Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
Kereslet és kínálat - helyben Papírtörülközőt fedeztem fel a minap az egyik önki. szolgáló papírüzletben. Finom, puha, l'ehér papírból készült — perforálva, hengerformára csomagolva. Meg. ■venném, gondoltam, csakhogy ehhez valami tartóféle is kellene, amire felakaszthatom, hogy a perforált darabokat el lehessen szakítani egymástól, hogy a henger könnyedén forogjon. Anélkül szinte használhatatlan. Szigorúan szakosított üzlethálózatunkban kellemes meglepetés: a papírboltban tartót is árusították a törülközőhöz, holott ez utóbbi nem papírból, hanem mű. anyagból készült. Ekkor már csak egy gond maradt: ki és hogyan fogja ezt felszerelni? Otthon újabb és még kellemesebb meglepetés: a műanyag tartó hátoldala önmagától is tapad a falhoz, de két fényes csavart is mellékeltek hozzá,— a biztonság kedvéért. Konzervhez — bontó Mondom: mindez meglepetés. Mert a kereskedelem általában nem kényeztet el bennünket, nem kímél attól, hogy boltról boltra járva szerezzük be azt, amire egy tárgy használatához szükségünk lehet. Az üzlethálózatot a legtöbb helyen úgy szakosították, ahogy az a kínálat — és nem a kereslet — szempontjából kényelmes. Jó. hogy a trafikban a cigarettához gyufát is adnak, de az élelmiszerboltban vett konzervhez, sörhöz, üdítő italhoz nyitóalkalmatosságért legtöbbször máshová — vas_ üzletbe, edényboltba — kell menni. Szemfesték az illat- szerboltban található, a felviteléhez szükséges ecsetért, a tájékozott eladó a papírbolt- bt küldi a vevőt. A színek harmóniájára ügyelő nő szaladgálhat a bőrdíszműáru- üzlet és a cipőbolt között, s még akkor sem sikerül olyan táskát vennie, amelyik illeszkedik csizmája színéhez, mert egymás mellett csak akkor tekintheti meg a kettőt, amikor már legalább az egyiket megvásárolta. És így tovább. Igaz, akadnak követendő kísérletek. A régi, szűk bútorboltok helyett már a városok sorában épültek nagy lakberendezési áruházak, amelyekben a bútorhoz kiválaszthatja a vevő a szőnyeget, a függönyt, a díszpárnát, a világítótesteket is. A játékboltokban most kezdődik valami hasonló ésszerűsítés: míg idáig fajtánként csoportosították a játékszereket, úgy mint babák, mechanikai játékok, társasjátékok, gumiállatkák stb., most megpróbálják ugyanezeket korcsoportonként kínálni: az egyik pultnál a ~i—6 éveseknek való. a másiknál a 6—10 éveseknek készült, a harmadiknál a legkisebbeknek szánt játékszereket. Cipő és retikül, együtt Ezt az alapelvet kellene a kereskedelemnek más ágai. ban is megvalósítani. Az árukínálatot aszerint csoportosítani, mit keres egyidőben egy helyen a vásárló. Ez nemcsak a vevők kényelmét szolgálná, hanem feltehetően az üzletmenetet, a forgalom növelését is. Hiszen — hogy az egyik előbb említett péí dánál maradjunk — aki csak cipővásárlásra készült, köny- nyebben hajlik arra, hogy retikütt is vegyen, ha felfeL • dezi, hogy ugyanott kaphat színben, stílusban illeszke. dőt Az árukínálat már sok tekintetben jobban alkalmazkodik a kereslethez, mint a múltban: mennyiségben, minőségben, a divat követésében. Talán nem túlzott igény, ha azt kívánjuk, hogy a jövőben a helyben, az áru megjelenésének helyében is alkalmazkodjon a mi igényeinkhez. Gál Zsuzsa Vállalatból — üzemigazgatóság Nagyobb feladatokra vállalkoznak a Mátravidéki kőbányászok Vezet a zöldborsó Több zöldséget adnak a termelési rendszerek A mezőgazdaság 1977. évi tervei szerint 10 százalékkal növekszik a zöldségtermő terület, s eléri a 124 000 hektárt összesen 1,6—1,7 millió tonna zöldségre számíthat a lakosság és a feldolgozóipar. A termelőket az 1975. «évihez képest 23—24 százalékkal felemelt felvásárlási árak jobban ösztönzik a kínálat növelésére. Viszont ehhez a termelési színvonalat, a szakmai felkészültség mértékét is emelni kell- a terv csakis így valósítható meg. Mindehhez jó eszköz a termelési rendszerekben folytatott gazdálkodási forma, amelynek nagy előnye, hogy iparszerűvé teszi a munkát, és biztosítja az átlagosnál nagyobb hozamokat. Az idei tervek számolnak a termelési rendszerek bővülésével. Tavaly nyolc zöld- ségtermelési rendszer működött az országban, összesen több mint 10 000 hektárról takarítottak be különféle terményeket. Vezető helyen fűszerpaprikát termesztettek, de nagy mennyiségű zöldborsót, vöröshagymát es paprikát is adtak a piacra és az iparnak. A termelési rendszerek idén további 2000 hektárral bővítik területüket. ami jelzi, hogy a rendszerekbe tömörült gazdasagok megtalálták számításukat, és hajlandók a mennyiségi termelés fejlesztésére. Nem tervezik viszont újabb növényi kultúrák előállítását a meglevő egy-egy fajta mellett, csupán az immár hagyományosnak tekinthető zöldségfajtával foglalkoznak majd a korábbinál nagyobb területen. Várhatóan újabb termelési rendszerek is működési engedélyt kapnak ebben az évben. 1977-ben terv szerint további öt zöldségtermelési központ alakul, s termőterületük meghaladja a 3000 hektárt. A termelési rendszerekben a vezető növény idén a zöldborsó lesz- amit 4200 hektáron termesztenek, sorrendben a tnásodik a fűszerpaprika 3800 hektáros termőterülettel. (MTI) Az építésügyi és varosfejlesztési miniszter utasítására — a szakma átszervezése során — 1976. december 31. én megszűnt a Mátravidéki Kőbánya Vállalat is, s január elsejétől az ország — újonnan alakult — immár csak két nagy gazdasági szervezetének egyikében, üzemigazgatóságként folytatja tevékenységét. A sokak számára meglepő hír — a közvetlenül érintetteket érte a legváratlanab- bul. Változásra ugyanis még néhány hónappal ezelőtt sem számítottak, a vállalatnál a későbbi intézkedésekről mit sem sejtvén készítették V. ötéves tervüket. A felborzolódott kedélyek azóta természetesen lecsillapodtak, s az idegesség elmúltával a munka ismét a régi kerékvágásba zökkent. A témáról sokkal nyugodtabban beszélnek, mint hetekkel korábban. A recski cég — ahogyan az eseményekről 6zólva, többi között — elmondták: a nógrádkövesdivel együtt a tarcali Észak-magyarországi Kőbánya Vállalatba olvadt, a dunántúli, hasonló jellegű átszervezéssel egyidejűleg. Így lényegesen kitágultak a szervezet keretei, s országrésznyire nőtt az ellátási körzet is. A-z üzemigazgatóság — az „ÉSZAKKÖ" Mátravidéki Kőbányák — azonban, lényegében ezután is megszokott feladatait teljesíti, a Heves, illetve részben Nógrád megyei üzemek munkáját szervezi, irányítja, az eddigi terület gazdájaként. A történtek nem érintették a meglevő létszámot, senkitől sem kellett megválni az átszervezés miatt, csupán a beosztások elnevezései, a hivatali címek módot. sultak kissé. Az elkezdett műszaki fejlesztések folytatódnak — a második „roo- bil üzem”, egy korszerű kis kőbánya komplett termelő berendezése — éppen a közelmúltban érkezett Recsk_ re, hogy a későbbiekben a Gyöngyös melletti Farkas- mályban könnyítse, tegye hatékonyabbá a mindennapi munkát. Remélhetőleg gyorsabban sikerül majd szolgálatba helyezni, mint az elsőt, amelyre — Gyöngy össolymo. son — sajnos a különféle hatósági huzavonák miatt még ma sem számíthatnak, jóllehet ez a gépsor még tavaly tavasszal jött a gyárból. Az V. ötéves terv idei programját viszont már az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat „vezérkarával” egyeztetve, s változtatva próbálják megvalósítani. így például az eredetileg elképzelt 1 154 000 tonna helyett 1 225 000 tonna kő termelése a cél, ami a korábbi 117-tel szemben 125 millió forintos értéket ígér. Bár már az utóbbi időkben sem panaszkodhattak a Mátra vidékiek a bérszínvonalukra — a kilátások alapján további 5,6 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak az idén. Ami kétségtelenül arra vall, hogy nem lesznek éppen „mostohagyerekek" a nagy vállalatnál. Még nem esett szól a kollektív szerződés átformálásáról — amire az új vállalat miatt feltétlenül szükség lesz — ám a recskiek bíznak abban. hogy az új okmány sem jelent majd hátrányt a számukra. Mert — megváltják — eddigi „vállalati alkotmányuk” kedvező volt, sok-sok év vívmányát tartalmazza, s ilyesmiről bizony nem lenne könnyű lemondaniuk. A magyar kőipar korszerűbb. nagyobb szervezeteinek kialakítását a fejlődő élet, a követelmények szüntelen növekedése, a munka gazdaságosabbá tétele tette szükségessé. Mind érthetőbb ez már az új üzemigazgatóságnál s a 2800 dolgozót foglalkoztató vállalat más területein is. Az „ÉSZAKKÖ” a korábbi három kis cégnél tagadhatatlanul erősebb, „ütőképesebb” vállalat, amazoknál jobban igazodhat a népgazdasági igényekhez. Huszonhat üzemével többre juthat — de töb bet is adhat ezeknek. Az idei esztendő: a próba éve. őszintén kívánjuk, hogy a várt eredményeket, sikereket hozza! (gyóni) Több a kereskedelmi tanuló A Belkereskedelmi Minisztérium vezetői a napokban megtárgyalták a pálya- választási propaganda, a kereskedelmi utánpótlás helyzetét, s az ezekkel kapcsolatos további tennivalókat A pályaválasztási propaganda hatására javult az utánpótlás lehetősége, évről évre több a jelentkező- mint amennyit az iskolák fel tudnak venni. Gondot okoz viszont a szakmunkásképző iskolák szűkös kapacitása A- javuló pályaválasztási propagandának is köszönhető, hogy a mostani tanévben a tervezettnél 775-tel több első évfolyamos tanulót vettek fel. — számuk 10 115 —, országosan négy százalékkal, Budapesten 14 százalékkal többet, mint az előző évben. A jelentkezők száma egyébként vidéken 58 százalékkal, Budapesten 7 százalékkal haladta meg a felvételi lehetőséget. A legtöbb 'elsőéves, 1037 Borsod megyében tanul, utána következik Bács megye 634 tanulóval. a többi megyében 200 —500 fiatal kezdett ismerkedni a kereskedelmi szakmákkal. Továbbra is gond a jelentkezők egyenetlen szakmánkénti és területi megoszlása, ezért a túljelentkezés ellenére sem tudják kielégíteni a vállalati igényeket A vezető testület elhatározta, hogy a közeljövőben központi pályaválasztási propagandaakciót szervez a minisztérium. A gimnáziumot végzettekkel megismertetik a szervezett intenzív szakmunkásképző tanfolyamok hasznát. Az Oktatási Minisztériummal tárgyalnak arról, hogy a gimnáziumok IIL és IV. osztályos tanulóinak egy része alternatív tantárgy-csoport keretében megismerkedhessék a kereskedelemmel. (MTI) Dermesztő hidegben érkéz, tünk ezen a csendes reggelen Párádra. Már erősen világosodott, igyekeznünk kellett. Vendéglátóink, Kovács Sándor ék akkor már javában készülődtek. Forrt a víz a katlanban, a kések, darálók, töltők tisztán, fényesen várták munkájukat Még egy utolsó pillantás a tálra, hogy hiányzik-e valami, elég lesz-e a bors, paprika, fokhagyma, s máris emelhetjük poharunkat az élő halálára. Szakács Mihály. a házigazda apósa évtizedek emlékeiből kotorja elő a mondókát: Disznótor 17.1CZ a gyenge malac még csak másfél éves, meggyilkolták szegényt, ó, ez rettenetes... Még egy kupica szíverősí. tőnek, s a férfiak lassan szállingóznak kifelé. Az ólban a hatalmas, kétmázsás koca mit sem sejt gyászos jövőjéről. Hirtelen bénító vasfogók szorulnak lábaira, erős kezek markolják fülét, farkát, s az éktelenül visító szegény pára máris az udvaron rúgkapál. Még egy utol(Fotó: Perl Márton) só fogás a kopott ezerszer megfent késen, majd a penge hangtalanul tűnik el a megfeszült testben. A visítás elhal, az izmok elemyednek. Gyorsan kiszenvedett... A konyhában a háziasz- szony — mi tagadás — még meg is könnyezte: — Minden évben vágunk legalább egyet. De ez mindig így van. Itthon vagyok, egész évben én kínlódok vele, sajnálom hát, amikor leölik. Márciusban vettük őket párban a recski vásáron. Egy fehéret és egy feketét Ä másikat leadtam a szövetkezetnek még a nyáron. Ott már mázsában is átveszik. Kifizetődő? Nézze, hátul a kertben megterem a krumpli, a kukorica, kerül nekik egv kis moslék is. A tápot ugyan venni kell, de így egész évben van szalonna, kolbász, zsír, tepertő. A tavalyi kolbász most is megérte az újat A fiam csiszoló az üveggyár, ban, a férjem cukrász. Mindketten szeretik a húst és jó, hogy reggelenként csomagolhatok a sajátból. Mi jobban szeretjük, mint a boltit — mondja most már mosolyogva az asszony. Odakint közben már zúg a pörkölő, a lavórba állított palackból sustorogva jön a gáz. Aztán az állatot széles deszkalapra emelik, egy kis forró víz és a kés nyomán előtűnik a hófehér bőr. Begyakorlott, nyugodt mozdulatokkal dolgozik a böllér, Osztafin Mátyás. — Hányadik disznót vágja már? — Bajos lenne összeszámolni. Majd ötven éve vasok. de volt olyan idő. hogy naponta harmat, négyet is. A múltban maszek hentes vodtam, akkor tán még többet is — majd rövid tétovázás után hozzáteszi — ha összeadnánk, biztos lenne már vagy félszázezer, de akkor még keveset is mondtam. A nagypapa most is — mint mindig — ott lábatlankodik, huncutul piszkál mindenkit. — Nem jó hentes ez. Azt sem tudja, melyik a disznó eleje, melyik a fara. — Az öregen jól mulatnak, de a kezek nem állnak meg. A letisztított állat hátán nyílegyenesen fut végig- az éles kés. Lassan már az asszonyoknak is akad munka. A belsőrészekkel megtelnek a teknők, lábasok, lehet mosni a beleket. A gőzölő vízbe öntik a felaprított májat, vesét, szívet, s ki tudja még mi mindent. Mindenki nyakig van a munkában. A férfiak már a szalonnát fejtik, válogatják, mi kerül a kolbászba, mi a sajtba, hurkába Elindul a daráló, ürülnek a borsos-, paprikáscsomagok, előkerül a fokhagyma Már lassan dél van. Az udvar végében az egyik asz- szony vájt teknő fölé hajolva mossa a hurkabeleket. Gyúrja, lötyköli, ' rázza. A hátsó szobában szörcsögve tekeredik az ügyes masináról a kolbász. Igyekezni kell, lassan kifő a hurkatöltelék, és az nem tud várni. Időnként összegyűlnek az üst körül, mindenki kivesz egy darabot, ízlelgetik. rágják, szakértőén forgatják a falatokat Közben a nagyapa csak azt lesi, mit csenhet el kutyának, macskának. — El van rontva az egész. Ne is egyetek belőle, mert megbetegedtek — s míg ezt mondja, zsíros húsdarabot csúsztat egy zacskóba, majd ártatlan képpel odébb sétál. Látják, de nem szólnak. Hát lehet rá haragudni? De már megy is mindenki a dolga után. — Rengeteg munka van ilyenkor — mondja a háziasszony. — Már egy héttel előtte látni kéne, mi van itt. Bevásárlás, kölcsönkéregetnj az edényeket, idegeskedni, hogy most ez hiányzik, még amaz nincs. A vágás után pedig jön a sózás, zsirsütés, füstölés, takarítás, mosogatás, rakodás. A mester meg sem várta az asszonyok szakvéleményét és már a teknőben gőzölög a hurkatöltelék. Persze ezt is kóstolni kell rögtön. De ez inkább nyugtató a háborgó, éhes gyomornak. Késő délután lett, mire az aznapi munkával végeztek Több mint negyven méter kolbász, disznósajtok, sonkák várják most a füstöt, lett egy teknőre való hurka. Lesz zsír is, szalonna is, oldalas is bőven. A háziak elégedetten méregetik, for- áatják a reggel még megkönnyezett disznó földi maradványait Az ebéd lassan kész, tálalva van. Hogy is fejezte be az öreg mondóké ját? Tessék, böllér uram. metélje apróra, Aztán majd egy darab . nékem is jó volna. Tényleg jó volt Cziráki Péter JtiWjswQ '4331, január lív. iszarahafr ^ £hbez már szakavatott kcz kell
