Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

A nemi nevelés fontossága Sok szülő ellenérzéssel fo­gadja a nemi nevelés gondo­latát, amely pedig nem új, lényegében az emberiséggel egyidős. Az idegenkedést fo­kozhatták az olyan filmen is, mint a „Hogyan mondjam meg gyermekemnek?”, vagy a „Helga és Michael”. Ezekben a filmekben, amelyek mód­szertani segítséget akartak nyújtani a nemi neveléshez, voltak számunkra furcsa je­lenetek. Arra gondolok, ami­kor az egész család együtt fürdött meztelenül, a szülők együtt a másnemű gyerekek­kel is. Több országban ez ter­mészetes, régi hagyománya van. Nálunk szokatlan, ezért is riaszthatta a szülőket. Megnyugtatásul elmondhat­juk, nagyon eredményes le­het akkor is a nemi nevelés, ha a szülő soha nem mutat­kozik meztelenül gyermekei előtt. A nemi nevelés célját ha­tározzuk meg Makarenkóval: „Ügy kell nevelnünk gyer­mekeinket, hogy azok csak szerelemből tudják élvezni a nemi életet, 6 hogy gyönyö­rűségüket, szerelmüket, bol­dogságukat a családban való­sítsák meg”. Vagyis a másik nemmel való kapcsolat tartalmassá­gára, a kölcsönös megbecsü­lésre, a szerelemben való fe­lelősségérzetre kell nevel­nünk gyermekeinket. Persze, e tekintetben sem válhat szét a szó és a cselekedet, mert a szülők példája a legjobb ne­velőerő a nemi erkölcs tekin­tetében is. Hisz á gyerek a nemének megfelelő viselke­désmintát szüleiről utánozza le. a kislány az édesanyjával, a fiú az édesapjával azono­sul Vigyáznunk kell arra, ne tévesszük meg a gyereket a nemi szerep elsajátításában. Ha például egy kisfiút szok­nyában járatunk, (lásd: Jó­kai: Kiskirályok) lányos já­tékokkal rakunk körül, ko­moly zavar támadhat ben­ne. FARKAS ANDRÁS: Nyár után Kismamáknak —nagymamáknak Jó-e a gólyamese?... A gyermekek nyiladozó értelme hamar észleli a ne" mek ' különbözőségét. Ez számtalan kérdésben nyilvánul meg. Elég hamar elérkezik az az idő is, amikor a gyermek őszintén érdeklődve felteszi szüleinek a kérdést: hogyan születik a kisbaba? Mit válaszoljunk ezekre a „kényes” kérdésekre? He­lyes-e, ha a „gólyamesét” mondjuk el? Nem helyes. A gyermek kérdéseire mindig őszintén, de korához mérten válaszoljunk. Így nem veszítjük el bi­zalmát. Mondjuk el a gyermeknek egyszerű, közvetlen sza­vakkal, hogy milyen csodálatos a természet. Egy földbe ültetett kis magból először picike palánta, majd nagy nö­vény lesz. Így van ez az embernél is. A kisgyermek rendszerint megelégszik az ilyen és eh­hez hasonló feleletekkel, — és a szülő sem vezette félre gyermekét. Nagyobb gyermeknek már elmondhatjuk azt is, hogy minden gyermeket az édesanyja a szíve alatt hordja ad­dig, amíg nagyon pici és állandó anyai védelemre szorul. Ha a világra jön a baba, akkor is édesanyja kebléből táp­lálkozik. mert még semmi mást nem tud enni. így a gyer­mek lassan — korához mérten — megkapja a szükséges nemi felvilágosítást, amely nagyon fontos. Nálunk ezen a téren még elég nagy a bizonytalanság. Manapság már természetes dolog, hogy a gyermekek kis korukban nagy jártassággal kezelik az elektromos háztar­tási gépeket, rádiót, televíziót, magnót. De... a biológiai alapismereteik saját magukról igen kevesek. Miért?... .. .Mert a szülők valami téves és helytelen szemérem- érzetből nem világosítják fel koruknak megfelelő módon a gyermekeket. Így a gyermeknek értelmileg sehogy sem Bikerül kikerülnie a szexuális tabu bűvös köréből. A gyermek, — ha nem kap megfelelő választ feltett kérdéseire —, működő fantáziáját úgy elégíti ki, hogy a társától kérdez. Természetesen attól sem kaphat megnyug­tató választ, hiszen a másik gyermek is éppen olyan tudat­lanságban él, mint ő. Így a fantáziájukat állandóan izgatja ez a kérdés, amely titkos ’ sugdolódzások gyakori témája. Milyen más a helyzet, ha a szülő a gyermekének ko­rához illő felvilágosítást ad. Mivel ezzel megszűnik a nyi­tott kérdés, a gyermek nem foglalkozik tovább á témával, így kialakul a gyermek és a szülő között a bizalom, az őszinteség légköre, amely alapfeltétele a helyes gyermek- nevelésnek. FASl KATALIN Párizsi kék a Párizsi égbolt, Római fény a Római napfény És mediterrán Víz az a zajgó Égéi tenger, S mintha a márvány Színe dalolna Hűen a Márvány- Tenger egében, Mint a tükörben. S tükrözöm én is Ezt a világot Párizsi kékben, Római fényben És mediterrán Vad ragyogásban, Hogy ne felejtsem, Mekkora emlék Nékem az ékes Égéi tenger És az a Márvány- Tenged a nyárból, Mégis a forró Színek, a fények Messze-sugarzó Pompadivatján Túl hazajőve, Itt ez a langyos Ősz a megérő Őszi gyümölccsel És a heves szél Hozza a szőlíők Fürtjeiről az Édes igéket. A nemi felvilágosítás ko­moly része a nevelésnek. Elő­ször is a nemiséget tekint­sük természetesnek, ne lás­son benne a gyerek valami titokzatos, szégyenletes dol­got. A kérdéseire válaszol­junk egyszerűen, őszintén. S csak azt mondjuk el, amire a gyerek valóban kíváncsi, és amit meg is ért. Nem szabad egy. szerre „kipakolni”, fokozato­san, életkorának megfelelő mértékben kell elvégezni a felvilágosítást. Nagyon fontos felkészíteni a serdülésre. A lányokat az első havi vérzés (10—13 év), a fiúkat az első magömlés (12—14) ne érje váratlanul, mert állandó szo­rongással, az ismeretlentől való félelemmel élnének. Fontos megtanítanunk gyermekeinket a nemi szer­vek tisztán tartására is. E*té_ ren a tapasztalatok szerint szinte semmi ismerettel nem rendelkeznek. Nem egyszer kellemetlen gyulladások oka lesz a nem megfelelő tisztál­kodás. A nemi érés útján megin­dult gyermekeinket feltétle" nül fel kell világosítanunk a nemi betegségekről és a nem kívánt terhesség elleni véde­kezés módjairól. A nemi ismeretek egyálta­lán nem okai a szabad sze­relemnek, az erkölcstelenség­nek. Hisz nemcsak ismeretet nyújtunk, nevelünk is egyút­tal. S éppen a „szent tudat­lanságban” tartott lányoknál jelentkezik leggyakrabban a nem kívánt terhesség. A nemi élet idő előtti meg­kezdése ártalmas az egészség­re is. Főleg a még felkészü­letlen női szervezet sínyli meg. Arról nem is szólva, hogy a túl korán felkeltett nemi vágy mint sodorja újabb meg újabb partnerek felé a lányokat, megzavarja az életpályára való komoly fel­készülést is. S nem egyszer vagy meggondolatlan házas­ságba, vagy az erkölcsi zül­lésbe torkollik. A szakembe­rek általában a 18 éves kor előtt nem tartják egészséges­nek a nemi élet megkezdését. A nemi neveléssel szeret­nénk gyermekeinket e téren is erkölcsös, kulturált, a má­sik nem megbecsülésével pá­rosuló magatartásra nevelni. Szeretnénk, ha a nemiség nem konfliktusok, de az igazi öröm forrásává válna szá­munkra. Atányi H. László Menő Benő, a Va­lamire Vélt Vállalat főnöke nem tudta mire vélni a dolgot: még csak hajnali három óra. és sze­méből mégis úgy pattant ki az álom, mint egy bolhapri­madonna a gyufás- dobozból és szoron­gó érzése csak nem múlik, sőt erősö­dik, valami nem hagyja nyugton. — Mit mulaszthat­tam, hol tévedhet­tem? — törte hasz­talanul hajhálóba szorított fejét és ta­nácstalanul tekintge- tett a mellette szu­szogó élete párjára. A válasz azonban nem onnét érkezett, ahonnét várta, ha­nem egészen más­honnan. A hivatal­ban titkárnője pi­ronkodva fogadta: egész éjjel hányko­lódott és a főnök- kartárs forgott az agyában — nem, nem az ágyában —, mert elmulasztotta tegnan közölni, hogy a spórolásról készí­tett tervezet bekül­dési határideje ma leiárt. a tervezet pe­dig sehol. — Ez hát lelkem — és álmom meg- zavarójának az oka — hnrkantott rá tit­kárnőjére s máris a jobb kezét, Pitiá­nert, a tervezési csovort vezetőjét di- rigáltatta maga elé: azonnal nekifog és délre az asztalára teszi a Hogyan spó­rolunk című terve­zetet. Pitiáner, aki so­ha nem volt nagy kaHberű ember, elő­ször is megkereste az Értelmező Szó­tárban mit jelent a spórolás szócska, aztán a tőle meg­szokott tempóval délre famentes hó­Naptár A szűz tavasz Széllel szalaszt, Gazella-nyár Izgat, bevár. Az asszony-ősz Mézzel füröszt, A medve-tél Morog, ítél — Csak ünnepélyesen.. Csak ünnepélyesen, Ahogy az istenek Mindent megértenek, Én is nézem-lesem, De ünnepélyesen, Hogy engem értsenek Az értő istenek, Csak azt nézem-lesem! fehér papírra vetett négy példányban va­lamit. amelynek koncepciója meg­egyezett a bölcs né­pi mondással: nesze semmi, fogd meg jól. Idézet a spórolási tervezetből: „A kol­lektíva egységesen vállalja. hogy a hét egy bizonyos napján nem ebédel. Ez há­romszáz dolgozó ese­tében fő per tíz fo­rintonként há­romezer forint meg­takarítást jelent, a vállalatnak pedig az 1500 forintnyi hoz­zájárulás megspóro. lását.” És utána szá­mítógépbe beütve, fehéren feketén bi­zonyítva, hogy ez egy hónap alatt, egy év alatt, egy közép­távú tervciklus alatt és egy generáció munkában eltöltött évei alatt egészen a nyugdíjig ennyi és ennyi megtakarítást jelent és ha példá­jukat máshol is kö­vetik, akkor az any- nyi. meg annyi stb. Más: „Az eljárók vállalják, mind a 87-en, hogy ezek után bárhová men­nek, nem kopogtat­nak, hogy ott se kopjon az ajtó, a kilincset sem hasz­nálják. hogy annak állagát megőrizzék ^WVAA/WVSAAA/WVWVWWWWWWV^WVWWWSA^I Na, ettem már jobbat ls..i (Fotó: L Humanité Dimanch) nem annak elére is. Ezért olyan papírt és írógépét kell mi­előbb kikísérletez- tetni, amelyből a ráfordítás megha­ladja a megtakarí­tást, a nyereség pe­dig azonos lesz a ráfizetéssel... No, szóval ilyen és hasonló eljárások szerepeltek 48 pont­ban a Hogyan spó­roljunk című terve­zetben, és azért pon­tosan 48 pontban, mert a Valamire Vélt Vállalat főnöke éppen az nap ünne­pelte a 48. születés­napját. Ebéd után a WV. tanácsa megvitatta és elfogadta a ter­vezetet, nem mu­lasztva el kifejezni elismerését, „ gyors és alapos munkáért Pitiánernek. Délután már ontotta a gyors sajtó a tervezete­ket, 27 bedolgozó címezte a borítéko­kat és nyálazta a bélyegeket. A főnök kocsija személyesen vitte a postára a le­veleket, hogy há­romszáz postás ki­kézbesítse, ugyan, annyian felbontsák, elolvassák és eldob­ják az egészet. Nem volt még négy óra, amikor a WV. tanácsa előtt Menő Benő ünnepé­lyesen — almavod­ka és pezsgő pukka­nása mellett — ki­pipálta: a mű a Ho­gyan spórolunk című vállalati tervezet ha­táridőben elkészült, a végrehajtása el­kezdődött és zavar­talanul folyik... (papp) < és az ajtó helyett az ablakon közle­kednek.” Ennek a megspó­rolása heti, havi, évi, ötévi, harminc­évi szinten ennyi és ennyi és ha máshol is stb. Ismét más: „A titkárság és az ad­minisztráció dolgozó- női célul tűzik, hogy szombat esténként ezután nem ágyaz­nak meg. így az ágynemű kopása je­lentősen lelassul, amelyből a megta­karítás egy hét alatt stb. Lásd mint fent... A protézis részleg vállalásában a fő figyelmet arra kérte fordítani a jövőben, hogy a fogkefének ne a kefe részére kenjék a krémet, ha. nem a kefe hátára, így jelentősen csök­ken a krém habzá­sa, ezáltal ennyi, meg ennyi — szóval tengernyi — vizet lehet megspórolni... Szerepelt a javasla­tok között az is, hogy ezek után a papírlapnak ne csak a két oldalára, szük­ségeltessék írni. ha­Lelécel...(?!) A címül idézett igealak jelentéstartalmát és haszná­lati értékét tekintve a kö­vetkező rokon értelmű szó­sorba illeszkedik bele: lelép, meglép, meglóg, 'ellóg, aíkot- ródik, ellopódzik, lopva el­távozik; elsomfordál, elsom­polyog, elpárolog, ellábal, el­tűnik, megszökik stb. Ebbe a sorba illeszthető az olajra lép nyelvi forma is. Idézett példatárunkból az- is kitűnik, hogy nagyon vál­tozatos megnevezésekkel . le-, hét helyettesíteni, felcserélni' a lelécel és az olajra lép nyelvi formákat. S újabban- mégis azt tapasztaljuk,' hogy az argóból nyelvhasznála­tunkba került kifejezések sokszor teljesen feleslegesen jutnak nyelvi szerephez, s miattuk kihullanak tuda­tunkból és nyelvhasználatunk­ból a beszédhelyzetnek meg­felelőbb fogalmák és meg­nevezések. ; ‘ ‘ ’ Árra is rá Kell azonban mutatnunk, hogy a teljes tiltás jegyében mégsem ítél­kezhetünk. Lehetnek ugyan­is olyan beszédhelyzetek és szövegösszefüggések, ame­lyekbe jól beleillenek. A bi­zalmasabb, a családiasabb, a közvetlenebb mondanivaló megfogalmazását valóban szemléletesebbé tehetjük ál­taluk Az sem véletlen, hogy elég gyakran kulcsszó szerepet játszanak még a költői alko­tásokban is. Hogy milyen sajátos stílusértéket képvi- ■ selhetnek versbeli szerepük­ben, erről néhány .versrész­let bizonykodik: „Élcek és fércek / Boldog, aki símán lelécel” (Iszlai Zoltán: He­gyi beszéd). A lelécel ige- alak jelentésköre éppen nap­jainkban egyre tágulóban van, s kifejező értéke, első­sorban az ironikus hangvé­telű költeményekben egyre árnyaltabbá válik: „Elcse­vegnek / a túlzott baloldal i- ságról / fazon-csodák s lelé- celt /rokonok levelei helyett” (Soós Zoltán: Ballada Eve- lynről). Közlő, kifejező sze­repén túl az olvasót megál­lítja hangulati töltésével is igénk Bella István Ártatlan dal című alkotásában: „Ha már egy haver se szeret, / s le kell lécelnem végül / é Lordok Házának nevezett 7 körtéri népbüféből; / s ha már teljesen este lese / — Szívemig besötétül, / zsebre- vágom a kezemet, / s lelé- celek a létből.” Két példát idézhetünk ar­ra vonatkozólag, hogy az olajra lép kifejezés ,is vers- beli szerepet vállalhat: „ígv éri tetten őt a pillanat, / s olajra lép” (Vészi Endre: Ve­reség). — „Játékainkkal va­laki / titokba olajra lépett.” (Markó Béla: Egyszerű vers). Dr. Bakos József Családi szauna (Fotó: Zeit im Bild)

Next

/
Oldalképek
Tartalom