Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

TOÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 3. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. január 5^ szerda Csúcstalálkozókat... Carter nyilatkozata James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnö­ke a Times Recorder című vidéki lapnak adott interjú' Jában legfontosabb feladatá­rak minősítette, hogy „min­den tőle telhetőt megtegyen” fi világbéke megszilárdításá­ért, a nemzetközi válság- helyzetek enyhítéséért. A megválasztott elnök fontos törekvései közé sorolta azt is, hogy helyreállítsa az ame­rikaiaknak a kormányukba vetett bizalmát. James Carter nyilatkozatá­ban megismételte azt a ko­rábbi kijelentését, hogy üd­vözölné az Egyesült Államok és a Szovjetunió legmaga­sabb rangú vezetőinek csúcs­találkozóját, Kijelentette, kész arra,. hogy tisztségének átvétele után hamarosan ta­lálkozzék Leonyid Brezs- nyevvel, és más országok ve­zetőivel, „lehetőleg az Egye­sült Államok területén”. Nagygyűlés Moszkvában Corvalán tiszteletére I.uls Corvalán, a Chile! Kommunista Párt főtitkára, alr't a nemzetközi szolidaritás a közelmúltban szabadított ki a Pinochet-junta börtönéből, Maszkjában felesége társasá­gában megkoszorúzta a Lenin-mauzóleumot. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Kedden Moszkvában a szovjet dolgozók és a szov­jet társadalmi szervezetek képviselői nagygyűlésen ta­lálkoztak Luis Corvalánnal, a Chilei Kommunista Párt főtitkárával. A nagygyűlés elnökségé­Elso helyen a gazdaság Ülésezett az amerikai kongresszus Míg az elmúlt nyolc évet a demokrata többségű tör­vényhozás és a republikánus kormányzat éles harc., jel­lemezte, Carter természete­sen számíthat pártja támo­gatására, bár viták, erőpró­bák a jövőben is elképzel­hetők. Elnök és kongresszus egyetért abban hogy az el­ső helyen a gazdaság prob­lémái állnak. A törvényho­zás napirendre tűz majd új munkaalkalmak teremtésé­ről, illetve (a fogyasztás élénkítését szolgáló) adó- csökkentésről szóló javasla­tokat. Később megalkotásra Kedden ült össze először az Egyesült Államok no­vember 2-án újjáválasztott törvényhozó testületé. Car­ter elnök a kongresszus mindkét házában sz'lárd többségre támaszkodhat: a képviselőházban 292 demok­rata és 143 republikánus, a szenátusban 62 demokrata és 38 republikánus foglal helyet. A kormányzó párt így nagyobb többséggel ren­delkezik, mint a korábbi demokrata kormányok, Ken­nedy és Johnson elnök ide­jén 12, illetve 16 évvel ez­előtt. várnak a Carter-igérte jog­szabályok a betegbiztosítás kiterjesztéséről, a szociális segélyek reformjáról'. Sok szó esik majd az új kongresszusban etikai kér­désekről is, azután hogy legutóbb kiderült: a déí­koreai rendszer képviselők sorát vesztegette meg céljai érdekében. A 95. kongresszus új ve­zetők irányításával kezdi meg munkáját. Thomas O’Neill, a képviselőház el­nöke, a republikánus ki­sebbség vezetője John Rho­des. Szadat a palesztin államról T Anvar Szadat egyiptomi államfő az Izrael által meg­szállt gazai övezetből érke­zett palesztin delegáció tag­jai előtt ismertette elképze­léseit a közel-keleti válság rendezéséről. Az Al Ahram című kairói lap szerint az elnök hangoz­tatta, hogy a genfi közel-ke­leti békekonferenciát nem lehet a palesztinok nélkül megrendezni és "Egyiptom úgy véli, hogy a konferen­cián önálló palesztin kül­döttségnek kell részt ven­nie. Az elnök a továbbiakban hangoztatta. hogy egyetért Asszad szíriai elnökkel a Alkotmánymódosítás Indiában T A hét elején elnöki rende­let kibocsátásával életbe lép­tek az indiai alkotmányt módosító és kiegészítő tör­vénycikkelyek. Az alkot­mánymódosítás Indiát „szu­verén, szocialista, világi és demokratikus köztársaság­ként” nevezi meg. A módosítások növelik a központi parlament szerepét, fokozottan hangsúlyozzák az állampolgárok törvény előtti felelősségét. s az eddiginél nagyobb mértékben hivatot­tak megakadályozni, hogy a nemzetellenes erők visszaél­jenek a demokratikus sza­badságjogokkal. A mélyreható alkotmány- módosítás szükségességét a kormány az utóbbi évek je­lentős politikai és szociál- gazdasági változásaival indo­kolta. palesztin állam megteremté­sének szükségességében, és „e stratégiai fontosságú dön­tés megváltoztathatatlan” Egyiptom álláspontja szerint létfontosságú egy ideiglenes forradalmi palesztin kor­mány létrehozása. Ez a kor­mány mintegy 100 ország el­ismerésére számíthatna. Nyilatkozata végén az egyiptomi elnök a múlt hé­ten elhangzott felhívásához hasonlóan hangoztatta, hogy Jordánia és a PFSZ között „együttműködési formulát” kell találni, maid magyará­zatképpen hozzáfűzte, hogy e kapcsolatokat az Arab Köz­társaságok Szövetségének mintájára képzeli el. Betiltott tüntetés Barcelona kormányzója be­tiltott egy keddre tervezett nagygyűlést. A Katalán Egyesült Szocialista Párt ál­tal szervezett megmozdulá­son részt vett volna Santiago Carrillo, a Spanyol Kommu­nista Párt főtitkára is. A tüntetéshez a város polgár- mestere előzőleg már jóvá­hagyását adta. A spanyol rendőrség erő­szakkal oszlatott fel egy tün­tetést az ország nyugati ré­szében levő Bermeo városá­ban. A tüntetők a város egyik temploma előtt gyűl­tek össze, hogy támogatásuk­ról biztosítsák a templomban éhségsztrájkot folytató fia­talok kövételéseit. A 18 fia­tal a politikai foglyok azon­nali szabad bocsátásáért kep dett éhségsztrájkot, ben Luis Corvalán mellett helyet foglaltak Andrej Kiri' lenko, az SZKP KB Politikád Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára, a párt- és az állam más veze­tői, a szovjet társadalmi szervezetek képviselői, ki­váló dolgozók, tudósok és művészek. Megjelent több kommu­nista párt- és nemzetközi de­mokratikus szervezet számos vezetője. Emberek és bérek A bérekkel kapcsolatos ** kérdések természet­szerűen mindig közérdeklő­désre tartanak számot A bér a lakosság túlnyomó ré­szénél a személyes jövede­lem legfőbb forrása, mérté­ke, alakulása és egyéni vagy a családi életvitel első szá­mú meghatározója. Éppen emiatt ha jól gazdálkodnak vele, az egyik leghatásosabb ösztönző is a népgazdasági, vállalati feladatok teljesíté­séhez. Népgazdasági szinten per­sze a bérek „mozgását”, dif­ferenciálását nem határoz­hatja meg csupán egyetlen szempont — tehát, hogy mondjuk ott emeljenek bért, ahová munkaerő kell — hi­szen országosan tekintettel kell lenni más, olykor talán még a termelési hatékony­ságnál is fontosabb, például szociálpolitikai, vagy hosz- szú távú oktatáspolitikai ér­dekekre is. Nem lehet pél­dául ma országosan elren­delni, hogy jelentősen emel­jék fel mindenütt a kazán­fűtők vagy a takarítók bérét, mert akkor a fiatalok közül a kívánatosnál bizonyosan sokkal többen mondanának le a továbbtanulásról, s 10— 15 év múlva a közép-, vagy magasabb szintű képzettsé­get megkívánó munkahelyek maradnának betöltetlenül. A népgazdasági bérará­nyoknál tehát egyfelől hosz- szú távú, stratégiai szem­pontok a döntőek, másfelől — jelenbeni feladatként — a vásárlóerő összehangolása a piacra kerülő árumennyiség­gel. Így országosan elkerülhe­tetlenül kötöttebb, óvatosabb, körültekintőbb bérgazdálko­dás szükséges, a bérarányok­nak csak óvatosabb, lassúbb változtatásával No, de — és ez a lényeg — ami népgazdasági szinten túl kockázatos, az vállalati szin­ten nyugodtan alkalmazható. Az országos előírások — a bértömeg, vagy az átlagbér­színvonal szabályozás, a bér­tarifa rendelkezései, a bér­emelések adózási rendszere stb. — a vállalatok „keríté­séig” érvényesek, a vállala­tok egészére kötelezőek, de az adott kereteken belül 6zinte oiyan bérrendszert al­kalmazhatnak a vállalatok, amilyet csak akarnak. E le­hetőségre, különösen az utóbbi 10 évben igen sokszor felhívták a vállalatok fi­gyelmét, mégis a helyi adott­ságokra és különbözőségekre épülő változatos vállalati belső bérrendszerek köre még mindig nem alakult ki. Emiatt szükséges a bérgaz­dálkodásban is a helyi lehe­tőségekkel számoló és az adott vállalati célokkal jól összehangolt változatos vál­lalati belső bérformák bér­rendszerek alkalmazása Nép- gazdasági méretekben, köz­ponti szabályozókkal lehetet­len például elérni a bérdiffe­renciáltságnak azt a fokát és árnyaltságát, aminek pe­dig a hiánya ma már igen erőteljes fékező erő a terme­lésben. A túlságosan ki­egyenlített bérek ugyanis csak a közepes teljesítmény­re ösztönöznek. Nem szabadna például bé­rezéssel szociálpolitikai teen­dőket ellátni. Sőt: az ilyesmi tulajdonképpen a szociálpo­litika alapvető céljaival el­lentétes, hiszen ha a bérek nem ösztönöznek a pontos, fegyelmezett munkára, a többletteljesítményre. ak­kor végül is sokkal kevesebb jut a közös kasszába is a társadalmi és szociálpolitikai célokra. A jó bérgazdálkodás a vál­lalaton belüli munkaerő­átcsoportosításokon is sokat lendíthetne, ha a gyárakban „mernének” különbséget ten­ni a béremelések idején, s a visszafejlesztésre ítélt terü­letre nem, a fejlesztésre ki­jelölt tevékenységre viszont jelentős béremelést biztosíta­nának. A bérekbe beépíthető a minőség javításának, fenn­tartásának követelménye, az anyagtakarékosság „normá­ja” és bármi, ami csak egy- egy vállalatnál egy adott időszakban fontos gazdasági feladat. A differenciálásban a dolgozni szeretők, a pénzt csak becsületes munkával keresni akarók támogatására mindenütt nyugodtan számít­hatnak. Az emberek szeret­nek dolgozni és szeretnek pénzt keresni — ezt a két tényezőt kell összehangolni korszerűbb bérgazdákodás- sal, s ezzel jelentős tartalé­kok szabadulnának fel a ha­tékonyabb munka kialakítá­sához. Gerencsér Ferenc Hatékonyabb gazdálkodással nagyobb termelésre és exportra képes a kohó- és gépipar Gácsi Miklós államtitkár nyilatkozata A kohászat és a gépgyár- . tás 1976. évi eredményeiről ég 1977. évi terveiről nyi­latkozott az MTI munka­társának Gácsi Miklós ko­hó- és gépipari államtitkár. Az általános népgazdasági feladatokat illetően vállala-' taink egységesen gondol­kodnak, de saját terveikben és a cselekvésben ez az egy­séges szemlélet még nem nyilvánult meg kellően. Ez is oka annak, hogy a jobb előkészítés érdekében az 1977. évi terv részletes, al- ágazatonként konkretizált irányelveit az eddigi gya­korlattól eltérően, már az előző év októberében közzé­tette a minisztérium. Ezek­ben a napokban szakembe­reink valamennyi vállalat éves tervét értékelik. Ami az 1976. évi munkát illeti a kohászati vállalatok termelése négy százalékkal haladta meg az előző évi szintet, s ez megfelel a népgazdasági tervben előírt növekedési ütemnek. A nyersvastermelés a terve­zett szinten, az acél- és a hengereltáru-termelés az előirányzottnál valamivel gyorsabban fejlődött. A gépipar termelésé­nek növekedési üteme 6 százalékos, lényegében ez is megfelel a népgazdasági terv előírásainak. A gépipar átlagánál ebben az évben is gyorsabban növekedett a híradás- és vákuumtechni­kai ipar és a műszeripar s az előző évekénél dinami­kusabb volt a fejlődés a villamos gépek és berende­zések gyártásában. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdeké­ben mind a kohászatnak, mind a gépiparnak nagy feladatokat kellett megol­dania. Mindkét ágazat (az előzetes adatok szerint) tel­jesítette szocialista export­kötelezettségeit. A kohászat tőkés kiviteli tervét mint­egy 12 százalékkal túltelje­sítette, a gépipar azonban az előirányzottnál kevesebb terméket szállított tőkés pia­cokra. Ennek az is oka volt, hogy a vállalati tervek a népgazdasági céloknál ala­csonyabb exportelőirányza­tot tartalmaztak. A vállala­tok egy része nem szorgal­mazta eléggé a vevőszolgá­lat és az alkatrészellátás fejlesztését az ármunka ja­vítását, az intenzívebb piac­feltárást A megszüntetendő gyárt­mányokból 1976-ban 1,4 mil­liárd forint értékűvel gyár­tottunk kevesebbet, mint amekkora az előző tervidő­szak éves átlaga volt. Mint­egy 30 vállalatunk több mint évi egymilliárd forint értékű termék gyártásának átadására tett javaslatot, ezeket az ipari szövetkeze­tek valószínűleg gazdaságo­sabban állíthatják elő. Ed­dig több mint félmillió fo­rint értékű gyártmány át­vételére megállapodás is létrejött. A szelektív fej­lesztéssel kapcsolatban kell szólni a korszerűtlen telep­helyek felszámolásáról is. A tárca 1990-ig körülbelül j/.er korszerűtlen telephely fel­számolását tűzte ki célul. Az V. ötéves tervidőszakban, 260, 1976-ra 44 telep meg­szüntetését irányoztuk elő. Sajnos, ennek egy része a beruházások elhúzódása mi­att eltolódik 1977-re, ami. kor összesen mintegy 70 te­lephelyet szüntetünk meg. Gazdaságpolitikai igény a tartalékok feltárásé iák egyik szükséges eszköze a felesleges párhuzamos gyár­tások ésszerű csökkentése. Felméréseink szerint a pár­huzamosságokkal mintegy 340 millió forint értékű termelésnél egy-két éven be­lül további 320 millió forint értékű gyártásnál fői ma- tosan felszámolhatók. A vállalatok közötti koope.á- ció fejlesztése vagyis az ésszerű munkamegosztás út­ján további csaknem 700 millió forinttal csökkenthe­tő a párhuzamosan gyár­tott termékek értéke é- sok területen gazdaságosabb a termékek beszerzése szocia­lista importból. További nyolcmilliárd forintnyi ter­melés vizsgálata is rövide­sen megkezdődik. Minder­ről vállalati intézkedési ter­vek készülnek. 1977-re a népgazdasági terv 4 százalékos kohászati termelésnövekedéssel szá­(.Folytatás a 2. oldalor) íi UtfjLb >A t \

Next

/
Oldalképek
Tartalom