Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . Az új kórház építői A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Musicz Ferenc brigádja már sok, Egerben ismert épület elkészítésében munkálkodott. így például, a posta, a Centrum, á kenyér. gyár, az áfész-szolgáltató és az északi kazánház építésében, A 22 tagú „kiváló'’ címet viselő brigád jelenleg az egri kórház vasbetoiivázkt építi. A munka — mondják — a tófü­veknek megfelelő ütemben halad. A brigád fele szakmun­kás, és így nem véletlen, hogy a vállalatnál ök kezdték éh es ma is alkalmazzák a korszerű Hünebeck-technológ'w.t amelynek licencét az NSZK-ból Vásárolták. Áz építő szak­emberek véleménye szerint jelenleg ez az egyik leg korsze­rűbb és leggyorsabb építési mód. XXVn. évfolyam, 293. szám ABA: 80 FILLER 1976. december 11., szombat Hazaérkezett Moszkvából az Aczél György vezette küldöttség Pénteken különrepülőgé- fpen hazaérkezett Moszkvá­ból az a magyar küldöttség, amely Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel a magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt- működési bizottság ülése al­kalmából tartózkodott a szovjet fővárosban. Losonczi Pál Bangaloreban és Madrasban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete pénteken délelőtt megtekin­tette India állami tulajdon­ban lévő legnagyobb ipari vállalata, a Hindustan Ma­chine Tools LTD (HMT) ban- galorei gyártelepeit. A fő­ként nehézipari szerszámgé­peket, kiegészítő ágazatként traktorokat, nyomdagépeket és karórákat is gyártó válla­lat az ország négy különbö­ző szövetségi államában lévő hat gyártelepen' összesen 17 000 dolgozót, köztük 400 Hosszútávfutó vállalatok A legtöbb iparágban emlegetnek néhány céget úgy a minden fölött szkeptikusan töprengők, mint „akik­nek bejött a lutri”. Már-már hajlanánk arra, hogy higy- gyünk a titokban folyó nagy ipari szerencsejátékban, ahol az ötös találat milliárdokat ér, ám óvatosságra Int az § köz­helyszámba menő igazság, hogy a gazdasági életben sem­mit sem lehet a szerencsére bízni. Ha azután tüzetesebben «zemügyre vesszük az enyhe gúny s az irigység elegyével körített vállalatokat, kiderül, a „bejött lutri” nem más, mint a józan és hosszú távra szóló stratégia, azon belül pe­riig az átgondolt fejlesztésgyártásnál, gyártmánynál, a mi­nőségre és mennyiségre együttesen ügyelő üzletpolitika. öt esztendő, az 1971 és 1975 közötti időszak tapaszta­latait vizsgálva arra a fontos tanulságra bukkanhatunk, hogy a negyedik ötéves tervben azok a vállalatok érték el A legdinamikusabb fejlődést, ahol hosszú távú program alapján dolgoztak. E cégek sarában említhetjük a közúti , járműgyártás, az alumíniumipar, a vegyipar — főként a nehézvegyipar — több. termelőegységét. Ami azt mutatja: a távlati népgazdasági célokhoz igazodni üzletnek sem rossz. Még akkor is igaz ez, ha a szabályozó rendszer né­mely eleme annak adott — sajnos, olykor ad ma is — át­meneti, gyorsan elillanó, de pillanatnyilag jól mutató előnyt, aki pusztán a közvetlen holnapot tartotta fontosnak. Ahogy a különálló szemek a láncban kapják meg igazi rendeltetésüket, szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem választható el más vállalatok, intézményele munkájá­tól. Ha tehát az egyik cég arányt, mértéket téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindenkori rövid útszakaszt látja, zavart okozhat másoknál ezzel, ami azután hullámmozgás­ként terjed, hol gyengül, hol felerősödik, de hat. E hatások valódi erejét akkor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: hazánkban egy-egy vállalat olykor egész iparággal, az ipar­ág túlnyomó részével egyenlő. Ez a helyzet például a ce­ment- és mésziparban, a papíriparban, az üvegiparban, á selyem, a len- és kenderiparban, a gumiiparban. Ilyen vállalatok esetében különösen nagy, ám másoknál sem sokkal kisebb súllyal esik latba a rövid vagy hosszú távú tervezés uralkodó szerepe. Az tehát, hogy mekkora a látó­kör, átfogja-e a partnerek igényeit, lehetőségeit, rugalmas-e a vállalati szervezet, nem*„belügye” a termelői egységnek, nem függhet szeszélyes elhatározásoktól, esetleg váltakozó vezetők felfogásától. Ezt leírni egyszerűbb, mint érvényt szerezni neki a gyakorlati munkában. A hosszútávfutáshoz tréning kell, tapasztalat az erő jó beosztásához, nem hiányozhat a tak­tikai érzék sem, mikor kell tempót váltani, a bolyban ma­radni, majd kiugrani, s bátor hajrával elsőként a célba érni. Tagadhatatlan, ilyesfajta ismereteket csak a legutóbbi esztendőkben szerezhettek a vállalatok, hol küszködve, hol ' könnyedén. A gyakorlatlanság mellé társul azután a ké­nyelmesség, a megszokotthoz ragaszkodás, s máris forog a „verkli”, a folyó termelés szorgalmazása, a napról napra, hétről hétre élés. Az előbbiek tudatában már nem hat indokolatlan fel- tételezésnek, hogy a vállalatok aránytévesztésében szubjek­tív és objektív okok egyaránt közrejátszanak. A jelen terv­időszakban például a ruházati iparban 17—18 milliárd fo­rint értékű beruházást valósíthatnak meg. Ugyanakkor a cégek tekintélyes csoportja — elsőként a pamutiparban — a reális lehetőségeken jóval túlterjedő fejlesztési kiadások­kal „támasztotta meg” középtávú programját. Hasonló a helyzet a munkaerő tervezésénél, holott az optimizmus nem lehet vállalati magatartásmód akkor, ha hiányoznak hozzá a szilárd alapok, a megteremthető feltételek. A hosszú távon futó termelői közösségek ugyanezen az iparterületen, így a gyapjú-, a kötő- és hurkolóiparban, más előjelű bi­zonyítékát adták arányfelmérő képességeiknek. Belső tar­talékaik feltárásával, szervezőmunkával a tervezett terme­lésnövekedés negyven százalékát beruházás nélkül kíván­ják elérni. Bejött a lutri, bejön? A boldogulás ilyen útjainak nincs köze a szerencséhez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat okosan születik, s haszonnal megy végbe. E ha­szon nem nyeremény, hanem nyereség, erkölcsiekben, s anyagiakban. Hosszú távon, azaz biztonságosan, mert ke­mény munkával támasztották, támasztják meg azok, akik fölismerték: a restnek a kicsi is nehéz, a serény a soknak is gyorsan a végére ér. LÁZ ÁB. GÁBOR mérnököt foglalkoztat. Idén kezdték meg az izzólámpa­gyártást az Egyesült Izzóval kooperálva, magyar szakem­berek részvételével létesített és működésbe állított hyde- rabadi üzemükben. A banfealorei szerszámgép- gyárban a HMT vezérigazga­tója, dr. S. M- Patil üdvözöl­te a magyar államfőt, majd ismertette az üzem tevé­kenységét és bemutatta a vendégeknek az üzemet. A HMT két évtizedes fej­lődéséről szóló ismertető jo­gos büszkeséggel megálla­pítja — olyan fejlett gép­iparral rendelkező országok­ba is exportálnak gépeket, mint például az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, Kana­da az NSZK, az NDK, Nagy- Britannia, Lengyelország, Csehszlovákia, , Magyaror­szág, 'Franciaország, stb. Az üzemegységeket végig­járó, a munkásokkal, üzem­vezetőkkel gyakran szót vál­tó magyar államfőt minde­nütt meleg szeretettel, a ba­ráti érzelmek ezernyi jelé­vel üdvözölték a munkások. Losonczi Pál az indiai saj­tó képviselőinek adott nyi­latkozatában emlékeztetett arra, hogy az Üj-Delhiben folytatott hivatalos tárgyalá­sokon elvi egyetértésre ju­tottak az indiai kormány ve­zetőivel ä két ország ipdri kooperációjának kölcsönösen előnyös kibővítéséről, Itt, Bangaloretjan — mondotta — olyan partnerekre talál­tunk, akikkel már kialakult az együttműködés és az itt látott nagyon korszerű be­rendezések és gyártási fo­lyamatok arról győztek meg bennünket, hogy megvan minden alap együttműködé­sünk további szélesítésére. Tiszta, barati őszinteséggel örülünk az indiai munkások és mérnökök nagyszerű ered­ményeinek és sok sikert kí­vánunk további munkájuk­hoz — jelentette ki az Elnö­ki Tanács elnöke, majd meg­köszönte azt a meleg, baráti fogadtatást, amelyben Ban­galore lakosai és a szerszám- gépgyár dolgozói részesítet­ték. Hozzáfűzte, hogy az eb­ben megnyilvánult baráti érzelmeket a magyar nép iránti rokonszenv legőszin­tébb megnyilatkozásaiként fogja odahaza tolmácsolni. Ezután a gyártelep klub­jában rögtönzött ünnepség keretében dr- S. M. Patil megköszönte a magyar ál­lamfő kitüntető látogatását és emlékeztető ajándékként egy saját gyártmányú kar­órát nyújtott át Losonczi Pálnak, aki rövid beszédében hangoztatta: fokozni kell az együttműködést. Losonczi Pál és kísérete éljenző, tapsoló és integető munkások sorfala között vett búcsút a HMT dolgozóitól, majd rövid pihenő után Urna Shankar Dikshit, Kar­nataka állam kormányzója és felesége a kormányzói palo­tában díszebédet adott Lo­sonczi Pál és felesége tiszte­letére. Helyi idő szerint 16.30 óra­kor (magyar idő szeriiit 12.00 órakor) Losonczi Pál és kí­sérete az indiai légierő kü- löngépén országjáró kőrút­jának következő állomására, Madrasba repült. (MTI) Balogh László és Heszpuk Lajos arttstamufatványnak (a beillő módon készíti a zsaluzást A Hünebeik technológia szakértői, Varga Pál és Török Antal, az asztalzsalu szerkezeiét biztosítják. (Fotó: Perl Márton) Huszár István tájékoztatója a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A tanácskozást Föld­Magyar pártllitlséi utazott a vietnami pártagresszusra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével pénteken eluta­zott Hanoiba a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának küldöttsége, hogy részt vegyen a Vietna­mi Dolgozók Pártja IV. kong­resszusán. A küldöttség tag­jai: dr. Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság első titkára. Varga István, a KB osztályvezető­helyettese, Karsai Lajos, ha­zánk hanoi nagykövete, aki a vietnami fővárosban csat­lakozik a delegációhoz. A pártküldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Nemes De­zső, a Politikai Bizottság tagja búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Dang Tran Ngoan, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának küldöttség^ kedden Tbiliszibe érkezett. A küldöttséget a repülőté­ren Zurab Csheidze, á Grúz KP Központi Bizottságának titkára üdvözölte. (MTI) vári Aladár, a S^QT elnö­ke nyitotta meg s\első na­pirendi pontként Huszár István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tájékoztatta a tanács­ülést az 1977. évi népgaz­dasági terv megvalósításával kapcsolatos feladatokról. Rámutatott, hogy V. öt­éves tervünk, a számított­nál hátrányosabb feltételek ellenére, kedvezően indult. Gazdaságunk 1976-ban a népgazdasági terv céljaival összhangban fejlődik, javult ■a munka termelékenysége, intenzívebbé vált ‘az anyag- ég energiatakarékosság, ter­melésünkben nőtt az export részaránya. A miniszterel­nök-helyettes igen pozitív jelenségnek értékelte, hogy a közvélemény, a dolgozó nép megértette gazdasági körülményeinket és kész részt vállalni' a problémák megoldásában. Az irányítás összehangol- tabbá, céltudatosabbá vált. A népgazdasági ráfordítások mindenütt a tervezett kere­teken belül maradtak. Eze­ket a tendenciákat kell to­vább erősíteni, ezt igényli az 1977-es népgazdasági terv sikeres végrehajtása. Az említett pozitív ten­denciák ellenére ugyanis az idén — ez az MSZMP Köz-' ponti Bizottságának legutób­bi üléséről kiadott közle­ményből is ismert — a nem­zeti jövedelem, a termelés, így az életszínvonal is sze­rényebb mértékben, emelke­dett a tervezettnél. A fej­lődés iránya és annak ará­nyai jók, de fokozni kell a gazdasági építés lendületét. Ez fejeződik ki az 1977. évi terv előirányzataiban is, amelyek a nemzeti jör'ede- lem, az ipari, termelés, a mezőgazdasági termelés,. s ezzel párhuzamosan az élet- színvonal tavalyinál gyor­sabb ütemű .fejlődésével szá­molnak. Az ipari termeiéi (Folytatás oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom