Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

THAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V. Mmii fan AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVin. évfolyam, 24. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. január 29., szombat Az Országos Béketanács ülése Sokrétű és eredményes volt a magyar békemozgalom Pénteken az Országház Vadász-termében ülést tar­tott az Országos Béketanács: megvitatta az elnökség be­számolóját a magyar béke­mozgalom 1976-ban végzett sokirányú munkájáról; meg­tárgyalta a nemzetközi be- kemozgalomban való rész­vételünk és a hazai mozgal­mi akciók 1977. évi munka­tervét; jelentést hallgatott meg a Moszkvában nemrégi­ben megtartott békeerők vi­lágfórumáról, illetőleg az ott járt magyar küldöttség mun­kájáról. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke az OBT elnöksé­gének tagja megnyitójában' egyebek közt arról szólt: a magyar békemozgalom az el­múlt években jelentősen hoz­zájárult a békeszerető erők sorainak gyarapodásához, akciói hatékonyságának nö­vekedéséhez. Bizonyítja ezt az elmúlt évben végzett sok­rétű és eredményes munká­ja, ezt tükrözi az OBT 1977- re kialakított programja is. Békemozgalmunk tevé­kenysége — az OBT plénu­ma elé terjesztett jelentés szerint — az elmúlt, eszten­dőben eredményesen fejlő­dött, erősödött tömegmozgal­mi jellege, szélesedett a tár­sadalom különböző rétegeire gyakorolt mozgósító hatása. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanacs főtitká­ra szóbeli kiegészítőjében egyebek közt hangsúlyozta, _______________________L_ O rszágos mozgalommá bővült a jubileumi mun ka verseny A csepeliek felhívásához csatlakozva immár órszá- gos méretekben bontakozik ki a munkáverseny-mozga- lom, amelyben vállalatok, szövetkezetek kollektívái mindenekelőtt a szocialista brigádok, sajátos feladata-1 ikhoz kapcsolódó munkafel­ajánlásokat tesznek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére. A csepeliekhez — s az ő felhívásukat követően — most csatlakozott a Dunai Vasmű 13 ezer dolgozója a Győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár kollektí­vája, a Magyar Gördülő­csapágy Müvek Debreceni Gyára, a Szerszámgépipari Művek Esztergomi Maró- gepgyarának kollektívája, a Papíripari Vállalat vala­mennyi szocialista brigádja és dolgozója. Munkafel. ajánlást tettek a záhonyi MÁV átrakó körzetének vásutasai, valamint több építőipari vállalat dolgozói. A 31-es Építőipari Vállalat legnagyobb idei feladatán, a Bélapátfalvi Cementmű ál­lami nagyberuházása kivi­telezésén dolgozó mintegy ezer építőmunkás idei ter­vét egy hónappal előbb, de­cember 1-ére teljesíti. A csepeliek: felhívásához több mezőgazdasági nagy­üzem kollektívája is csat­lakozott. Felsőoktatási fiatalok országos parlamentje Négyszáz küldött részvé­telével megkezdődött ' pén­teken Budapesten a Mű­szaki Egyetemen a felsőok­tatásban tanuló és dolgozó fiatalok parlamentje. A két­napos tanácskozáson először képviseltetik magukat a külföldön tanuló magyar ösztöndíjas fiatalok is. Dr. Garamvölgyi Károly okta­tási miniszterhelyettes szá­molt be az 1972-es oktatási párthatározat végrehajtásá­ban született eredmények­ről, az ifjúságpolitikai cé­lok megvalósításáról és az 1974-es országos parlament óta tett intézkedésekről. A vitában felszólalt dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezető­je is. Lengyelországban az országgyűlés küldöttsége Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével csütörtökön a késő esti órákban a ma­gyar országgyűlés küldött­sége a Szejm meghívására Lengyelországba utazott. A delegáció tagjai: Pióker Ig­nác, dr. Kiss István, Jazbin- sek Vilmos. Németh István, dr. Kiss Anna és Palásti Jó­zsefné országgyűlési képvi­selők. A küldöttséget a Ke­leti pályaudvaron Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke és Roska István külügy­miniszter-helyettes búcsúz­tatta. Ott volt Jerzy Zielins­ki. a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. (MTI) hogy a mozgalom sikereinek továbbra is fő biztosítéka a szoros és tartalmas együtt­működés a Szovjetunió és a többi szocialista ország bé­kemozgalmával. Pethő Tibor, az OBT el­nökhelyettese arról szá­molt be, hogy küldöttsé­günk eredményes munkát végzett Moszkvában a béke­erők világfórumán, mind a plenáris, mind a 13 vitabi­zottságban folytatott tanács­kozásokon. Elutazott a mali külügyminiszter Pénteken elutazott Charles Samba Cissokho, a Mali' Köztársaság külügyminiszte­re, aki Púja Frigyes külügy­miniszter meghívására hiva­talos látogatást tett Magyar- országon. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel' Népköztársaság budapesti nagykövete. A Mali Köztár­saság / külügyminiszterének magyarországi látogatásáról közös közleményt ádtak ki. tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Ta­nács elrendelte Bonyhád, Dunakeszi, Marcali és Siklós nagyközségek várossá nyil­vánítását; határozatot ho­zott községek egyesítéséről és községi közös tanácsok meg­alakításáról. A területszer­vezési intézkedések követ­keztében — amelyeket 1977. április 1-én kell végrehajta­ni — városaink száma 87-re emelkedik, és a jelenleg mű­ködő 1628 községi tanács száma 1472-re csökken. Az Elnöki Tanács a ta­nácsakadémia továbbfejlesz­tését határozta el es törvény­erejű rendeletet hozott az Államigazgatási Főiskola lé­tesítéséről. A főiskola igaz­gatási szakembereket képez tanácsi és más államigazga­tási munkakörök ellátására. A Nógrád megyei 5. számú választókerületben 1977. március 6-ra időközi ország- gyűlési képviselői válasz­tást tűzött ki az Elnöki Ta­nács, miután a képviselői hely elhalálozás következté­ben megüresedett. Megvitatta és jóváhagyó­lag tudomásul vette az El­nöki Tanács a belügyminisz­ternek az állampolgársági ügyek, valamint az igazság­ügyminiszternek a kegyelmi ügyek 1976. évi intézéséről szóló jelentését. Az Elnöki Tanács Fazekas László ezredest, Tót Tibor ezredest és Török Mihály ezredest vezérőrnaggyá ki­nevezte. Végül az Elnöki Tanács bírákat . választott meg és mentett fel, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Felkészülni a holnapra MŰVELŐDNI MUNKAHELYEN? Ma már aligha kell magyarázkodni, hogy nem a munka helyett kell művelődni, s nem is kettéosztani a dolgot, elkülöníteni a munkát és a művelődést. Egyik sem lehet teljes a másik nélkül, s kivált nem lehet teljes ember az. aki munkában és művelődésben egyaránt nem tevékeny. Akkor hát miért tanácskozni kell erről, s miért nem kinek-kinek tennie, amit megtehet? Abban aligha kételkedik bárki is, hogy kinek-kinek a munkájához közvetlenül szükséges tudás nélkülözhetetlen, s hogy ez a tudásigény munkahelyenként változik. De a mű­velődés nem rekedhet meg a munkához közvetlenül szük­séges tudás megszerzésében ós ápolásában. Egyoldalú embe­rekkel sánta a fejlődés. Országosan érdekes tehát, amiről a napokban Budapes­ten tanácskoztak: a műszaki értelmiség helye, szerepe és feladatai a munkásművelődésben, a munkahelyi nevelésben. Ezt a tanácskozást a szakszervezetek budapesti tanácsa és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége hívta össze. Jelen voltak a tanácskozáson üzemi és társa­dalmi vezetők, munkásak, szocialista brigádtagok is. A megalapozás természetesen az, hogy a társadalomnak művelt munkásokra van szüksége, amint erről párthatáro­zatok, s a közművelődési törvény is , szól. Meg az is, aim már-már közhely: a tudományos-technikai forradalom kofá­ban. egyre többet kell tudnia mindenkinek, mert az. idő gyorsul, a tudás- egyre gyorsuló iramban gyarapodik. S aki. nem tart lépést a tudás, a tudományok, a műveltség szapora haladásával, lemarad a munkájában, lemarad a műveltségé­ben, lemarad az emberségében is. Beszédes számok is elhangzottak a tanácskozáson. Az például, hogyan gyarapodott az értelmiségben a munkás- és parasztszármazásúak aránya, meg az is, hogy az értelmiség negyedrésze az iparban dolgozik. Elhangzottak javaslatok és ötletek, szó esett eredményekről, tapasztalatokról, hiá­nyosságokról és feladatokról. Munkások is, értelmiségiek is bizonyara sokat hozzátehetnének még az elhangzottakhoz. Az ott elhangzottaknak irányt adott az a megfogalmazás, amellyel mondanivalóját összefoglalta vitaindítójában Simon László, az SEBT titkára. A .feladat, mondta: „alkalmassá válni ma a holnapra”. Most már nerri elég utólérni a tudást: egy kicsit meg is kell előzni. A holnapra kell felkészülni. S ez fogja egybe mindazt, amiről ebben az összefüggésben szó eshet. A mun­kát és a művelődést, a művelődésben a tudományos tudást és a személyiségformáló művészetet, a pallérozott logikát és a tiszta érzelmeket, a következtetni tudó gondolatot és a humánumot. Kétségtelen, hogy a műszaki értelmiség elsősorban azzal járulhat hozzá a munkásművelődéshez, ha tudományos tudását teszi közkinccsé, ha segítséget ad a műszaki-tudo­mányos ismeretterjesztéshez. De ez így már ma sem ele­gendő, s még kevésbé lesz az holnap. A műszaki értelmiség, s egyáltalán az értelmiség, min” den vezető ember példát mutathat épp abban, hogy miféle sokoldalú műveltség kell ahhoz, hogy valaki teljes ember legyen, tudása és személyisége eggyé forrjon az emberség­ben. Korábban még szólni kellett arról, hogy nem lehet mű­velt igazán az, aki egyoldalúan művelt. S tudományos is­meretei nincsenek. Ma talán többet kellene szólni arról, hogy a technikai tudás gyarapodása nem lehet meg a. mű­vészet, az általános műveltség személyiségformáló, jellem- formáló, .emberséges hatása nélkül. EBBEN‘IS ELÖL KELL JÄRNI, ebben is példát mutat-* ni. Olvasásban, a művészet szeretettben, a szabad idő sok­oldalú 'fölhásználásában. Mert munkás és értelmiségi egy­aránt csak akkor művélt igazán, ha igaz ember is. z. I. ,Nézd a mi hadseregünket, a büszkét” Évzáró a munkásőrség megyei törzsénél mmm Tőzsér József, a munkásőrség országos parancsnokának díszparancsát ismerteti „A nemzetközi munkásosz­tály vörös zászlajához min­dig hű leszek” és „Húsz év fegyverben” felirat fogadta Egerben a szakszervezeti székházban tegnap délután a munkásőrség megyei törzsét, amely itt tartotta évzáró üté­sét. A Himnusz hangjai után Tőzsér Józspf megbízott me­gyei munkásőrparancsnok ismertette Papp Árpádnak, a munkásőrség országos pa­rancsnokának díszparancsát, amelyet a húszadik évfordu­ló alkalmából adott ki, majd Megyesi Edit. Soós Zoltán Halasi karácsony című ver­sével köszöntötte a húszéves munkásőrséget. Ezután Báh~ kúti Károly megyei parancs­nokhelyei t.es üdvözölte a résztvevőket, köztük Virág Károlyt, a megyei pártbi­zottság titkárát. Gáti Józse­fet, a munkásőrség országos parancsnokának helyettesét, M. J. Alekszandrovicsot, a szovjet hadsereg őrnagyát. Vékony István alezredest, a megyei rendőrfőkapitány he­lyettesét. Kiss Sándort, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, a meghívott nyugdíjas munkásőröket. A köszöntő szavak után Tőzsér József számolt be a megyei tprzs 1976. évi munkájáról és az 1977-es év ■ feladatairól. (Folytatás a 3. oldalon) Végső búcsú Révész Gézától Gyászolók sokasága bú­csúztatta mély részvéttel pénteken a Mező Imre úti temető ravatalozójában . .Ré­vész Gézát, a magyar és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségét, áldozatkész harcosát, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a sok­oldalú közéleti embert, nyu­galmazott honvédelmi mi­nisztert, vezérezredest. A koszorúkkal övezett ravatal­nál a párt és a kormány, a néphadsereg, a fegyveres erők. valamint politikai és társadalmi életünk képvise­lői, egykori, harcostársai,: ba­rátai álltak díszőrséget, akiknek a nevében Cz.inege Lajos vezérezredes honvé­delmi miniszter búcsúzott az eszméhez mindig hű, bátor kommunista forradalmártól. A Magyar Partizán Szö­vetség választmánya és or­szágos bizottsága, az egyko­ri fegyveres antifasiszta harcosok nevében Fehér Lajos, a Magyar Partizán Szövetség elnöke búcsúzott, dr. Tétényi Pál akadémikus, az MSZBT alelnöke pedig a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság sokezres tábora nevé­ben idézte fel a katona, mérnök, .diplomata életútját, emberi arcát, helytállásét. Révész G "át a Mező Im­re úti temető munkásmoz­galmi sírkertjében katonai tiszteletadással helyezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom