gabona Tröszt, illetve a Heves me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat képviselői’ vei kidolgozzák az új be­ruházás előterveit. A végle­ges kiviteli terveket május végére készítik el. MÉK-beruházások országszerte A mezőgazdasági termé­keket értékesítő szövetkezeti közös vállalatok, a MÉK- ek az idén több mint 500 millió forint értékű beru­házást terveznek. Kilenc helyen építenek nagyhal­mos — egyenként 800 va­gon áru befogadására képes — burgonyatárolót. Kecske­méten 600 vagonos hűtőház építése kezdődik meg. Pé­csett palántanevelőház Ta­tabányán burgonyakoptató és konyhakészre feldolgozó üzem. Zalaegerszegen pedig új kirendeltségi raktár épül. Baján városellátó raktárát, Veszprémben és Pápán kor“ szerű zöldség, és gyümölcs­tárolót létesítenek, s ezek beruházásához is még az idén hozzálátnák. íSÉ0 1977. február 1» kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom