Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

A Telmos Műszergyártó Szövetkezetnél elkészült a tartásidőmérő postai műszer mintapél­dánya. A táskaírógép nagyságú műszer önműködően számolja, illetve méri a telefon- beszélgetések mennyiségét és idejét. A szakemberek a mérési eredmények alapján a te­lefonközpont működésébe beavatkozva csökkenthetik a gyakran sok bosszúságot okozó torlódásokat. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — KS) A legjobb fegyelmező erő Élenjáró Miénvezések Eredményesen fejlődik megyénk éleim i szergazd as ága Gyakran hallunk mosta­nában a munkafegyelem la­zulásáról. Hibás és igazta­lan minden ilyen általáno­sítás. Az ötmillió-százezer kereső túlnyomó többsége becsületesen dolgozik, nem „lazít”, hanem hónapról hó­napra, évről évre fokozza teljesítményét, gyarapítja tudását, tapasztalatát és töb­bét nyújt a közösségnek. De mit kezdjünk a szor­galom hiányára, a fegye­lem ziláltságára utaló té­nyekkel. jelenségekkel? Be­csapnak bennünket a sze­mélyes tapasztalatok és az időnként önkritikus hangu­latok? Utasítsuk vissza őket mint alaptalan benyomáso­kat? Szó sincs róla, van mindennek objektív alapja. Az országos munkaerőmér­leg felbillent, a kereslet túlsúlyba kerüli így meg­változtak a foglalkoztatás feltételei. Általában csök­kent a dolgozók kötődése munkahelyükhöz. Többnyire a fegyelem lazulását is ki­váltotta ott, ahol az elvá­rások, a teljesítménykövetel­mények nem voltak elég konkrétek és határozottak " Főként az időbéres és al­kalmazotti munkakörökben. Hatása persze szélesebb kör­ben kisugárzott Csökkent például a teljesítménybér­ben dolgozók aránya, ala­csony fokú a délutáni és az éjszakai műszak leterhelése,- néhol elmaradt a normák karbantartása, esedékes és indokolt szigorítása. Egy országnak adottságai­tól függően lehet passzív a külkereskedelmi, a fizetési mérlege, de a munkaerő­mérlege az nem. A tőkés viszonyokra az aktív mun­kaerőmérleg, a munkanél­küliség, a vendégmunka jel­lemző. A mi szocialista vi­szonyaink közt a tervszerű, arányos fejlesztés követel­ménye: úgy kell megtervez­ni a munkaerő foglalkozta­tását, képzését, átcsoporto­sítását, hogy ne legyen se több se kevesebb, hogy el­kerüljük a munkaerő és az eszközök pazarlását. De saj­nos, jelenleg nem sikerül a követelménynek megfelelni. A központi erőfeszítések célja olyan feltételrendszer megteremtése, amelyben maximálisan hasznosítják és szükség szerint átcsoporto­sítják a munkaerőt. Ágaza­tonként és területenként rangsorolják az üzemeket, s a termelés piacképességé­től, jövedelmezőségétől füg­gően lehetővé teszik vagy megtiltják a létszámnöve­lést sőt elrendelik annak csökkentését. A Gazdaságkutató Inté­zet felmérése szerint 1975 végén 150—200 ezer munka­hely volt betöltetlen. AzV. ötéves tervidőszak szeré­nyen bővülő munkaerőforrá­sait figyelembe véve —fel­tételezve a lehetetlent, hogy öt évig nem létesül új munkahely — 1980-ban még mindig 100 ezer munkahely vár majd betöltésre. Ugyan­csak a Gazdaságkutató In- | tézet számításai szerint a I nem gazdaságos termelés I megszüntetésével viszont' / 50—100 ezer dolgozót lehet­ne felszabadítani. Ez a lét­szám, ha nem véletlensze­rűen szóródna szét, hanem oda összpontosítanák, ahol erre legnagyobb szükség van, jelentősen enyhíthetné a munkaerőhiányt. Az üzemen belüli tarta­lékok még jelentősebbek. Az egész napos és az úgy­nevezett törtnapi munkaidő­veszteség például együttesen a felhasználható teljes mun­kaidőalap 2,5—3 százalékát emészti fel. A veszteségeket tovább növeli a 15—20 szá­zalékos állásidő, a munká­ra. , anyagra, gépre, szer­számra várakozás és rész­ben az „öntevékeny” fe­gyelmezetlenség. De nem kevés munkaerő herdálódik el a nagy létszámú és ala­csony hatásfokú adminiszt­ratív és alkalmazotti mun­kával A munkafegyelem meg­szilárdítása fontos feladat, jelentős többletteljesítmé­NEM ÜJ KELETŰ megál­lapítás az. hogy a párt­munkában soha nincs szü­net, soha nincs pihenő. De még inkább igaznak tűnik e megállapítás, ha erre az évre vonatkoztatjuk. Hiszen megyénk pártalapszerveze- tei az ünnepi tagkönyvát-’ adó taggyűlések megtartá­sával alighogy jelképes pon­tot tettek, vagy tesznek egy több hónapos munkafolya­mat, a tagkönyvcsere vé­gére, máris újabb feladat hárul rájuk — felkészülés az egész éves munka ösz- szegzésére, a következő esz­tendő feladatainak, célki­tűzéseinek meghatározására. A múlt év tapasztalatai azt bizonyították hogy* a kommunisa kollektívák igen nagy felelősséggel, körülte­kintéssel, nem titkolva a hibákat, a gondokat sem — tartották meg értékelő párt- csoportülésüket, taggyűlésü­ket. Bizonyára így lesz ez most is. Talán csak annyi lesz a különbség, hogy a mostani számvetések, szám­adások alkalmával még több mindenről lehet beszá­molni, véleményt cserélni. Először is talán azért, mert az idén lezajlott tag­könyvcsere az átlagostól is mozgalmasabbá tette min­denütt a pártéletet. A kom­munisták nagyon sok észre­vételt, javaslatot tettek szinte minden alapszerve­zetben, s az évzáró párt- csoportülések, a beszámoló taggyűlések alkalmával most már arról is szót kell ejteni, hogy mi valósult meg a javaslatokból, a fel­vetett ötletekből — általá­ban hogyan sikerült még színvonalasabbá tenni a pártcsoportok, alapszerveze­tek tevékenvségét. NEM KISEBB érdeklődés­re számot tartó téma lesz az sem, hogy a kommunis­ta kollektíváknak miként si­nyek forrása. A moralizálás azonban nem vezet célra. A szigor* a következetesség — kirívó ügyekben az elbocsá­tás — pedig csak akkor bi­zonyulhat hatásosnak, ha szervezési-vezetési intézke­désekkel megteremtik a fe­gyelmezett munka tárgyi feltételeit. A külső és a belső kooperáció megszerve­zése, a termelési tényezők időbeni összehangolása, a folyamatos anyag- és esz­közellátás vagyis a zavar­talan munka a legjobb fe­gyelmező erő. Az emberek nem szület­nek lógósnak, sem vándor­madárnak, a környezet, a körülmények formálják, ala­kítják őket. Teremtsünk te­hát olyan körülményeket, hogy hatásukra a társadal­mi, gazdasági fejlődésünk alapját jelentő fegyelmezett munka létszükségletté, az emberi kiteljesülés eszközé­vé vúljélc. került végrehajtaniuk a cse­lekvési programot. A fel­sőbb pártszervek átfogó programja alapján ugyanis a termelő egységekben dol­gozó kommunisták minden szinten — egészen a párt­csoportokig — meghatároz­ták. hogy milyen feladato­kat kell nekik az év során végrehajtaniuk, s a negyedT éves értékelések után, most az egész évet ig át kell te­kinteniük. E téma kapcsán nem kisebb dolgokról kell számot adni — csupán né­hány példát említve —, hogy miképpen sikerült ha­tékonyabbá tenni a terme­lést, sikerült-e jobban ki­használni a munkaidőt, a gépek kapacitását, hogyan valósultak meg a takarékos- sági tervek, vagy miképpen alakult a szocialista és a tőkés export. S ha arra gon­dolunk hogy megyénkben jó néhány olyan gyár, vál­lalat működik, amely mun­kája a népgazdaság egészé­re is kiemelkedő hatással van, akkor érthető igazán, hogy a kommunistáknak mi­lyen felelősséggel keli ' sa­ját munkájukat is értékelni. De említhetünk a megye mezőgazdaságából is pél­dát. A ir^egyei pártbizottság legutóbbi‘ ülésén szóba ke­rült, hogy néhány termelő- szövetkezet indokolatlanul alacsony termésátlagot pro­dukál a különböző növény­fajtákból, vagy más pél­dát említve — nem kielégí­tő az állattenyésztés szín­vonala. Nos, e termelőszö­vetkezetekben nyilván a pártalapszervezetek is szót ejtenek a hiányosságokról, bizonyára azt is megvizsgál­va, hogy vajon eme alap­szervezetek gazdaságszerve­ző, irányító tevékenysége megfelel-e a követelmények­nek. S mind a cselekvési programok megvalósulását, mind általában a gazdaság­Hogyan fejlődött Heves megye élelmiszer- és fagaz­dasága az elmúlt öt eszten­dőben, mennyire megalapo­zott az ágazat az ötödik öt­éves tervre? Erre adott választ a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu m vizsgálata. Az eredménye­ket, a tapasztalatokat és az észrevételeket értékelte a napokban Egerben tartott miniszteri értekezlet. A cselekvési program alapján Mint a hozzászólásokból, a véleményekből kicsendült — és ezt egyértelműen aláhúz­ták —, az utóbbi években töretlenül fejlődött Heves megye mezőgazdasága és a népgazdasági tervvel párhu­zamosan jelentős eredmé­nyeket ért el. A sikerhez nagyban, hozzájárult a me­gyei párt. és állami vezetés irányító szerepe. Az MSZMP Heves megyei Bizottságának határozatai alapján a me­gyei tanács és a szakigaz­gatási szervek jelentős fel­adatuknak tekintették és te­kintik ma is az élenjáró kezdeményezéseket az élel­miszer. és fagazdaság fej­lesztésére. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága határozatai­val megkülönböztetett fi­gyelmet fordít az ágazat előtt álló feladatok végre­hajtására. ezeket rendszere­sen ellenőrzik, segítve a központi és a helyi célkitű­zések megvalósítását Na­pirendre tűzték a burgonya, a zöldség- és gyümölcster­melés fejlesztésére hozott kormányhatározatok megva­lósításának megyei felada­tait. valamint a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szö­vetkezetek megkülönbözte­tett támogatását. A megyei pártbizottság határozatának megfelelően az idei felada­tok megvalósítására elké­politikai munkát elemezve arról is szót ejtenek me­gyénk alapszervezeteiben, hogy a kommunisták meny­nyiben és milyen eszközök­kel segítették elő, hogy a célkitűzések maradéktalanul megvalósuljanak. A CSELEKVÉSI progra­mok elkészítése, megvalósí­tása a tagkönyvcsere ’ lebo­nyolítása az idén újszerű feladatokat jelentett a kom­munista kollektíváknak. De ez korántsem jelentette azt, hogy más munka ezenkívül nem volt. Hiszen továbbra is állandó feladat volt az átfogó párthatározatokból — mint például a közművelő­dési, az ifjúságpolitikai, nő­politikái — adódó helyi fel­adatok következetes végre­hajtása, ellenőrzése, vagy éppenséggel ugyancsak ál­landó munkát jelentett az idén is a pártépítés, a párt belső életével való állandó törődés. De említhetnénk a káder-, vagy a fegyelmi munkát is. Azt, hogy a pártcsopor­tok, az alapszervezetek az idén milyen feladatokat ol­dottak meg, természetesen nem lehet felsorolni. Az említett példák is csupán azt jelzi, hogy az idei év rendkívül gazdag és tartal­mas volt a kommunista kol­lektívák számára — és jel­zik azt is, hogy bőven lesz miről beszámolni. A KÖLCSÖNÖS vélemény- cserére, a pártcsoportülé- sekre. a beszámoló taggyű­lésekre való felkészülés te­hát lassan kezdetét veszi. E pártrendezvényekre nyu­godtan mondhatjuk, hogy jó légkörben került sor. Hi­szen éppen a tagkönyvcsere kapcsán megyénkben is erő­södött a párttagság eszmei, politikai, cselekvési egysége —s ez mindenképpen a jó munka egyik feltétele. Kaposi Levente szült Heves megye Taná­csának cselekvési program­ja. Ez a program a megye mezőgazdaságának fejlesz­tésére, a hús- és tejterme­lés fokozását a szakosított állattenyésztő-telepek jobb kihasználását, a zöldség, a cukorrépa és az olajos mag- vú növények terület- és ho­zamnövelését a háztáji és kisegítő gazdaságok terme­lésének segítését határozta meg. Megvizsgálták a megyei sütőipari vállalatok egyesü­lésének tapasztalatait, az új ingatlannyilvántartást, a ta­nácsi szakigazgatási szervek árhatósági és árellenőrzési munkáját, valamint a közös gazdaságok munkavédelmi helyzetét is. A határozatok­hoz nagy segítséget adott a végrehajtó bizottságnak és a tanácsnak, hogy a megyei pártbizottság kiemelten fog­lalkozott az élelmiszer- és fagazdaság helyzetével. Ezek­kel összhangban születtek a testületi döntések és az in­tézkedések. Nagyobb ügyeimet a búzatermelésre Mint a miniszteri vizsgá­lat is megállapította, az időjárás okozta nehézségek ellenére vizsonylag kedvező évet zár Heves megye me­zőgazdasága. A búzaterme­lésben az átlag 3,5 mázsával több a tavalyinál. az or­szágoshoz képest mégis na­gyobb az elmaradás. Ezt a kedvezőtlen adottságú terü­letek és az aszályos időjá­rás átlagot csökkentő hatá­sán túl az is jelzi, hogy néhány közös gazdaságban, még mindig non használják, ki a korszerű termelési el­járásokat. Ezért fontos fel­adatként határozták meg a gabonafélék hozamában mu­tatkozó üzemi eltérések csökkentését. A búzaterme­lésben a tavalyihoz képest előbbrelépést jelent hogy 16 gazdaságban a terület 25 százalékán a nádudvari, a gödöllői és a tiszaföldvári rendszerhez kapcsolódva iparszerűen termelték a bú­zát. Jövőre várhatóan na­gyobb területen folytatják majd az iparszerű terme­lést. A megyei tanács kezde­ményezésére szeptemberben búzatermelési tanácskozást rendeztek, ahol értékelték az idei tapasztalatokat és a közös gazdaságok vezetőivel együttesen meghatározták a feladatokat A tanács a jö­vő évi intézkedésekhez megfelelő segítséget ad'. Gaz­daságainkban a tavalyihoz képest javult a vetőmagcse­re aránya. A magasabb áraik ellenére sem csökkent a műtrágya-felhasználás. Ok­tóber végéig 18 390 vagon műtrágyát szórtak ki nagy­üzemeink a földekre. Több szarvasmarha és sertés Az. aszály miatt későn ért be a kukorica és az előző évi 42 mázsához képest csali 36 mázsa a hektárankénti átlag. November végéig 1500 —1600 hektár kivételével betakarították a termést. A még kint levő kukorica olyan mély fekvésű területen van, ahová gépekkel csak a fagyok beállta után lehet rámenni. Az állatlétszám is növe­kedett. 722-vel több szarvas- marha van üzemeinkben, a sertés pedig év végére eléri a 220 ezret ami megköze­líti az 1974-es állományt, amely a legtöbb volt eddig. Örvendetes, hogy a háztáji sertésállomány is 36 száza­lékkal emelkedett. A tej­termelés megyei átlaga év végére eléri a 2500—2600 litert. A vizsgálat résztvevői megnyugvással állapították meg. hogy megyénk terme- .lőszövetkszetei és állami gazdaságai átgondoltan és megalapozottan készítették el ötödik Ötéves fejlesztési ter­vüket. Az idei eredmények ellenére főleg az időjárás okozta nehézségek miatt, a termelőszövetkezetek pénz­ügyi helyzete mégis a várt­nál kedvezőtlenebbül alakul. A bevételek csaknem nyolc százalékkal alacsonyabbak a múlt évinél. Az elemi ká­rok és a termelési költsé­gek nagyarányú növekedése miatt hat gazdaságban vár­ható pénzügyi hiány. A miniszteri értekezleten, a feladatokat egyeztető tár­gyalás során meghatározták a jövő évi, illetve ak 1980- ig megvalósítandó célkitűzé­seket. Ennek alapján a me­gyei tanács és a szakigaz­gatási szervek erőiket a nagyüzemek közötti gazda­sági és termelési színvonal különbségeinek rftegszünteté- sére fordítják. Továbbra is vezető helyet kap a zöldség- és gyümölcstermelés fokozá­sa. Az ötödik ötéves terv végére a megyei párt- és állami vezetés támogatásá­val Heves térségében öt gaz­daság zöldség-gyümölcs termelő társulást hoz létre, íjzzel négy-ötezer hektáron tS-melnek majd zöldséget. Szőlőtelepítés borvidékeinken A támogatási rendszer nöw velősével 1800—2000 hektár új szőlőt telepítenek gaz­daságaink az egri és a mátraalji történelmi borvi­dékeken. Ezen . belül is ki­emelkedik az úgynevezett Bikauér-programhoz kapcso­lódó 800 hektár vörös bort adó szőlőfajták telepítése, melyet az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság irá­nyít. A telepítések meUett a metszést és a szüretet' gé­pesítik. A termelési ta­pasztalatokat figyelembe vé­ve a nagyobb arányú bo­gyós gyümölcstelepítésre ve­zető gazdaságként a már hűtőházza! rendelkező nagy"- rédei Szőlőskert Termelő­szövetkezetet kívánják meg­nyerni. Az öntözött területek nö­velésére megépül a Laskó- völgyi és a tarnábodi víz­tároló. Füzesabony körze­tében pedig az állami gaz­daság és a termelőszövetke­zetek közreműködésével tár­sulást hoznak létre. Ennek feladata lesz Heves megye,* illetve a szomszédos bor­sodi iparvidék ellátása ba­romfihússal. A juhászat korszerűsítésére megyénkben a pélyi termelőszövetkezet tett lépéseket. A folyamat­ban levő és várhatóan a jövő évben befejezésre ke­rülő szakosított telepen öt­ezer juh elhelyezésére nyí­lik majd lehetőség. A megye 18 kedvezőtlen termőhelyi adottságú szö­vetkezetének továbbfejlesz­téséhez jelentős segítséget, nyújt a pénzügyi támoga­tás. A jobb gazdálkodáshoz viszont elengedhetetlenül fontos a még szorosabb együttműködés a megye dé­li, alföldi szövetkezeteivel, főleg a gyümölcstermelés­ben és a szarvasmarha-te­nyésztésben. Az átfogó minisztériumi vizsgálat tehát meghatároz­ta Heves megye élelmiszer- gazdaságának helyzetét és egyben iránytűként szolgál a további fejlesztéshez is. A gazdaságokban a termelési szerkezet megfelelő, az előbbrelépés alapja a to­vábbi kezdeményezés... Mentusz Károly T97& december 11, szombat Kovács József Kollektív számvetésre készülve

Next

/
Oldalképek
Tartalom