Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

Műemlékek pusztulása A jövő táplálékai Mé» nincs végleges ö. 0 0 megoldás A műemlékek pusztulását elsősorban a levegő kéndi­oxid- és széndioxid-szennye­zése okozza. A légi közlekedés által okozott légrezgés is ári a műemlékeknek. Sok eset­ben a nem megfelelő restau­rálás okoz nehézséget a mű­emlékek megmentésénél. Az Akropalisz esetébén például nehezíti a restaurálást, hogy a XIX. századbeli helyreál­lítás során cementet is hasz­náltak. Ugyancsak ésszerűt­lennek mondható, hogy oxi- dálás.ra hajlamos fémrésze­ket is beépítettek az emlí­tett restauráció során. A nappali és éjszakai hőmér­sékleti különbség a külön­böző anyagokban olyan fe­szültséget kelt, amelyek idő­vel kisebb-nagyobb márvány­darabok leválásához vezet­nék. A tapasztalatok szerint még a harmat is káros hatá­sú, mert a gépjárművek ki­pufogógázaival és az ipari gázokkal. kénes savakat al­kot, amelyek behatolnak a hajszálrepedésekbe. Ezek a savak a műemlékek felüle­tét megtámadják, porózussá teszik. Az oldódó sók is ki­virágozhatnak ‘az addig sima felületű márványon. A levegőszennyezés az épü­leteken kívül a szobrokra is hat, sőt még károsabb mér­tékben. A szobrok ruháin először a rendők tűnnek el, majd a domborzat lekopik, elmosódik, ezáltal a szobor fokozatosan elveszti jellegét. Ezt főleg a homokkőből ké­szült szobroknál lehet ta­pasztalni. A kőből homok lesz, és esetleg lepereg a szobor arca is. A szakértők kételkednek abban, hogy ki­zárólag a gépkocsik kipufo­gógázai és az ipari szennye­zés okozná ezeket a málláso­kát. Iratokra utalnak, ame­lyek a kölni dóm esetében az 1800-as évből, a bambergi dóm esetében az 1533-as év­ből származnak, és ezekben a meleg és a fagy, valamint az eső hatására tönkremenő szobrokról lehet olvasni. Az építészeti, valamint a kép­zőművészeti alkotások meg­óvásának módszerei igen sok­félék, azonban eddig egy sincsen, amely végleges meg­oldást tudna nyújtani. A futurológusok, a jövő kutatói sokszor aggodalmas- kodnak: az emberiség roha­mosan növekvő számát ké­pes-e bolygónk ellátni ele­gendő élelemmel? Időszámí­tásunk kezdetén kb. 200 millió ember élt, ma több mint 3 milliárd. A szaporo­dás üteméből az jósolható, hogy 2000-ben az emberiség száma 6—7 milliárd lesz, vagyis nem egészen 25 év alatt megkétszereződik. Pe­dig Földünkön ma is milli­ók éheznek, sőt halnak éhen, nem kielégítő táplálkozás miatt. ^ A tudósok véleménye sze­rint bolygónk a mainál is sokkal több embert el tud tartani igaz azonban, hogy ehhez a következő negyed­században meg kell három­szorozni, sőt négyszerezni az élelmiszj -k termelését. Ezt elvileg lc<H módon lehet el­érni: egyrészt a hagyomá­nyos mezőgazdasági terme­lés fokozásával, másrészt a vegyipar segítségével, amely új élelmiszerek előállításán, új nyersanyagoknak az élel­miszer-termelésbe való be­vonásán dolgozik. Sok új hozamfokozó eljá­rást alkalmaz a mezőgaz­daság új területeket igyek­szik öntözéssel és egyéb módon bevonni „ termelés­be. Üj fehérjeforrások után kutat a tudomány, tömeg­méretekben szaporítja a fe­hérjetermelő algákat, ame­lyeket az állatokkal etet­nek fel, így elsősorban köz­vetve válnak emberi táplá­lékká. Ugyancsak takarmá­nyozás céljára szaporítják egyes iparágak mellékter­mékeként az élesztőgombá­kat, és alakítják át — mik­robiológiai úton — a kőola­jat fehérjévé. Sokan latol­gatják azt is hogyan lehet­ne még jobban kihasználni a világtengerek hatalmas éléstárát. De nagy jövő jó­solható azoknak a kísérle­teknek is, amelyek a szin­tetikus élelmiszerek előállí­tására irányulnak. Csonttalan hús % Az állati fehérje — a hús — hiányának csökkentését célozzák azok n kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy vegyipari eljárásokkal a növényi fehérjéből húsil­lúziót keltő élelmet hozza­nak létre. A szójabab-fe­hérjéből például rostos fo­natok alakjában a húshoz hasonló ízű és tápértékű termékeket állítottak elő Angliában. A műhúsok pu­hább és keményebb minő­ségben készülnek. A Bent- rai 427—02 néven szabadal­mazott termék látszatra, Íz­re és tápértékre a vagdalt marhahúshoz hasonló egy másik készítmény a füstölt szalonnát utánozza. A fe­hérjefonatok tiszta fehérje- tartalma 97 százalék, de ezek önmagukban ízetlenek, szagtalanok, adalékanya­gokkal (víz, növényi olaj, szilárd tojásfehérje, búza- sikér, hagyma, karamell só, fűszerek stb.) viszont hús­szerűvé tehető. A kutatók szerint a jó minőségű fehér­jetermék előállítása olcsóbb a húsénál, sütésre való elő­készítése nem igényel kü­lönmunkát, és csekély zsír- tartalma miatt táplálkozás­élettani szempontból is elő­nyös. Amerikában sonkát, füstölt húst, marhahúskoc­kát, kolbászt utánzó termé­keket hoztak létre szójafe­hérjékből. Hollandiában ed­dig kétféle készítményt hoz­tak forgalomba. Az egyik rózsaszínű, főtt kolbászhoz hasonló, kellemesen fűsze­rezett de kissé a hüvelye­sekre emlékeztető szagú termék, a másik sötétvörös színű, pácolt sertéshús-sza- gú anyag. Ezek a készítmé­nyek levesbetétek, mártások, húsgombócok készítésénél valószínűleg a valódi hús vetélytársai lesznek. Jelenleg az USA-ban a mesterséges húskészítmé­nyek évi forgalma 1 millió dollárra tehető és az előre­jelzések szerint 1980-ban meg fogja haladni az 1,5—2 milliárd dollárt. Kaviár a lombikban A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Szerves Kémiai Intézetének egyik laboratóriumában nemrég újságírókat láttak vendégül. A tudósok maguk szolgálták ki őket: a laboratórium hű­tőszekrényéből fekete és vö­rös kaviárt tálaltak eléjük. A kaviár sem külsejére, sem ízére nem különbözött a Leleményes szakácsok őseink barlangjaiban A konzerválás történetéről ^ Á táplálék tartósításának ősi tudománya a barlanglakó emberig nyúlik vissza. A szilvalekvár elkészítésének módja napjainkig alig válto­zott valamit. Amikor a mai háziasszony befőttet rak el télire, — disznóöléskor a húst lesózza, felfüstöli, pácolja, — az almát hűvös kamrába helyezi, — a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret ho­mokba dugja — lényegében azt teszi, amit sok ezer éves háziasszony-őse tett. őseinket az élelmiszerek i tartósítására a szükség a kényszerítette. Felismerték, hogy egy-egy elemi csapást, a természet mostohaságait, az időjárás szeszélyeit, s a háborúskodásokat koplalás, éhínség követi. Ennek elke­rülésére gyűjtögető, vadászó, halászó útjaikon szerzett zsákmányuk bizonyos részét félretették. De nem sokra mentek vele: az eltevésré szánt táplálék előbb-utóbb megromlott. Hosszú idő telt el. amíg a létért való küzde­lemben, örökös munkában, éberségben, megfigyelésben rájöttek arra: ehető állapot­baji csak tartósított táplálék marad meg rövidebb-hosz- szabb .ideig. Ennek felfede­zése a fejlődés fontos állo­mását jelenti, mivel a táplá­lék konzerválása az ember kezdeti győzelmét jelenti a természet fölött! A kínaiak több ezer éves szertartási könyve már em­líti a jégvermeket, — a leg­ősibb kínai társadalom tehát ismerte a hűtéses konzervá­lást. — Az egyiptomiak, 3000 évvel ezelőtt, sózással tartósították a halat, s a természetes hűtés, valamint a párolgás hőelvonó hatásá­val is tisztában voltak. — A régi görögök, — történet­íróink szerint, — a fügét szárították, préselték, a gyü­mölcsöket mézben tartósí­tották, az uborkát savanyí­tották, és sós vízben tették el. — A római szakácsok is használták a jégvermeket élelmiszerek tárolására. Né­hány ránk maradt receptjük: mézbe vagy sűrített mustba rakták a gránátalmát, kör­tét, diót, fügét. A birsalmát száránál fogva, felfüggeszt­ve aszalták. Ök is préselték a fügét, s az uborkát sava­nyították. — A középkor, a koraújkor háziasszonyainak, fejedelmi, főúri szakácsai­nak élelmiszertartósító mód­szereiről kevés feljegyzés maradt az utókorra. A XIX. század elején Ap- pert francia szakács, heví­téssel, légmentesen elzárt üvegekben húskonzervet ké­szített a haditengerészet szá­mára. 1809-ben kiadott köny­vében a találmányát részle­tesen leírja. Vele egyidőben, de tőle függetlenül, Karazin orosz kutató is felfedezte az élelmiszerek hőkezeléssel való konzerválását. Világhírű tu­dósok: Pasteur, Scheele, Koch stb. munkásságukkal a modem konzerválási eljárás tudományos feltételeit tisz­tázták. A technika érdeme: megvalósította a dobozgyár­tó és dobozzáró gépeket, s ettől kezdve nagy mennyi­ségben és olcsóbb áron ké­szíthették a dobozos konzer- veket. Az első világháború alatt gyártottak először konzervet nálunk, nagyipari méretekben s a termelés a két világhá­ború közt tovább növekedett. Háziasszonyaink körében még ma is elterjedt az el te­vés. A házi konzerválás gaz­dasági előnye: felhasználja, s így megakadályozza a gyü­mölcs-, zöldség- és főzelék­félék elkallódását olyan tá­voli kertekben, ahová a fel­vásárlók jelenleg nem jut­nak el. Kétségtelen: előbb- utóbb rájönnek háziasszo­nyaink, hogy házi „konzerv”- jeiknél a modernül fölsze­relt gyár terméke sokkal tö­kéletesebb. S az sem közöm­bös, hogy a gyári kon terve­ket a lakosság bármelyik évszakban megveheti a bol­tokban! Bállá Sándor megszokottól, pedig labora­tóriumban állították elő olyan nyersanyagokból, ame­lyeknek semmi közük sincs a tengeri halakhoz. A fe­hérjét lefölözött tejből ké­szítették, majd a fehérje forró oldatát melegített nö­vényi olajba csepegtették. A lesüllyedő cseppek a hide­gebb rétegbe jutva megko­csonyásodtak. Az apró go­lyócskákat elválasztották és tealevél-oldatban fürdették. A továbbiakban kialakítot­ták a színét szagát ég vég­legesítették az ízét. A vég­termék tökéletesen hasonlí­tott a természetes kaviárra, csak éppen kis halak nem fejlődtek volna belőle. A szovjet kutatók szerint nincs messze az idő, áriáikor a mesterséges húson, kaviá­ron kívül szőlőt és más gyümölcsöket is tudnak majd szintetikusan előállí­tani. Falevél a tányérban Hatalmas fehérjetartalé­kot őriznek az erdők is: egy hektár erdőben 2—6 tonna igen értékes fehérje halmozódik fel a levelek­ben. Persze senki sem gon­dol arra, hogy az ember nyers falevelet egyék, gyom­runk nem is tudna megbir­kózni olyan mennyiségű fa­levéllel, amely fedezné a napi fehérjeszükségletet. Ha azonban n levelet péppé zúzzák és kiszűrik belőle az értékes fehérjét, olyan élel­miszeripari nyersanyag ke­letkezik, amelyből nemcsak hasznos, hanem élvezhető ételeket is lehet elkészíteni. „Fehérjefogyasztásra” csak friss levél használható fel, őszi avar már nem. A nyersanyag beszerzésének te­hát az a módja, hogy az er­dőirtáskor kivágott fák lombkoronáját leszüretelik. De elképzelhető a levelek gépi szedése is úgy, aho­gyan például a Szovjetunió­ban á tealeveleket szedik géppel. Elképzelhető az is, hogy kémiai anyagokkal mesterséges lombhullást idéznek elő majd összegyűj­tik a faleveleket. Az örök­zöld fák egész évben ren­delkezésre állnak nyersanya­gukkal:' Angliában megálla­pították, hogy a fenyőerdők évente ugyanannyi szerves anyagot termelnek, mint amennyit a legjobban mű­velt és trágyázott termőföl­dek. A növényi fehérjékből elő­állított készítményekkel si­keres kísérleteket folytattak Indiában. A szakemberek vélemé­nye szerint 2000-ben a mes­terséges élelmiszerek rész­aránya az összes hús- és tejtermelésben 5—10, a zsi­radéktermelésben 60—70 szá­zalék között fog ingadozni. H. J. Új lengyel hütöhajó A rigai kikötő mólójánál kikötött a Lett Tengerhajó­zási Igazgatóság új hűtőhaj ó- flottájának első tagja, a Len­gyelországban készült Nyi- kolaj Kopernikusz. Első út­jára Lettország fővárosából Latin Amerikába indul. A hajóti nagy teherbírás és sebesség jellemzi. Elektroni­kus navigációs berendezé­sekkel szerelték fel. A fő ha­jómotort közvetlenül a pa­rancsnoki hídról irányítják egy automata készülékkel. A raktérben speciális hőkondí" cionáló berendezések tartják fenn a gyümölcsök utóérle­léséhez szükséges hőmérsék­letet. Apróhirdetés ÁLLAS Négyéves kisfiam felügyeletét egész napra rábíznám gyermekszerető nő­re, aki a Ha„1 dúhe- gyen, vagy környé­kén lakik. „Attila” jeligére kérem a je­lentkezőket Eger 1. Postafiók 23-ra, Az Egri Gyermekváros Igazgatósága felvételt hirdet gyermek­felügyelői munka­körbe (egy fő állandó helyettesként az óvodába — lehet nyug­díjas is). Jelentkezés munka­napokon. Részesműveló kertészeket alkalmazunk zöldségker­tészetünkben. Jelentkezés személyesen Ü1 Élet Mg. Tsz Miskolc- Szirma. 3-as busz végállomása. INGATLAN Gyöngyösön, a piac­térnél 3 szoba-kom­fortos ház azonnal beköltözhetően el­adó. Érdeklődni: 1142 Bp.. Ungvár u. 48/c. n. e. 7. a. Lőrinciben 250 n-öles házhely eladó. Cím: József A. u. 34. Hegymegi Ist­ván, __________________ G arázs kiadó. Eger, XIII. k„ Tárkányi U. 12.________________. H eves központjá­ban 1 szoba, kony­ha. mellékhelviséses tanácsi lakásom el­cserélném hasonló egriért. Megegye­zéssel. ..Sürgős 544” jeligére az egri hir­detőbe. JÁRMŰ Zasztava 750-es most vizsgázott eladó. Gyöngyös. Mérges U. 4. III. 19. 17 órától. LEGJOBB. T- f HÍRVERÉS Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, nagyapánk: SZKOCSOVSZKY FERENC elhunyta alkalmából részvétnyilvánításukkal és virágaikkal fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család ■ {NéfiEisw1 '8» Mély fájdalommal I Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerető tudatjuk, hogy szeretett feleségem, anyánk és férj, édesapa és nagyapa: nagymamánk: NAGY SÁNDOR TÓTH LASZLÓNfi SZ.: ROHLICSEK RÓZA 1977. január 2_án, 64 éves korában, elhunyt. életének 53. évében, hosszú, Temetése 1977. január Írén türelemmel viselt szenvedés után elhunyt. 1/2 3-kor a Rozália­Temetése 1977. január 4-é» temetőben lesz. 15 órakor lesz a Hatvani­temetőben. Gyászoló család A gyászoló család Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Főigazgatósága és a II. számú Gyakorló Általános Iskola Igazgatósága, valamint a gyászoló család, mély fájdalommal tudatja mindenkivel, akik ismerték és szerették, hogy MIKÜS LÁSZLÓ gyakorlóiskolai Igazgató, Eger Város Tanácsának tagja, a Művelődési és Sport Albizottság tagja, az Ifjúsági Albizottság elnöke, az Eger városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottság tagja, a Munka Érdemrend bronzfokozata, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem tulajdonosa 1976. december 31-én, életének 52. évében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. A főiskola saját halottjának tekinti. Hamvasztás előtti búcsúztatása 1977. január 6-án (csütörtökön), délelőtt 11.00 órakor lesz az egri Hatvani-temetőben. A gyászoló család A n. számú Gyakorló A Ho Si Minh Tanárképző Általános Iskola Főiskola Főigazgatósága Igazgatósága Pályázat A FÜZESABONYI ÁFÉSZ pályázatot hirdet szabadkasszás vendéglővezető és helyettesi állás betöltésére. Szakmai képzettség, erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: ÁFÉSZ, kereskedelmi főosztály (Füzesabony, Rákóczi u. 4. Telefon: 122). UNGVÁR—MUNKÁCS (3 nap) Időpont: jan. 18—20., febr. 5—7. Részvételi díj: 1250 Ft. Költőpénz: 74 Rbl, 1237 Ft. Utazás autóbusszal. Jelentkezési határidő: jan. 9. Jelentkezés: IBUSZ UTAZÁSI IRODA, Eger, Bajcsy tömbbelső. AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 4. sz. üzemegysége, Eger /TV felvesz KAZÁNFŰTŐT. Jelentkezni lehet: Eger, Lenin út 129-131. Műszakvezetőnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom