Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
A Telmos Műszergyártó Szövetkezetnél elkészült a tartásidőmérő postai műszer mintapéldánya. A táskaírógép nagyságú műszer önműködően számolja, illetve méri a telefon- beszélgetések mennyiségét és idejét. A szakemberek a mérési eredmények alapján a telefonközpont működésébe beavatkozva csökkenthetik a gyakran sok bosszúságot okozó torlódásokat. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — KS) A legjobb fegyelmező erő Élenjáró Miénvezések Eredményesen fejlődik megyénk éleim i szergazd as ága Gyakran hallunk mostanában a munkafegyelem lazulásáról. Hibás és igaztalan minden ilyen általánosítás. Az ötmillió-százezer kereső túlnyomó többsége becsületesen dolgozik, nem „lazít”, hanem hónapról hónapra, évről évre fokozza teljesítményét, gyarapítja tudását, tapasztalatát és többét nyújt a közösségnek. De mit kezdjünk a szorgalom hiányára, a fegyelem ziláltságára utaló tényekkel. jelenségekkel? Becsapnak bennünket a személyes tapasztalatok és az időnként önkritikus hangulatok? Utasítsuk vissza őket mint alaptalan benyomásokat? Szó sincs róla, van mindennek objektív alapja. Az országos munkaerőmérleg felbillent, a kereslet túlsúlyba kerüli így megváltoztak a foglalkoztatás feltételei. Általában csökkent a dolgozók kötődése munkahelyükhöz. Többnyire a fegyelem lazulását is kiváltotta ott, ahol az elvárások, a teljesítménykövetelmények nem voltak elég konkrétek és határozottak " Főként az időbéres és alkalmazotti munkakörökben. Hatása persze szélesebb körben kisugárzott Csökkent például a teljesítménybérben dolgozók aránya, alacsony fokú a délutáni és az éjszakai műszak leterhelése,- néhol elmaradt a normák karbantartása, esedékes és indokolt szigorítása. Egy országnak adottságaitól függően lehet passzív a külkereskedelmi, a fizetési mérlege, de a munkaerőmérlege az nem. A tőkés viszonyokra az aktív munkaerőmérleg, a munkanélküliség, a vendégmunka jellemző. A mi szocialista viszonyaink közt a tervszerű, arányos fejlesztés követelménye: úgy kell megtervezni a munkaerő foglalkoztatását, képzését, átcsoportosítását, hogy ne legyen se több se kevesebb, hogy elkerüljük a munkaerő és az eszközök pazarlását. De sajnos, jelenleg nem sikerül a követelménynek megfelelni. A központi erőfeszítések célja olyan feltételrendszer megteremtése, amelyben maximálisan hasznosítják és szükség szerint átcsoportosítják a munkaerőt. Ágazatonként és területenként rangsorolják az üzemeket, s a termelés piacképességétől, jövedelmezőségétől függően lehetővé teszik vagy megtiltják a létszámnövelést sőt elrendelik annak csökkentését. A Gazdaságkutató Intézet felmérése szerint 1975 végén 150—200 ezer munkahely volt betöltetlen. AzV. ötéves tervidőszak szerényen bővülő munkaerőforrásait figyelembe véve —feltételezve a lehetetlent, hogy öt évig nem létesül új munkahely — 1980-ban még mindig 100 ezer munkahely vár majd betöltésre. Ugyancsak a Gazdaságkutató In- | tézet számításai szerint a I nem gazdaságos termelés I megszüntetésével viszont' / 50—100 ezer dolgozót lehetne felszabadítani. Ez a létszám, ha nem véletlenszerűen szóródna szét, hanem oda összpontosítanák, ahol erre legnagyobb szükség van, jelentősen enyhíthetné a munkaerőhiányt. Az üzemen belüli tartalékok még jelentősebbek. Az egész napos és az úgynevezett törtnapi munkaidőveszteség például együttesen a felhasználható teljes munkaidőalap 2,5—3 százalékát emészti fel. A veszteségeket tovább növeli a 15—20 százalékos állásidő, a munkára. , anyagra, gépre, szerszámra várakozás és részben az „öntevékeny” fegyelmezetlenség. De nem kevés munkaerő herdálódik el a nagy létszámú és alacsony hatásfokú adminisztratív és alkalmazotti munkával A munkafegyelem megszilárdítása fontos feladat, jelentős többletteljesítméNEM ÜJ KELETŰ megállapítás az. hogy a pártmunkában soha nincs szünet, soha nincs pihenő. De még inkább igaznak tűnik e megállapítás, ha erre az évre vonatkoztatjuk. Hiszen megyénk pártalapszerveze- tei az ünnepi tagkönyvát-’ adó taggyűlések megtartásával alighogy jelképes pontot tettek, vagy tesznek egy több hónapos munkafolyamat, a tagkönyvcsere végére, máris újabb feladat hárul rájuk — felkészülés az egész éves munka ösz- szegzésére, a következő esztendő feladatainak, célkitűzéseinek meghatározására. A múlt év tapasztalatai azt bizonyították hogy* a kommunisa kollektívák igen nagy felelősséggel, körültekintéssel, nem titkolva a hibákat, a gondokat sem — tartották meg értékelő párt- csoportülésüket, taggyűlésüket. Bizonyára így lesz ez most is. Talán csak annyi lesz a különbség, hogy a mostani számvetések, számadások alkalmával még több mindenről lehet beszámolni, véleményt cserélni. Először is talán azért, mert az idén lezajlott tagkönyvcsere az átlagostól is mozgalmasabbá tette mindenütt a pártéletet. A kommunisták nagyon sok észrevételt, javaslatot tettek szinte minden alapszervezetben, s az évzáró párt- csoportülések, a beszámoló taggyűlések alkalmával most már arról is szót kell ejteni, hogy mi valósult meg a javaslatokból, a felvetett ötletekből — általában hogyan sikerült még színvonalasabbá tenni a pártcsoportok, alapszervezetek tevékenvségét. NEM KISEBB érdeklődésre számot tartó téma lesz az sem, hogy a kommunista kollektíváknak miként sinyek forrása. A moralizálás azonban nem vezet célra. A szigor* a következetesség — kirívó ügyekben az elbocsátás — pedig csak akkor bizonyulhat hatásosnak, ha szervezési-vezetési intézkedésekkel megteremtik a fegyelmezett munka tárgyi feltételeit. A külső és a belső kooperáció megszervezése, a termelési tényezők időbeni összehangolása, a folyamatos anyag- és eszközellátás vagyis a zavartalan munka a legjobb fegyelmező erő. Az emberek nem születnek lógósnak, sem vándormadárnak, a környezet, a körülmények formálják, alakítják őket. Teremtsünk tehát olyan körülményeket, hogy hatásukra a társadalmi, gazdasági fejlődésünk alapját jelentő fegyelmezett munka létszükségletté, az emberi kiteljesülés eszközévé vúljélc. került végrehajtaniuk a cselekvési programot. A felsőbb pártszervek átfogó programja alapján ugyanis a termelő egységekben dolgozó kommunisták minden szinten — egészen a pártcsoportokig — meghatározták. hogy milyen feladatokat kell nekik az év során végrehajtaniuk, s a negyedT éves értékelések után, most az egész évet ig át kell tekinteniük. E téma kapcsán nem kisebb dolgokról kell számot adni — csupán néhány példát említve —, hogy miképpen sikerült hatékonyabbá tenni a termelést, sikerült-e jobban kihasználni a munkaidőt, a gépek kapacitását, hogyan valósultak meg a takarékos- sági tervek, vagy miképpen alakult a szocialista és a tőkés export. S ha arra gondolunk hogy megyénkben jó néhány olyan gyár, vállalat működik, amely munkája a népgazdaság egészére is kiemelkedő hatással van, akkor érthető igazán, hogy a kommunistáknak milyen felelősséggel keli ' saját munkájukat is értékelni. De említhetünk a megye mezőgazdaságából is példát. A ir^egyei pártbizottság legutóbbi‘ ülésén szóba került, hogy néhány termelő- szövetkezet indokolatlanul alacsony termésátlagot produkál a különböző növényfajtákból, vagy más példát említve — nem kielégítő az állattenyésztés színvonala. Nos, e termelőszövetkezetekben nyilván a pártalapszervezetek is szót ejtenek a hiányosságokról, bizonyára azt is megvizsgálva, hogy vajon eme alapszervezetek gazdaságszervező, irányító tevékenysége megfelel-e a követelményeknek. S mind a cselekvési programok megvalósulását, mind általában a gazdaságHogyan fejlődött Heves megye élelmiszer- és fagazdasága az elmúlt öt esztendőben, mennyire megalapozott az ágazat az ötödik ötéves tervre? Erre adott választ a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu m vizsgálata. Az eredményeket, a tapasztalatokat és az észrevételeket értékelte a napokban Egerben tartott miniszteri értekezlet. A cselekvési program alapján Mint a hozzászólásokból, a véleményekből kicsendült — és ezt egyértelműen aláhúzták —, az utóbbi években töretlenül fejlődött Heves megye mezőgazdasága és a népgazdasági tervvel párhuzamosan jelentős eredményeket ért el. A sikerhez nagyban, hozzájárult a megyei párt. és állami vezetés irányító szerepe. Az MSZMP Heves megyei Bizottságának határozatai alapján a megyei tanács és a szakigazgatási szervek jelentős feladatuknak tekintették és tekintik ma is az élenjáró kezdeményezéseket az élelmiszer. és fagazdaság fejlesztésére. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozataival megkülönböztetett figyelmet fordít az ágazat előtt álló feladatok végrehajtására. ezeket rendszeresen ellenőrzik, segítve a központi és a helyi célkitűzések megvalósítását Napirendre tűzték a burgonya, a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésére hozott kormányhatározatok megvalósításának megyei feladatait. valamint a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek megkülönböztetett támogatását. A megyei pártbizottság határozatának megfelelően az idei feladatok megvalósítására elképolitikai munkát elemezve arról is szót ejtenek megyénk alapszervezeteiben, hogy a kommunisták menynyiben és milyen eszközökkel segítették elő, hogy a célkitűzések maradéktalanul megvalósuljanak. A CSELEKVÉSI programok elkészítése, megvalósítása a tagkönyvcsere ’ lebonyolítása az idén újszerű feladatokat jelentett a kommunista kollektíváknak. De ez korántsem jelentette azt, hogy más munka ezenkívül nem volt. Hiszen továbbra is állandó feladat volt az átfogó párthatározatokból — mint például a közművelődési, az ifjúságpolitikai, nőpolitikái — adódó helyi feladatok következetes végrehajtása, ellenőrzése, vagy éppenséggel ugyancsak állandó munkát jelentett az idén is a pártépítés, a párt belső életével való állandó törődés. De említhetnénk a káder-, vagy a fegyelmi munkát is. Azt, hogy a pártcsoportok, az alapszervezetek az idén milyen feladatokat oldottak meg, természetesen nem lehet felsorolni. Az említett példák is csupán azt jelzi, hogy az idei év rendkívül gazdag és tartalmas volt a kommunista kollektívák számára — és jelzik azt is, hogy bőven lesz miről beszámolni. A KÖLCSÖNÖS vélemény- cserére, a pártcsoportülé- sekre. a beszámoló taggyűlésekre való felkészülés tehát lassan kezdetét veszi. E pártrendezvényekre nyugodtan mondhatjuk, hogy jó légkörben került sor. Hiszen éppen a tagkönyvcsere kapcsán megyénkben is erősödött a párttagság eszmei, politikai, cselekvési egysége —s ez mindenképpen a jó munka egyik feltétele. Kaposi Levente szült Heves megye Tanácsának cselekvési programja. Ez a program a megye mezőgazdaságának fejlesztésére, a hús- és tejtermelés fokozását a szakosított állattenyésztő-telepek jobb kihasználását, a zöldség, a cukorrépa és az olajos mag- vú növények terület- és hozamnövelését a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítését határozta meg. Megvizsgálták a megyei sütőipari vállalatok egyesülésének tapasztalatait, az új ingatlannyilvántartást, a tanácsi szakigazgatási szervek árhatósági és árellenőrzési munkáját, valamint a közös gazdaságok munkavédelmi helyzetét is. A határozatokhoz nagy segítséget adott a végrehajtó bizottságnak és a tanácsnak, hogy a megyei pártbizottság kiemelten foglalkozott az élelmiszer- és fagazdaság helyzetével. Ezekkel összhangban születtek a testületi döntések és az intézkedések. Nagyobb ügyeimet a búzatermelésre Mint a miniszteri vizsgálat is megállapította, az időjárás okozta nehézségek ellenére vizsonylag kedvező évet zár Heves megye mezőgazdasága. A búzatermelésben az átlag 3,5 mázsával több a tavalyinál. az országoshoz képest mégis nagyobb az elmaradás. Ezt a kedvezőtlen adottságú területek és az aszályos időjárás átlagot csökkentő hatásán túl az is jelzi, hogy néhány közös gazdaságban, még mindig non használják, ki a korszerű termelési eljárásokat. Ezért fontos feladatként határozták meg a gabonafélék hozamában mutatkozó üzemi eltérések csökkentését. A búzatermelésben a tavalyihoz képest előbbrelépést jelent hogy 16 gazdaságban a terület 25 százalékán a nádudvari, a gödöllői és a tiszaföldvári rendszerhez kapcsolódva iparszerűen termelték a búzát. Jövőre várhatóan nagyobb területen folytatják majd az iparszerű termelést. A megyei tanács kezdeményezésére szeptemberben búzatermelési tanácskozást rendeztek, ahol értékelték az idei tapasztalatokat és a közös gazdaságok vezetőivel együttesen meghatározták a feladatokat A tanács a jövő évi intézkedésekhez megfelelő segítséget ad'. Gazdaságainkban a tavalyihoz képest javult a vetőmagcsere aránya. A magasabb áraik ellenére sem csökkent a műtrágya-felhasználás. Október végéig 18 390 vagon műtrágyát szórtak ki nagyüzemeink a földekre. Több szarvasmarha és sertés Az. aszály miatt későn ért be a kukorica és az előző évi 42 mázsához képest csali 36 mázsa a hektárankénti átlag. November végéig 1500 —1600 hektár kivételével betakarították a termést. A még kint levő kukorica olyan mély fekvésű területen van, ahová gépekkel csak a fagyok beállta után lehet rámenni. Az állatlétszám is növekedett. 722-vel több szarvas- marha van üzemeinkben, a sertés pedig év végére eléri a 220 ezret ami megközelíti az 1974-es állományt, amely a legtöbb volt eddig. Örvendetes, hogy a háztáji sertésállomány is 36 százalékkal emelkedett. A tejtermelés megyei átlaga év végére eléri a 2500—2600 litert. A vizsgálat résztvevői megnyugvással állapították meg. hogy megyénk terme- .lőszövetkszetei és állami gazdaságai átgondoltan és megalapozottan készítették el ötödik Ötéves fejlesztési tervüket. Az idei eredmények ellenére főleg az időjárás okozta nehézségek miatt, a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete mégis a vártnál kedvezőtlenebbül alakul. A bevételek csaknem nyolc százalékkal alacsonyabbak a múlt évinél. Az elemi károk és a termelési költségek nagyarányú növekedése miatt hat gazdaságban várható pénzügyi hiány. A miniszteri értekezleten, a feladatokat egyeztető tárgyalás során meghatározták a jövő évi, illetve ak 1980- ig megvalósítandó célkitűzéseket. Ennek alapján a megyei tanács és a szakigazgatási szervek erőiket a nagyüzemek közötti gazdasági és termelési színvonal különbségeinek rftegszünteté- sére fordítják. Továbbra is vezető helyet kap a zöldség- és gyümölcstermelés fokozása. Az ötödik ötéves terv végére a megyei párt- és állami vezetés támogatásával Heves térségében öt gazdaság zöldség-gyümölcs termelő társulást hoz létre, íjzzel négy-ötezer hektáron tS-melnek majd zöldséget. Szőlőtelepítés borvidékeinken A támogatási rendszer nöw velősével 1800—2000 hektár új szőlőt telepítenek gazdaságaink az egri és a mátraalji történelmi borvidékeken. Ezen . belül is kiemelkedik az úgynevezett Bikauér-programhoz kapcsolódó 800 hektár vörös bort adó szőlőfajták telepítése, melyet az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság irányít. A telepítések meUett a metszést és a szüretet' gépesítik. A termelési tapasztalatokat figyelembe véve a nagyobb arányú bogyós gyümölcstelepítésre vezető gazdaságként a már hűtőházza! rendelkező nagy"- rédei Szőlőskert Termelőszövetkezetet kívánják megnyerni. Az öntözött területek növelésére megépül a Laskó- völgyi és a tarnábodi víztároló. Füzesabony körzetében pedig az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek közreműködésével társulást hoznak létre. Ennek feladata lesz Heves megye,* illetve a szomszédos borsodi iparvidék ellátása baromfihússal. A juhászat korszerűsítésére megyénkben a pélyi termelőszövetkezet tett lépéseket. A folyamatban levő és várhatóan a jövő évben befejezésre kerülő szakosított telepen ötezer juh elhelyezésére nyílik majd lehetőség. A megye 18 kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetének továbbfejlesztéséhez jelentős segítséget, nyújt a pénzügyi támogatás. A jobb gazdálkodáshoz viszont elengedhetetlenül fontos a még szorosabb együttműködés a megye déli, alföldi szövetkezeteivel, főleg a gyümölcstermelésben és a szarvasmarha-tenyésztésben. Az átfogó minisztériumi vizsgálat tehát meghatározta Heves megye élelmiszer- gazdaságának helyzetét és egyben iránytűként szolgál a további fejlesztéshez is. A gazdaságokban a termelési szerkezet megfelelő, az előbbrelépés alapja a további kezdeményezés... Mentusz Károly T97& december 11, szombat Kovács József Kollektív számvetésre készülve
