Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

\ A tudomány hírei JNÉPSZAMLALAS” — REZERVÁTUMOK II AN Befejezték a legutóbbi „népszámlálást” Azerbajd­zsán 7 rezervátumában es 15 védett területén, össz­területük 370 ezer hektár — a Kaukázus vidéki köztár­saság területének 5 száza­léka. Azerbajdzsán növény­éé állatvilága változatos. Jelenleg 99 emlős és 350 madárfaj él itt. Ezenkívül 4100 féle növény (köztük vasfa, gesztenye levelű tölgy, selyemakác, fenyő, platán, gyertyánfélék, tiszafafélék és bükkligetek, valamint a növényzet helyhez kötött és fennmaradt ritka képvise­lői élnek itt. A köztársa­ság területén található a világ egyik legnagyobb ma- dárrezervátuma — Kiz.il- agacs, amelyet nemzetközi konvenció is véd. A rezervátumok és a vé­dett területek kialakítása (az elsőt Zakatalban szer­vezték 1930-ban), ■ a terv­szerű tudományos kutatás elősegítette a ritka (vörös könyvben nyilvántartott) állatok fennmaradását és szaporodását. Közéjük tar­tozik- a kaukázusi nemes .szarvas, a golyvás gazella, a kaukázusi nyírfajd, a da- gesztáni őstulok, a szultán­csibe, a fácán stb. Azazer- baidzsáni rezervátumokban más országrészekből is te- leoítettek tatárantilopokat, bölényeket, hegyi csincsil­lákat, nutriákat, pézsma - pockot Az új „vendégek” jól akklimatizálódtak és erős, egészséges utódokat hoznak a világra. A Szovjetunióban az el­múlt évben 1.21 milliárd rubelt fordítottak termé­szetvédelemre — másfél­szer többet, mint 1971-ben, HOGYAN SZAGOLUNK? Bár a szaglószerv felépí- ését és működését igen ! alaposan és sokoldalúan i vizsgálták, még ma sem ! tudjuk, hogyan tudja az orr szagokat érzékelő nyál­kahártyája a különböző sza­gokat megkülönböztetni, differenciálni. Erre vonat­kozóan lényegében három elmélet terjedt el, melyek­ben közös vonás, hogy nem az ingerfelfogö idegvégző­dések különbözőségével, ha­nem sajátos fizikokermai je­lenségeikkel próbálják a kérdést megválaszolni. Az ún. szférikus elmélet azt feltételezd, hogy a különbö­ző vegyületeket alkotó mo­lekulák egyes csoportjai (arómás csoportok) térbeli jellege olyan, hogy befolyá­solja a molekula egyes ré­szeinek egymáshoz viszo­nyított mozgását és ezáltal megváltoztatja annak fizi- kokémiai sajátosságait is. Ily módon specifikus in­gerként hat a szaglóhám érző idegvégződésére is. Egy másik elmélet sze­rint a zsímemű anyagok (lipi- dek) és a víz határfelületén lejátszódó jelenségek, vala­mint a molekulanagyság játszik döntő szerepet a szagok megkülönböztetésé­ben. Végül a hullámhossz­elmélet szerint összefüggés van a szagminóség és az anyag intfravörös fényben mutatott abszorpciós visel­kedése között Most egy új elmélettel bővült a sor: Mazziotti nevű kutató sze­rint a szagminőség kapcso­latban áll az anyagok for­ráspontjával. A forráspont ugyanis az anyag moleku­lák közötti kötéseinek a mértéke. Feltehető, hogy ez a kötéserő felelős a szagmi nőségért Ha pedig igaz az előbbi feltevés hogy a szag­ló érzőideg-végződésekben fehérjelánc található, akkor felállítható egy olyan elekt­rosztatikus modell, amely­nek alapján eldönthető, hogy a különböző szag­anyag-molekulákban a töl­téseloszlás ehhez a lánc­hoz. avagy a másikhoz kö­tődik. A SZÍV SEGÍTŐJE Űrhajós öltözethez. ha­sonló védőruhát kaptak nemrég a moszkvai mentő­szolgálat orvosai. A külön­leges ruhát, többek között, szívizom-infarktusban szen­vedőkre adják hogy a ru­hán belül áramló léghullá­mok elősegítsék a szív in­tenzívebb működését. így a betegnek már út közben, a mert tőkocsi ban is hatékony segítség nyújtható. A ruhához kapcsolt ké­szülékek lehetőségei igen széles körűek. Létrehozói szerint a különleges ruhát a hosszabb időn át mozdu­latlanul dolgozó emberek is használhatják. Ilyenkor a szív segítőtársa a szüksé­ges időben bekapcsolódik és ösztönzi a szív működését, pótolva a mozgáshiányt. HALAK A FELHŐK KÖZE Hogyan lehet hallal be­népesíteni Közép-Ázsia ma­gashegyi tavait? A halgaz­dasági szakemberek már régóta folytatnak kutatá­sokat a felhőkön túli víz­medencékben. E vizek táp­anyagban rendkívül gaz­dagok. szakemberek szerint a haltenyésztés többi elő­feltétele is adott. Megálla­pították, hogy ezekből a tavakból évente legfeljebb 600 mázsa hal fogható ki az állomány csökkenésének veszélyeztetése nélkül. Pe­dig „ Pamir tavai jóval na­gyobb fogást is lehető ve tannének. A kutatók- megpróbálkoz­tak a peljagy nevű szibé­riai hal Pamírba telepíté­sével. A szibériai folyók lakója a Pamírban is jól akklimatizálódott: másfél­szer gyorsabban gyarapszik ott, mint a hazai vizekben. A szibériai halgazdaságok hamarosan évente 50 millió ivadékot indítanak útnak a távoli vizek felé. ARAB HÍRKÖZLŐ HOLD A tervek szerint 1980-ban áll szolgálatba a közös arab hírközlő mesterséges hold, amelynek fejlesztése 100 millió dollárba kerül. A fejlesztésben és az adási hálózatban összesen 21 arab állam vesz részt, beleértve a palesztin mozgalmakat is. Az anyagi terhek zömét (62 %) Szaúd-Arábia, Líbia, Egyiptom és Kuwait viseli. Az érintett államok a nyu­gatnémet ..ARCOMSAT” mesterséges hold tervét fo­gadták el. A tervek szerint a 440 kg súlyú ARCOMSAT hír­közlő holdat 1980-ban Thor Delta rakéta állítaná Föld körüli pályára. A holdat a német mérnökök 7 év élet­tartamra tervezték. A hír­közlő hold 2000 telefonkap­csolást biztosítana a háló­zatban. részt vevő arab or­szágok számára, valamint több színes tv-csatornán közvetítené á képeket. A televíziós oktatásban is hasznosítanák az - ARCOM- SAT-müholdat. A mestersé­ges hold irányítását és el­lenőrzését négy nagy és 31 kisebb állomásról végeznék. A vételt 600 kis állomás biztosítaná. A szénanátha A világon milliók szenved­nek a „szénanáthától”. Az elnevezés az allergiás be­tegségek ismerete előtti idők megfigyeléseiből származik: az arra érzékeny beteg az erdei-mezei növények vi­rágporától betegszik meg. Gondoljunk a sok évszáza­dos, talán évezredes kis já­tékra gyerekek és felnőttek között: — Nézd csak, milyen szép virág, szagold csak meg, mi­lyen jó szaga van. hapci! Valójában ebben a kis já­tékban is a szénanátháról van szó. A betegség az orr és a szem nyálkahártyáján okoz gyulladást. A tünetek az arra érzékenyeken a ta­vaszi-őszi időszakban szinte menetrendszerű pontossággal jelennek meg. A sok szénanáthában szen­vedők egy csoportját sze­rencse érheti a szerencsét­lenségben: néha pontosan megállapítható, ki milyen anyaggal szemben tulérzé- keny. Szénanáthát ugyanis meglepően gyakran okoznak közismert állati fehérjék (tollpihe, szőr), növényi anyagok (számtalan virág és fúféle pora), szintetikus anyagok irritáló hatása. Igen ritkán idegrendszeri ténye­zők is közrejátszhatnak a tü­netek kialakulásában. Ma már az orvostudományi egyetemeken tankönyvi adat annak a színházi nézőnek az esete aki súlyos köhögésé»- fulladásos rohamot kapott* amikor a felgördülő függö­nyök mögött megpillantotta a színpadi művirágokat. Bar az orvostudomány fegyvertára egyre hatéko­nyabb eszközökkel és eljárá­sokkal gazdagszik, a széna­nátha gyógyítási eredményei szerények. Már a szénanátha okának kiderítése is nagy nehézsé­Szénanáthában szenvedő fia' tál lány. A virágpor ai arr és a szem nyálkahártyáján okoz nyulladást. „PETASITES HYBRIDUS” virágporszemcse, a szénanát­ha egyik előidézője 1720 szoros nagyításban. Növényi „lombikbébik” Amilyen mértékben nö­vekednek az igények a nö­vényi termékek iránt, mi­közben folyamatosan erő­södik a különféle kártevő és kórokozó szervezetek tá­madása a termesztett nö­vényeinknél. úgy válik egy­re fontosabbá a növényter­mesztés kiinduló anyagai­nak, a kis növényeknek a fertőzésmentessége. A fer­tőzésmentes növónyszaporí- tás ma már nemcsak a ku­tatás területén ismeretes, hanem a gyakorlatban is mind szélesebb teret hódít. Ennék kifejlesztése során a különféle összetételű és a különböző javaslatok sze­rint fertőtlenített földekben, vagy táptalajokon végzett magvetésekből és másféle szaporításokból kiindulva jutottak el a ma legígérete­sebbnek látszó, mestersége­sen összeállított és tökéle­tesen steril táptalajon való gyökereztetésas növénysza­porításihoz. 1956-ban dolgozta hi a francia Morei azt az új növényszaporítási eljárást, amelyet a kiindulási anyag­ról merisztéma szaporítás­nak, újabban viszont me- riklonozásnak vagy magya­rul hajtáscsúcs-tenyészetnek is neveznek. Az eljárás alapjául szolgáló felismerés az volt, hogy a növények folyton növekvő tenyész- csúcsa — a merisztéma — steril körülmények között, egy milliméternél is kisebb méretben, sztereomikrosz- kóp alatt kioperálva és kémcsőbe, lombikba — a szükséges tápelemeket, va­lamint serkentő és védő anyagokat is tartalmazó táp­talajra . helyezve gyökeret, majd hajtást fejleszt. Az így kapott új növónyegye- dek betegségokozó gombák­tól, baktériumoktól teljesen mentesek lesznek sőt ví­russal is csak enyhén, eset­leg egyáltalán nem fertő­zöttek, mert ezeknek a kártékony élőlényeknek a fertőzőképessége nem képes lépést tartani a hajtáscsúcs- növekedéssel. Rájöttek arra is, hogy ha ezt az eljárást hőkezeléssel kapcsolják egy­be. tovább csökkenthető a vírusfertőzöttség veszélye. A kioperált merisztéma- rész megsokszorozása is le­hetséges több esetben, ha néhány cm magasan tápta­lajjal megtöltött kémcsö­vekbe kerül, és a kémcsö­veket a függőlegestől kissé megdöntött, percenként egy- hat fordulatot végző szer­kezetbe, az úgynevezett ro­torba helyezik eL Ezzel egyben csökkenthető annak a veszélye is hogy a leve­gővel való közvetlen érint­kezés miatt az oxidációs folyamatok áldozatává vál­jon a merisztéma. Ugyan­akkor a lassú forgás lehe­tővé teszi a táptalaj át- szellőzését és meggátolja, hogy a kioperált rész gyöke­ret, hajtást fejlesszen, csak további duzzadásra, szövet- burjánzásra kepes. A meg­duzzadt merisztémarész körülbelül egy hónap múl­va önmagától vagy kisebb beavatkozás hatására több­felé szétválik, és mind­egyik részéből egy, sőt gyakran több új növény is lesz, ha a továbbiakban, már nem mozgatott, szilárd táptalajra kerülnek. Ami­kor a kis növények elér­ték az ehhez szükséges mé­retet úgy nevelhetők to­vább. mintha magból, vagy bármilyen más szokásos szaporításmód eredménye­ként fejlődtek volna ki. A módszer rendkívüli szapo- raságára egyébként jellemző, hogy a folyamatot ismétel­ve egy-egy növény merisz- témarészéből egy év alatt akár sokezerszámra is ne­velhetők utónövények. Ilyen módon a hajtásvégek me- risztémarészéből. de olykor levéldarabkákbói is elő tud­nak már állítani utódnö­vényeket A bármilyen fertőzésmen- tes szaporítással kapott nö­vényeket, miután a tény­leges fertőzöttség-mentes- següket még különféle tesz­telési eljárással is megvizs­gálják, ugyancsak kellően higiénikus körülmények kö­zött tovább szaporíthatják- A hagyományos szaporítás­sal kapott növényekhez vi­szonyított „többlettudásuk” nemcsak a nagyobb termés­hozamokban a kezdeti fer­tőzésekből eredő kiesések elmaradásában mutatkozhat meg, hanem „ korábbi érésben és a kiegyenlített tebb fejlődésben, valamint termésképzésben is. Ezek az előnyök többszörösen is fe­dezhetik az elérésükhöz szükséges esetleges többlet­költségeket Ezért ma már azt. is jelzik a növén.veK- veket a függőlegestől kissé nél, ha a íertózesmentes szaporításuk miatt vírus­menteseknek tekinthetők, mivel a vírusok lehetnek egyébként a legsúlyosabb károsodások előidézői a nö­vények további életében. Ennek az előnyös szapo­rítási módszernek az alkal­mazásához már nálunk is berendezett több üzemünk megfelelő laboratóriumot és továbbiak kialakítását ter­vezik. . Eredményeként már ma is van vírusmentes szeg­fű, krizantemum, valamint burgonya, komló, szamóca, feketeribizke, barack és al­ma. Ezek jó alapját képez­hetik a további termeszté­süknek. K. L. „CENTAUREA CYANUS L” (Búzavirág) virágporának, a szénanátha egyik előidéző" jének egyetlen szemcséje 860-szoros nagyításban. gekbe ütközik, sokszor hiá­bavaló a drága, hosszadal­mas és igen finom anyagok­kal végzett túlérzékenységi vizsgálat. Vegyünk csak egy egyszerű példát: a tünetek alapján orvos és beteg szá­mára egyértelmű volt a szé- nanáha diagnózisa. Túl­érzékenységi vizsgálatot vé­geztek mezei virágra, füvek porára, állati szőrre, mada­rak tollpihéjére, bizonyos vegyi anyagokra — minden eredmény nélkül. A beteg maga is igyekezett megfigyelni, mikor jelent­keznek a kellemetlen tüne­tek, ezek azonban látszólag minden belátható logika nélkül léptek fel. Teltek az évek, a beteg hajában ősz 6zálak tűntek fel. ezért egy szép napon fodrászüzletbe tért be. hajat festetni. Ez A „GERANIUM SANGUINE' UM L” (piros Geránium) virágporának, a szénanátha egyik előidézőjének, egyet­len szemcséje 430‘Szoros na' gyitásban. alkalomból élete legsúlyo­sabb rohamát élte át. Ké­sőbb önkísérletben igazoló­dott: elegendő volt fodrász- üzlet előtt elmennie, vagy frissen festett hajú nő mel­lett utazni a buszon, hogy szénanáthája kiújuljon. A szénanátha okai közül azonban ma is legismertebb a virágporok kellemetlen ha­tása. A sajtó és a rádióállo-r mások például az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy- Britanniában és az NSZK- ban tavasztól őszig rendsze­res tájékoztatást adnak, hogy mikor melyik virág pora ke­rül nagy mennyiségben a levegőbe. Ez lehetőséget ad az embereknek arra* hogy elkerüljék a veszélyes terü­leteket és azokat a növénye­ket. amelyeknek virágporára allergiásak. ZARSZAMADASI BÚTORVÁSÁR N >< te I fi >- © >• ■ ★ ZARSZAMADASI BÚTORVÁSÁR JANUAR 17—FEBRUAR 5IG ZÁRSZ AM A N ta CB N Zárszámadási bútorvásár ee H o 55 >» v> > 55 S > 55 os N fi O > CB ee ö o se <í CB > 59 S is­se CB N o i* 05 GYÖNGYÖSÖN A BÚTORÜZLETBEN (FJENIN U. 10. TELEFON: 11-762.) Egyes bútorok 20 — 30 - 40 százalék engedménnyel 1 LAKÓSZOBÁK O KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK O KONYHABÚTOROK O GYERMEKSZOBAK O EGYEDI BÚTOROK TÖBB MILLIÓS KÉSZLETBŐL! ENGEDMÉNYES CIKKEINKBŐL AJÁNLJUK: „Dafln" román konyhagamitúra 5 670 Ft helyett 3 S69 Ft Lakószoba 87'B típusú 20 000 Ft helyett 14 000 Ft Royal kárpitozott garnitúra 13 090 Ft helyett 9 163 Ft Mirella lakószoba 17 400 Ft helyett 12180 Ft Szovjet szekrénysor 12 800 Ft helyett 8 960 Ft ,Slupia” étkezőgarnitúra 12 900 Ft helyett 9 030 Ft NDK tvfotel 4 410 Ft helyett 2 646 Ft Erika-szék 492 Ft helyett 295 Ft Margi írszekrénysor 15 963 Ft helyett 11174 Ft „Pepita” emeletes ágy 2 490 Ft helyett 1 743 Ft .Manó” gyermekszoba 5 976 Ft helyett 4 183 Ft A VÄSÄR IDEJÉN 5000 FT ÉRTÉKHATÁR FELETT A MEGYE TERÜLETÉN DÍJTALAN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! £ > a í<­Cfi es H o 59 < v> N > 55 OS N > > a !■» 03 SS n H o 55 OS Is* 55 N >• 55 03 N >• £ > a ZARSZAMADASI BÚTORVÁSÁR in ZÁRSZÁMADÁSI ZARSZAMADASI BOTOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom