Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-22 / 44. szám

I Dinamikusabb fejlődésre van szükség a tömegsportban is Interjú Pusztai Lászlóvá!, a megyei sporthivatal vezetőjével Az elmúlt hetekben fontos témát, a lakosság testneve­lésének és sportjának hely­zetét, valamint az ezzel kap­csolatos a további feladato­kat tárgyalta és vitatta meg a megyei párt-végrehajtó­bizottság, Ezen a tanácskor záson jelen volt Pusztai László, a megyei sporthiva­tal vezetője is, mint e téma­kör egyik igen jó ismerője, szervezője és irányítója. Ve­le beszélgettünk, s arra kér­tük, hogy a jelentés, a fel­mérés és a döntések alapján adjon képet arról, lényegé­ben mi a helyzet jelenleg megyénkben ezen a terüle­ten és milyen fontosabb fel­adatokat kell megoldani, hogy az előbbrelépés megva­lósulhasson? — A tömegsport szerte­ágazó rendszeréről nehéz át­fogó képet adni. Azt viszont mindenki tapasztalhatja, hogy az utóbbi időben me­gyénkben is növekedett a lakosság tömegsport-tevé­kenysége — mondotta. — Ál­lami és társadalmi szervek önállóan és közös összefo­gással igyekeznek sportolási alkalmat teremteni a felté­teleket javítani. Hogy a sok­oldalú erőfeszítés és a követ­kezetes munka számottevő előrehaladást hozott, azt a következő néhány adattal szeretném bizonyítani. A na­gyobb állami, tanácsi és vál­lalati ráfordítások alapján nőtt a létesítmény-ellátott­ság. 1971-től kilenc tornate­rem épült, 24 művelődési há­zat tettek alkalmassá test­nevelésre és sportolásra, 37 iskolában épült sportudvar, bitumenes pályával. Ezek mellett sorozatban épültek sportöltözök, sor került a pályák sporttelepek felújí­tására is. A tömegsport feladatainak megoldását három nagy cso­portba sorolva oldjuk meg a társadalmi szervekkel együtt. Ezek: munkahelyi, falusi spartakiádok, alapfokú ver­senyek, bajnokságok, szak­mai sportnapok, villámtor­nák, kupák, iskolai, üzemi és egyéb versenyek. Szervezett testedzési formák, mint a turisztika, a természetjárás, az országos sportnapok, a munkahelyi testnevelés, a jelvényszerző versenyek. Kö­tetlen testedzési formák a reggeli torna otthoni tested-, zés, kirándulások, kocogóna­pok, Hogy ezek a sportolási lehetőségek mit jelentenek, arra a következő számok utalnak. A megye verseny- naptárában több mint 600 versenyt terveztünk. A tö­megsport-naptárban mintegy 350 sportesemény szerepel, amelyet a KISZ-szel, a szak- szervezettel és a szövetkeze­tekkel bonyolítunk le. Meg­hirdettük a nyitott pálya ak­ciót. Ez azt jelenti, hogy meghatározott időben ingyen áll rendelkezésre a sportte­lep az önkéntes sportolók­nak. Jelentősen növekedett a tömegsportra fordítandó ál­lami támogatás is. Négy év­vel ezelőtt ez kevés összeg volt most 2 millió forint, ami azt jelenti, hogy az ösz- szes támogatás 38 százalékát tömegsportra fordítjuk. Az állami támogatáshoz a helyi tanácsi, tsz, vállalati és szak- szervezeti támogatás is páro­sul. Ez a sokoldalú törődés a résztvevők számának növe­kedésével is érzékelhető. Fel­méréseink szerint öt évvel ezelőtt 70—80 ezren sportol­tak, ma ez a szám 120—140 ' ezer körül forog. Az edzők száma 230-ról 460-ra, a já­tékvezetők, versenybírák szá­ma 513-ról 969-re emelkedett. Kiképeztünk 124 sportveze­tőt 187 túravezetőt, úszó­mestert, amelyhez oda kell számítani a KISZ-nek éven­ként 80—100 és a szakszer­1977. február 22., kedd vezetek 40—50 fős sportve­zetői képzését is, Mindezek ellenére sem va­gyunk elégedettek. Nem, mert ez a munka még nem vált eléggé társadalmi üggyé. Elmaradt a - kíyánt fejlődés­től az ifjúság testnevelése.és sportja, a dolgozók tömeg­sportja, a sportszervezetek és a sporttal foglalkozó más szervezetek ilyen arányú te­vékenysége is. — Mi a helyzet ezen a te­rületen? — Az ifjúság testnevelése és sportja az óvodáktól a fő­iskolákig, az ifjúság egyéb rétegeivel együtt egymásra épülő, egységes rendszert al­kotva alapvető helyet foglal el az egészséges nemzedék kialakításában. Az óvodák­ban rendszeresen megtartják a napi kötelező tízperces tor­nát és a heti testnevelési foglalkozásokat. A tartalmi munkát hátráltatja bizonyos tornaeszközök hiánya és az óvodák zsúfoltsága, a terem- hiány. Az általános iskolák­ban a harmadik testnevelési óra , bevezetése előrelépést jelent apnak ellenére, hogy a felső tagozatokban kevés, az alsó tagozatokban pedig ele­nyésző a szakos testnevelők száma. Az általános iskolák 67 százalékában nincs torna­terem, kevés a sportudvar is. Az egységes szemlélettel is helyenként gondjaink van­nak. A tanulók sportfoglal­koztatása em-ébként szakkö­rökben és az úttörőmozga­lom különböző versenyfor­máiban — úttörő-olimpia, Pajtás Kupa stb. — történik. Ezek hatására gyarapodnak a helyi jellegű versenyek, dee formák nem biztosítanak va­lamennyi tanuló részére egész évben tartó rendszeres játékos testedzést, . A középfokú tanintézetekben a szakemberellátottság jó de nincs elegendő tornaterem és szabadtéri létesítmény. A legkedvezőtlenebb a hely­zet a nyolc szakmunkás­képző intézetben. Bővültek és gondosabb lett a diák­sportköri foglalkozások szer­vezése. Ebben növekedett a KISZ szerepe. Lényegesen csökkent a testnevelés alól felmentettek száma. A me­gyében egy közép- és három általános iskolában 1.7 test­nevelésre szakosított osztály működik. Egerben, Gyöngyö­sön és Hevesen az általános iskolák második osztályosai részére kötelező az úszásta­nulás. A felsőfokú taninté­zetekben. Gyöngyösön ked- yező, Egerben rosszabb léte­sítmény-ellátottság mellett nem kellő szervezettségi fo­kon és időszakosan történik a hallgatók tömegsport-fog­lalkoztatottsága. — Hogyan állunk a dolgo­zók tömegsportjával? — A dolgozók tömegsport­jának szervezésére a szak- szervezet erőfeszítéseket tesz. Ezek elsősorban ott jártak eredménnyel, ahol sportegye­sületek is működnek, a mun­kahelyek 30—35 százaléká­nál. Bővültek a tömegsport formái, de a dolgozóknak így is csak mintegy 13—15 szá­zaléka ól a sportolás lehető­ségével, A munkahelyi test­nevelés 12 munkahelyen kö­rülbelül 1500 résztvevővel folyik. A szövetkezeti dolgo­zók sportja, testnevelése is élénkül. A különböző kupák, házi, területi és országos ver­senyek több sportágban ad­nak lehetőséget alkalmi test­edzésre. Mint a vb. is meg­állapította, ezen a területen is hiányzik a folyamatosság, a rendszeresség. A szervezeti keretek gyengék, az anyagi erő felhasználása nem tervszerű. A szövetkezeti tagok, alkal­mazottak csak elenyészően kis része aktivizálódik. A lakóhelyi testnevelésről is néhány szóban. Kevés eredményre jutottunk. A fej­lődő lakótelepeinken több esetben megkésve épülnek sportlétesítmények. A köz­igazgatás fejlődése során lét­rejött közös tanácsú közsé­gek társközségeiben a sport- tevékenység a vártnál las­sabban fejlődik. A tsz-ek egyesülése az anyagi támo­gatás mértékét nem csökken­tette, de az elosztás kedve­zőtlenül érintette ezeket a községeket. A természetjá­rás a turizmus, kötetlen for­mái sokat fejlődtek, míg a szervezett természetjárásról ez nem mondható el. Nagy tömegeket mozgat az MHSZ. Felüdülést, kikapcsolódást jelent a vadászat és horgá­szat, amely megyénkben nép­szerű. A 38 vadásztársaság­nak 1350, a harminc hor- gászegyesületünknek 1500 tagja van. A téli sportok a jó földrajzi adottságok elle­nére sem töltik be az elvár­ható szerepet a lakosság tö­megsportjában. Oka a szer­vezésben, az ellátásban, a létesítményben és a közleke­désben kereshető. Az úszás helyzete megyénkben az or­szágos képhez viszonyítva kedvező de még nem sike­rült az úszást és az egyéb vízi snort okát igazán tömeg­szerűvé tenni, bár erre van­nak létesítményeink és ter­mészeti adottságaink is. — Milyen intézkedéseket, terveket kell megvalósítani, amelyek elősegítenék az em­lített problémák megoldását? — A megye valamennyi óvodájában biztosítani kell a gyermekek mozgásigényét felkeltő a játékos testedzés folyamatosságát megteremtő személyi és tárgyi feltétele­ket. El kell érni. hogy a vá­rosokban, a városkörnyéki községekben. Hevesen, Tax- namérán. Bükkszéken, Mát- raderecskén, Parádsasváron, Petőfibányán, Lőrinciben minden nyolc-kilenc éves gyermek megtanuljon úszni. Az általános és középisko­lákban folyamatosan meg kell szüntetni a szakos ta­nárhiányt, javítani kell a tornaterem-ellátottságot. El kell érni, hogy mindén szakmunkásképző intézetnek legyen tornaterme. Gondos­kodni kell a művelődési há­zak további sportcélú hasz­nosításáról. Folytatni kell a pályaépítési akciót, s az egyéb szabadtéri létesítmé­nyek építését. Politikai ne­velő és felvilágosító munkát kell végezni, hogy a testne­velés és a sport az oktató­nevelő munka szerves része legyen minden oktatási in­tézményben. hogy az iskolai úttörő- és diáksport irányí­tásban fő szemponttá váljon valamennyi tanuló folyama­tos sportolási lehetőségének biztosítása. Rendszeressé kell tenni a vetélkedőket atléti­kában, úszásban és labdajá­tékokban. Nagy ünnepeinken szervezzenek ifjúsági töme­geket mozgósító versenyeket és bemutatókat. Megyénkben általánossá kell tenni a 6— 26 évesek sportjának kiszéle­sítésére az Edzett ifjúságért mozgalmat. — Melyek a teendők a munkahelyeken? A munkahelyeken gyarapí­tani keli a munkaközi tor­na résztvevőinek körét, gon­doskodni kell a dolgozók fo­lyamatos sportolási lehetősé­geinek megteremtéséről. Az anyagi erők koncentrálásá­val, társadalmi munkával újabb lakóterületi sportpá­lyákat, játszótereket, s egyéb létesítményeket kell építeni. Előtérbe kell helyezni a na­gyobb tömegeket mozgósító sportolási formákat: termé­szetjárást. turisztikát, futást, úszást és a labdajátékokat. A szervezésbe be kell vonni a különböző sportegyesüle­teket is. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a falusi lakosság sportolási igé­nyének felkeltésére, az anya­gi és tárgyi feltételek bizto­sítására. Jobban ki kell hasz­nálni megyénk természeti, földrajzi adottságait. Bőviie- ni kell a sízés, a korcsolyá­zás és a ródlizás lehetősége­it. szervezzenek az oktatási intézmények, sportegyesüle- iek ezekben a sportágakban tanfolyamokat és versenye­ket. A Mátrában és a Bükk- ben meglevő sípályák kor­szerűsítésével. újak létesíté­sével a közlekedés meg­szervezésével, oktatók kép­zésével kell javítani a felté­teleket. A lakóterületeken, illetve azok közelében téli sportolásra alkalmas pályá­kat kell építeni. Az erdei lé­tesítmények bővítésével, kar­bantartásával is szolgálni kell a tömegek üdülését, sportolását. Az elmondott gondok szo­rítanak bennünket, megol­dásra várnak. Ügy érzem, a tervek reálisak a vb-hatá- rozat megvalósítása nagy lé­péssel viszi majd előre a la­kosság testnevelésének és sportjának szélesebb körű biztosítását — mondotta be­fejezésül Pusztai László. Fazekas István Nyitány — hideg zuhannyal '*> ■ -pineal :•-■■­Vígh kapura tör, de a játékvezető már sípol: les. (Fotó: Szántó György) Ózdi Kohász—Eger 2—0 (0—0) NB IT-es labdarúgó-mérkőzés, Eger, 6000 néző. V.: Lauber. Ózd: Szöged! — Marton I., Szi­lágyi. Fükő I.. Murányi — Lige­ti. Vidáts. Konyha — Utassy, Csuhány, Tóth. Edző: Frenkó László. Eger: Csánk — Birincsik, Zsi- dai. Csathó. Lengyel. Csuhav, Galántai. Berecz — Barta. Vígh, Dudás. Edző: Bánkúti László. Hazai támadások vezették be a találkozót, az 5. percben már az ötödik szögletét érték el a pi­ros-kékek. de az ózdi védelem rendre közbe tudott avatkozni. A 6. percben gyors egri akció végén Szögedi látványos kivető­déssel hárított. Ezután is egri fölényben, közepes iramban tel­tek a percek. A 14. percben Du­dás—Barta bal oldali akció vé­gén Szögedi közelről ismét lát­ványosan szerezte meg a lab­dát. Ezután kiegyenlítettebb lett a játék. Az ózdi középpályás sor szemlátomást feljavult, s a ha­zaiaknál pedig egvre több hiba csúszott a labda gyors mBeját­szásába. A 19. percben Barta futtából leadott lapos lövését bevetődve, lábbal mentette Mu­rányi. A *20. percben szögletrúgás végén Utassv kapura ívelt* lövé­sét fogta Csank. A 29. percben szabadrúgás után Barta bombá­ját hárította Szögedi. A 30. perc­ben Csathó tört előre a bal ol­dalon. átadását Dudás egy csel után a bal sarok mellé lőtte. Gyors ellentámadás révén Csu­hány elől az utolsó pillanatban mentett szögletre Csathó. A 34. percben Barta szabadrúgását a kapus kiütötte. de Marton I. Vígh elől szögletre tudott tisz­tázni. A 44. percben nagy kava­rodás támadt az egri kapu előtt, végül Csank csak szerencsével tudott a labda birtokába jutni. SZÜNET UTÁN az első forró pillanatot Birin­csik okozta, aki rosszul továbbí­totta a labdát, de végül Kony­hát szerelték a védők. Az 50. Északi síversenyek a Mátrában Az évszakhoz képest enyhe időjárás ellenére is jó hóvi- szonyok között rendezte meg szombaton Kékesen az Üj- pesti Dózsa, a Mátra Kupa biatlonversenyt. A magyar élmezőnyből csak a Bp. Hon­véd versenyzői hiányoztak, akik a néphadseregek téli spartakiádján vesznek részt. A felnőttek versenyében az idősebb, rutinos versenyzők vitték a „prímet”, velük csak a fiatal salgótarjáni Papp Zoltán tudott lépést tarta­ni. .. Vadas kevesebb hiba­pontjával biztosan nyerte a versenyt. A juniorok mező­nyében a kitűnően futó GYVSC-s Kiss Imre mérsé­kelt lőeredményóvel is nyer­ni tudott. A Gyöngyösi Hon­véd Zalka SE színeiben rajt­hoz állt Füleki fölényes biz­tonsággal nyerte az ifjúsági­ak versenyét. Megyénk biat- lonosai összességében két egyéni első, valamint egy második és egy harmadik csapathelyezést értek el. Eredmények. Felnőttek, 16 km: 1. Vadas (SK<?E), 77:54 (7 hibanerc), 2. Holló (Ű. Dózsa). 78^28 (10 ho.), 3. Papp (SKSE1 83:15 (12 hn.). Juni­or. 16 km: 1. Kiss (GYVSC) 78:43 (13 hp.), 2. Némethber- ta (BKV Előre) 81:25 (9 hp ), 3. Fakien (Ű. Dózsa) 8332 (17 hp.). összesített csapat- versenyben: 1. SKSE, 2, GYVSC, 3. Ü. Dózsa. Ifjúsá­giak, 8 km: 1. Füleki (Gy. Honvéd Zalka SE) 40:51 (5 hp.), 2. Balogh (Ű. Dózsa) 43:21 (5 hp.) 3. Kovács (Va­sas) 45:53 (12 hp,). Csapat­ban: 1. Ű. Dózsa, 2. Vasas, 3. Gy. Honvéd Zalka SE. A Mátra Kupa északi ver­senyeinek második napjára beköszöntött a ködös, meleg időjárás, s ez sok havat „el" vitt”. A Mátra Kupa sífutó" versenyeit az Ú. Dózsa végül" is megfelelő pályán tudta megrendezni. A Heves me­gyei versenyzők ezúttal hat érmes helyezést értek el. Eredmények. Férfiak. Fel­nőttek 15 km: 1. Vincze (SKSE) 48:00, 2. Özse (Bo. Honvéd) 48:23, 3. Holló (Ú. Dózsa) 51-01. Juniorok: 1. PapD (SKSE) 49:35, 2. Kiss (GYVSC) 50:57, 3. Bordás (GYVSC) 51:47. Ifjúsági I, korcsoport, 10 km: 1. Kovács (Vasas) 34:07, 2. Cseh (Va­sas) 34:28 3. Bognár (Vasas) 34:30. II. korcsoport, 5 km: 1. Balogh (Ű. Dózsa) 19:10 2. Németh (Vasas) 19=18. 3. Ki­rályhegyi (BKV Előre) 20:43. Serdülő, 3 km: 1, Kadlók (SKSE1 11:38, 2. Bella (SKSE) 13:20. 3. Füleki (Gy. Honvéd Zalka SE) 130-LiVok. If júsági. 5 km: 1. Sipos 20:12, 2. Özse 20:14,. 3. Simon (mindhárom Vasas) 21:08. Serdülő 3 km■' 1, Kékesi (SKSE) 15:37, 2. Molnár 17:22, 3, 'Molnár Gy. (mind­kettő Gy. Honvéd Zalka SE) 24:12. Ä Mátra Kupa északi bajnokságának végeredmé­nye a következőképpen ala­kult: 1. Holló (Ü. Dózsa) 129,27, 2. Kiss Imre (GYVSC) 129.40, '3. Vadas (SKSE) 130,09. 1. Catanzaro—I.-nazionálé 1—3 2 2. Cesena—Róma 4—0 1 3. Foggia—Perugia 2—1 1 4 Genoa—Juventus 2—2 x 5. Lazio—Fiorentina 4—1 1 6. Milan—Sampdoria 3—0 1 7. Torino—Bologna 1—0 1 3. Verona—Napoli l—0 1 9. Avellino—Lecce 0—0 x 10. Catania—Pescara 0—0 x U. Modena—Novara 2—1 1 12. Temana—Como 0—0 x 13. Varese—Lanerossi 1—1 x +2 14. Monza—Atalanta 1—1 x A totó 8. játékhetének, nyeremé­nyei: 13+1 (88 db) =11 033 forint, 13 találat (183 db) =5140 forint. 12 találót (4726 db) = 196 forint. 11 találat (35 381 db) =26 forint. 10 talalat <153 221 db)=11 forint. percben Csuhány szögletét Csank tette ártalmatlanná. Az 54. perc­ben megszerezték a vezetést a vendégek: 22 méterről szabadrú­gáshoz jutottak az ózdiak. Tóth lövése irányt változtatott a sor­falon, majd a jobb oldali kapu­fáról Konyha elé került a lab­da, aki közelről már nem hibá­zott, 1—0. A gólra heves hazai rohamok következtek. eredmény nélkül, majd egyre jobban fölülkereked­tek a kohászok. A 64. percben Galántai jobb oldali beadását Vígh a bal alsó sarokba fejelte, Szögedi látványosan szögletre tisztázott. Később Vidáts. maid Csuhány és Utassy rontott ke­csegtető helyzetben, másik ol­dalon pedig Barta lövése kerülte el a kaput. A 82. percben Vi- dást két csel után nagy helyzet­be került, de Zsidai közbe tudott avatkozni. A 85. percben Murá­nyi már másodszor ütötte el kézzel szándékosan a labdát sa­ját térfelén — az új értelmezés szerint ezért kiállítás jár — a játékvezető azonban előnysza­bályt alkalmazott. Ellentámadás­ból a 86. percben viszont meg­született a találkozó sorsát el­döntő gól: Ligeti jól adott kö­zépre Vidátshoz, aki látványos cselsorozat végén lőtt, a labda Csankról ismét eléje pattant, s a csatár másodszorra a bal sa­rokba helyezett: 2—0. A 89. perc­ben Barta 18 méteres szabadni- > gása a jobb alsó saroknál hagy­ta el a játékteret. A mérkőzés idény eleji játékot hozott és a hazaiaknak hideg zuhanyként kellemetlen megle­petést, mert elvesztették eddigi hazai veretlenségüket. A talál­kozó főleg az első húsz percben az egriek fölényében telt el, de a csatárok nem tudtak mit kezdeni helyzeteikkel. Később felerősödött a vendégek közép­pályás sora, a második félidő­ben pedig már a fölényt is ki­harcolták, s ez döntőnek bizo­nyult. Az egriek nem tudták tá­madásba indítani a csatárokat, s az úgynevezett második hullám­ról is rendre lemaradtak. Feltű­nő volt az is, hogy a kulcsjáté­kosok tartózkodóak voltak. a fiatalok passzívak és kerülték a közelharcot. Sok taktikai és tech­nikai hibát is vétettek. Az egriek védelmére egyre nagyobb nyo­más nehezedett és kiütközött a rutintalanság, s teljesen elbi­zonytalanodtak. Bár szeren­csésnek mondható fa vendégek mindkét gólja, de a győzelemre a második félidőben nyújtott okosabb, célratörőbb, kemé­nyebb, energikusabb játékukkal mindenképpen rászolgáltak. Egyénileg Csanknak a gólok­nál balszerencséje volt. A vé­delemben csupán Csathó és Zsi­dai teljesítménye volt elfogadha­tó, Birincsik és Lengyel nagy gátlásokkal játszottak. Középen egyik játékos sem tudta a várt teljesítményt nyújtani. Elöl né­hány felvillanásával csupán Du­dás vétette magát észre. (fazekas) Az NB n. további eredménye: Nagykanizsa—Szolnoki MÁV 1—0, Pécs—Komló 5—0, Budafok —SZMTE 3—2, Várpalota—Ganz- MAVAG 2—2, Szekszátd—MÁV DAC 0—0. Székesfehérvár— Oroszlány 3—2 Fűzfő—Vasas Iz­zó 0—0. BVSC—Kossuth KFSE 1—0. DVSC—Volán 1—0. Az NB II. állása: 1. PMSC 21 12 7 2 48-16 31 2. Szív. MÁV 21 11 7 3 38-28 29 3 V.Izzó 21 9 6 6 38-29 24 4. Debrecen 21 10 4 7 29-23 24 5. Eger 21 10 4 7 40-37 24 6. Budafok 21 10 3 8 50-43 23 7. SZMTE 21 11 1 9 41-34 23 8. BVSC 21 7 9 5 37-30 23 9. MÁV DAC 21 10 3 8 35-34 23 10. Szekszárd 21 8 7 6 25-27 23 11. Kanizsa 21 8 6 7 30-30 22 12. Ganz-M. 21 7 6 8 33-38 20 13. Fűzfő 21 7 6 8 25-33 20 34. Volán 21 6 7 8 30-28 19 15 KKFSE 21 8 3 10 33-34 19 16. Komló 21 7 5 9 21-28 19 17. Ózd 21 6 5 10 26-34 17 3 8. Várpalota 21 4 7 10 22-30 15 19. Szó. MÁV 21 3 6 12 15-31 12 20. Oroszlány 21 2 6 13 19-54 10 .űri lót )kA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom