Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-14 / 11. szám

Napirenden: az állategészségügy és a ruhaipar Ölest tartóit az egri városi tanács végrebaitó bizottsága JireL.eseiuiiíiyeL hírek... esBméiiyek.JirBk. Hogyan alakul a szarvasmarha-állomány ? Milyen az összhang az építőipari igények és lehetőségek között? Mit vizsgálnak 1977-ben a népi ellenőrök? r Tegnap délután tanács kcr sásra ült össze Eger Város Tanácsa Végrehajtó Bizott­sága. A vtrtagok — akiknek munkájában részt vett dr. Pápay Gyula, a megyei ta­nács vb-titkára, Kovács Já­nos, a városi pártbizottság titkára, és dr. Kisfaludy De­zső városi-járási vezetőügyész — először dr. Varga János tanácselnök beszámolóját hallgatták meg és fogadták el a lejárt határidejű vb- határozatok végrehajtásáról, valamint a két vb-ülés kö­zött, történt fontosabb ese­ményekről. Ezt követően dr. Szabná* Lajos, a városi főállatorvos az állategészségügyi helyzet­ről számolt be, majd az Egri Ruházatiipari Szövetkezet munkájáról Kovács Mihály, a szövetkezet elnöke adott tájékoztatót Végezetül a szennyvíztisztító telep üzem­be helyezésének feladatairól készült jelentést fogadta el a vb, Reggelente köd várható A megye minden útja járlmtú Az utóbbi harminchat órá­ban meg-megélénkült az eső, s tisztára mosta az utakat. Miután a hőmérséklet a fagypont felett volt, sehol sem volt jegesed és. Az utak vizesek, csúszásveszélyt azon­ban egyik megyei szakasztól sem jeleztek. Reggelente főként a Mátrában — a köd- képződés zavarta a jármű­vek forgalmát, s miután a hajnali ködös időjárásra a továbbiakban is számítha­tunk, óvatosságra intjük az autósokat. A Meteorológiai Intézettől kapott előrejelzés szerint kedden reggelig jelentős mennyiségű csapadék vérkor tó, eleinte havas eső, majd havazás. Érdekes, izgalmas, társa­dalmilag fontos és hasznos vizsgálati témák szerepelnek a Heves megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság 1977. évi munkatervében. Februárban és márciusban a megyei épí­tőipari igények és az építő­ipari kapacitások összhang­jának helyzetét vizsgálják a népi ellenőrök. A vizsgálat célja annak a megállapítása, hogy az V. ötéves tervben milyen összegű a megyei épí­tőipari szervekkel szemben támasztott reális — tehát pénzügyi forrásokkal és fe­dezettel alátámasztott — be­ruházási, felújítási és kar­bantartási igény, és hogy ezek kielégítésére a meglévő, illetve a következő években belépő kapacitások elegen­dők-e? A különböző vállalatok és a mezőgazdasági üzemek hogyan hajtották, illetve hajtják végre a mezőgazda­sági rendeltetésű földek vé­delméről szóló törvényben és kormányrendeletben meg­határozott feladatokat és az e célra biztosított állami és üzemi pénzeszközök kellően hasznosulnak-e? Ezekre a kérdésekre keres választ a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmét és helyze­tét felmérő népi ellenőri vizsgálat, amelyre március­ban és áprilisban kerül sor. Ugyancsak a tavasz során kerül 6or a gépipari terme­lési kooperációk vizsgálatá­ra. Itt elsősorban arra lesz­nek kíváncsiak a népi ellen­őrök, hogy a termelési koo­perációk kezdeményezése tervszerűen és kellő gazda­sági mérlegelés alapján tör- ténik-e, az egyes kooperá­ciók elérik-e a kitűzött műszaki és gazdasági célo­kat, a kooperációk létrehozá­sában é« megvalósításában közreműködő vállalatok ér­dekeltsége megfelelő-e, egy­aránt szolgálják-e a népgaz­daság és a vállalat érdekeit? Van-e előrelépés, hogyan alakul a megye szarvasmar­ha-állománya és ezen belül a tehénállomány? Milyen té­nyezők akadályozzák a párt, a kormány és a megyei szer­veknek a szarvasmarha­állomány fejlesztésére ho­zott határozatainak végre­hajtását? Milyen intézkedé­sek születtek a nagyüzemek­ben a szarvasmarifa-állo­mány növelésére, a háztáji és a kisegitő gazdaságokban a tehénállomány csökkené­sének megakadályozására, a férőhelyek, a tejtermelés, stb. kérdéseire keres választ a szarvasmarha-tenyésztés helyzete Heves megyében té­májú vizsgálat. Nem kisebb érdeklődésre tarthat szá­mot az a vizsgálat sem, amely a lakossági szolgálta­tások fejlesztésére biztosított pénzeszközök felhasználását kutatja. A kormány határo­zatának alapján valósul­nak-e meg az állami támo­gatással előirányzott szol­gáltatásfejlesztések? Mi­lyen a szolgáltatással össze­függő kivitelezés üteme, a kapacitások nagysága, a te­vékenység árbevétele, és a teljesítmények hatékonysá­ga megfelel-e a szerződések­ben foglaltakkal? A második félévben több utóvizsgálat szerepel a népi ellenőrök munkaprogramjá­ban. Megvizsgálják többek között, hogy a jelentősebb közérdekű bejelentéseket kö­vetően milyen intézkedések születtek a hiányosságok megszüntetéséért és ugyan­csak ismételten felülvizsgál­ják az idős korúak szociális helyzetét és életkörülmé­nyeit. Sokakat érint a jölétíalap- gazdálkodás és a szociális tervek helyes végrehajtása az többek között, hogy a kul­turális alap erőforrásai ho­gyan biztosítják a munka­helyeken az üzemi étkezte­tést, a gyermekintézmény­ellátást, az üdültetést és az egyéb szociális ellátások színvonalának emelését. A takarékosságot szolgál­ja a közületi személygépjár­művek gazdaságos üzemelte­tésének utóvizsgálata, az áta­lányok indokoltságának és gazdaságosságának meg­vizsgálása. Itt a vonatkozó kormányrendeletek és a mi­niszteri utasítások végre­hajtását kérik számon a né­pi ellenőrök, akik 1977. évi munkájuk során is — éppen úgy mint eddig —, kérik és várják a lakosság bejelenté­seit, segítőkészségét. Természetesen várhatunk... Végre feltörtünk a világ­városi színvonalra. Legalább* is a megyeszékhelyen, ahol a múltkorában megmutat­ták, milyen is lehetne a köz* lekedési irányító lámpa. Láttuk, amikor pirosán vil­logott, láttuk, amikor türel­mes sárgán nézett, s a sor1 rendnek megfelelően, kar csingatott az már zöldet is. Tavaly, a december 2S~i szár munkban aztán bevallottak az olvasóknak, hogy egy te­hergépkocsi megrongálta a berendezést, de ,jolyamat~ ban van” a hiba megszán■* tetése. Ez a folyamat azon­ban mintha hosszú lenne, egyre mélyebb tanácstalan* Ságba sodorva a gépjármű­vezetőket. Legalább meg­szoktuk volna ezeket a lám* pákát, de erre nem volt mó­dunk az említett tehergép“ kocsi vezetője miatt! És most arra várunk, mikor pislog■’ nak megint a lámpák. Hi­szen hosszú évek nagy harca árán sikerült végre elérni megszületésüket, mondván, hogy a belváros ilyetén for­galmi rendezése már való* ban nem tár halasztást. i Mégiscsak tűri! (?) k. ff. jelentkezőket várnak a nyolcadik osztályokba A Mindenki Iskolája—megyénkben Köztudomású, hogy or­szágszerte igen sokan — köztük fiatalok is —■ nem fejezték be az általános is­kolai tanulmányaikat Fel­nőttkorban csak úgy könnyű tanulni, ha az ismereteiket gyarapítani vágyók sokolda­lú segítséget kapnak. Ezt ajánlotta az érdeklődőknek a rádió és a televízió nagy­szabású vállalkozása: a Mindenki Iskolája. A jelent­kezők számára a nagyobb településeken és a megye- székhelyen konzultációs köz­pontokat szerveztek, ahol jól képzett pedagógusok irá­nyításával dolgozhatták föl az egyes műsorok, illetve adások anyagát A rajt megyénkben ked­vezőtlenül alakult, hiszen — s erről lapunk hasábjain már' az elmúlt évben beszá­moltunk — a tanárok Eger­ben eleinte hiába várták a diákokat A Megyei Műve­lődési Központ munkatár­sai azonban pótolták az elő­készítés hiányosságait En­nek köszönhető, hogy a me­gyeszékhelyen és Atkáron csak összejött egy-egy hete­dikes csoport Okulva a korábbi tapasz­talatokon már idejében tá­jékozódtak. Levélben és személyesen is felkeresték a nagyobb üzemek és vállala­tok vezetőit, illetve oktatási felelőseit, s felvilágosították őket a lehetőségekről és a feltételekről. Sajnos eddig mindössze egyetlen jelentke­zési lap érkezett vissza. X végleges határidő január 19-e, addig készséggel fo­gadják a pályázókat Nem feledkeztek meg a vidéki igényekről sem. Február 1- től indul a nyolcadik osz­tály Atkáron, Horton, s elő­reláthatólag Adácson, Kis­körén és Pétervásárán is. Több községben azt szeret­nék, ha helyben, az ottani nevelők vizsgáztatnák őket Ügy véljük ez jogos kívánj ság, s mindenképpen fokoz­ná az érdeklődést Krúdy Szálló — Krúdy-receptek Száz hektáros tsz-erdő Egy erdő-és erdésze Több új vendégfogadóval gazdagodik az új esztendő­ben Szabolcs-Szatmár me­gye. Február első hetében adják át rendeltetésének Vásárosnamény új szállodá­ját, a Hotel Bereg-et. Raka- mazon a helyi áfész saját erőforrásaiból építtette fel új, kétszintes vendégfogadó­ját A nyírségi megyeszékhely kirándulóközpantjában — Nyíregyháza-Sóstón — be­fejeződött a Krúdy Szálló rekonstrukciója. A 27 két­es háromágyas szobából álló szálloda különlegessége, hogy étterme a Nyírség nagy író* szülött, Krúdy Gyula által is kipróbált; recepturái szerint készíti ételeit 1977-ben bővülnek a nyári idegenforgalom, vendéglátás lehetőségei is. Az első láto­gatók már az idén birto­kukba vehetik az ugyancsak Nyíregyháza-Sóstón épülő elsőosztályú, 350 személy1 be­fogadására alkalmas kém* pinget melyben a lakókor csíkkal víkendezők is helyet kaphatnak. (MTI) IssiwftŐZ EGERBEN ESTE 7 ÓRAKOR ZIVATAR SHAKESPEARE BÉRLÉT + ORVOSI ÜGYELET EGERBEN; 19 órától szombat -eggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- Hy utcai rendelőben. (Telelőn: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. GYÖNGYÖSÖN: 19 órától szom­bat reggel 7 óráig a Széchenyi u. 1. szám alatti rendelőben. HATVANBAN: 19 órától szom­bat reggel 7 óráig a Kossuth tér M. szám alatti rendelőben. (Tudósítónktól): A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet síkvi- déken gazdálkodó, tipikus alföldi jellegű gazdaság, mégis külön üzemágként fog­lalkozik az erdészettel. A fiatal Márki József az irá­nyítója és szakavatott veze­tője. Az erdész, az egri szakkö­zépiskolából rövid üzemter­vezői gyakorlat, erdőrende- zőségi munka, illetve a hon­védség évei után került a tsz-be, az akkor éppen új tevékenységhez. Akkoriban a szövetkezet határában levő erdősávok mennyisége nem tett ki 3—i hektárnál többet. A fiatal szakember korából fakadó lelkesedéssel, erővel látott hozzá az új telepítésekhez. Közben a tsz egyesült másik két gazdasággal is, így az­tán a továbbiakban 50 hektárosra nőtt a nyárfaer­dő. Jelentős üzemággá fejlő­dött az erdészet: legutóbb már ezer köbméter faárut termelt és értékesített 300 ezer forint értékben. A tsz-ben folyó talajjaví­tások, táblásítások szerves részeként az erdőtelepítés is tovább folytatódik. Gazdasá­gos beruházás ez, hiszen 100 százalékos állami dotációt élvez. Az új telepítést há­rom esztendő után erdőnek nyilvánítják, s adómentes­séget kap a terület. A nyár­fatelepítések jelentős talaj­javító hatással is vannak a szövetkezet mély fekvésű vi­zes földjeire, szinte lecsapol­ják azokat. Míg a lehulló lombozat jó humusz talajt teremt. Így a vizes területek helyén jó szántóföld lesz. A nyárfa termelésének népgazdasági haszna sok ténnyel igazolható. A jövő­ben megtervezett 500 köb­méteres kivágást például egyenesen a jugoszláv—ma­gyar kooperációban működő papírgyár részére szállítják alapanyagként Legközelebb tíz hektár, az V. ötéves tervben pedig ösz- Bzesen 50 hektár új telepí­tésű nyárfaerdővel gazdago­dik a szövetkezet A terv­időszak végére meglévő száz már fü­hektáros erdőgazdaság jelentős tényező lesz ze6abonyiak életében. A te­lepítéstől a kivágásig sok­sok munkafolyamat gazdája és irányítója marad tovább­ra is Márki József, aki jól érzi itt magát, hiszen a szö­vetkezet megbecsült szak­embere. A telepítés előtti ta­lajelőkészítés, az ültetés, a tányérozás, a sorközök gépi művelése, a téli védőfóliák felkötözése egyaránt sok munkát és elfoglaltságot ad a számára is, de bizonyos, hogy a befeketetett munka meghálálja ezután is a fá­radságot Márki József szaktudásá­val segíti más munkák vég­zését is, s kidolgozta a nagy­község fásítási tervét, gon­doskodik annak megvalósí­tásáról. Otthonra talált a szövetkezetben is és Füzes­abonyban is, miután innen nősült Célja, és további ter­ve, hogy szakszerű nagyüze­mi erdőgazdálkodás megte­remtésével erősítse, fokozza a szövetkezet gazdasági eredményeit Császár István Terülj asztalkám! m : it (MTI fotó — Branstetter Sándor felvétele — KS) JjjMg 1977. január 14., péntek A Nap ké! 7.27 — nyugszik 16.19 órakor A Hold kél 1.43 — nyugszik 11.54 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon BÓDOG nevű kedves olvasóinkat! A latit! ,.felix” szóból származik, melynek wbo*» dog, termékeny, gazdag, áldott” a jelentése. Kétszázharmincöt évvel ezelőtt halt meg Edrnond Halley világhírű angol csillagász, egyetemi proíesz- ezor, majd a greenwichi csillagvizsgáló intézet igaz­gatója. Kiváló csillagász volt, aki elsőként figyelte meg részletesen a Merkur elvonulását a Nap előtt; ő dolgozta ki a Nap-parallaxis meghatározásának mód­szerét is, a Vénus napkorong előtti átvonulásának megfigyelései alapján. Még egy érdekes esemény fű­ződik Halley nevéhez; ő állította össze először azt a halandósági táblázatot, amellyel megalapozta a bizto­sítási matematikát. 1718-ban fedezte fel a csillagok saját mozgásának jelenségét, ami azért volt rendkí­vüli jelentőségű, mert korábban a csillagokat mozdu­latlanoknak tartották, összesen 24 üstökös pályaele­meit számította ki, köztük az 1682. évi, róla elneve­zett nagy üstökösét is. A már említett, róla elneve­zett üstökös egyébként a legrégebben ismert s az egyik legfényesebb, a Nap körül keringő és a Föld közelébe visszatérő üstökös, melynek keringési ideje 76 év; legközelebbi megjelenése 1986-ban várható. Időjárás: Várható időjárás péntek esig: túlnyomóan borait idő, ismétlődő havazással, keleten még esővel, pén­teken időnként felszakadozó felhőzet, nyugaton több­felé havazással, hózáporral. Többíelé erős, helyenként viharos lökésekkel kísért északi, északkeleti szél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom